Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
gacsat

"A hatásfok ugyanannyi, mint bármelyik hőerőműnél."

Óriási tévedés!
Én 20% körül tippeltem, molni szerint lehetséges a 28% is.
Nah, a legjobb szénerőművek a 40%-ot karcolgatják, a szimpla gázturbinák szintén, a kombinált ciklusú gázturbinák akár 60%-ot is tudnak.
Ezek nagyon nem ugyan azok az értékek :)
Má mitől lenne rosszabb?
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
  • Tetszik
Reactions: wolfram

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
Öt éven át volt dolgom a Georgia Power gőzturbináival, ami nem feltétlen jelenti azt, hogy pontosan értem, mi miért történik ezen a videón, mert az bizonyára rendben van, hogy ez a reaktor tartály külseje erősen korrodált. Most ez cinizmus volt. Ennek a cégnek jó sok totál lelakott öreg turbinája van, meg az egész hálózatuk is kihívásokkal küzd. A reaktoraik állapotáról viszont nincs infóm. Ez viszont egy új építésű amerikai reaktor. Elviekben.


Namost így néz ki a sokak által kifogásolt orosz VVER 1200-as újonnan:



Az egy dolog, hogy korrodált (talán kint felejtették az esőben...), de a felülete is sokkal egyenetlenebbnek, hepehupásabbnak tűnik, mint a még festetlen VVER-1200-s tartályé:



sokak által kifogásolt orosz VVER 1200

Lehet éppen kifogásolni, de én még nem hallottam olyan komoly problémákat róla, mint a másik kettő, szintén nem csak papíron létező 3+ generációs nyomottvizes reaktorról, vagyis az APR1000-ről és az EPR-ről. Szóval egyelőre pont hogy a VVER-1200-as tűnik a legjobbnak ebben a mezőnyben.


A MiG-25-ben "valahogy" mégis megoldották ... majd 60 évvel ezelőtt - rep-ipari követelményeknek megfelelve! ;):D


Ozymandias tudná megmondani, mennyire bonyás, avagy sem az ausztenites rozsdamentes acélok hegesztése, én nem értek ehhez. De azt tudom, hogy a VVER-1200-as reaktortartály falvastagsága 300 mm. Azt nem lehet túl egyszerű hegeszteni.


Közben néztem, hogy a VVER 1200 perlit acélból van, az nem rozsdamentes. De bizonyára valamivel védik a rozsdától.

Ezekben a tartályokban tudomásom szerint úgy kb. 1 centi vastag, 3xx-as szériájú rozsdamentes acélból készült bélést szoktak alkalmazni a korrózió ellen.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
A paksi orosz meg ugyanúgy festetlenül jött, mégse nézett ki úgy, mintha a MÉH-telepről hozták volna.

https://www.google.com/amp/s/index.hu/nagykep/2013/11/03/30_eve_az_atomkorszakba/amp

az nem az a rozsda, amit a hétköznapi értelemben láthatunk. A reaktorok anyag mindenhol kovácsolt, alacsonyan ötvözött acél, Európában 22NiMoCr3-7, az oroszoké, a kínaiaké lényegében hasonló, az amerikai meg majdnem egy kicsit másabb ASME szerinti anyagminőség. A felületi "rozsda" nem probléma. Az anyag ötvözöttsége arra elég, hogy normál légköri körülmények között a felületén keletkezik néhány mikron vastagságú rozsda.

Ezeket a reaktorokat szigorúan tilos befesteni. Rengeteg vizsgálatot végeznek az üzemelő reaktortesten. Az ultrahangos vizsgálatba bezavar a festett réteg, felületi repedésvizsgálat esetén meg eltünteti az esetleges hibát. Ugyanígy megnehezíti a nyúlásmérő bélyeg használatát. Ha replikavizsgálatot kell csinálni a reaktor külső részén a kúszási vizsgálathoz, akkor megin gond lehet belőle.

Elég nagy hülyeségnek tartom, hogy egy ilyen bonyolult és drága szerkezet esetén pont a rozsdavédelmen (ami a legkönnyebben kiszúrható, még laikusoknak is) spórolnak.

Egyébként nem rozsdamentes acélból csinálják az ilyesmiket?
Nagyon kis részben, igen.

Rozsdamentes anyagból technikailag lehetséges, de anyagszerkezeti problémák sokaságába ütköznénk bele:

- A rozsdamentes - ez esetben ausztenites szövetszerkezetű - acélban a diffúziós folyamatok sokkal gyorsabban zajlanak le, mint a sima acélban. Ennek az oka az, hogy az ausztenites szövetszerkezet térkitöltési tényezője a legmagasabb az összes acélféleség között. A szabad atomhossz lényegesen rövidebb, mint a sima - ferrites acélban.
- Nagy szelvényvastagságot nagyon nehéz roncsolásmentes módszerekkel vizsgálni. Az ausztenites acélban a szemcsenagyság jóval-jóval nagyobb, mint a sima acélban. Ez pl. ultrahangos vizsgálatnál tükörként működik. Egy-egy ilyen reaktorban vannak simán 700-900mm vastag kovácsolt termékek - tipikusan csőcsonkok. Most éppen 2 reaktor javítása okoz fejtörést nekem, pontosan az anyagvastagságok miatt.
- Az ausztenites acél jóval több hidrogént képes oldani, mint a sima acél. Ez az anyag nikkeltartalma miatt van. A gyártás során muszáj hegeszteni, emiatt kialakulhatnak eltérő nikkeltartalmú helyek. A hidrogén a hőmérséklet hatása el kezd tágulni, a nikkel szilárdsága alacsony, emiatt ezek az eltérő "nikkelszigetek" környezetében az anyag belül el tud válni és a nikkel mellett repedések sokasága jöhet létre (disbonding). Ezzel nem lehet mit tenni. maximum annyit, hogy okosan kell anyagot választani.
- Nagyon nehéz ilyen vastagságú ausztenites szerkezetet repedésmentesen hegeszteni. Itt egy-egy körvarrat hegesztése több napot is igénybe vehet. Ezért megpróbáljuk a varrat keresztmetszetét a lehető legkisebbre venni, de az anyagot teljes keresztmetszetben át kell hegeszteni. Az iparban erre a célra a keskenyrés hegesztést használjuk. Ez a kialakítás viszont az ausztenites hegesztési fürdő eltérő áramlási sajátosságai miatt (ferrites anyagban a szennyeződés felúszik, mert a hegfürdő hígfolyós, ausztenites meg nikkelötvezet esetében lefelé megy, mert a hegfürdő nagyon nehezen folyik) melegrepedés jöhet (jön, hidd el, jön...) létre. Ez azt jelenti, hogy az összes szennyeződés (forgácsolási folyadék, anyagvizsgálati szer maradék, zsír az ujjlenyomatból) mindig tartalmaz ként. A kén a nikkellel alacsony olvadáspontú folyékony fázist hoz létre. Amikor a hegesztesz, az anyag először tágul, majd összehúzódik, ahogy hűl le. Ekkor következik be a repedés, mert a varrat közepében lesz ez a kénes szennyeződés, körülötte már minden szilárd, zsugorodik - vagyis húzó feszültség ébred, miközben ez a kénes-nikkel trutymó (eutektoid) még folyékony.... Kevés undorítóbb hegesztési hibát ismerek.
- Egy nyomástartó edény vastagságát első körben a nyomás, átmérő és az adott hőmérséklethez tartozó anyagtulajdonságok határozzák meg. Egy nyomástartóban kettő főfeszültség ébred: A hosszirányú és keresztirányú. A hosszirányú feszültségek kétszer akkorák egy hengeres edényben, mint a kerületirányú feszültségek (pl. ezért hasad a virsli a mikróban hosszában..). Egy reaktor átmérője adott - a belső cuccok mérete határozza meg a belvilágot. Hogy az most fűtőelem vagy katalizátor, most mindegy. Vagyis van egy minimális belső átmérőd. A hőmérsékletet meg a nyomást tudod. Ez a reakcióból adódik ki. Ezután az anyag határozza meg, hogy milyen falvastagságot kell alkalmaznod. Ausztenites acélok szilárdsága sajnos alacsony, olyan 240MPa a folyáshatár. 400 fok környékén 220MPa (hasból). Ha a fent említett 22NiMoCr3-7-es anyagot veszed, akkor 400 fokon 320-330MPa. Ez óriási különbség. Plusz ezt lehet keskenyréssel hegeszteni :)
- Neutronbesugárzás okozta károsodás - ez sajnos ausztenites acélban is sokkal jobban jelentkezik. Az anyagok a neutronfluxus hatására egyrészt elridegednek (mindegyik. Az anyagban a neutronsugárzás rácshibákat generál. A rácshibák környékén az anyag meg felkeményedik, elveszíti emiatt az alakváltozó-képességét. Ezzel nem lehet mit tenni..), másrészt megduzzad az anyag. Az ausztenites anyagok erősebben duzzadnak, mint a ferrites acélok.
- Hidrogénállóság: Ezt már említettem korábban, de van egy másik vetülete is. A nikkel képes problémát okozni (disbonding), de a ferrites acélok is veszélyeztetettek. A ferrites acélnál más probléma jön ki. A ferrites anyagokban mindig van perlit (Fe3C), ez adja az acél szilárdságát, plusz az egyik fő szövetelem. Itt az a gond hogy a hidrogén (H2) meg a perlit (Fe3C) egymással reakcióba lép egy bizonyos hőmérséklet felett, a végeredmény Fe - sima vas, ami lágy, meg CH4 - igen, ez metán. Fúvódik az anyagban. Undorító halál. Ez ellen lehet védekezni úgy, hogy a karbont (C) az anyagban Cr-mal lekötöd, ez legtöbbször Cr23C6 (krómkarbid). Ezt a hidrogén olyan könnyen nem tudja megtámadni. Ehhez viszont nagyon alapos ÉS profi hőkezelés kell. Ez külön tudomány, kevés hőkezelési utasítást kaptam eddig, ami nem a kukában landolt elsőre...

