A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

Nem az alapjan irtam, hogy divizio jelzest latnek. Van tobb kulfoldi konyvem amiben ez a kepsorozat /4-5 foto/ szerepel. Mindenhol egyertelmuen a 20. SS sracaikent vannak beazonositva. Egy tranzit allomason kapnak elelmiszer csomagot 1944-ben.
Azt eszt onkentesekkel eleg sok oldal foglalkozik, igen eleg kemeny gyerekek voltak, a Narvanal es Tartunal rendesen megcsinlatak az oroszokat. Talalsz roluk boven informaciot, ha a kepre keresel ra hamar meg is lesz.

Dobok be errol meg par kepet neked:

a1bfee80d4de969a4ea45f90a8aaac92.jpg

83645cada2e53a801e2850292d5677b4.jpg

Kösz az infót. Igen, nekem is van egy könyvtárnyi irodalom ebből a témából. Az európai SS csatája, Narvánál, tényleg elég komoly történet. Vetekszik Monte Cassinoval, a jelentősége, az ellenség feltartóztatásának idejét és fontosságát tekintve. A fotó, sajnos a facebookon volt színesben, az alatt volt ez a képaláírás. Néztem, de nem láttam a parolikat, ahol esetleg megláthattam volna a hadosztály jelzését.
 
Iszonyat kar, hogy teljesen ertelmetlenul ontottek pengo milliokat ebbe a halott otletbe o_O
Mármint a Turán harckocsiba? Más lehetőség nem nagyon volt. Emlékeim szerint a németek élvonalbeli harckocsi licenszét nem adták át még 43-ban sem, utána is max a Pz IV-et valami iszonyat pénzen(a Panthert végképp drágán, ha egyáltalán adták volna), ennek a folyománya volt a Tas tervezése is.
Egyébként ha megnézed a hasonló méretű országok harckocsijait, akkor már koránt sem tűnik annyira rossznak. De a nálunk jóval nagyobb hadiiparral rendelkező Japán vagy Olaszország is csak a háború végén tudott felmutatni kis számú, a korai Shermanok vagy mondjuk a Pz IV F2 szintjét elérő páncélosokat.
 
Mármint a Turán harckocsiba? Más lehetőség nem nagyon volt. Emlékeim szerint a németek élvonalbeli harckocsi licenszét nem adták át még 43-ban sem, utána is max a Pz IV-et valami iszonyat pénzen(a Panthert végképp drágán, ha egyáltalán adták volna), ennek a folyománya volt a Tas tervezése is.
Egyébként ha megnézed a hasonló méretű országok harckocsijait, akkor már koránt sem tűnik annyira rossznak. De a nálunk jóval nagyobb hadiiparral rendelkező Japán vagy Olaszország is csak a háború végén tudott felmutatni kis számú, a korai Shermanok vagy mondjuk a Pz IV F2 szintjét elérő páncélosokat.

Mondjuk ez elég rövidlátó politika volt, ingyen át kellett volna adniuk a licenceket az olaszoknak és a japánoknak is, minden fegyver esetében.
 
  • Tetszik
Reactions: Loken
Mármint a Turán harckocsiba? Más lehetőség nem nagyon volt. Emlékeim szerint a németek élvonalbeli harckocsi licenszét nem adták át még 43-ban sem, utána is max a Pz IV-et valami iszonyat pénzen(a Panthert végképp drágán, ha egyáltalán adták volna), ennek a folyománya volt a Tas tervezése is.
Egyébként ha megnézed a hasonló méretű országok harckocsijait, akkor már koránt sem tűnik annyira rossznak. De a nálunk jóval nagyobb hadiiparral rendelkező Japán vagy Olaszország is csak a háború végén tudott felmutatni kis számú, a korai Shermanok vagy mondjuk a Pz IV F2 szintjét elérő páncélosokat.

