• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 879
8 631
113
A közelmúltban számos híradás látott napvilágot az Amazonas-medencében tapasztalt tüzek kapcsán, és amint az ilyenkor megszokott, a tömegtájékoztatásban számos információ keveredett. Ez pedig egyes közéleti szereplőket is arra sarkallt, hogy a saját szájízüknek megfelelően interpretálják az igencsak tragikus eseményeket. Miért is kell, hogy foglalkozzunk az esőerdei tüzekkel, ha Amazónia legközelebbi pontja mintegy 8 500 km-re van Magyarországtól?
Lángokban állnak a Föld kulcsfontosságú pontjai
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Az atomerőműnek a megépítése a nagy pénz, az utána következő 50-60 éven keresztül üzemanyaggal való ellátása aprópénz. Nem azért épít senki atomerőművet másnak, mert aztán nagy pénzt remél az üzemanyagból.
Ugyanígy a fúziós reaktoroknak a felépítése lesz a nagy pénz. Nem az abba való üzemanyag.
Egyébként a fúziós reaktorok üzemanyagát, a deutériumot sem fogja egy átlagos ország előállítani. Azt is az iparilag legfejlettebb országok fogják.

Az elektromos autók terjednek fúziós reaktorok nélkül is, vagyis az olajra a kereslet ígyis-úgyis csökkenni fog.
Pl. Oroszországnak tökmindegy, hogy atom vagy fúziós erőművet építene más államoknak. Sőt, fúziósra valószínűleg nagyobb kereslet is lenne, hisz azt nem utasítják el az emberek, mint az atomot.

Azzal az aprócska kívétellel, hogy deutériumot pl.: Magyarország is könnyedén elő tud állítani, szóval ez nem akkora biznisz, mert kb. van a földön vagy 60 ország aki elő tudja állítani. Inkább az erőmű építése lesz a biznisz.
 
T

Törölt tag 008

Guest
Azzal az aprócska kívétellel, hogy deutériumot pl.: Magyarország is könnyedén elő tud állítani, szóval ez nem akkora biznisz, mert kb. van a földön vagy 60 ország aki elő tudja állítani. Inkább az erőmű építése lesz a biznisz.
Öööö az általam előbb említett 125 kg hélium3 az 625 millió usd/év. Beszéljük át mi a biznisz :)
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Egy évre 125 kg deutérium kell az kevesebb mint 100k USD vagyis kb 30 milla ft. Nem összeg és a tengervíz köbméterében 33 gramm van.
A trícium lesz viccesebb mert abból is 125 kg kell egy évre. Nem véletlenül menne mindenki a holdra, az tele van hélium 3-al a földön meg alig van.

Trícium maghasítással atomerőműben előállítható. Szóval az sem olyan vészes. Ha van egy atomerőműved akkor bőven elláthatod a fúziós erőműdet tríciummal, főleg, hogy 4000x-es anyagmennyiséggel dolgozol, ezért elég sokat tudsz előállítani, lényegében 1000x-esét is bőven.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Öööö az általam előbb említett 125 kg hélium3 az 625 millió usd/év. Beszéljük át mi a biznisz :)

Hát, szerencsére nem kell a holdig menni, mivel 1934-ben Ernest Rutherford már sikeresen talált módszert az előállítására, amit azóta fél tucat másik követte, és elő tudjuk állítani, nem ilyen irreális árakon.
Azokkal az országokkal szemben lehet maximum biznisz, akik nem tudják az 1934-es technológiai élvonalat teljesíteni a mai világban. Pláne hogy a trícium, az H3 azaz olyan hidrogén, ami 2 neutront 1 protont és 1 elektront tartalmaz. Rutherford még hidrogénből állította elő, de mai technológiákkal legcélszerűbb lítiumból előállítani, (ami a fúziós erőműben saját magának képes előállítani).

Szerinted miért nem támogatják sokkal jobban a projectet?