Vagyis, a fentiekből látszik, hogy a reaktorköpenyt alacsonyan ötvözött acélból kell készíteni. Igen ám, de a reaktorban víz van. A víz kezelt víz, ezzel nem is lenne probléma, a gondod a moderátorként használt bór. A bóros víz viszont egy elég durva korróziós közeg. Ezt viszont a "sima" reaktorköpeny már nem bírja ki, ezért a reaktor belsejét ausztenites acéllal bélelik ki. Ez többnyire felrakóhegesztést jelent.

- Először egy vagy kettő réteg tiszta nikkellel párnaréteget visznek fel (ez amiatt kell, mert a reaktorköpenyben jóval több a szén. Ezt a kb. 0,22%-nyi szenet sajnos nem lehet teljesen lekötni 2%-nyi krómmal, emiatt a maradék szén elindul az ausztenites anyagban lévő 19%-nyi króm felé. Ez azt eredményezi, hogy a ferrites oldalon felbomlik a Cr23C6 meg a maradék perlit - a szilárdság leesik, az ausztenites részben viszont megnő a Cr23C6 aránya, ami a korrózióállóságot nullára redukálja (ez az interkrisztallin korrózió - ez is ronda halál...). A nikkel viszont totál leblokkolja a szénatomok diffúzióját.
- Ezután mehet 3-4 réteg sima, ausztenites acél (mondjuk X2CrNi19-10) és kész a reaktor belseje.
- Ezután hőkezelni kell, majd lehet a reaktort tovább építeni

Egy-egy reaktor építése - alsó hangon másfél év. Rengeteg anyagvizsgálat, próbadarabok, stb.

Most várom, hogy egy reaktornak az fejéhez használt részéhez elkészüljön a próbatest a hegesztéshez meg a szimulált hőkezeléshez. A próbadarab úgy 4 tonna, meg mire kész a teszt, lesz kb. 1,5millió órjó... És igen, mindig rozsdás. A nyomáspróba után a vizet le kell engedni :D

Ez kicsit hosszúra sikeredet, elnézést :)
(tudok még ilyeneket írni)
 

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 743
4 487
113
Évente kb. 50 szélturbina ég le Németországban

Nem igazán lehet tudni, hogy az egyes berendezések milyen gyakran vannak karbantartva és hibásodnak meg.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek statisztikák arra vonatkozóan, hogy a németországi szélkerekek milyen gyakran hibásodnak meg vagy égnek le. Így pedig nem lehet tudni, hogy elegendőek-e a meglévő karbantartások és hiányoznak-e az ellenőrzések. Amennyiben egy szélkeréken tűz üt ki, akkor a közvetlen környezete életveszélyessé válik és a tűzoltók is legfeljebb tehetetlenül szemlélhetik az eseményeket. Amit megtehetnek, az a tűz eloltása a lehulló darabok esetében és a környék lezárása 500 méteres körzetben. A berendezéseken elhelyezett tűzoltó rendszerek segíthetnének, de még nem terjedtek el és nem számítanak szabvány megoldásnak. Ezért gyakori, hogy a gyártók maguk döntenek e rendszerek felszereléséről, hogy így akadályozzák meg a nem ritkán milliós károkat. Az is problémát jelenthet, ha például egy rotorlapát esik le vagy egy szélkerék ledől.
Wolfram Axthelm, a Szövetségi Szélenergia Szövetség (BWE) képviselője közölte, hogy szerencsére ilyesmi nagyon ritkán történik. 2005 óta 79 káreseményt regisztráltak, a többségük tűzeset volt. A kiváltó okok között szerepeltek a szerelők figyelmetlenségei, a villámcsapások és réztolvajok tevékenysége. Jelenleg ugyanakkor nincsen káreset-adatbázis és azt sem lehet tudni, hogy az idősebb berendezések hajlamosabbak-e a meghibásodásokra. A BWE abból indult ki, hogy országosan évente körülbelül 10 ilyen eset történhet. Axthelm szerint ez egy rendkívül alacsony szám, tekintve, hogy az európai uniós tagállamban 30 000 szélkerék van felszerelve.


