Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?


  • Összes szavazó
    159

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
3 478
14 750
113
Csatahajó pergőtűz? Lövés..... cső visszaengedése alapra.... töltés.... cső felemelése, célzás...tűz... Leggyorsabb esetben is 2-10 perc...
 

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 757
4 687
113
A Csendes-óceáni partraszállások alkalmával sem mindig sikerült a tengerről elintézni a japán védműveket, pedig ott aztán tényleg nem spóroltak a lőszerrel. Gondolom, hogy megtettek, amit tudtak Normandiában is.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 187
13 458
113
Nem találtam partraszállós témát,nekem ez örök rjtély,hogy miért küldték be a katonákat a vadkacsalövészetre,a yenkik akkora tűzerő fölényben voltak a csatahajókkal,miért nem sütötték bele dolfiékat a fövenybe 1 óra alatt?
azok az erődítmények jók a gyalogság ellen,de egy 300-400millkós hajóágyú ellen annyi mint a napernyő,asszem 30 000 körül haltak meg a partokon összesen,mire hídfőt raktak a yenkik.

Az elmélet úgy szólt, hogy először lebombázzák a partszakast. Ez elvileg elét kellett volna legyen az aknák, meg az akadályok ellen. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy néhány kilométerrel a part mögött estek le a bombák. A hadihajók, meg támogatták a partraszállást és lőttek is ki partvédő ütegeket. De ők is veszélyben voltak.
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Csatahajó pergőtűz? Lövés..... cső visszaengedése alapra.... töltés.... cső felemelése, célzás...tűz... Leggyorsabb esetben is 2-10 perc...
Amugy bizony volt pergotuz a csatahajok reszerol is meg a cirkalok meg barmilyen ladik reszerol egy egy partraszallas tamogatasanal. Legfokeppen nem a fotuzrseggel tuzeltek bar hasznaltak azt is hanem a masodlagos 150-205 mm es lovegekkel amibol altalaban volt 6-24 db halyonkent sot meg a 40 mm Boforst is rendszeresen hasznaltak. Ennek szimplan az volt az oka hogy foleg a Csendesoceani hadszinteren a meglevo legiuralom miatt tudtak az amik hogy nincs ellenseges felszini egyseg a kozelben es az adott sziget legierje mar regen ki lett iktatva. Igy a hajok olyan kozel mentek hogy meg a 40 mm is kepes volt "celzott" lovest leadni ami cca "celpont a hegy" kategoria volt.

A pergotuz azonban max 4-5 percig tarthato fent ugyanis olyan szinten felmelegszik a cso hogy a loszer magatol felrobbanna elindulna benne. Igy vagy alacsonyabb cca 3-4 lovs / perc tuzgyorsasaggal kezdik vagy pedig az elejen megnyomtak "ami a csovon kifert" majd bizony 4-5 perc utan leesett a tuzgyorsasag 2 loves / perc re meg a kozepes kalibereknel is. Problemat ez annyibol nem jelentett igazan hogy 43 utan mar olyan foleny bontakozott ki a tengeren es a levegoben hogy komplett "flottak" vonultak fel egy egy sziget elleni harc tamogatasahoz.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 762
14 692
113
Szerintem egyszerűen időtényező. A gyorsaság többet számított, mint hogy hány nemet van a parton, mert úgyis többet tudnak partra tenni a szövik.

Nem tehették meg, min Iwo Jima alatt, hogy órákig, napokig lövik, mert a japánokkal ellentétben a németeknél gyorsabban jött volna az erősítés, mint ahogy lassan hullanak a partvonalon a védők bunkerekbe. Feltűnik pár tengó, repülő, a partvonalon odaérnek a hadosztályok stb. Az ejéknek hátul meg annyi.