Tisztaban vagyok vele, attol meg sajnos nem valtoztat a tenyen, hogy a magyar harckocsizoknak nagyreszt ezekbe kellett bemaszniuk es minimalis eselyuk volt egyaltalan barmire.
1940 tavaszan nezte meg a hadvezetes az alapharckocsit, melynek megvettek a licenszet 1,5 millio pengoert -ez is eleg borsos ar volt. Tobb mint masfel evig tartott az alapharckocsin vegrehajtott nagyjabol 200 modositast megoldani es a folyamatosan felmerulo problemakat valamennyire kikuszobolni. 42 nyaran erkeztek meg a harcolo csapatokhoz az elso darabok ugy, hogy teljesen vilagos az addig szerzett tapasztalatok alapjan, hogy a tervezoasztalon es a modositasok vegrehajtasa alatt elavult a tipus. Az ezt koveto ket evben mar felesleges volt a tipusra koltott minden pengo, legalabbis velemenyem szerint. Jobb lett volna masra forditani.
 
  • Tetszik
Reactions: Kurfürst
Mondjuk ez elég rövidlátó politika volt, ingyen át kellett volna adniuk a licenceket az olaszoknak és a japánoknak is, minden fegyver esetében.
Na igen, azt én sem értem miért nem volt nagyobb együttműködés köztük. Volt egy csomó minden amit megoszthattak volna egymással, a japóknak pl a háború végéig nem volt épkézláb páncéltörő fegyverük, legalább az olcsó és könnyen gyártható Panzerfaust és Panzerschrek licenszét átadhatták volna, esetleg a JgdPz 38(t)-t, a hegyes meg dzsungel környezetben bőven elég lett volna Vagy ott voltak a robosztus, erős japán csillagmotoros vadászok(Ki-84, J2M), a tengeralattjáróik(a németeknél még a VII-es típus volt a sláger akkor már Japán jóval nagyobb óceáni hajókat gyártott), a repülőgép-hordozóik(a németek kereskedelmi hajók vadászatára akarták használni, úgy emlékszem a Graf Zeppelinre is raktak egy rakat ágyút evégett).

Úgy gondolom az USA belépésekor már eldőlt a dolog, gyakorlatilag klasszikus anyagháború lett a vége, de ezeket azért megléphették volna a tengelyhatalmak.
Tisztaban vagyok vele, attol meg sajnos nem valtoztat a tenyen, hogy a magyar harckocsizoknak nagyreszt ezekbe kellett bemaszniuk es minimalis eselyuk volt egyaltalan barmire.
1940 tavaszan nezte meg a hadvezetes az alapharckocsit, melynek megvettek a licenszet 1,5 millio pengoert -ez is eleg borsos ar volt. Tobb mint masfel evig tartott az alapharckocsin vegrehajtott nagyjabol 200 modositast megoldani es a folyamatosan felmerulo problemakat valamennyire kikuszobolni. 42 nyaran erkeztek meg a harcolo csapatokhoz az elso darabok ugy, hogy teljesen vilagos az addig szerzett tapasztalatok alapjan, hogy a tervezoasztalon es a modositasok vegrehajtasa alatt elavult a tipus. Az ezt koveto ket evben mar felesleges volt a tipusra koltott minden pengo, legalabbis velemenyem szerint. Jobb lett volna masra forditani.
Nyilván igaz amit írsz így utólag, de mit kellett volna csinálni? A több éves csúszások is emiatt voltak mert ezen a szinten volt az iparunk. Ehhez jött még egy nagy adag bürokratizmus, a vezetőség egy része nem is értette a páncéloshadviselés fontosságát, egy másik része meg egyszerűen a németektől várta a megoldást. Márpedig láthattuk hogy mennyire törték magukat a honvédség veszteségeinek pótlásában, Számvéber elég részletesen írt erről a könyveiben. Lassan szállítottak és akkor sem azt és annyit amennyi kellett volna részben azért mert maguknak sem gyártottak eleget.
Egy példa: belga zsákmányból több száz db 47mm-es páncéltörő ágyút adtak át. Ezeknek egy jelentős részéhez nem volt mozdony és irányzék! Plusz a lőszerellátás is akadozott, a nagy része így is repeszromboló volt, minimális számú páncéltörő lövedékkel.
Hun+arty+47+Belgs+canon411


Bónuszként 2 kép:
Ansaldo bogyótank. :)
Ansaldo+Hun+versio


1941 Rétság.
A németektől 1937-ben kiképzési és tesztcélra vásárolt Pz I ausf. A egyik példánya.
Pz+1+r__ts__g
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz and enzo
42 nyaran erkeztek meg a harcolo csapatokhoz az elso darabok ugy, hogy teljesen vilagos az addig szerzett tapasztalatok alapjan, hogy a tervezoasztalon es a modositasok vegrehajtasa alatt elavult a tipus. Az ezt koveto ket evben mar felesleges volt a tipusra koltott minden pengo, legalabbis velemenyem szerint. Jobb lett volna masra forditani.