A TÜV úgy vélte, hogy évente akár 50 káreset is bekövetkezhet a szélkerekek esetében. A berendezésekkel szemben kritikus civilszervezetek viszont több mint 160-ra becsülték az évente bekövetkező események számát, s azok között vannak az olajszivárgások és a halálos munkahelyi balesetek is. A TÜV álláspontja az volt, hogy a szélkereket ugyanolyan gyakran kellene ellenőrizni, mint például a benzinkutakat és a felvonókat. S erre Joachim Büchler, a TÜV ügyvezetője szerint különösen azért van szükség, mert a berendezések egyre közelebb kerülnek az utakhoz és a lakott területekhez.

https://greenfo.hu/hir/evente-kb-50-szelturbina-eg-le-nemetorszagban/
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
A TÜV úgy vélte, hogy évente akár 50 káreset is bekövetkezhet a szélkerekek esetében. A berendezésekkel szemben kritikus civilszervezetek viszont több mint 160-ra becsülték az évente bekövetkező események számát, s azok között vannak az olajszivárgások és a halálos munkahelyi balesetek is. A TÜV álláspontja az volt, hogy a szélkereket ugyanolyan gyakran kellene ellenőrizni, mint például a benzinkutakat és a felvonókat. S erre Joachim Büchler, a TÜV ügyvezetője szerint különösen azért van szükség, mert a berendezések egyre közelebb kerülnek az utakhoz és a lakott területekhez.

https://greenfo.hu/hir/evente-kb-50-szelturbina-eg-le-nemetorszagban/
Persze, mert a TÜV SÜD Industrie Service GmbH, Westendstrasse 199, München, B épület, 5-7 emeletén ülők (akik a lifttől jobbra ülnek a frissen átépített folyosón, ahonnan eltüntették a nyomatókat a tűzveszély miatt:) ) mindezt nagyon szeretnék, és az A épületben lévő nagyfőnökök meg defőleg szeretnék a kieső atomerőművek ellenőrzését valamivel kompenzálni..
 
M

molnibalage

Guest
az nem az a rozsda, amit a hétköznapi értelemben láthatunk. A reaktorok anyag mindenhol kovácsolt, alacsonyan ötvözött acél, Európában 22NiMoCr3-7, az oroszoké, a kínaiaké lényegében hasonló, az amerikai meg majdnem egy kicsit másabb ASME szerinti anyagminőség. A felületi "rozsda" nem probléma. Az anyag ötvözöttsége arra elég, hogy normál légköri körülmények között a felületén keletkezik néhány mikron vastagságú rozsda.

Ezeket a reaktorokat szigorúan tilos befesteni. Rengeteg vizsgálatot végeznek az üzemelő reaktortesten. Az ultrahangos vizsgálatba bezavar a festett réteg, felületi repedésvizsgálat esetén meg eltünteti az esetleges hibát. Ugyanígy megnehezíti a nyúlásmérő bélyeg használatát. Ha replikavizsgálatot kell csinálni a reaktor külső részén a kúszási vizsgálathoz, akkor megin gond lehet belőle.


Nagyon kis részben, igen.

Rozsdamentes anyagból technikailag lehetséges, de anyagszerkezeti problémák sokaságába ütköznénk bele:

- A rozsdamentes - ez esetben ausztenites szövetszerkezetű - acélban a diffúziós folyamatok sokkal gyorsabban zajlanak le, mint a sima acélban. Ennek az oka az, hogy az ausztenites szövetszerkezet térkitöltési tényezője a legmagasabb az összes acélféleség között. A szabad atomhossz lényegesen rövidebb, mint a sima - ferrites acélban.
- Nagy szelvényvastagságot nagyon nehéz roncsolásmentes módszerekkel vizsgálni. Az ausztenites acélban a szemcsenagyság jóval-jóval nagyobb, mint a sima acélban. Ez pl. ultrahangos vizsgálatnál tükörként működik. Egy-egy ilyen reaktorban vannak simán 700-900mm vastag kovácsolt termékek - tipikusan csőcsonkok. Most éppen 2 reaktor javítása okoz fejtörést nekem, pontosan az anyagvastagságok miatt.
- Az ausztenites acél jóval több hidrogént képes oldani, mint a sima acél. Ez az anyag nikkeltartalma miatt van. A gyártás során muszáj hegeszteni, emiatt kialakulhatnak eltérő nikkeltartalmú helyek. A hidrogén a hőmérséklet hatása el kezd tágulni, a nikkel szilárdsága alacsony, emiatt ezek az eltérő "nikkelszigetek" környezetében az anyag belül el tud válni és a nikkel mellett repedések sokasága jöhet létre (disbonding). Ezzel nem lehet mit tenni. maximum annyit, hogy okosan kell anyagot választani.
- Nagyon nehéz ilyen vastagságú ausztenites szerkezetet repedésmentesen hegeszteni. Itt egy-egy körvarrat hegesztése több napot is igénybe vehet. Ezért megpróbáljuk a varrat keresztmetszetét a lehető legkisebbre venni, de az anyagot teljes keresztmetszetben át kell hegeszteni. Az iparban erre a célra a keskenyrés hegesztést használjuk. Ez a kialakítás viszont az ausztenites hegesztési fürdő eltérő áramlási sajátosságai miatt (ferrites anyagban a szennyeződés felúszik, mert a hegfürdő hígfolyós, ausztenites meg nikkelötvezet esetében lefelé megy, mert a hegfürdő nagyon nehezen folyik) melegrepedés jöhet (jön, hidd el, jön...) létre. Ez azt jelenti, hogy az összes szennyeződés (forgácsolási folyadék, anyagvizsgálati szer maradék, zsír az ujjlenyomatból) mindig tartalmaz ként. A kén a nikkellel alacsony olvadáspontú folyékony fázist hoz létre. Amikor a hegesztesz, az anyag először tágul, majd összehúzódik, ahogy hűl le. Ekkor következik be a repedés, mert a varrat közepében lesz ez a kénes szennyeződés, körülötte már minden szilárd, zsugorodik - vagyis húzó feszültség ébred, miközben ez a kénes-nikkel trutymó (eutektoid) még folyékony.... Kevés undorítóbb hegesztési hibát ismerek.
- Egy nyomástartó edény vastagságát első körben a nyomás, átmérő és az adott hőmérséklethez tartozó anyagtulajdonságok határozzák meg. Egy nyomástartóban kettő főfeszültség ébred: A hosszirányú és keresztirányú. A hosszirányú feszültségek kétszer akkorák egy hengeres edényben, mint a kerületirányú feszültségek (pl. ezért hasad a virsli a mikróban hosszában..). Egy reaktor átmérője adott - a belső cuccok mérete határozza meg a belvilágot. Hogy az most fűtőelem vagy katalizátor, most mindegy. Vagyis van egy minimális belső átmérőd. A hőmérsékletet meg a nyomást tudod. Ez a reakcióból adódik ki. Ezután az anyag határozza meg, hogy milyen falvastagságot kell alkalmaznod. Ausztenites acélok szilárdsága sajnos alacsony, olyan 240MPa a folyáshatár. 400 fok környékén 220MPa (hasból). Ha a fent említett 22NiMoCr3-7-es anyagot veszed, akkor 400 fokon 320-330MPa. Ez óriási különbség. Plusz ezt lehet keskenyréssel hegeszteni :)
- Neutronbesugárzás okozta károsodás - ez sajnos ausztenites acélban is sokkal jobban jelentkezik. Az anyagok a neutronfluxus hatására egyrészt elridegednek (mindegyik. Az anyagban a neutronsugárzás rácshibákat generál. A rácshibák környékén az anyag meg felkeményedik, elveszíti emiatt az alakváltozó-képességét. Ezzel nem lehet mit tenni..), másrészt megduzzad az anyag. Az ausztenites anyagok erősebben duzzadnak, mint a ferrites acélok.
- Hidrogénállóság: Ezt már említettem korábban, de van egy másik vetülete is. A nikkel képes problémát okozni (disbonding), de a ferrites acélok is veszélyeztetettek. A ferrites acélnál más probléma jön ki. A ferrites anyagokban mindig van perlit (Fe3C), ez adja az acél szilárdságát, plusz az egyik fő szövetelem. Itt az a gond hogy a hidrogén (H2) meg a perlit (Fe3C) egymással reakcióba lép egy bizonyos hőmérséklet felett, a végeredmény Fe - sima vas, ami lágy, meg CH4 - igen, ez metán. Fúvódik az anyagban. Undorító halál. Ez ellen lehet védekezni úgy, hogy a karbont (C) az anyagban Cr-mal lekötöd, ez legtöbbször Cr23C6 (krómkarbid). Ezt a hidrogén olyan könnyen nem tudja megtámadni. Ehhez viszont nagyon alapos ÉS profi hőkezelés kell. Ez külön tudomány, kevés hőkezelési utasítást kaptam eddig, ami nem a kukában landolt elsőre...