Hélium3-al bohóckodni felesleges luxus kiadás. Nem nekünk találták ki.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 934
53 515
113
Beírhatom,hogy a piramisok építői már tudták,hogy mikor lesz a klímaváltozás?
Meg a Mayák is?
Pontosan tudták,hogy mikorra fog odaérni a szfinxen lévő kis pecek,ami mutatja a kozmikus évek múlását, a ~26000 éves ciklusokat.
Valahogy addig nézték az eget,amíg rájöttek,hogy 72(ha jól emlékszem) évenként fordul 1 fokot,szóval már a piramisok építésekor ismertek 26000 éves ciklusokat :rolleyes:,meg a Mayák is, meg még páran,azt is tudták, hogy ez mivel fog járni.
Szóval nagyon ne görcsöljetek rajta,kb annyi beleszólása volt/van/lesz az embernek,mint a szúnyognak,a tu95 propellerjei között.:D
Nem trollkodni akarok,csak gondoltam szólok,hogy ne vágjátok kalandba magatokat.
:)
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and b4l4g3

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
705
2 999
93
Beírhatom,hogy a piramisok építői már tudták,hogy mikor lesz a klímaváltozás?
Meg a Mayák is?
Pontosan tudták,hogy mikorra fog odaérni a szfinxen lévő kis pecek,ami mutatja a kozmikus évek múlását, a ~26000 éves ciklusokat.
Valahogy addig nézték az eget,amíg rájöttek,hogy 72(ha jól emlékszem) évenként fordul 1 fokot,szóval már a piramisok építésekor ismertek 26000 éves ciklusokat :rolleyes:,meg a Mayák is, meg még páran,azt is tudták, hogy ez mivel fog járni.
Szóval nagyon ne görcsöljetek rajta,kb annyi beleszólása volt/van/lesz az embernek,mint a szúnyognak,a tu95 propellerjei között.:D
Nem trollkodni akarok,csak gondoltam szólok,hogy ne vágjátok kalandba magatokat.
:)

Meg is nyugodtunk.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 503
5 632
113
Beírhatom,hogy a piramisok építői már tudták,hogy mikor lesz a klímaváltozás?
Meg a Mayák is?
Pontosan tudták,hogy mikorra fog odaérni a szfinxen lévő kis pecek,ami mutatja a kozmikus évek múlását, a ~26000 éves ciklusokat.
Valahogy addig nézték az eget,amíg rájöttek,hogy 72(ha jól emlékszem) évenként fordul 1 fokot,szóval már a piramisok építésekor ismertek 26000 éves ciklusokat :rolleyes:,meg a Mayák is, meg még páran,azt is tudták, hogy ez mivel fog járni.
Szóval nagyon ne görcsöljetek rajta,kb annyi beleszólása volt/van/lesz az embernek,mint a szúnyognak,a tu95 propellerjei között.:D
Nem trollkodni akarok,csak gondoltam szólok,hogy ne vágjátok kalandba magatokat.
:)

Jaja, tudjuk. Régen mindent jobban tudtak, okosabbak voltak. Aztán mégiscsak eltűntek a süllyesztőben a maják is és az egyiptomiak is.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and FilcTroll

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
20 686
32 341
113
Ja csak nem mindegy hogy par evtizedet volt valami "vilaghatalom" vagy par evezredet.
Azert valamit csak tudtak /hosszabb ideig leteztek mint az idoszamitasunk egy poppet./
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
16 934
53 515
113
Jaja, tudjuk. Régen mindent jobban tudtak, okosabbak voltak. Aztán mégiscsak eltűntek a süllyesztőben a maják is és az egyiptomiak is.


Persze,hogy elmúltak,egy valami állandó csak itt,a változás.
Nem trollkodni akarok ahogy jeleztem is,csak szólok,hogy semmi olyan nem történik most,ami ne történt volna meg már x ezerszer.
 