Aznap már foglalni kellett egy partszakaszt es kiépíteni egy hídfőt mert este már biztosan mozoghatnak a németek is, légifölény ide vagy oda. Ugyhogy gyorsan kellett, nehány romboló adott is közvetlen tűztamogatast.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and dudi
M

molnibalage

Guest
Hmm,szerintem bőven volt lőszerük,hogy a partraszállás helyein 1kkm szélesen,300m mélységben elsimítsák a talaj egyenetlenségeit is,nem mellesleg akkor már volt rádió,fél percre pontosan lehetett volna időzíteni,vagy még pontosabban a tüzérséget,az akkori ágyúk cepje mennyi lehetett,300 m?
De adjanak a saját erőknek 600-at,amíg a hajók a part felé mennek,előttük 600 méterre hagy szóljon,vagy ilyesmi,szerintem elb@szták,vagy ilyesmi.
Annyi lőszerük volt(van),hogy alig bírnak a hajóik a felszínen maradni,szülinapi tortákat,meg leveleket hozott a posta a katonáknak át az óceánon,mit számít ott +50 ágyúgolyó?
Hol volt a légierő is?
Legalább azok bögyörőzhették volna dolfiékat,amíg a gyalogság megteszi azt a 200 métert.
  1. A bunkerek ellen semmit nem értek a HE lőszerek.
  2. A pct lőszerekkel telitalálatot kell elérni. Azok pontcélok a hajókhoz képest.
  3. Nagyon rövid idő volt az előkészítésre a napkelte, az időjárás az apály miatt.
  4. Ez nem Csendes-óceán, ahol körbevették a szigeteket és se ki, se be és ágyúztak napokig. Láthattad ott is, hogy iszonyatos lőszermennyiség ellövése ellenére a hatása sokszor meglepően csekély volt.
  5. Az Omaha parton közvetlenül a parton állították meg a jenki erőket, de talán, ha összesen 1,5-2 órára, de úgy, a német állások és a csapatok között sokkal kisebb távolság volt, mint ahogy a csatahajók nagy lövegével lehetett volna bármit tenni.
  6. A hajók a légi megfigyelők segítségével a hátrébb levő ágyúkat próbálták kikapni, amik lőttek a hajókra és a parton levő emberekre is. Onnantól fogva, hogy a partról el tudtak mozduni a bocage-okig eljutottak igen hamar.
Ha azt vesszük, hogy a támogató csatahajókban 100-120 lőszer volt csövenként, akkor számoljunk egy kicsit. Általában AP-vel lőttek a bunkerekre, a HE gránátokat meghagyták a cirkálóknak. Milyen eloszlásban volt AP és HE lőszer a csatahajón? Mennyire volt pontos a célmeghatározás? Hány lövés kellett a belövéshez? Akkoriban még nem voltak műholdas felderítési adatok, drónok, max. egy ejtőernyős helyesbítette a lőelemeket a partról, ha jó helyre dobták le és odaért időben. Vagy felderítőgép.
Ha ezt vesszük, akkor a tényleges, célzott lövések száma csövenként 20-30-nál nem lehetett több. A fő erő ezért a hajók közül itt is a cirkálók voltak. Közelebb mehettek a parthoz, kisebb (de azért combos) ágyúikkal pontosabb támogatást nyújthattak a partraszálló gyalogságnak.
Ejtőernyőőőőőőőőőőőőős...? Odafentről a hajóknak voltak repcsijeik, amik rádióztak. Csak volt olyan gép, amit igen hamar lelőttek.

Csatahajó pergőtűz? Lövés..... cső visszaengedése alapra.... töltés.... cső felemelése, célzás...tűz... Leggyorsabb esetben is 2-10 perc...
A csatahajók névleges tűzgyorsasága rövid ideig elérte a két lövés/percet, de a realitás inkább percenként egy lövés volt. 2-10 perc? Nagyon nem. Ennél még az 1800-as évek végi hátultöltős szörnyszülött óriás löveges hajói is gyorsabban lőttek, úgy 3-5 percenként a nagy kaliberű ágyúkkal. Honnan jött ez az eszméletlen téveszme úgy, hogy Horváth Zoli cikkeit és blogját úgy kb. százszor linkeltem eddig a csatahajókról?
https://htenger.blog.hu/
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi
De egy gyors wiki keresés is elég lett volna.