Vagyis, a fentiekből látszik, hogy a reaktorköpenyt alacsonyan ötvözött acélból kell készíteni. Igen ám, de a reaktorban víz van. A víz kezelt víz, ezzel nem is lenne probléma, a gondod a moderátorként használt bór. A bóros víz viszont egy elég durva korróziós közeg. Ezt viszont a "sima" reaktorköpeny már nem bírja ki, ezért a reaktor belsejét ausztenites acéllal bélelik ki. Ez többnyire felrakóhegesztést jelent.

- Először egy vagy kettő réteg tiszta nikkellel párnaréteget visznek fel (ez amiatt kell, mert a reaktorköpenyben jóval több a szén. Ezt a kb. 0,22%-nyi szenet sajnos nem lehet teljesen lekötni 2%-nyi krómmal, emiatt a maradék szén elindul az ausztenites anyagban lévő 19%-nyi króm felé. Ez azt eredményezi, hogy a ferrites oldalon felbomlik a Cr23C6 meg a maradék perlit - a szilárdság leesik, az ausztenites részben viszont megnő a Cr23C6 aránya, ami a korrózióállóságot nullára redukálja (ez az interkrisztallin korrózió - ez is ronda halál...). A nikkel viszont totál leblokkolja a szénatomok diffúzióját.
- Ezután mehet 3-4 réteg sima, ausztenites acél (mondjuk X2CrNi19-10) és kész a reaktor belseje.
- Ezután hőkezelni kell, majd lehet a reaktort tovább építeni

Egy-egy reaktor építése - alsó hangon másfél év. Rengeteg anyagvizsgálat, próbadarabok, stb.

Most várom, hogy egy reaktornak az fejéhez használt részéhez elkészüljön a próbatest a hegesztéshez meg a szimulált hőkezeléshez. A próbadarab úgy 4 tonna, meg mire kész a teszt, lesz kb. 1,5millió órjó... És igen, mindig rozsdás. A nyomáspróba után a vizet le kell engedni :D

Ez kicsit hosszúra sikeredet, elnézést :)
(tudok még ilyeneket írni)
annGYB1d_700w_0.jpg
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
az nem az a rozsda, amit a hétköznapi értelemben láthatunk. A reaktorok anyag mindenhol kovácsolt, alacsonyan ötvözött acél, Európában 22NiMoCr3-7, az oroszoké, a kínaiaké lényegében hasonló, az amerikai meg majdnem egy kicsit másabb ASME szerinti anyagminőség. A felületi "rozsda" nem probléma. Az anyag ötvözöttsége arra elég, hogy normál légköri körülmények között a felületén keletkezik néhány mikron vastagságú rozsda.

Ezeket a reaktorokat szigorúan tilos befesteni. Rengeteg vizsgálatot végeznek az üzemelő reaktortesten. Az ultrahangos vizsgálatba bezavar a festett réteg, felületi repedésvizsgálat esetén meg eltünteti az esetleges hibát. Ugyanígy megnehezíti a nyúlásmérő bélyeg használatát. Ha replikavizsgálatot kell csinálni a reaktor külső részén a kúszási vizsgálathoz, akkor megin gond lehet belőle.


Nagyon kis részben, igen.

Rozsdamentes anyagból technikailag lehetséges, de anyagszerkezeti problémák sokaságába ütköznénk bele:

