T
Törölt tag
Guest
Uniós kvótákat teljesítenünk kell ha beledöglünk akkor is, mert különben jön az ostor.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Uniós kvótákat teljesítenünk kell ha beledöglünk akkor is, mert különben jön az ostor.
Az előbb fejben számoltam, egy nullát elszámoltam, feltünt, hogy túl kicsi szám jött ki.
Na szóval akkor pontosabban.
Ausztráliában a Tesla 50 millió dollárért épített 129 MWh-s akkukapacitást.
https://en.wikipedia.org/wiki/Hornsdale_Power_Reserve
Vagyis 387600 dollárba került 1 MWh.
Magyarországnak átlagosan kb. 5000 MWh-ra van szüksége, vagyis egy nap 120000 MWh-nyi áramra.
Ezt eltárolni 46,5 milliárd dollárba kerülne.
Ismétlem, ez csak 24 órára lenne elég. Ha 24 óra múlva nem kezdene el sütni hétágra a nap, akkor áram nélkül maradna az egész ország.
Szóval ennyit a rendszerszintű energiatárolásról.
Ha 100-szor olcsóbbak lennének az akkuk, akkor el lehetne gondolkodni rajta. De így nem.
Az úniós kvótát 2030-ig kell teljesíteni, ha jól tudom. Azt Paks 2-vel teljesítjük.
Ha Paks 2 kész lesz Paks 1 leállása előtt, akkor a két erőmű CO2 mentesen fogja megtermelni az áramfogyasztásunk szinte teljes egészét.
Viszont amikor Paks 1 leáll, akkor ismét szennyezőn fogjuk termelni.
T
Törölt tag
Guest
Akkor keress rá, hogy mennyit kell mostanában balance-olnia jelenleg a Mavirnak!
M
molnibalage
Guest
Nem, akkor sem. A tározós erőmű azért éri meg, mert a közeg, ami tárolja, az gyakorlatilag ingyen van. A víz. Potenciális energiát adsz neki, azzal tárolod. Az viszont a terepviszonyoktól függ csak. Ha 20 méterre tolod fel, akkor alacsony az energiasűrűség és értelmetlen, de ha 200-ra, akkor hajjaj. Na ezért kell ehhez megfelelő földrajzi viszony hozzá. Ausztria ilyen.
1 kg víz potenciális energiája 200 méter magasan = m*g*h = 1*9,81*200 = 1 962 J = 0,00054 kWh. 85% hatásfokkal nyomjuk fel, 85% hatásfokkal lesz belőle áram. Tehát 1 kg víz energiasűrűsége 0,00039 kWh/kg. Ez igen harmatosnak tűnik.
Ha 1 m3/s a tömegáram, akkor azzal kapod azt, hogy óránként 3 600 000 kg víz = 1404 kW = 1,4 MW teljesítmény.
Csak, ha megvan a gát és szivattyú, akkor kvázi végtelen van belőle, mert újrafelhasználható a víz. Ha a gát árát és üzemeltetését kiszámolod 1 kWh vízre olyan kis számot kapsz, hogy le se írom. Hiába alacsony a víz energiasűrűsége potenciális energiáját számolva, ha gyakorlatilag ingyen van. Az akksi meg soha nem lesz ennyire olcsó. Mert egy gát tározó kapacitása úgy, hogy 195-200 méter szinthez mennyi víz tartozik az 2,5% telj. változás.
A Li akksik most vannak 0,15 kWh/kg táján. Ez tök jónak hangzik ugye? A bibi az, hogy a 1 kg víz az ingyen van, 1 kg akksi meg 21 USD táján van. (12k USD a Tesla 85 kWh-s pakkja.)
A világon nincs ehhez elég akksi. Töltésben tárolni az áramot grid szerintem hülye ötlet. Biztonsági, hálózatstabilizáló funkciója lehet, de úgy tárolni áramot, mint "grid számára üzemanyag" a világ leghülyébb ötlete. Mert a számok ezt mondák. Nem, mert sajátos ideológiám van.
Akkor keress rá, hogy mennyit kell mostanában balance-olnia jelenleg a Mavirnak!
Amiről te beszélsz az teljesen más dolog.
Az nem rendszerszintű energiatárolás.
Annak az akkunak, amit akarnak építeni Magyarországon is az lesz a feladata, hogy amikor hirtelen kiesik egy erőmű bármilyen oknál fogva, vagy előre nem láthatóan hirtelen megnő a fogyasztás, akkor arra a pár másodpercre, amíg elindítják a gyorsindítású erőműveket (ezek jellemzően gázerőművek) addig az áramot ezekről az akkukról biztosítanák.