Az elmélet úgy szólt, hogy először lebombázzák a partszakast. Ez elvileg elét kellett volna legyen az aknák, meg az akadályok ellen. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy néhány kilométerrel a part mögött estek le a bombák. A hadihajók, meg támogatták a partraszállást és lőttek is ki partvédő ütegeket. De ők is veszélyben voltak.
Igen, a leghosszabb nap című könyvben ez kb. egy bekezdés. A szar idő miatt nem mertek közel bombázni a parthoz és emiatt kb. 2-3 km-rel távolabb oldottak le és ott okoztak számottevő kárt. Lehet, hogy ennek is köze van ahhoz, hogy a parton szenvedtek, de az első nap a várakozásokkal ellentétben mindenhol sikerült stabil hídfőállást kiépíteni és a parttól távolabb igen gyér ellenállásba ütköztek Caen kivételével.
Amugy bizony volt pergotuz a csatahajok reszerol is meg a cirkalok meg barmilyen ladik reszerol egy egy partraszallas tamogatasanal. Legfokeppen nem a fotuzrseggel tuzeltek bar hasznaltak azt is hanem a masodlagos 150-205 mm es lovegekkel amibol altalaban volt 6-24 db halyonkent sot meg a 40 mm Boforst is rendszeresen hasznaltak. Ennek szimplan az volt az oka hogy foleg a Csendesoceani hadszinteren a meglevo legiuralom miatt tudtak az amik hogy nincs ellenseges felszini egyseg a kozelben es az adott sziget legierje mar regen ki lett iktatva. Igy a hajok olyan kozel mentek hogy meg a 40 mm is kepes volt "celzott" lovest leadni ami cca "celpont a hegy" kategoria volt.

A pergotuz azonban max 4-5 percig tarthato fent ugyanis olyan szinten felmelegszik a cso hogy a loszer magatol felrobbanna elindulna benne. Igy vagy alacsonyabb cca 3-4 lovs / perc tuzgyorsasaggal kezdik vagy pedig az elejen megnyomtak "ami a csovon kifert" majd bizony 4-5 perc utan leesett a tuzgyorsasag 2 loves / perc re meg a kozepes kalibereknel is. Problemat ez annyibol nem jelentett igazan hogy 43 utan mar olyan foleny bontakozott ki a tengeren es a levegoben hogy komplett "flottak" vonultak fel egy egy sziget elleni harc tamogatasahoz.
Csak ezekkel a fedezékek egy részére nem túl nagy benyomást tesznek.
A Leghosszabb Nap című könyvben szintén van egy megjegyzés arra, hogy a német megfigyelő pontokat összetévesztették a lövegek bunkereivel. A megfigyelő ponton levő Pluskat állását nagyon megszórták és meglepődött, hogy a lövegei közül mind működőképes volt. Később azért kiszedték az ágyúk egy részét.
Lásd pl. itt.
https://en.wikipedia.org/wiki/Crisbecq_Battery

Szerintem egyszerűen időtényező. A gyorsaság többet számított, mint hogy hány nemet van a parton, mert úgyis többet tudnak partra tenni a szövik.

Nem tehették meg, min Iwo Jima alatt, hogy órákig, napokig lövik, mert a japánokkal ellentétben a németeknél gyorsabban jött volna az erősítés, mint ahogy lassan hullanak a partvonalon a védők bunkerekbe. Feltűnik pár tengó, repülő, a partvonalon odaérnek a hadosztályok stb. Az ejéknek hátul meg annyi.

Aznap már foglalni kellett egy partszakaszt es kiépíteni egy hídfőt mert este már biztosan mozoghatnak a németek is, légifölény ide vagy oda. Ugyhogy gyorsan kellett, nehány romboló adott is közvetlen tűztamogatast.
Nagyjából ez volt a helyzet.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 230
17 089
113
Milyen eloszlásban volt AP és HE lőszer a csatahajón
A háború elején általában kb 2/3 - 1/3 volt az AP-HE elosztás, az angoloknál csak AP, a háború második felére ez az arány megfordul, akár nőtt is a HE javára.