- A rozsdamentes - ez esetben ausztenites szövetszerkezetű - acélban a diffúziós folyamatok sokkal gyorsabban zajlanak le, mint a sima acélban. Ennek az oka az, hogy az ausztenites szövetszerkezet térkitöltési tényezője a legmagasabb az összes acélféleség között. A szabad atomhossz lényegesen rövidebb, mint a sima - ferrites acélban.
- Nagy szelvényvastagságot nagyon nehéz roncsolásmentes módszerekkel vizsgálni. Az ausztenites acélban a szemcsenagyság jóval-jóval nagyobb, mint a sima acélban. Ez pl. ultrahangos vizsgálatnál tükörként működik. Egy-egy ilyen reaktorban vannak simán 700-900mm vastag kovácsolt termékek - tipikusan csőcsonkok. Most éppen 2 reaktor javítása okoz fejtörést nekem, pontosan az anyagvastagságok miatt.
- Az ausztenites acél jóval több hidrogént képes oldani, mint a sima acél. Ez az anyag nikkeltartalma miatt van. A gyártás során muszáj hegeszteni, emiatt kialakulhatnak eltérő nikkeltartalmú helyek. A hidrogén a hőmérséklet hatása el kezd tágulni, a nikkel szilárdsága alacsony, emiatt ezek az eltérő "nikkelszigetek" környezetében az anyag belül el tud válni és a nikkel mellett repedések sokasága jöhet létre (disbonding). Ezzel nem lehet mit tenni. maximum annyit, hogy okosan kell anyagot választani.
- Nagyon nehéz ilyen vastagságú ausztenites szerkezetet repedésmentesen hegeszteni. Itt egy-egy körvarrat hegesztése több napot is igénybe vehet. Ezért megpróbáljuk a varrat keresztmetszetét a lehető legkisebbre venni, de az anyagot teljes keresztmetszetben át kell hegeszteni. Az iparban erre a célra a keskenyrés hegesztést használjuk. Ez a kialakítás viszont az ausztenites hegesztési fürdő eltérő áramlási sajátosságai miatt (ferrites anyagban a szennyeződés felúszik, mert a hegfürdő hígfolyós, ausztenites meg nikkelötvezet esetében lefelé megy, mert a hegfürdő nagyon nehezen folyik) melegrepedés jöhet (jön, hidd el, jön...) létre. Ez azt jelenti, hogy az összes szennyeződés (forgácsolási folyadék, anyagvizsgálati szer maradék, zsír az ujjlenyomatból) mindig tartalmaz ként. A kén a nikkellel alacsony olvadáspontú folyékony fázist hoz létre. Amikor a hegesztesz, az anyag először tágul, majd összehúzódik, ahogy hűl le. Ekkor következik be a repedés, mert a varrat közepében lesz ez a kénes szennyeződés, körülötte már minden szilárd, zsugorodik - vagyis húzó feszültség ébred, miközben ez a kénes-nikkel trutymó (eutektoid) még folyékony.... Kevés undorítóbb hegesztési hibát ismerek.
- Egy nyomástartó edény vastagságát első körben a nyomás, átmérő és az adott hőmérséklethez tartozó anyagtulajdonságok határozzák meg. Egy nyomástartóban kettő főfeszültség ébred: A hosszirányú és keresztirányú. A hosszirányú feszültségek kétszer akkorák egy hengeres edényben, mint a kerületirányú feszültségek (pl. ezért hasad a virsli a mikróban hosszában..). Egy reaktor átmérője adott - a belső cuccok mérete határozza meg a belvilágot. Hogy az most fűtőelem vagy katalizátor, most mindegy. Vagyis van egy minimális belső átmérőd. A hőmérsékletet meg a nyomást tudod. Ez a reakcióból adódik ki. Ezután az anyag határozza meg, hogy milyen falvastagságot kell alkalmaznod. Ausztenites acélok szilárdsága sajnos alacsony, olyan 240MPa a folyáshatár. 400 fok környékén 220MPa (hasból). Ha a fent említett 22NiMoCr3-7-es anyagot veszed, akkor 400 fokon 320-330MPa. Ez óriási különbség. Plusz ezt lehet keskenyréssel hegeszteni :)
- Neutronbesugárzás okozta károsodás - ez sajnos ausztenites acélban is sokkal jobban jelentkezik. Az anyagok a neutronfluxus hatására egyrészt elridegednek (mindegyik. Az anyagban a neutronsugárzás rácshibákat generál. A rácshibák környékén az anyag meg felkeményedik, elveszíti emiatt az alakváltozó-képességét. Ezzel nem lehet mit tenni..), másrészt megduzzad az anyag. Az ausztenites anyagok erősebben duzzadnak, mint a ferrites acélok.
- Hidrogénállóság: Ezt már említettem korábban, de van egy másik vetülete is. A nikkel képes problémát okozni (disbonding), de a ferrites acélok is veszélyeztetettek. A ferrites acélnál más probléma jön ki. A ferrites anyagokban mindig van perlit (Fe3C), ez adja az acél szilárdságát, plusz az egyik fő szövetelem. Itt az a gond hogy a hidrogén (H2) meg a perlit (Fe3C) egymással reakcióba lép egy bizonyos hőmérséklet felett, a végeredmény Fe - sima vas, ami lágy, meg CH4 - igen, ez metán. Fúvódik az anyagban. Undorító halál. Ez ellen lehet védekezni úgy, hogy a karbont (C) az anyagban Cr-mal lekötöd, ez legtöbbször Cr23C6 (krómkarbid). Ezt a hidrogén olyan könnyen nem tudja megtámadni. Ehhez viszont nagyon alapos ÉS profi hőkezelés kell. Ez külön tudomány, kevés hőkezelési utasítást kaptam eddig, ami nem a kukában landolt elsőre...

Vagyis, a fentiekből látszik, hogy a reaktorköpenyt alacsonyan ötvözött acélból kell készíteni. Igen ám, de a reaktorban víz van. A víz kezelt víz, ezzel nem is lenne probléma, a gondod a moderátorként használt bór. A bóros víz viszont egy elég durva korróziós közeg. Ezt viszont a "sima" reaktorköpeny már nem bírja ki, ezért a reaktor belsejét ausztenites acéllal bélelik ki. Ez többnyire felrakóhegesztést jelent.

- Először egy vagy kettő réteg tiszta nikkellel párnaréteget visznek fel (ez amiatt kell, mert a reaktorköpenyben jóval több a szén. Ezt a kb. 0,22%-nyi szenet sajnos nem lehet teljesen lekötni 2%-nyi krómmal, emiatt a maradék szén elindul az ausztenites anyagban lévő 19%-nyi króm felé. Ez azt eredményezi, hogy a ferrites oldalon felbomlik a Cr23C6 meg a maradék perlit - a szilárdság leesik, az ausztenites részben viszont megnő a Cr23C6 aránya, ami a korrózióállóságot nullára redukálja (ez az interkrisztallin korrózió - ez is ronda halál...). A nikkel viszont totál leblokkolja a szénatomok diffúzióját.
- Ezután mehet 3-4 réteg sima, ausztenites acél (mondjuk X2CrNi19-10) és kész a reaktor belseje.
- Ezután hőkezelni kell, majd lehet a reaktort tovább építeni

Egy-egy reaktor építése - alsó hangon másfél év. Rengeteg anyagvizsgálat, próbadarabok, stb.

Most várom, hogy egy reaktornak az fejéhez használt részéhez elkészüljön a próbatest a hegesztéshez meg a szimulált hőkezeléshez. A próbadarab úgy 4 tonna, meg mire kész a teszt, lesz kb. 1,5millió órjó... És igen, mindig rozsdás. A nyomáspróba után a vizet le kell engedni :D

Ez kicsit hosszúra sikeredet, elnézést :)
(tudok még ilyeneket írni)

Azta. Te aztán nagyon vágod (meg forrasztod :) ) ezt. Sajnos én ehhez nagyon hozzászólni se tudok. :)

Mondtad, hogy próbálkoztál hazatérni.
Elkezdték Paks 2-t építeni. Ott gondolom nagy szükség lesz hozzád hasonló szakértőkre, meg gondolom a 12 milliárd euróból jó fizura is jut. Nem próbálkoztál ott?
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
De itt nukleáris ipari követelmények vannak...
Nem biztos, hogy azokat nehezebb teljesíteni. A rep-iparban vannak komoly méret és súlykorlátok, nem lehet bármit bármilyen vastagságúra/súlyúra méretezni, különben a gép nem fog tudni felszállni - a földön ez nem probléma, a talaj kibírja. A repülőgépeknél van dinamikus túlterhelés (10-12g) ami miatt a súlykorlátozás ellenére túl kell méretezni a teherviselő elemeket, földi berendezéseknél nincs ilyen terhelés. És ahogy vannak fém-technológiai nehézségek egy atomreaktornál, vannak a gázturbinás hajtóműveknél is, csak másmilyenek.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Azta. Te aztán nagyon vágod (meg forrasztod :) ) ezt. Sajnos én ehhez nagyon hozzászólni se tudok. :)

Mondtad, hogy próbálkoztál hazatérni.
Elkezdték Paks 2-t építeni. Ott gondolom nagy szükség lesz hozzád hasonló szakértőkre, meg gondolom a 12 milliárd euróból jó fizura is jut. Nem próbálkoztál ott?

Az igazat megvallva, régi álmom az atomerōmű építése, de nem. Egyrészt nagyjából tudom, hogy Magyarországon mit lehet gyártani és mit nem. A komoly cuccokat az oroszok fogják csinálni, szerintem már a nagynyomású elōmelegítōket sem tudjuk legyártani (nincs már se Alstom - lánykori nevén Láng Gépgyár), Salgótarjánban az SVG-t (régi Vegyépszer) szétlopták, ahol még valamit tudnak építeni, az a GANZ CGI meg az OVIT Kiskunfélegyházán. Hőszig csinálgat hőcserélőket, Mosonmagyaróváron csinálnak pár energetikai berendezést a MOTECH-nál és kifújt.