Semmiféle rendszerszintű energiatárolásra nem gondol senki, mert amint láttad, az csillagászati összegekbe kerül.
Csak pár tíz MW-os akkuk lesznek, nem több tíz vagy százezer MW-osak.
T
Törölt tag
Guest
T
Törölt tag
Guest
Háát pedig a Tesla erre üzletágat épített!
Nem az első cég amelyik emberi hülyeségből él.
Goop ismerós?
Nem azt mondtam, hogy biztosan megérné építeni akkus kapacitást, csak azt, hogy el lehetne rajta gondolkodni egyes esetekben.
Pl. ha fél milliárd euróból kihozható lenne egy 10000 MWh-s akku, akkor üzemeltethetnénk 4 Paksi blokkot, 4,8 MW beépített kapacitással, éjjel amikor kevés áram fogy, feltöltjük az akkukat, nappal meg ahelyett hogy importálnánk, ezt használnánk el.
Ez így talán olcsóbb lenne, mint gázerőműveket működtetni a nappali csúcs idején.
Persze az éjjeli áramot ahogy írtad el lehet tárolni tározós vízerőműben is (ilyet is terveznek építeni a Mátrai erőműnél).
Kérdés, hogy abból egy 10000 MWh kapacitású mennyiért építhető meg?
Háát pedig a Tesla erre üzletágat épített!
Még mindig nem érted, olvasd el mégegyszer amit írtam az előbb:
Amiről te beszélsz az teljesen más dolog.
Az nem rendszerszintű energiatárolás.
Annak az akkunak, amit akarnak építeni Magyarországon is az lesz a feladata, hogy amikor hirtelen kiesik egy erőmű bármilyen oknál fogva, vagy előre nem láthatóan hirtelen megnő a fogyasztás, akkor arra a pár másodpercre, amíg elindítják a gyorsindítású erőműveket (ezek jellemzően gázerőművek) addig az áramot ezekről az akkukról biztosítanák.
Semmiféle rendszerszintű energiatárolásra nem gondol senki, mert amint láttad, az csillagászati összegekbe kerül.
Csak pár tíz MW-os akkuk lesznek, nem több tíz vagy százezer MW-osak.
M
molnibalage
Guest
A töltés és kinyerésnek is van hatásfoka. Miért rontod le a teljes hatásfokot úgy, hogy pénzbe is kerül?
A létesítésnek is. A rohadt sok akku cipelésének. Ennél olcsóbb és egyszerűbb szabályozni. Ha éppen nem tudod feltölteni őket, akkor meg terhelheted vissza Paksot vagy mást pont úgy, ha nem lenne akkutelep... Ergo, akkor minek van?
Háát pedig a Tesla erre üzletágat épített!
A Tesla az általam fentebb írt példa miatt épít akkukat, nem amiatt amire Pöcshuszár gondol, hogy majd tároljuk az egyész ország áramát éjszakákon át.
Ha hirtelen leáll egy erőmű, akkor az akkukról pár AZONNAL lehet pótolni a kiesett teljesítményt. Ez időt biztosít arra, hogy elindítsanak egy gyorsindítású erőművet, aminek pár másodperc vagy pár perc az indítási ideje.
Te mondod mindig, hogy nem kell két atomerőmű, mert kihasználatlan lesz éjjel. Ezt egy akku megoldaná, ha kellően olcsó lenne.
De igazából feleslegesen is beszélünk erről, mert mint írtam, egyáltalán akkor jöhet ez szóba, ha két nagyságrenddel olcsóbb lenne az akku.
Egyébként most olvasom, hogy már meg is van az engedély egy 600 MW-os tározós erőműre, ami 150 milliárdba fog kerülni:
http://www.energiainfo.hu/epulhet_az_elso_szivattyus_tarozos_eromu-9345/
Mivel ennek az életkora sokkal sokkal hosszabb, mint a jelenlegi akkuké, így még akkor is olcsóbb lenne ez, ha az akkuk 100-szor olcsóbbak lennének.
Vagyis tényleg közgazdasági katasztrófa az akkus tárolás ekkora méretekben, még sokkal olcsóbb akkukkal is.
T
Törölt tag
Guest
Miért, én ezt írtam?
Én nem ezt írtam!
Na jó, akkor most már összezavartál.
A Tesla akkujait nem azért hoztad fel, hogy azzal oldanád meg a napelemek éjszakai nem termelését?
