Kínai hadiflotta
- Téma indítója Mackensen
- Indítva
-
- Címkék
- drónhordozó kína kínai haditengerészet
M
molnibalage
Guest
Tényleg beteg. Több, mint 200 tengeralattjáró azon a viszonylag kicsi területen... A nagy része DE.
M
molnibalage
Guest
De, pont ez a baj. El kell. A blokád az nem abból áll, hogy a kikötő előtt dekkolsz.
A Németország elleni blokád is hol valósult meg? GIUK szoros a Csatorna meg szóba sem jöhetett. És akkor még repülők sem voltak. Ma igen.
Ma meg ez lenne. Korea, Japán felé teljesen esélytelen a közeli támaszpontok miatt. A Philippínó-tenger felé ott van mögötte Guam, Tajvan hegyei mögé meg nem látnak be radarral. Aztán Fülöp-szigetek kettőt találhatsz kit favorizálna. A hh alatt jenki támaszpont volt ott...
Vietnám és Kína még háborúzott is egymással...
Kína, ha ki akarna törni a blokádból, akkor bizony el kell hajóznia, mert azzal még senki nem nyert tengeri háborút, hogy a partjai előtt parádézik a flotta miközben blokád alatt van az ország...
Ez nagyon nem lenne ilyen egyszerű. Egy akkora flottát mint a kínai nem lehet csak úgy blokád alá venni és Amerikának nincs elég kedvező helyzetű bázisa ehhez, ha Indonézia vagy a Fülöp szigetek mondjuk barátságos Kínával! Két külön nagy blokád lenne, az egyik az indiai óceáni Diego Garcia és Szingapúr központtal, hogy elvágják Kínát az Öböltől és Európától, míg a másik meg a csendes-óceáni Jokoszuka és Guam központtal, hogy Dél-Amerikától és Európától és menne a kergetődzés ezerrel...De, pont ez a baj. El kell. A blokád az nem abból áll, hogy a kikötő előtt dekkolsz.
A Németország elleni blokád is hol valósult meg? GIUK szoros a Csatorna meg szóba sem jöhetett. És akkor még repülők sem voltak. Ma igen.
Ma meg ez lenne. Korea, Japán felé teljesen esélytelen a közeli támaszpontok miatt. A Philippínó-tenger felé ott van mögötte Guam, Tajvan hegyei mögé meg nem látnak be radarral. Aztán Fülöp-szigetek kettőt találhatsz kit favorizálna. A hh alatt jenki támaszpont volt ott...
Vietnám és Kína még háborúzott is egymással...
Kína, ha ki akarna törni a blokádból, akkor bizony el kell hajóznia, mert azzal még senki nem nyert tengeri háborút, hogy a partjai előtt parádézik a flotta miközben blokád alatt van az ország...
De, pont ez a baj. El kell. A blokád az nem abból áll, hogy a kikötő előtt dekkolsz.
A Németország elleni blokád is hol valósult meg? GIUK szoros a Csatorna meg szóba sem jöhetett. És akkor még repülők sem voltak. Ma igen.
Ma meg ez lenne. Korea, Japán felé teljesen esélytelen a közeli támaszpontok miatt. A Philippínó-tenger felé ott van mögötte Guam, Tajvan hegyei mögé meg nem látnak be radarral. Aztán Fülöp-szigetek kettőt találhatsz kit favorizálna. A hh alatt jenki támaszpont volt ott...
Vietnám és Kína még háborúzott is egymással...
Kína, ha ki akarna törni a blokádból, akkor bizony el kell hajóznia, mert azzal még senki nem nyert tengeri háborút, hogy a partjai előtt parádézik a flotta miközben blokád alatt van az ország...
Fordítva gondolkozol.Mi van ha Kína veszi blokád alá a saját part menti sávját 800-1000 km-es távolságban?Megbénul a teljes kereskedelem.De még csak 1000km sem kell elég 500...