  • Tetszik
Reactions: b4l4g3

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
705
2 999
93
Ja csak nem mindegy hogy par evtizedet volt valami "vilaghatalom" vagy par evezredet.
Azert valamit csak tudtak /hosszabb ideig leteztek mint az idoszamitasunk egy poppet./

Nem is kell lebecsülni őket. DE! Az akkori népesség létszáma, a technológia és a tudás szintje, illetve az információ áramlás sebessége töredéke volt a mostaninak. Ebből következően minden lassabban zajlott, és tovább tartott, vagy megfordítva: mára annyira felgyorsult az életünk, hogy már tényleg semmi sem "állandó", a változás folyamatos.
 

anonim999

Well-Known Member
2016. március 19.
2 743
4 487
113
Hazai erdők a klímaváltozás sodrásában

Magyarország erdőtakarója

A Kárpát-medence jellegzetes földrajzi adottságokkal rendelkezik Európán belül. Aránylag meleg és száraz – különösen a síksági területei, amelyek egy részén klimatikus okokból valószínűleg soha nem alakult ki zárt erdőtakaró. Mivel azonban hatalmas folyók szelik át a síkvidéket, amelyek a hiányzó csapadékmennyiséget a többlet vízhatásukkal pótolják, kevesebb a természetes módon fátlan terület, mint azt az itt jellemző éghajlat alapján várnánk. A történelem előtti időkben akár 80-85%-os lehetett a mai Magyarország erdősültsége, amely részarány aztán a 20. század elejére 10% környékére csökkent. Az ország nagy részének erdeit négy tölgyfajból álló erdők alkották, amelyeket csupán a legmagasabb térszíneken vagy az ország nyugati szélén váltottak fel a bükkösök. Az Alpokalján – egyebek mellett – fenyők, a nagy folyók mentén nyárak, a hegyvidékeken hársak, kőrisek, juharok színesítették a fafaj-palettát.


Magyarország fával borított területeinek fele kultúrerdő és faültetvény (Nagykőrös mellett) Kép: Gálhidy László
A mező- és legelőgazdálkodás kiterjedésének növekedése az évszázadok során hatalmas területen felszámolta az erdőket, amelyek részleges helyreállítása csak a 20. század közepétől indult be, és tart manapság is. A bükkösök jó része megmaradt, bár helyenként tölgyesekre cserélték, mivel a tölgyfa jobb áron volt értékesíthető. A tölgyes öv alsó része ugyanakkor a mezőgazdaságnak esett áldozatul. Későbbi pótlásuk legnagyobb részt akácosokkal, nemesnyárasokkal és fenyvesekkel történt – vagyis az őshonos fafajú erdők helyett kiterjedt kultúrerdők és ültetvények keletkeztek a 20. század során. Ilyen, a mezőgazdasági kultúrák és az erdők között „félúton álló” növényzeti forma alkotja statisztikai értelemben az erdőterületünk felét. A kultúrerdők és ültetvények telepítését részben gazdasági célok indokolják – mivel gyorsan növő és jól értékesíthető faanyag nyerhető belőlük. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy síkvidéken a folyószabályozások miatt nagy területek váltak szárazabbá, ami miatt nehézséget jelent az eredeti erdők helyreállítása. Az azokat helyettesítő fás kultúrák fenntartása egyszerűbb, még ha számos hátránnyal is jár természetvédelmi és klímavédelmi szempontból egyaránt. Ma 21% körül jár az ország erdősültsége, ám a gyarapodás egyre lassul, és leginkább az akácosokra, sorokba ültetett nyárasokra szorítkozik.