Erre sok mindent nem lehet felhúzni. A primerköri csövezést tuti, hogy az oroszok fogják csinálni, a szekunder kört lehet, hogy magyar alvállalkozóval (akik most is kint melóznak). Itt azért lesznek combos anyagvastagsággal melegszilárd csövek.

A másik fő ok meg a szerény személyem. Másfél hónapja keresett meg egy fejvadász, az ajánlat nem is lett volna rossz, de mondtam neki, hogy akkor az elején most tisztázzunk egy-két dolgot:
- leszarom a pénztároslőrinc összes cégét, az összes "budiajtó kicserélésével" szerzett nukleáris beszállítói tanúsítványát, nem érdekel. Azt hiszem el, amit látok. Ha valami műszakilag vagy minőségügyileg nem kóser, akkor nem fogok egy másodpercig sem azon meditálni, hogy most melyik csókosnak a tyúkszemét fogom letiporni a 47-es munkavédelmi bakancsommal.
- rohadtul megszelektálom a hegesztőket, izometriás lakatosokat. Aki nem profi, repül. Nem Pakson kell betanulni, hogyan lehet a cső-cső áthatást kiszerkeszteni. Nem fog érdekelni, hogy melyik csókos emberkereskedő cége hozza be a hegesztőt, aki 3 hete még tetőfedő volt Passau-ban.
- nem íróasztal mögött fogok a titkárnő seggére meggymagokat nyomogatni, hanem konténert kérek az építkezésre. Nincs prezentációzás, se parasztvakító póverpóintozás a munkámról azoknak, akik azt sem tudják, hogy mi az a melegszilárd acél. Csak és kizárólag gyártási/minőségirányítás meetingen veszek részt, maximum egy általános meeting per hét. Dolgozni megyek, nem nyaralni.
- kijelöljük az elején egyértelműen az átvételi szinteket, kidolgozzuk a technológiát és ezt jóváhagyatjuk, ha kell, akkor az IAEA teszi rá a plecsnit, de utána nincs okoskodás, egy egyetemi nagyapó "tanácsadó cége" sem fog az építkezés közelébe jönni és fognak 40 oldalas tanulmányokat írni arról, hogyan kell a fedőport előmelegíteni a hegesztéshez és mindez majd kerül 60 millió forintba (lásd Margit-híd)
- nem dolgozom együtt olyan emberrel, amelyik nem képes megérteni és betartani a munkavédelmi erőírásokat.
- heti egy meeting a projektvezetéssel.
- angol nyelű előírások és szabványok legyenek, ne valahogy lefordított magyar.

Ha ezekkel a feltételekkel együtt tudnak élni, akkor persze, ha nem akkor hagyjuk...

Ez így elsőre fellengőzésnek tűnik, de nem az.

- Nincs annál rosszabb, amikor valaki egy íróasztal mögül egy Excel-lista - vagy "megfelelő helyről" jövő sugallat hatásra, politikai (ez lehet céges politika vagy sima, nagypolitika) nem megfelelő céget választ ki a munkára. Ez halál. Nem lehet mindenkinek a kicsi kis kezecskéjét fogni. Láttam minősítésileg felturbózott céget - meg láttam azt is, hogyan vérzett el egy mezei hőcserélőn. Konkrétan a saját rajzuk alapján nem tudták legyártani és készre hegeszteni a saját terméküket..Ezt megelőzendő, húsba vágó, drasztikus lépéseket kell tenni.
- Hegesztő, lakatos. Ez az a pont, ami felesleges hosszan tárgyalni. Ha együtt tudnak dolgozni, akkor tényleg az a dolgod, hogy ellenőrizd a munkát és fejleszd a folyamatot. Ha nem, minden bukik, borul az összes terv és beindul a gányolás. Papíron minden hegesztő a világ összes anyagát tudja hegeszteni, papíron minden lakatos 80 éve vegyipari csővezetékeket rak össze becsukott szemmel az izometriából, a valóságban az nagyon nincs így. Abba tessék belegondolni, hogy a magyar piacon alig van épkéz-láb szakmunkás. Ilyen helyeken vannak csövek 1500mm-es átmérőig meg 100mm-es falvastagságig. Egy 25mm-es átmérőjű csővezetéket 2,5mm-es falvastagságú biliacélból merőben más összeállítani, mint mondjuk egy 600mm-es átmérőjű. 6mm vastag Grade 2-es titánból, vagy 600mm-es átmérőjű, 80mm-es falvastagságú főgőzvezetéket P91-es anyagból... Ehhez kell úgy saccra 500-800 ember. Mindenki ezen akarja magát megszedni.
- A minőségi politikának kettő iránya van: van a minőségirányítás és minőségbiztosítás. Az első írogatja a fenszi kimutatásokat, parádézik a SixSigma-val, meg a LEAN-nel meg minden ilyen egyébbel az irodában, a minőségbiztosítós meg bevasalja azt, amit kell a gyártáson. Az első nem kerül sokba, a második a fájdalmas és költséges. Aki ezt nem érti meg, ott gond van. A legtöbb cég csak az első hajlandó megcsinálni - de elvárja nyomott árakon a második teljesülését is. Magától nem fog menni. Ehhez viszont az első vonalból kell irányítani és ellenőrizni. Itt lehet elkapni az összes szarságot, legyen az hegesztett kötés vagy műbizonylat bármelyik anyaghoz. Ez az egyik leginkább gyűlölt attitűd.
- ez a pont megint egyértelmű. Ha ez nincs kőbe vésve, bika vérével lelocsolva, akkor ezt mindenki ott és úgy fogja megszexuálni, ahogy neki éppen kényelmes. Láttam már utólag, valahogy összepapírozott kondenzátort atomerőműhöz, amit ott rohad a svéd erőmű komissiózos területén - évek óta. Más hülyeségéért felelősséget vállalni sosem szabad. Neki jópont, neked permanens gyomorgörcs, ha rágondolsz - úgy 40 évig.
- A hazai munkavédelmi kultúra legendásan szar. Az összes jött-ment emberkereskedő szeme előtt csak az lebeg, hogy 4 hónap múlva X7-es BMW, jövőre Rózsadomb, aztán nyaraló az Adrián. Munkavédelmen spórolnak. Tavaly úgy 240 ember halt meg munkavédelmi balesetbe, miközben összesen 170 milliós bírságot osztottak ki. Amikor 20 emelet állványozáson dolgozol, amikor milliónyi acetilén, oxigén, argon palack van a környéken, amikor milliónyi olyan terület van, ahol robbanásveszélyes elegy képződhet, nem akarsz amatőrök között mozogni. Gondold el, hogy 10 méterre a fejed felett leejtenek egy másfél kilós villáskulcsot... Az ilyeneknek nincs helye egy építkezésen, sem az ilyen puhatestű köcsög "vállalkozóknak", akik ezen spórolnak
- A megfelelő projektvezető élet-halál kérdése. Németországban láttam profikat meg láttam nagyon durván amatőröket (70 méteres tartály, első réteg alapozás: elkészül a földmunka, vízmérővel síkba húzott homokfelület, rá négyzetmétere 8000€-s fólia, ami ellenáll a közegnek, ami a tartályban van és szigetel a vízzáró rétegre. Ezt lerakatta, majd ráhordtak 2 cm homokot, elegyengetve. Ezután eszébe jutott, hogy elfelejtett 15 méter magasba 25 darab levegőztető csövet berakatni a palástba. Másnap mentek be 6 tonnás targoncával meg lánctalpasokkal rodeózni a fóliára. A fóliacsere a fólia árán kívül 3 hónap késést okozott. Közben fizették úgy 750 embernek a havi bérét és bérelték a tankereket a kikötőben tovább, amibe a cuccot tárolták. Vastaps). Lenézett munka, de létfontosságú. Jó projektmenedzser fél siker, a rossz pedig totálkár. Mennyi projektes van, aki levezényelt már valami tényleg nagy műszaki berendezés létesítését???
- Kevés idegesítőbb dolog van annál, amikor valami nem egyértelműen van leírva, vagy nem szakszerűen lett fordítva (lásd a repülésnél: attack angle. Lefordítja támadási szögnek, miközben ez a belépési szög..). A magyar nyelvű ASME fordítás egy vicc. Fogalmilag sincs összefűzve. Az angolban használt "must", "shall", "can" úgy jön vissza, hogy "kell" vagy "-andó/endő", vagyis kell. Ekkor jöhet a dörzsölt alvállalkozó és mondhatja, figyelj, itt az áll az eredetiben, hogy "can", itt az áll a magyarban, hogy "kell". Mi úgy kalkuláltunk, hogy "can", ha meg "kell", akkor fizess. Véget nem érő szopóroller.