M
molnibalage
Guest
Szerinted Kína hova építi azt a sok izét? Szerinted a partjai előtt csónakázáshoz kell az a sok repülőgép-hordozó...? Felvázoltam a realitásokat? A térségben békeidőben is százas nagyságrendű gép van. 2x2 CVs CSG és a szövik többi hajójával kb. se-ki, se be...
Ennek a kijelentésnek egyszerűen nincs értelme...
Ez kb. amúgy is akkora marhaság lenne, mintha az orosz elzárja a gázcsapot. Legyen vele boldog. Export bevétel meg semmi...
Kína meg elindít tízezer hajót blokádtörésre. Na hajrá! Háborúban még csak-csak működne, amikor elsüllyesztheted a kínai hajókat, de békeidős klasszikus blokád kivitelezhetetlen fegyverhasználat nélkül. Majd rammingolnak a filléres kínai teherhajók a milliárdos amerikai cirkálókon és meglátjuk ki bírja tovább hajóval! Ha pedig valaki fegyvert használ a kínaiak ellen, akkor azok visszalőnek. Mindennel.
T
Törölt tag
Guest
Egyébként majd magyarázza el valaki pls. hogy miért is kellene Kínát szoros tengeri blokád alá venni?
- kereskedelem elvágása? Kína legnagyobb kereskedelmi partnerei az USA és az USA szövetséges Japán, D.Korea meg az EU. Egy háborús helyzetben ezek blokád nélkül se kereskednének Kínával.
- utánpótlás elvágása? É.on ott van Orosz o. meg Szibéria. Mi az amit onnan nem tud megszerezni szárazföldi úton?
Marad az hogy kínai flotta támadni akarja a környékbeli USA meg szövi bázisokat.
Egyrészt ezt megteheti balliaztikus rakétákkal, másrészt a támadó kínai flottát nem blokáddal lehet megállítani.
Pontosan ugyanannyi értelme van Kínának blokád alá venni tedzem azt Tajvant mint az amerikaiaknak blokád alá vonni Kínát.
<blockquote class="twitter-tweet"><p lang="en" dir="ltr"><a href="https://twitter.com/hashtag/China?src=hash&ref_src=twsrc^tfw">#China</a> <a href="https://twitter.com/hashtag/maritime?src=hash&ref_src=twsrc^tfw">#maritime</a> expert <a href="https://twitter.com/AndrewSErickson?ref_src=twsrc^tfw">@AndrewSErickson</a> of <a href="https://twitter.com/ChinaMaritime?ref_src=twsrc^tfw">@ChinaMaritime</a> comments on new <a href="https://twitter.com/CRS4Congress?ref_src=twsrc^tfw">@CRS4Congress</a> Report (RL33133) & <a href="https://twitter.com/NavalWarCollege?ref_src=twsrc^tfw">@NavalWarCollege</a> CMSI’s own work on PLAN:<br>“Even if <a href="https://twitter.com/USNavy?ref_src=twsrc^tfw">@USNavy</a> reaches its current goal of 355+ by 2030, China’s Navy could still have 70 more ships…”<br>><a href="https://t.co/xKU61tYT6H">https://t.co/xKU61tYT6H</a> <a href="https://t.co/qJSq7CNEC7">pic.twitter.com/qJSq7CNEC7</a></p>— Strategy Matters (@MT_Strat) <a href="
">April 1, 2020</a></blockquote> <script async src="https://platform.twitter.com/widgets.js" charset="utf-8"></script>
W
Wilson
Guest
W
Wilson
Guest
Így néz ki a kínai hadiflotta 2021 végére
Egy kínából származó kép jelent meg az interneten amely a PLA haditengerészet becsült összetétele mutatja 2021 végéig.
A kínai flotta tervezett növekedése lenyűgöző. Ezen időszak végére a modern felszíni hajók számának a korvettektől a repülőgép-hordozókig 174 egységnek kell lennie.