Csatahajó pergőtűz? Lövés..... cső visszaengedése alapra.... töltés.... cső felemelése, célzás...tűz... Leggyorsabb esetben is 2-10 perc...
Amíg kitartott a készültségi lőszer mennyiség a toronyban és a barbetta felső részén, addig reális volt a fél perc (plusz nem max lőtávolságra kellett tüzelni). Utána csökkent, plusz amit Dinamo írt a cső melegedésről.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
  1. A bunkerek ellen semmit nem értek a HE lőszerek.
  2. A pct lőszerekkel telitalálatot kell elérni. Azok pontcélok a hajókhoz képest.
  3. Nagyon rövid idő volt az előkészítésre a napkelte, az időjárás az apály miatt.
  4. Ez nem Csendes-óceán, ahol körbevették a szigeteket és se ki, se be és ágyúztak napokig. Láthattad ott is, hogy iszonyatos lőszermennyiség ellövése ellenére a hatása sokszor meglepően csekély volt.
  5. Az Omaha parton közvetlenül a parton állították meg a jenki erőket, de talán, ha összesen 1,5-2 órára, de úgy, a német állások és a csapatok között sokkal kisebb távolság volt, mint ahogy a csatahajók nagy lövegével lehetett volna bármit tenni.
  6. A hajók a légi megfigyelők segítségével a hátrébb levő ágyúkat próbálták kikapni, amik lőttek a hajókra és a parton levő emberekre is. Onnantól fogva, hogy a partról el tudtak mozduni a bocage-okig eljutottak igen hamar.
Ejtőernyőőőőőőőőőőőőős...? Odafentről a hajóknak voltak repcsijeik, amik rádióztak. Csak volt olyan gép, amit igen hamar lelőttek.


A csatahajók névleges tűzgyorsasága rövid ideig elérte a két lövés/percet, de a realitás inkább percenként egy lövés volt. 2-10 perc? Nagyon nem. Ennél még az 1800-as évek végi hátultöltős szörnyszülött óriás löveges hajói is gyorsabban lőttek, úgy 3-5 percenként a nagy kaliberű ágyúkkal. Honnan jött ez az eszméletlen téveszme úgy, hogy Horváth Zoli cikkeit és blogját úgy kb. százszor linkeltem eddig a csatahajókról?
https://htenger.blog.hu/
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi
De egy gyors wiki keresés is elég lett volna.


Igen, a leghosszabb nap című könyvben ez kb. egy bekezdés. A szar idő miatt nem mertek közel bombázni a parthoz és emiatt kb. 2-3 km-rel távolabb oldottak le és ott okoztak számottevő kárt. Lehet, hogy ennek is köze van ahhoz, hogy a parton szenvedtek, de az első nap a várakozásokkal ellentétben mindenhol sikerült stabil hídfőállást kiépíteni és a parttól távolabb igen gyér ellenállásba ütköztek Caen kivételével.

Csak ezekkel a fedezékek egy részére nem túl nagy benyomást tesznek.
A Leghosszabb Nap című könyvben szintén van egy megjegyzés arra, hogy a német megfigyelő pontokat összetévesztették a lövegek bunkereivel. A megfigyelő ponton levő Pluskat állását nagyon megszórták és meglepődött, hogy a lövegei közül mind működőképes volt. Később azért kiszedték az ágyúk egy részét.
Lásd pl. itt.
https://en.wikipedia.org/wiki/Crisbecq_Battery


Nagyjából ez volt a helyzet.

Nem úgy érti,hogy ejtőernyőn himbálózva vezeti a tüzet hanem úgy,hogy ejtőernyővel ledobták és a fölldről rejtett állásból vezette a tüzet(vagy is nagyon remélem,hogy így értette).
 
M

molnibalage

Guest
Nem úgy érti,hogy ejtőernyőn himbálózva vezeti a tüzet hanem úgy,hogy ejtőernyővel ledobták és a fölldről rejtett állásból vezette a tüzet(vagy is nagyon remélem,hogy így értette).
Tudom, de ez sem reális. Az ejéseket SOHA nem dobják rá "senki fejére". Okkal voltak leszállási és gyülekezési zónák a D-napon. A Dives és a másik folyó hídjánál kockáztatták meg azt, hogy közvetlenül mellettük szálltak le a vitorlázók, de ennyi.