A jelenleg zajló nagy sebességű éghajlatváltozás tehát egy széttagolt és nagymértékben átalakított erdőterületre gyakorol hatást. Az alacsony természetességű, sokszor egyetlen fafajból álló, egykorú, kis tömbökre szétszabdalt erdők és faültetvények ellenálló képessége jóval elmarad az eredeti erdőtakaróétól. A túl gyorsan változó éghajlat magasabb évi középhőmérséklettel, szárazodással, szélsőséges időjárási eseményekkel jár; így viharokkal, villámárvizekkel, ónos esőkkel – amelyek mellé rovarkárok, gombafertőzések, gyakoribb tűzesetek is társulhatnak. A természetesebb, többféle őshonos fafajból álló, vegyes korosztályú erdők könnyebben megbirkóznak e hatásokkal, mint a tájidegen fákból álló, sérülékeny kultúrerdők. Nem véletlen, hogy a felgyorsuló klímaváltozás első áldozatai hazánkban a mintegy száz éve telepített lucfenyvesek voltak. A megszokott magas hegyvidéki élőhelyüktől távol, kultúrerdőnek ültetve aligha kerülhették el sorsukat. Hasonlóan rossz állapotba kezdenek kerülni ugyanakkor a dolomit-kopárokra telepített feketefenyvesek is, amelyek a Földközi-tenger mellékéről származnak.


A háborítatlan erdőterületekre a klímaváltozás miatt is szükség van (Börzsöny, Csarna-völgy) Kép: Gálhidy László.
Az erdőgazdálkodás

Erdeink sorsát nem csak a mezőgazdaság térnyerése alakította – bár a megmaradt erdőterületek elhelyezkedése alapvetően ennek a tájtörténeti folyamatnak a lenyomata. A régről szerencsésen megmaradt vagy újonnan telepített erdők fafaj-összetételét azonban már az erdészeti ágazat tevékenysége határozta meg, a társadalmi-piaci igényeknek is megfelelve. Az erdészek által évszázadok óta alkalmazott módszerek – például a tarvágás, felújító vágás – nem csak a fajösszetételre, hanem az erdők korosztályszerkezetére is messzemenő hatással volt. A hagyományos, ún. „vágásos” erdőgazdálkodás legfőbb ismérve, hogy viszonylag nagy területen – ismét szakszóval élve – „véghasználat” történik, azaz megszűnik a köznapi értelemben vett erdőtakaró. A kivágott idős erdő helyén – a vágásterületeken – az erdészek megkezdik az erdő felújítását, ami hosszú évekig tart. A fiatal erdő nevelése során végig cél marad, hogy a gazdaságilag értékes fafajok maradjanak meg nagyobb részben, ami az erdő változatosságát csökkenti. Az így nevelt erdők másik jelentős hátránya, hogy egyetlen korosztályból állnak, így a szerkezetük túlságosan egyöntetű. Kirándulásaink során – bár a turisztikai kiadványok, honlapok gyakran „érintetlen természetről” tesznek említést – többnyire ilyen, a gazdálkodási szempontok szerint átalakított erdőkkel találkozhatunk.

Az ember által átalakított, egyszerű szerkezetű erdők ellenálló képessége a klímaváltozással szemben alacsony, aminek több oka is van. Ahogy fentebb utaltunk már rá, a távoli tájakról behozott fafajok általában eleve nem könnyen viselik el a nálunk megszokott éghajlatot, amely ha a szempontjukból tovább „romlik”, a tömeges pusztulásukhoz vezethet. Ezt láthatjuk a luc- és a feketefenyő esetében. Ugyanakkor az őshonos fafajoknak sem kedvező, ha a természetes termőhelyeiken kívül ültetik – például tölgyeket, égereket, nyárakat túl száraz helyekre; ahol a távoli múltban esetleg füves pusztákat találnánk. A zárt, egykorú gazdasági erdőkben emellett „túl sok fa” van – a sűrű ültetés miatt kevés talajnedvesség jut az egyes fáknak. A vágásterületek ugyanakkor felszabdalják a tájat. Üres, széljárta, kiszáradásra hajlamos lejtők váltakoznak a sűrűn tartott erdőfoltokkal. Az időjárás szélsőségei különösen nagy károkat tudnak tenni az ilyen „szétvágott” tájon: az erős szelek dominóként döntik le az egymás mellett álló, hasonló méretű fákat, a heves esőzések pedig lemossák a talajt a vágásterületek erdővel nem fedett lejtőiről. A gazdasági erdők olyan, sérülten működő ökoszisztémák, amelyeket az éghajlatváltozás tovább gyengít.