Ez a lista nem tartalmazza a korábbi projektek hajóinak és a segédosztály hajóinak tucatjait. Felhívjuk a figyelmet az építkezés ütemére és a kínai hajógyártók kiváló minőségű technológiai ugrására, amelyek kétségkívül tiszteletet érdemelnek.
Nyugati katonai szakértők szerint viszonylag rövid idő alatt a PLA haditengerészet teljesítményét tekintve a világ második helyére lépett, megelőzve az orosz haditengerészetet, és ha ilyen ütemben folytatják a flotta fejlesztését akkor rövidesen a PLA az amerikai haditengerészet "sarkára lép".
2021 végére Peking egy harmadik repülőgép-hordozó beszerzését tervezi. A két meglévő, a "Liaoning" (001-es projekt) és a "Shandong" (001A / 002-es projekt) mellé további egy nem nukleáris repülőgép-hordozó (003-as projekt) kerül. Építése 2018 óta tart egy sanghaji hajógyárban. Állítólag elektromágneses katapultja van.
Elkészül egy másik helikopter-hordozó is (075. projekt). Ez egy keveréke a francia "Mistral" típusú és az amerikai "America" típusú helikopterhordozónak. Most Kínának két ilyen hajója van. Összesen nyolc egység építését tervezik.
Megszűnt az "Qinchenshan" típusú (071. projekt) helikopterhordozó gyártása a PLA haditengerészet számára. A kínaiaknak már elegendő mennyiség nyolc egység áll rendelkezésükre, amelyeket a 2006–2020 közötti időszakban építették és helyezték üzembe. Most egy ilyen helikopterhordozót gyártanak Thaiföld számára.
2021-ben további hét (még van egy) nagy rakétaromboló (055. projekt) jelenik meg a PLA haditengerészetben. Mindegyik építését már elindították, és különböző fokú készültségben vannak. A NATO-ban ezeket a hajókat Renhai-osztályú cirkálónak nevezik ki.
A Kunming-osztályú rombolók száma (052D projekt) 37 egységre nő. A Lanzhou osztályú rombolókat (052C projekt, 6 egység üzemben) a továbbiakban nem építik a kínai flotta számára. A Kínai Népköztársaságnak így is van elég fregattja a Jiangkai URO-l (054. pr.) - 32 egység. Most a pakisztáni haditengerészet számára gyártják őket.
W
Wilson
Guest
2021. január 3-n a Guangzhou-i haditengerészeti támaszponton ünnepélyes ceremónia keretében adtak át három 056A korvettet a PLA déli flottájába ezek a hatvanharmadik a hatvanegyedik és a hatvanötödik egységek , 629, 630 és 631-s számozással.
A 056A korvetteket a parti vizek a kizárólagos gazdasági övezet ellenőrzésére a halászat védelmére valamint a kísérő, a tengeralattjáró és a hajóellenes hadviselésre , illetve a Jianghu Iosztályú elavult 053H fregattok egy részének pótlására tervezték. Bár építésük 2012-ben kezdődött, a Project 056A hajók flottája már most is az egyik legnagyobb a PLA haditengerészetének kötelékében. Jelenleg a 056-os projekt 65 korvettje található meg a PLA haditengerészetébe, további 7 egység pedig az építés és a tesztelés különböző szakaszaiban van. A korvettek átlagos szállítási aránya minden héten egy hajó. Az ilyen típusú korvettek építése egyidejűleg négy hajógyárban valósul meg: a sanghaji Hudong-Zhonghua, a Guangzhou-i Huangpu hajógyárban, a dalianai Liaonan hajógyárban, a wuhani Wuchangi hajógyárban.
Felszini hadiflotta, nem? Ehhez a 171 hajóhoz hozzâjönnek a tengók, de a logisztikai stb hajók is2021 végéig a kínai hadiflotta hajói:
W
Wilson
Guest
Igen ez a felszíni flotta ,de ez a lista nem tartalmazza a korábbi projektek hajóinak és a logisztikai és egyéb hajók tucatjait.