A mottóm a gyártás közben mindig az, hogy a minőséget nem belevizsgálod vagy belepapírozod, hanem belegyártod.

Mondanom sem kell, ilyen feltételek mellett a fejvadász keresett mást. Ha fentieket nem tartják be, akkor gigantikus szopórollerbe fog beleszaladni az egész bagázs.

- a szlovák erőműben nem tudnak elszámolni a hegesztőkkel és a minősítésekkel. Nem kapott engedélyt
- franciák hamisították a műbizonylatot a kovácsolt edényfeneknél. Az angol projekt meg egy francia projekt így "eléggé" megúszott. Elsőre jó ötlet volt, most a Le Creuset seggébe is bevilágítanak - jóváhagyást visszavonták. Lehet találgatni, mennyi szabad kovácsoló kapacitás van a világban ilyen anyagra, ilyen méretben primerköri elemek gyártására..
- egy másik beszállító trükközött az edényfenék csavarjaival (darabja majd 2 méter, M240-es ászokcsavar). Lehet újra gyártani - úgy laza másfél év.

Nem elég, hogy a politikusok, a zöldek szivatják őket, még az ilyenek is jönnek. De sebaj. Kellenek a bólogató Jánosok. Aszódi sem véletlenül lett hirtelen "kellemetlen", miközben véleményem szerint az egyik felkészültebb nukleáris mérnök - európai viszonylatban is...
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Az igazat megvallva, régi álmom az atomerōmű építése, de nem. Egyrészt nagyjából tudom, hogy Magyarországon mit lehet gyártani és mit nem. A komoly cuccokat az oroszok fogják csinálni, szerintem már a nagynyomású elōmelegítōket sem tudjuk legyártani (nincs már se Alstom - lánykori nevén Láng Gépgyár), Salgótarjánban az SVG-t (régi Vegyépszer) szétlopták, ahol még valamit tudnak építeni, az a GANZ CGI meg az OVIT Kiskunfélegyházán. Hőszig csinálgat hőcserélőket, Mosonmagyaróváron csinálnak pár energetikai berendezést a MOTECH-nál és kifújt.

Erre sok mindent nem lehet felhúzni. A primerköri csövezést tuti, hogy az oroszok fogják csinálni, a szekunder kört lehet, hogy magyar alvállalkozóval (akik most is kint melóznak). Itt azért lesznek combos anyagvastagsággal melegszilárd csövek.

A másik fő ok meg a szerény személyem. Másfél hónapja keresett meg egy fejvadász, az ajánlat nem is lett volna rossz, de mondtam neki, hogy akkor az elején most tisztázzunk egy-két dolgot:
- leszarom a pénztároslőrinc összes cégét, az összes "budiajtó kicserélésével" szerzett nukleáris beszállítói tanúsítványát, nem érdekel. Azt hiszem el, amit látok. Ha valami műszakilag vagy minőségügyileg nem kóser, akkor nem fogok egy másodpercig sem azon meditálni, hogy most melyik csókosnak a tyúkszemét fogom letiporni a 47-es munkavédelmi bakancsommal.
- rohadtul megszelektálom a hegesztőket, izometriás lakatosokat. Aki nem profi, repül. Nem Pakson kell betanulni, hogyan lehet a cső-cső áthatást kiszerkeszteni. Nem fog érdekelni, hogy melyik csókos emberkereskedő cége hozza be a hegesztőt, aki 3 hete még tetőfedő volt Passau-ban.
- nem íróasztal mögött fogok a titkárnő seggére meggymagokat nyomogatni, hanem konténert kérek az építkezésre. Nincs prezentációzás, se parasztvakító póverpóintozás a munkámról azoknak, akik azt sem tudják, hogy mi az a melegszilárd acél. Csak és kizárólag gyártási/minőségirányítás meetingen veszek részt, maximum egy általános meeting per hét. Dolgozni megyek, nem nyaralni.
- kijelöljük az elején egyértelműen az átvételi szinteket, kidolgozzuk a technológiát és ezt jóváhagyatjuk, ha kell, akkor az IAEA teszi rá a plecsnit, de utána nincs okoskodás, egy egyetemi nagyapó "tanácsadó cége" sem fog az építkezés közelébe jönni és fognak 40 oldalas tanulmányokat írni arról, hogyan kell a fedőport előmelegíteni a hegesztéshez és mindez majd kerül 60 millió forintba (lásd Margit-híd)
- nem dolgozom együtt olyan emberrel, amelyik nem képes megérteni és betartani a munkavédelmi erőírásokat.
- heti egy meeting a projektvezetéssel.
- angol nyelű előírások és szabványok legyenek, ne valahogy lefordított magyar.

Ha ezekkel a feltételekkel együtt tudnak élni, akkor persze, ha nem akkor hagyjuk...

Ez így elsőre fellengőzésnek tűnik, de nem az.

