[HUN] Vadászgépek beszerzése

Az Amerikaiak nem, de az Angolok igen! :)
p1721010.jpg
Már a 2013-as ostoba Ottawa Citizen cikkre ment válasz is taglalta ezt. ;)
 
Egyre inkább az az érzésem hogy nekünk legelőnyösebb 2026 után egy Gripen E lízing lenne. Közben lenne idő megfigyelni hogy az F-35-re rá megy-e a lengyelek gatyája is meg addigra újabb és újabb radarok is napvilágot fognak látni, meg 2035 körül már lehet lesz amerikai/európai 6 generációs gép is.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
Egyre inkább az az érzésem hogy nekünk legelőnyösebb 2026 után egy Gripen E lízing lenne.
Air policy célra talán nem kellene se Gripen E-t lízingelni, sem F-35-öst venni.
Ha esetleg légierőt akarunk - és nem csak légi rendészetet - akkor meg először el kéne érni hogy a meglévő gépek képességeinek ne csak 10%-át használjuk ki.
El kéne jutni oda hogy 90%-ban kihasználjuk a meglévő gépekben rejlő lehetőségeket és ha ez megvan, akkor utána lehetne elkezdeni gondolkodni azon hogy hogyan tovább (Gripen E vagy F-35?).
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka and Celebra
Egyre inkább az az érzésem hogy nekünk legelőnyösebb 2026 után egy Gripen E lízing lenne. Közben lenne idő megfigyelni hogy az F-35-re rá megy-e a lengyelek gatyája is meg addigra újabb és újabb radarok is napvilágot fognak látni, meg 2035 körül már lehet lesz amerikai/európai 6 generációs gép is.
Akkor nagyon rosszul érzed. Végre itt marad a Gripen, saját tulajdon, mi üzemeltetjük. Lássuk, hogy sikerül-e...
Ha végre ez megy, akkor majd úgy 10 év múlva, amikor a gépek 30 évesek lesznek töprengjünk el mi legyen. Mert repóra akkor is annyi lesz bennük, hogy még elég lenne. Bőven...
 
A jelenlegi konfigurációval repülő grippenjeink adott esetben képesek lennének e a szomszédos, velünk nem igazán baráti érzelmű országok (Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovákia) bármelyikének légiereje, légvédelme ellen megelőző csapást mérni?
Hasonlóan ahogy a szintén sok ellenséges országgal körülvett Izrael megtette már néhányszor. Ezzel meggyengítve, lépéshátrányba kényszerítve őket. Amennyiben nem... milyen modernizációra + beszerzésre lenne szükség ezen képesség eléréséhez. Mert szerintem a megelőző csapás a mi esetünkben létkérdés. Valamint a mi ellenfelünk nem az Orosz medve.
 
A jelenlegi konfigurációval repülő grippenjeink adott esetben képesek lennének e a szomszédos, velünk nem igazán baráti érzelmű országok (Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovákia) bármelyikének légiereje, légvédelme ellen megelőző csapást mérni?
Hasonlóan ahogy a szintén sok ellenséges országgal körülvett Izrael megtette már néhányszor. Ezzel meggyengítve, lépéshátrányba kényszerítve őket. Amennyiben nem... milyen modernizációra + beszerzésre lenne szükség ezen képesség eléréséhez. Mert szerintem a megelőző csapás a mi esetünkben létkérdés. Valamint a mi ellenfelünk nem az Orosz medve.

A légierőt képesek lennének leradírozni az égről kb csípőből annyival modernebbek a gépeink.A földi csapásmérés is működhet épp csak kevés a gépünk ahhoz,hogy normális mennyiség legyen csapásmérésre és légvédelemre egyszerre.
 
A légierőt képesek lennének leradírozni az égről kb csípőből annyival modernebbek a gépeink.A földi csapásmérés is működhet épp csak kevés a gépünk ahhoz,hogy normális mennyiség legyen csapásmérésre és légvédelemre egyszerre.
A román F-16-osokat azért biztos nem csípőből. A Gripen radarja és zavaró renszere elvileg korszerűbb, a fegyverzet ugyanaz.
 
