Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hát nem vagyok meggyőződve az Armata fejlődési irány helyességéről.A hk létének értelme a löveg és a gp.Fegyverzet nélkül csak egy nagyranőt hernyótalpas dzsip.Az orosz 57milis IFV gá viszont előremutó megoldás.És sepercalat leamortizálja az Armatát páncélozott hernyótalpas dzsipé.Afganit APSel eggyüt.Nagyjából ez a 60-70 tonna a felső határ, ami hidak, pontonhidak, átkelők, vasúti és közuti szállításnál ideális, sőt, igazából még 60 tonna alatt lenne ideális, ezért is lett a T-14 is ilyen 48-50 tonna körüli, ami még ad nagyjából 3-5 tonnányi mozgásteret.
Amúgy nem is löveg űrmérete az, ami meghatározó, noha persze a reakcióerőket valahogy kezelni kell, nem véletlen, hogy 30 tonna alatti járműveknél a 120 mm-es modern hk. lövegeknél inkább bevállalják a csőszájféket. Cirka 18-20 Mj torkolati energiáig elég lehet egy 45-50 tonnás harckocsi (ez volt az 1990-es évekbeli nyugati 140 illetve szovjet/orosz 152mm-es löveg becsült teljesítménye), hogy ezt még lekezelje. Maga a löveg pedig még ilyen méretben is 3,5 - 4,5 tonna körüli. Mellé raksz egy automata töltőt (mondjuk 1-2 tonna) és még mindig csak 5-6 tonnánál jársz. Ha 30 lőszerrel számolsz egyenként 50kg-os tömeggel akkor ez legyen 6,5-7 tonna. Ezt még egy CV90 alvázra is rá tudod pakolni, noha ott csőszájfékre mindenképpen szükség lenne szerintem. De ezzel együtt az talán látható ebből a kis számmisztikából, hogy önmagában a löveg űrméret növekedése nem jelenti azt, hogy rögtön Mausban kelljen gondolni.
Leopard 2A0-A4 páncélzat vastagási értékek (LOS - adott irányba a fizikai vastagság), az ellenfél irányában (előre) 420-860 mm-nyi kompozit páncélzat néz...
A harckocsiknál a fő probléma a passzív védelem, vagyis a páncélzat. A jelenlegi általános harckocsiknál (mínusz T-14) jellemzően a tömeg 40-45%-a a torony. A fentiből látszik, hogy ebből a fegyverzet bizony legfeljebb pár tonna. A maradék a páncélzat... Gyakorlatilag ha meg akarod a személyzetet védeni az ellenséges harckocsik fő fegyverétől, akkor a hagyományos harckocsi-felépítésnél a tömeg 40-50% mehet a páncélzatra. Egyszerűen olyan erősek a jelenlegi lövegek is, hogy ilyen nagy volumenű és tömegű védelem kell ellenük (magyarázat: lehet relatíve nagy sűrűségű (nehéz) fémet használni, ez ugye az M1A1HA (és folyományai) megoldása, kimerült urán rétegekkel - a másik megoldás különféle anyagokból készült rétegekkel elvezetni annyi energiát, amennyit lehet - ezt követi a Leopard 2A5 és későbbi harckocsik tornyára került kiegészítő páncélzat).
A T-14 erre nyújtott bizonyos szintű választ, a személyzet a testben, egy páncélkapszulában, a torony pedig relatíve gyengén páncélozott, hogy a kézifegyverek és kis kaliberű gépágyúktól megvédje a löveget és a töltőberendezést. Az ellenséges harckocsik lövedékeitől viszont nem passzív, hanem aktív védelem védi, az Afganit APS 2x 5 elhárító töltete / gránátja, amely a torony aljára került, és a hírek szerint 1750m/s sebességű célpontokat is el tud kapni (az APFSDS lövedékek torkolati sebessége jellemzően 1750m/s alatt marad):
Leopard 2A7, a torony elején lévő ék alakú kiegészítő páncélzat majdnem egy méter hosszú...
Így lehetett a T-14 annak ellenére mindössze 48-50 tonna, hogy nagyobb jóval, mint a nem sokkal könnyebb T-90M. A passzív védelem oltárán áldoztak.
Szóval a harckocsik mérete és tömege feltehetően nem fog 80-90-100 tonnás szintre nőni, hanem a T-14-hez hasonlóan elengedik a hagyományos kialakítást, és a torony páncélzata gyengébb lesz, mint a megelőző harckocsiké. Az így felszabaduló tömeg-felesleget pedig aktív védelembe, fegyverzetbe és érzékelőkbe "fektethetik".
Szerintem van továbbra is létjogosultsága a hk-nakAkkor erre a nyugati 40mm-es lövegek is képesek...
Ez az a koncepció, amit páran nyugaton is hangoztatnak, miszerint nem HK kell, hanem mozgékony nagy tűzerejű harcjármű, mint a brit Ajax...
Én meg cáfoltam...
Ez scifi
Amúgy te mikorra saccolod az első Railgunnal tank megjelenését?
Valahol egész elképesztő, hogy a leggyorsabb technológiai fejlődés korában ennyi ideig húzzák a hh-s alapok. A jóléti társadalom költségei felemésztették a fegyverkezését...Az EM ágyú és a lézerfegyverek mindig "még 5-10 év" távolságban vannak.