A rajtett állás és ejés érkezés az Atlanti-fal és ütegei közelében értelmezhetetlen, mert lehetetlen.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Tudom, de ez sem reális. Az ejéseket SOHA nem dobják rá "senki fejére". Okkal voltak leszállási és gyülekezési zónák a D-napon. A Dives és a másik folyó hídjánál kockáztatták meg azt, hogy közvetlenül mellettük szálltak le a vitorlázók, de ennyi.

A rajtett állás és ejés érkezés az Atlanti-fal és ütegei közelében értelmezhetetlen, mert lehetetlen.

A landolási zónákat is ejtőernyősök jelölték ki.Úgy működött,hogy a zöm előtt kis csoportokad dobtak le akik kijelölték a zónákat.Ennyi erővel felderítőket is kidobhattak.
 
M

molnibalage

Guest
A landolási zónákat is ejtőernyősök jelölték ki.Úgy működött,hogy a zöm előtt kis csoportokad dobtak le akik kijelölték a zónákat.Ennyi erővel felderítőket is kidobhattak.
De nem dobtak tudtommal. Honnan és hogyan figyeltek volna és mivel rádióztak volna? Az ejéseket messze a parttól dobták le és egyik sem a part felé kapott feladatokat.
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
A háború elején általában kb 2/3 - 1/3 volt az AP-HE elosztás, az angoloknál csak AP, a háború második felére ez az arány megfordul, akár nőtt is a HE javára.


Amíg kitartott a készültségi lőszer mennyiség a toronyban és a barbetta felső részén, addig reális volt a fél perc (plusz nem max lőtávolságra kellett tüzelni). Utána csökkent, plusz amit Dinamo írt a cső melegedésről.


A csomelegedes ma is igy van. Pl a MK45 5inches NAVY loveg is kepes 20 loves / percre de a harmadik perctol mar le kell allnia a 2 loves/ percre.
Amugy a MK45 ujratoltese 3 sec azonban nem mindig. Van olyan csoemelkedes ahol ez cca 20% AL GYORSABB.
Kerdesem hogy milyen csoemelkedesnel gyorsul a toltes es miert ?
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 230
17 089
113
A csomelegedes ma is igy van. Pl a MK45 5inches NAVY loveg is kepes 20 loves / percre de a harmadik perctol mar le kell allnia a 2 loves/ percre.
Amugy a MK45 ujratoltese 3 sec azonban nem mindig. Van olyan csoemelkedes ahol ez cca 20% AL GYORSABB.
Kerdesem hogy milyen csoemelkedesnel gyorsul a toltes es miert ?
Tippre magas szögnél, nem kell elforgatni a lövedéket (ha jól tudom, függőlegesen érkeznek).
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Tippre magas szögnél, nem kell elforgatni a lövedéket (ha jól tudom, függőlegesen érkeznek).
Pontosan !
Az agyu latt van egy 20 lovedekes revolvertar. Ebben a lovedekek es a huvelyek ( osztott loszer ) fuggolegesen allnak. A loveg tudja melyik pozicioban milyen loszer van. 99% ban HE mind de megis van kozottuk kulonbseg. Mi az ? Szoval a vizszintes lovegcso s a revolvertar kozott egy hidraulikus billenohid allitja be a loszereket a toltesi sikba. Amikor a lovegcso magasan all akkor szimplan klevesebb utat es igy kevesebb idot kell megtenni ahidraulikanak.

Itt lehet latni a rammer mozgasat. A felvetel felulrol mutatja a loveget.

 