A jelenlegi konfigurációval repülő grippenjeink adott esetben képesek lennének e a szomszédos, velünk nem igazán baráti érzelmű országok (Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovákia) bármelyikének légiereje, légvédelme ellen megelőző csapást mérni?
Hasonlóan ahogy a szintén sok ellenséges országgal körülvett Izrael megtette már néhányszor. Ezzel meggyengítve, lépéshátrányba kényszerítve őket. Amennyiben nem... milyen modernizációra + beszerzésre lenne szükség ezen képesség eléréséhez. Mert szerintem a megelőző csapás a mi esetünkben létkérdés. Valamint a mi ellenfelünk nem az Orosz medve.
A válasz igen és nem. A gép technikailag képes lenne rá, de nekünk nincs ehhez elég gép és fegyverzet sem. Egyes célok esetén bizonyos védelmet feltételezve ez igaz, de ne gondolj semmivéle 1967 szintű izraeli húzásra. A kockázata is nagy lenne.

Egy kevésbé védtelen cél esetén éjszaka berepülve alacsonyan tudnának egy csapást mérni? Igen, elvileg képesek rá, ha van GPS térkép Mo-n kívül is, mert terepkövető radarja nincs a gépnek.

Az is kérdés, hogy az ukrán Buk-M1 és Sz-300-asok közül mennyi és hol dolgozna meg milyen vadász szállna fel, stb.

Alapvető probléma a kevés Gripen. Az ország minimális szintű védelmét ellátják, de offenzív módon használni őket nagyon kockázatos.

A légierőt képesek lennének leradírozni az égről kb csípőből annyival modernebbek a gépeink.A földi csapásmérés is működhet épp csak kevés a gépünk ahhoz,hogy normális mennyiség legyen csapásmérésre és légvédelemre egyszerre.
A román F-16 MLU-knál egyes szempontból még elmaradottabb is a Gripen, egyes téren viszont többet tud.

A román F-16-osokat azért biztos nem csípőből. A Gripen radarja és zavaró renszere elvileg korszerűbb, a fegyverzet ugyanaz.
Kb. A legnagyobb probléma a kevés függesztési pont. Szárnypótos és AG fegyverzet esetén nincs BVR képesség. Ez borzalmasan nagy hátrány.
 
A válasz igen és nem. A gép technikailag képes lenne rá, de nekünk nincs ehhez elég gép és fegyverzet sem. Egyes célok esetén bizonyos védelmet feltételezve ez igaz, de ne gondolj semmivéle 1967 szintű izraeli húzásra. A kockázata is nagy lenne.
Egyenlőre a felderítő kapacitásunk zéró, úgyhogy egy nem statikus célt meg se tudnánk találni.
A célmegkelölő kapacitás is pár db. Litening konténerre korlátozódik.
 
Egyenlőre a felderítő kapacitásunk zéró, úgyhogy egy nem statikus célt meg se tudnánk találni.
A célmegkelölő kapacitás is pár db. Litening konténerre korlátozódik.
Ez azért erős túlzás. Mozgó cél az már haderő, ha odalentről van infó, akkor azért a SAR radarral egy mozgó századerő adott helyen megtalálható. Ahol a SAR radararl van valami cél, arra ránéz a TGP és mehet a VID. Nagy területen felderíteni valóban nem tudunk, nincs semmi eszköz erre.
 
A válasz igen és nem. A gép technikailag képes lenne rá, de nekünk nincs ehhez elég gép és fegyverzet sem. Egyes célok esetén bizonyos védelmet feltételezve ez igaz, de ne gondolj semmivéle 1967 szintű izraeli húzásra. A kockázata is nagy lenne.

Egy kevésbé védtelen cél esetén éjszaka berepülve alacsonyan tudnának egy csapást mérni? Igen, elvileg képesek rá, ha van GPS térkép Mo-n kívül is, mert terepkövető radarja nincs a gépnek.

Az is kérdés, hogy az ukrán Buk-M1 és Sz-300-asok közül mennyi és hol dolgozna meg milyen vadász szállna fel, stb.

Alapvető probléma a kevés Gripen. Az ország minimális szintű védelmét ellátják, de offenzív módon használni őket nagyon kockázatos.