Ezzel együtt szerintem a 2040-2050-es évekre az energiafegyverek korszaka talán eljöhet. Ha most legyintesz, akkor rámutatnék, hogy a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett tervezve, a T-90 alap T-72-őt pedig effektíve az 1960-as években tervezték. Tehát a most tervezett harckocsik esélyesen még 2050-ben bőven hadrendben lesznek, és nem kiképzési céllal...
Soha. Ahogy ésszerű okból villanyautó se lenne.Ez scifi
Amúgy te mikorra saccolod az első Railgunnal tank megjelenését?
A földön lézerfegyver se lessz soha. Nem praktikus. 5 kiló wolfram becsapódási energiáját kellene úgy kiváltania, hogy a " röppályáját" se lehet kiszámítani.Az EM ágyú és a lézerfegyverek mindig "még 5-10 év" távolságban vannak.
Ezzel együtt szerintem a 2040-2050-es évekre az energiafegyverek korszaka talán eljöhet. Ha most legyintesz, akkor rámutatnék, hogy a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett tervezve, a T-90 alap T-72-őt pedig effektíve az 1960-as években tervezték. Tehát a most tervezett harckocsik esélyesen még 2050-ben bőven hadrendben lesznek, és nem kiképzési céllal...
Azért ez beásott hk pozició korántsem volt régen sem annyira túltolva.Harckocsicsapatok legfontosabb erényének mindig is a manőverezó képességet tekintették.Csak védelmi helyzetben alkalmzták a beásott tüzoziciót,és akkor is több tüzelőállás kialakitására törekedtek harckocsinként.Lásd 73 Golán,az izraeliek vs szirek csatájaEzzel a koncepcióval az a baj, hogy a torony védelmét a test ellenében a II.Vh és az 1973-as tapasztalatok határozták meg, a beásott harckocsik terén (hull-down position). A T-14 ettől elmozdult, mert (legalábbis az oroszok szerint - és azért sok dologban bizony szerintem igazuk van) egyértelmű lett, hogy a modern hadviselésben a beásott harckocsi könnyű célpont, tehát mobilnak kell lennie - így viszont a test nem lesz kevésbé kitéve az ellenséges tűznek, mint a torony.
M1A2SEP kiásott harckocsi-fedezékben, ahol "hull-down" pozíciót vehet fel
Máris megbukott az az 1970-es évekbeli koncepció, mely minél kisebb tornyot javasolt, mondván, hogy a test beásott pozíció miatt biztonságban van, csak a torony van kitéve az ellenséges tűznek. Persze, rámutathatsz, hogy a T-14-nél is megvan az önbeásás képessége, tehát az orosz sem mondja azt, hogy ma már nincs létjogosultsága a hull-down position koncepciónak, csak a jelentősége csökkent le.
Hát, ha ez lenne az
"az esetleges új technológiákkal..."Aham. Az 1930-as években meg nem is számoltak a nukleáris energiával.
Ahogy most te sem az esetleges új technológiákkal...
Nem kell csodavárás, de ne higyjük már azt, hogy a helybenfutás a legjobb sport.
Az ugye megvan, hogy pusztán energiakoncentráció tekintetében egy diesel-generátor rugalmasabb és jobb megoldás lehet a "lőpornál"?
A General Dyamics 2005-ben még 20 láb hosszú kontér méretű kondenzátor telepből tudott megfelelő energiát (3 Mj) kisajtolni, ezt 2016-ra 10 láb hosszú konténerbe sikerült már minitaürizálni. Hogy harckocsiba kerüljön, még kb. két nagyságrenddel kellene a kondenzátor-telepet méretét csökkenteni. Ha optimisták vagyunk 2036-ra meglesznek vele.
A kondenzátortelep tényleg fontos, de ha az megvan, akkor onnan kezdve már csak táplálni kell a generátort, meg pár hasonló technikai problémát megoldani (például a gyorsítósín és elektromágnesek jobb hűtését). Ez nem hinném, hogy megoldhatattlan technikai kihívás, tehát a "soha" azért egy picit erős kifejezés a technológia várható áttörését tekintve...
Hát ugye, a lőporhoz nem kell semmi. A dízelhez kell egy generátor. nem vagyok szakértő, de a kondenzátor méretének elvi határai vannak.Aham. Az 1930-as években meg nem is számoltak a nukleáris energiával.
Ahogy most te sem az esetleges új technológiákkal...
Nem kell csodavárás, de ne higyjük már azt, hogy a helybenfutás a legjobb sport.
Az ugye megvan, hogy pusztán energiakoncentráció tekintetében egy diesel-generátor rugalmasabb és jobb megoldás lehet a "lőpornál"?
A General Dyamics 2005-ben még 20 láb hosszú kontér méretű kondenzátor telepből tudott megfelelő energiát (3 Mj) kisajtolni, ezt 2016-ra 10 láb hosszú konténerbe sikerült már minitaürizálni. Hogy harckocsiba kerüljön, még kb. két nagyságrenddel kellene a kondenzátor-telepet méretét csökkenteni. Ha optimisták vagyunk 2036-ra meglesznek vele.
A kondenzátortelep tényleg fontos, de ha az megvan, akkor onnan kezdve már csak táplálni kell a generátort, meg pár hasonló technikai problémát megoldani (például a gyorsítósín és elektromágnesek jobb hűtését). Ez nem hinném, hogy megoldhatattlan technikai kihívás, tehát a "soha" azért egy picit erős kifejezés a technológia várható áttörését tekintve...