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
3 478
14 750
113
Na, itt vagyok... láttam a reakciókat, egy részüket el is fogadom.
Az eje-ről: konkrét ejtőernyős osztagokat dobtak le mélységben, hogy a part felé haladva szabotálják a németek tevékenységét ÉS helyesbítsék a saját tüzérség tüzét. Sajna az esetek többségében a rádiók nem működtek, vagy a megfigyelők nem kerültek pozícióba. Megfigyelő repülők elvétve voltak a partraszállás közben. A kihajózási pont és a partraszállás óráiban a hajókat, a partraszállási útvonalat és a partot ballonokkal fedezték. A csatahajók sem magukban voltak, hanem a schnellbootok ellen rombolók gyűrűjében voltak.
Igen, a gyakorlatban a csatahajók 340-406-os ágyúinak a tűzgyorsasága elérte a percenkénti 1-1,5 lövést. Ez a tűzgyorsaság azonban nem az egész folyamat, lövéstől, lövésig. Az úgy nézett ki, ahogy leírtam. Lövés után meg kellett várni, amíg a cső alaphelyzetbe kerül, ekkor jöhetett a töltés. A célzás és a cső emelése majd a lövés kiváltása. Általában egy lövés egy csőből volt a bemérés, majd helyesbítés és jöhetett a salvo.
Úgy a Csendes-óceánon, mint Normandiában ennek ellenére az okozott károk 80%-a a cirkálók és a rombolók műve volt....
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 786
75 822
113
Pontosan !
Az agyu latt van egy 20 lovedekes revolvertar. Ebben a lovedekek es a huvelyek ( osztott loszer ) fuggolegesen allnak. A loveg tudja melyik pozicioban milyen loszer van. 99% ban HE mind de megis van kozottuk kulonbseg. Mi az ? Szoval a vizszintes lovegcso s a revolvertar kozott egy hidraulikus billenohid allitja be a loszereket a toltesi sikba. Amikor a lovegcso magasan all akkor szimplan klevesebb utat es igy kevesebb idot kell megtenni ahidraulikanak.

Itt lehet latni a rammer mozgasat. A felvetel felulrol mutatja a loveget.


Biztosan így volt ez annak idelyén is?Nem kézzelntöltötték a kisebb kaliberű ágyúkat?
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Na, itt vagyok... láttam a reakciókat, egy részüket el is fogadom.
Az eje-ről: konkrét ejtőernyős osztagokat dobtak le mélységben, hogy a part felé haladva szabotálják a németek tevékenységét ÉS helyesbítsék a saját tüzérség tüzét. Sajna az esetek többségében a rádiók nem működtek, vagy a megfigyelők nem kerültek pozícióba. Megfigyelő repülők elvétve voltak a partraszállás közben. A kihajózási pont és a partraszállás óráiban a hajókat, a partraszállási útvonalat és a partot ballonokkal fedezték. A csatahajók sem magukban voltak, hanem a schnellbootok ellen rombolók gyűrűjében voltak.
Igen, a gyakorlatban a csatahajók 340-406-os ágyúinak a tűzgyorsasága elérte a percenkénti 1-1,5 lövést. Ez a tűzgyorsaság azonban nem az egész folyamat, lövéstől, lövésig. Az úgy nézett ki, ahogy leírtam. Lövés után meg kellett várni, amíg a cső alaphelyzetbe kerül, ekkor jöhetett a töltés. A célzás és a cső emelése majd a lövés kiváltása. Általában egy lövés egy csőből volt a bemérés, majd helyesbítés és jöhetett a salvo.
Úgy a Csendes-óceánon, mint Normandiában ennek ellenére az okozott károk 80%-a a cirkálók és a rombolók műve volt....

Ha mar bemertek a celt es plane mar leadtak ra par lovest az az optikailag illetve mar a II.VH tol elektronikailag ( radar) kovetesbe vettek a celt akkor a toltes utan az automatika azonnal a kivant pozicioba emelte a loveget ( horizontalisan folyamatosan a celra ellt ) es amint a megfelelo pozicioba volt a cso rogton magatol tuzelt. E miatt bizony nem hogy percenkent egy de 1,2-1,5 os tuzsebesseget is tudtak gyakorlatban uzemszeruen a 305-406 os lovegek. Ebbe esetlegesen az idojaras szolhatott bele mert hullamzo viharos tengeren lelassulnak a dolgok. No nem a toltes hanem a pontos celratartas. Ha a loveg "elhibazza" a tuzelesi poziciot az az nem kerul abba a pozicioba ahonnan a szamitogep automatikusan tuzelne akkor varni kell illetve korrigalni a lovegcsovet. Erdekesseg hogy ez ma sincs maskeppen. Viharban csokken a pontossages tuzsebesseg de nem minden lovedektipusnal.