A román F-16 MLU-knál egyes szempontból még elmaradottabb is a Gripen, egyes téren viszont többet tud.


Kb. A legnagyobb probléma a kevés függesztési pont. Szárnypótos és AG fegyverzet esetén nincs BVR képesség. Ez borzalmasan nagy hátrány.

Rendszerbe álltak már?Átvették a készenlét? Megérkezett már az összes?Vagy egyáltalán hogy állnak velük a románok?
 
A román F-16-osokat azért biztos nem csípőből. A Gripen radarja és zavaró renszere elvileg korszerűbb, a fegyverzet ugyanaz.
Tapasztalat. Az évek,...az évek...meg sem rezzenek a román F-16 hallatán...
b. A legnagyobb probléma a kevés függesztési pont. Szárnypótos és AG fegyverzet esetén nincs BVR képesség. Ez borzalmasan nagy hátrány.
Ez igaz, SDB-vel orvosolható lenne...
Okos bevetéstervezéssel ki lehet használni a Gripen sajátosságait is...,de egy ilyen scenárióba (a példának felhozott román F-16) kár is belemenni, annyi mindentől függne a dolog.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
Akkor végül is milyen konkrét berendezéseket kellene/lehetne még a gépeinkre aggatni, hogy hatékonyabbak legyenek. Mennyivel több gép kellene, hogy a légierőnk határon túli offenzív feladatokat is biztonsággal végrehajthasson. Szükséges lenne e ennek koordinálásához pl. egy awacs gépre, esetleg a támadáshoz elektronikai zavaró feladatkörű gépre vagy a felderítésnek komolyabb nagy hatótávolságú drónokra?
 
Ez azért erős túlzás. Mozgó cél az már haderő, ha odalentről van infó, akkor azért a SAR radarral egy mozgó századerő adott helyen megtalálható. Ahol a SAR radararl van valami cél, arra ránéz a TGP és mehet a VID. Nagy területen felderíteni valóban nem tudunk, nincs semmi eszköz erre.
Ez így van, feltételezve hogy pont ott van egy Gripen ahol mondjuk az a század mozog.
Bontsuk elemeire a fenti mondatot:
...ott van a Gripen ahol kell lennie - van ugyebár 12+2 gép aminek minden feladatot el kellene.látnia - egyszerre.
...század mozog - egy Mi-24 topicban látott MANPAD légvédelmi rendszer telepítése nem generál akkora forgalmat ami azonnal feltűnne a radaron. Ha meg a rendszer màr települt és álcázták igen babra munka egyesével azonosítani az amúgy jórészt passzív elemek helyét.
 
Akkor végül is milyen konkrét berendezéseket kellene/lehetne még a gépeinkre aggatni, hogy hatékonyabbak legyenek. Mennyivel több gép kellene, hogy a légierőnk határon túli offenzív feladatokat is biztonsággal végrehajthasson. Szükséges lenne e ennek koordinálásához pl. egy awacs gépre, esetleg a támadáshoz elektronikai zavaró feladatkörű gépre vagy a felderítésnek komolyabb nagy hatótávolságú drónokra?
  • AESA radar a mechanikus legyezésű helyett. A Gripen NG (E/F változat) AESA radarjának elvileg felajánlották bárkinek leskálázott kisebb változatát.
  • Az új radar mellé akkor új BVR légharc-rakéta, a Meteor. Ezzel a 4++ gépekkel szemben kerülne határozott előnybe.
  • Sisakdisplay + HOBS kis hatótávolságú rakéta, AIM-9 vagy IRIS-T.
  • MAWS
  • Vontatott csali úgy, hogy valamelyik függesztőbe kellene integrálni.
  • Felderítő konténer.
  • Csúcskategóriás csapásmérő fegyver a lézerbombák mellé, ez SDB I/II lehetne. Kérdés, hogy eladnák-e az utóbbit nekünk.
  • SEAD képessége nincs AGM-88 / HTS pod integráció soha nem történt meg. Az más kérdés, hogy 14 gép esetén, ezt a feladatot nem tudná senki ellátni, nincs elég gép. De technikailag ez is szóba jöhet.
Kb. ennyi nagy vonalakban.