M
molnibalage
Guest
Nem. Mert annyit nem romlana Paks hatásfoka a visszaterheléssel, mint ez az egész bohóckodás. Töltés, kinyerés hatásfoka + a beruházás költsége.
Talán még akkor sem.
A hatásfokokkal is számolni kell. Ausztriában a tározós erőmű azért nyerő, mert 12GW vízi erőművel és azok kiegészítésével lehet jól balanszolni, mert eleve van erőmű. "Csak" a visszanyomást kellett kiépíteni. A szélenergia hullámzását tompítják ezzel.
De itthon ilyen nincs. Ameddig nincs szabályozhatatlan termelő kapacitásod, addig minek teszel le olyat, ami az összhatásfokot rontja...??
T
Törölt tag
Guest
Részben kompenzálható vele.
Viszont te alapból kiszámoltad, hogy mennyi egy egész napos terhelés igénye - betáplálás nélkül. Holott ezen terhelés nem egyenletes, mint ahogy a termelés sem.
Erre írtam, hogy inkább a balance mennyiségét kellene alapul venni, és elsőnek abból kiindulni.
Mert mi lenne, ha először csak a balance mennyiségre építenénk ki tárolási kapacitást.
A balance-ra 4 éven belül lesz egy 600 MW-os szivattyús-tározós erőmű.
Ezen kívül még egy kisebb akkus tárolót is épít a Mátrai erőmű.
A közgazdász szerint 10-15 éve volt remény arra, hogy orosz, francia, amerikai fejlesztések, harmadik generációs reaktorok révén csökkenjenek a költségek, de a legtöbb beruházás az elmúlt évtizedben átlagosan 5 év határidőcsúszással, illetve 5 milliárd dollár terv feletti költséggel járt. Még akkor is, ha az adott ország nem korrupt és jellemzően jól szervezi meg a folyamatait, mint az amerikaiak, a finnek, vagy a franciák.
Azért érdekes, hogy az amerikaiakat, finneket és franciákat emelte ki, mint nem korrupt országokat, miközben tudtommal az utóbbi évtizedekben egyedül az oroszok építettek úgy atomerőműveket, hogy nem lépték át sem a határidőt, sem a költségeket...
Az atom lecserélése azért már megkezdődött, de ha mindenki most egyszerre a német útra lépne, az klímakatasztrófával járna. Az persze pozitív, hogy az atom kiesése utáni szűkösségben megemelkedne az áram ára és így tér nyílna egy csomó megújuló projektre, de ezek messze nem fedeznének minden igényt, vagyis nőne a rendszerben a rugalmasan bekapcsolható gázerőművek szerepe, de még egy csomó olyan szénerőmű is bent maradhatna, amelyeket amúgy bezárnának,
Hát ez nagyon pozitív. Ha nincs atom, drága lesz az áram, de legalább így megtérül a napelem és nem lehet bezárni a szénerőműveket.
Hát ez aztán az előrelépés.
Egyébként Németországban mostmár jópár éve nagyon sok megújuló erőmű van. Mikor kezd el végre CO2 mentesebb lenni az áram, vagy mikor lesz olcsóbb?
Lassan már lejár az élettartamuk a meglévőknek, újra kell őket telepíteni, az ismét óriási pénzkiadás.
a hazai rendszert működtető MAVIR túlságosan pesszimista, gyakran panaszkodik arra, hogy milyen nehéz kezelnie a bővülő megújuló energiatermelést, de ebben annyi jó fejlesztés van globálisan, hogy sokkal hatékonyabb lehet hamarosan a rendszer.
A hangsúly a lehet hamarosanon van.
Jelenleg szinte lehetetlen kezelni (vagyis drága). Majd ha beérik az a fejlesztés (éjjel is sütni fog a Nap?) akkor lehet építeni őket.
Focis országban Varró László focis példával igyekezett alátámasztani, hogy mit is jelentene Magyarországnak az atommentes és karbonsemleges energiaellátás. Képzeljük el, hogy napból, szélből és biomasszából pótolnánk a szennyező erőműveket, ez körülbelül akkor reális, ha 16 ezer focipályán telepítenénk nappaneleket (esetleg az összes magyar lakóépületen), emellett 10 ezer focipálya területet szélparkoknak adnánk és még emellett az ország mezőgazdaságilag megművelhető területének a felén tűzifát növesztenénk a biomasszás erőműveknek.
Végre egy értelmes megállapítás.
Már csak az a kérdés, hogy ha ő is látja a megoldhatatlan problémát, akkor minek kellett a fentieket mondja?