Tölgyerdők Budapest környékén – csak mintegy 2000-2500 éve. Kép: Gálhidy László
A jövő lehetőségei

A klímaváltozás kihívásaira többféle válasz adható az erdőkben is:

1) Lépéseket tehetünk annak irányába, hogy az erdők visszanyerjék korábbi természetességüket. Ezzel visszakaphatják ellenálló képességüket, amire nagy szükségük van a gyorsan zajló éghajlatváltozás idején. A cél eléréséhez többféle kezelési eszköz a rendelkezésünkre áll, és jó hír, hogy az erdők „maguktól is ezt az utat választják”. Ha egy erdőt magára hagyunk – erre vannak példák Erdély vagy a Balkán településektől távoli régióiban, vagy Nyugat-Európa sűrűn lakott országainak védett területein is –, a fajok száma lassan növekedésnek indul. Megjelennek az új korosztályok, kiegészül a cserjeszint, az erdőszegély. Változatosabbá válik a lombsátor, növekszik a holtfa mennyisége, és elkezdenek kialakulni azok a mikroélőhelyek – odúk, ágcsonkok, gyökértányérok – amelyek a specialista erdei élővilágnak is otthont tudnak adni. Minél gazdagabbá válik az erdő élővilága, annál inkább stabillá válik a külső behatásokkal szemben. A fafaj-összetétel pedig természetes módon olyan irányba alakul, amit a klímaváltozás „diktál”. A folyamat ugyanakkor fel is gyorsítható. Az erdőterület természetvédelmi kezelője dönthet úgy, hogy nem várja meg a következő szélvihart, hanem kisebb foltokat vág az erdőben, a cserjeszint kialakulását, vagy a ritkább növényfajok megtelepedését pedig ültetéssel segíti. Védett területeken legjobb, ha az erdők megújulása ehhez hasonló forgatókönyvek szerint történik. A háborítatlan vagy csak minimális természetvédelmi kezeléssel érintett erdőkben a biomassza növekedése széntárolással is jár, amelyről azt kell tudni, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik globális eszköze.

2) Védett területeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás helyett bevezethetők azok a módszerek is, amelyek folyamatos erdőborítást biztosítanak. Ezeket a gazdasági erdőket „örökerdőnek” is nevezi az erdész szakma. Magyarországon is vannak rá példák, főként a főváros körül és a Dunakanyarban. Fontos előnyük, hogy a szálanként vagy kis csoportokban zajló fakitermelés lehetővé teszi, hogy ne jöjjenek létre vágásterületek, és az erdő szerkezete változatosabbá váljon.

3) Nem védett erdőterületeken nagyobb lehetőség nyílik a kísérletezésre, például az őshonos fafajok Európa délebbi területeiről származó változatainak meghonosítására vagy a meglévő kultúrerdők, faültetvények magasabb hatásfokú művelésére.

Áttekintve a lehetőségeket egyértelműnek tűnik, hogy nincs egységes recept az erdők éghajlatváltozásra való felkészítésében. Ahogyan az is bizonyos, hogy a jelenlegi gyakorlaton változtatni kell – és ebben az erdők ellenálló képességének visszaadása lehet az egyik legfőbb célkitűzés.

Gálhidy László erdőökológus WWF Magyarország
Nyitókép a szerző felvétele: Vágásterület és hagyásfák – a hagyományos erdőgazdálkodás ismérvei (Börzsöny)

A teljes cik itt:
https://greenfo.hu/hir/hazai-erdok-a-klimavaltozas-sodrasaban/
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 491
113
Ja csak nem mindegy hogy par evtizedet volt valami "vilaghatalom" vagy par evezredet.
Azert valamit csak tudtak /hosszabb ideig leteztek mint az idoszamitasunk egy poppet./

Kevesebb volt az ember, és a több erőforrás miatt, jobban elfértek, kevesebb volt az érintkezés, ha ma is csak 200 milliónál kevesebb ember lenne a földön, nem lenne másfél tucat háború folyamatosan a bolygón! De lassan 8 milliárdan vagyunk ugyanannyi erőforrásra, mert a bolygó közben nem növekedett. Na meg a modern utazási módok lerövidítették a kereskedelemhez és a hadseregek vonulásának idejét.