- Nincs annál rosszabb, amikor valaki egy íróasztal mögül egy Excel-lista - vagy "megfelelő helyről" jövő sugallat hatásra, politikai (ez lehet céges politika vagy sima, nagypolitika) nem megfelelő céget választ ki a munkára. Ez halál. Nem lehet mindenkinek a kicsi kis kezecskéjét fogni. Láttam minősítésileg felturbózott céget - meg láttam azt is, hogyan vérzett el egy mezei hőcserélőn. Konkrétan a saját rajzuk alapján nem tudták legyártani és készre hegeszteni a saját terméküket..Ezt megelőzendő, húsba vágó, drasztikus lépéseket kell tenni.
- Hegesztő, lakatos. Ez az a pont, ami felesleges hosszan tárgyalni. Ha együtt tudnak dolgozni, akkor tényleg az a dolgod, hogy ellenőrizd a munkát és fejleszd a folyamatot. Ha nem, minden bukik, borul az összes terv és beindul a gányolás. Papíron minden hegesztő a világ összes anyagát tudja hegeszteni, papíron minden lakatos 80 éve vegyipari csővezetékeket rak össze becsukott szemmel az izometriából, a valóságban az nagyon nincs így. Abba tessék belegondolni, hogy a magyar piacon alig van épkéz-láb szakmunkás. Ilyen helyeken vannak csövek 1500mm-es átmérőig meg 100mm-es falvastagságig. Egy 25mm-es átmérőjű csővezetéket 2,5mm-es falvastagságú biliacélból merőben más összeállítani, mint mondjuk egy 600mm-es átmérőjű. 6mm vastag Grade 2-es titánból, vagy 600mm-es átmérőjű, 80mm-es falvastagságú főgőzvezetéket P91-es anyagból... Ehhez kell úgy saccra 500-800 ember. Mindenki ezen akarja magát megszedni.
- A minőségi politikának kettő iránya van: van a minőségirányítás és minőségbiztosítás. Az első írogatja a fenszi kimutatásokat, parádézik a SixSigma-val, meg a LEAN-nel meg minden ilyen egyébbel az irodában, a minőségbiztosítós meg bevasalja azt, amit kell a gyártáson. Az első nem kerül sokba, a második a fájdalmas és költséges. Aki ezt nem érti meg, ott gond van. A legtöbb cég csak az első hajlandó megcsinálni - de elvárja nyomott árakon a második teljesülését is. Magától nem fog menni. Ehhez viszont az első vonalból kell irányítani és ellenőrizni. Itt lehet elkapni az összes szarságot, legyen az hegesztett kötés vagy műbizonylat bármelyik anyaghoz. Ez az egyik leginkább gyűlölt attitűd.
- ez a pont megint egyértelmű. Ha ez nincs kőbe vésve, bika vérével lelocsolva, akkor ezt mindenki ott és úgy fogja megszexuálni, ahogy neki éppen kényelmes. Láttam már utólag, valahogy összepapírozott kondenzátort atomerőműhöz, amit ott rohad a svéd erőmű komissiózos területén - évek óta. Más hülyeségéért felelősséget vállalni sosem szabad. Neki jópont, neked permanens gyomorgörcs, ha rágondolsz - úgy 40 évig.
- A hazai munkavédelmi kultúra legendásan szar. Az összes jött-ment emberkereskedő szeme előtt csak az lebeg, hogy 4 hónap múlva X7-es BMW, jövőre Rózsadomb, aztán nyaraló az Adrián. Munkavédelmen spórolnak. Tavaly úgy 240 ember halt meg munkavédelmi balesetbe, miközben összesen 170 milliós bírságot osztottak ki. Amikor 20 emelet állványozáson dolgozol, amikor milliónyi acetilén, oxigén, argon palack van a környéken, amikor milliónyi olyan terület van, ahol robbanásveszélyes elegy képződhet, nem akarsz amatőrök között mozogni. Gondold el, hogy 10 méterre a fejed felett leejtenek egy másfél kilós villáskulcsot... Az ilyeneknek nincs helye egy építkezésen, sem az ilyen puhatestű köcsög "vállalkozóknak", akik ezen spórolnak
- A megfelelő projektvezető élet-halál kérdése. Németországban láttam profikat meg láttam nagyon durván amatőröket (70 méteres tartály, első réteg alapozás: elkészül a földmunka, vízmérővel síkba húzott homokfelület, rá négyzetmétere 8000€-s fólia, ami ellenáll a közegnek, ami a tartályban van és szigetel a vízzáró rétegre. Ezt lerakatta, majd ráhordtak 2 cm homokot, elegyengetve. Ezután eszébe jutott, hogy elfelejtett 15 méter magasba 25 darab levegőztető csövet berakatni a palástba. Másnap mentek be 6 tonnás targoncával meg lánctalpasokkal rodeózni a fóliára. A fóliacsere a fólia árán kívül 3 hónap késést okozott. Közben fizették úgy 750 embernek a havi bérét és bérelték a tankereket a kikötőben tovább, amibe a cuccot tárolták. Vastaps). Lenézett munka, de létfontosságú. Jó projektmenedzser fél siker, a rossz pedig totálkár. Mennyi projektes van, aki levezényelt már valami tényleg nagy műszaki berendezés létesítését???
- Kevés idegesítőbb dolog van annál, amikor valami nem egyértelműen van leírva, vagy nem szakszerűen lett fordítva (lásd a repülésnél: attack angle. Lefordítja támadási szögnek, miközben ez a belépési szög..). A magyar nyelvű ASME fordítás egy vicc. Fogalmilag sincs összefűzve. Az angolban használt "must", "shall", "can" úgy jön vissza, hogy "kell" vagy "-andó/endő", vagyis kell. Ekkor jöhet a dörzsölt alvállalkozó és mondhatja, figyelj, itt az áll az eredetiben, hogy "can", itt az áll a magyarban, hogy "kell". Mi úgy kalkuláltunk, hogy "can", ha meg "kell", akkor fizess. Véget nem érő szopóroller.

A mottóm a gyártás közben mindig az, hogy a minőséget nem belevizsgálod vagy belepapírozod, hanem belegyártod.

Mondanom sem kell, ilyen feltételek mellett a fejvadász keresett mást. Ha fentieket nem tartják be, akkor gigantikus szopórollerbe fog beleszaladni az egész bagázs.

- a szlovák erőműben nem tudnak elszámolni a hegesztőkkel és a minősítésekkel. Nem kapott engedélyt
- franciák hamisították a műbizonylatot a kovácsolt edényfeneknél. Az angol projekt meg egy francia projekt így "eléggé" megúszott. Elsőre jó ötlet volt, most a Le Creuset seggébe is bevilágítanak - jóváhagyást visszavonták. Lehet találgatni, mennyi szabad kovácsoló kapacitás van a világban ilyen anyagra, ilyen méretben primerköri elemek gyártására..
- egy másik beszállító trükközött az edényfenék csavarjaival (darabja majd 2 méter, M240-es ászokcsavar). Lehet újra gyártani - úgy laza másfél év.

Nem elég, hogy a politikusok, a zöldek szivatják őket, még az ilyenek is jönnek. De sebaj. Kellenek a bólogató Jánosok. Aszódi sem véletlenül lett hirtelen "kellemetlen", miközben véleményem szerint az egyik felkészültebb nukleáris mérnök - európai viszonylatban is...
Ez a Te szakmád, így tökéletesen igazad van - egy kivétellel: az "angle of attack" a repülési szakszótárban az ÁLLÁSSZÖG-et jelent, ami a szárnyprofil-metszet középvonal és a légáramlat iránya által bezárt szöget jelenti (ez meg az én szakmám ;)). Azok a kis "lapátok" meg sok gép orrán az állásszög-adók, amik a légáramlat irányába beállva jelzik a pilótának, kormányvezérlő rendszer/robotpilótának az állásszöget (ezzel - IS - voltak a közelmúltban csúnya problémák a Boeing-nél).