(Annó a török hadsereg egy isztambul-budapest útvonalat, 3 hónap alatt tett meg, úgy, hogy az övék volt már minden terület közötte. Ma ez 2-4 napot venne igénybe.)

(A másik, meg egyiptomot sivatag vette körül, nem volt szomszédos nép nagyon sokáig. Amikor a hettiták a mai törökország területéről hadjáratot indítottak, szinte azonnal pár hét alatt leverték az egyiptomiakat, és elfoglalták alsó egyiptomot [mai ország 80%-át])
(A majáknak meg a közelükben sem volt más népcsoport csak 1-2 kisebb törzs több 100 kilométeren át, mégis mire a fehér hódítók odaértek, egy nagyban lehanytló civlizáció utolsó rúgásainak vittek be kegyelemdöfést. Bizony sikerült volna nekik ellenségek nélkül felszámolniuk magukat.)

Nem lenézni kell az akkori emberi civlizációkat, csak helyén kezelni. A fénykorukban nagyok és szépek voltak, de ma nem állnák meg a helyüket.
 

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 757
4 687
113
Kevesebb volt az ember, és a több erőforrás miatt, jobban elfértek, kevesebb volt az érintkezés, ha ma is csak 200 milliónál kevesebb ember lenne a földön, nem lenne másfél tucat háború folyamatosan a bolygón! De lassan 8 milliárdan vagyunk ugyanannyi erőforrásra, mert a bolygó közben nem növekedett. Na meg a modern utazási módok lerövidítették a kereskedelemhez és a hadseregek vonulásának idejét.

(Annó a török hadsereg egy isztambul-budapest útvonalat, 3 hónap alatt tett meg, úgy, hogy az övék volt már minden terület közötte. Ma ez 2-4 napot venne igénybe.)

(A másik, meg egyiptomot sivatag vette körül, nem volt szomszédos nép nagyon sokáig. Amikor a hettiták a mai törökország területéről hadjáratot indítottak, szinte azonnal pár hét alatt leverték az egyiptomiakat, és elfoglalták alsó egyiptomot [mai ország 80%-át])
(A majáknak meg a közelükben sem volt más népcsoport csak 1-2 kisebb törzs több 100 kilométeren át, mégis mire a fehér hódítók odaértek, egy nagyban lehanytló civlizáció utolsó rúgásainak vittek be kegyelemdöfést. Bizony sikerült volna nekik ellenségek nélkül felszámolniuk magukat.)

Nem lenézni kell az akkori emberi civlizációkat, csak helyén kezelni. A fénykorukban nagyok és szépek voltak, de ma nem állnák meg a helyüket.
Tudom, hogy mótvá, de Jared Diamond: Összeomlás című könyve alapmű a civilizációk bukásának megértéséhez. A miénkhez is :D
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
25 694
90 792
113
Klímabiznisz Grétával

"Greta Thunberg a 15 éves diáklány 2018-ban néhány hét alatt világhírű klímaaktivista lett, miután iskolai sztrájkot hirdetett a klímavédelemért. Felfedezése és ikonná válása azonban egy csöppet sem tűnik véletlennek. Édesanyjának éppen három nappal azután jelent meg könyve, hogy Gretaról cikkezni kezdtek az újságok, „felfedezője" pedig néhány hónap alatt 10 milliós haszonra (egy svéd korona kb. 31 forint, így ez 310 millió forintot ér) tett szert Greta nevének köszönhetően "
https://m.origo.hu/nagyvilag/20190923-greta-thunberg-kizsakmanyolasa-10-millio-koronas-uzlet.html