Sajnos a MÁVAG Héja 2 ugyanez a kategória:
https://hu.wikipedia.org/wiki/MÁVAG_Héja

Az első MÁVAG Héja II 1942. október 30-án szállt fel, és a gyár összesen 203 Héját gyártott le a Magyar Királyi Honvéd Légiflotta számára. Az utolsó gépet 1944. augusztus 1-jén szállították le, ezután a gyártást leállították.

42 végén látni kellett, hogy nem ér semmit, mégis készült belőle 203 db 1944 Augusztusig.
 
  • Tetszik
Reactions: reich_und_roll
Na igen, azt én sem értem miért nem volt nagyobb együttműködés köztük. Volt egy csomó minden amit megoszthattak volna egymással, a japóknak pl a háború végéig nem volt épkézláb páncéltörő fegyverük, legalább az olcsó és könnyen gyártható Panzerfaust és Panzerschrek licenszét átadhatták volna, esetleg a JgdPz 38(t)-t, a hegyes meg dzsungel környezetben bőven elég lett volna Vagy ott voltak a robosztus, erős japán csillagmotoros vadászok(Ki-84, J2M), a tengeralattjáróik(a németeknél még a VII-es típus volt a sláger akkor már Japán jóval nagyobb óceáni hajókat gyártott), a repülőgép-hordozóik(a németek kereskedelmi hajók vadászatára akarták használni, úgy emlékszem a Graf Zeppelinre is raktak egy rakat ágyút evégett).

Úgy gondolom az USA belépésekor már eldőlt a dolog, gyakorlatilag klasszikus anyagháború lett a vége, de ezeket azért megléphették volna a tengelyhatalmak.

Nyilván igaz amit írsz így utólag, de mit kellett volna csinálni? A több éves csúszások is emiatt voltak mert ezen a szinten volt az iparunk. Ehhez jött még egy nagy adag bürokratizmus, a vezetőség egy része nem is értette a páncéloshadviselés fontosságát, egy másik része meg egyszerűen a németektől várta a megoldást. Márpedig láthattuk hogy mennyire törték magukat a honvédség veszteségeinek pótlásában, Számvéber elég részletesen írt erről a könyveiben. Lassan szállítottak és akkor sem azt és annyit amennyi kellett volna részben azért mert maguknak sem gyártottak eleget.
Egy példa: belga zsákmányból több száz db 47mm-es páncéltörő ágyút adtak át. Ezeknek egy jelentős részéhez nem volt mozdony és irányzék! Plusz a lőszerellátás is akadozott, a nagy része így is repeszromboló volt, minimális számú páncéltörő lövedékkel.
Hun+arty+47+Belgs+canon411


Bónuszként 2 kép:
Ansaldo bogyótank. :)
Ansaldo+Hun+versio


1941 Rétság.
A németektől 1937-ben kiképzési és tesztcélra vásárolt Pz I ausf. A egyik példánya.
Pz+1+r__ts__g

Nagyreszt egyet is ertek veled, nem azt irtam tudom mit lehetett volna csinalni, csak pusztan sajnalkozva jegyeztem meg.
A magam reszerol azt gondolom igazan az akarat sem volt meg alapbol. Ez volt az elsodleges problema. Ahol peldaul igen es idoben leptunk, ott azert jutottunk a nemetekkel valamire. Pelda az 1941 nyaran kotott 109-esekrol gyartasi egyezmeny. Aztan 1943-ban -mar iszonyu keson- a PAK40-el kapcsolatban is egyezmenyt irtunk ala. Egy darab prototipusnak elkeszulnie mindosszesen... Velemenyem szerint a PzIV-nek lett volna nemi realitasa es talan meg gyartani is tudtuk volna, ha idoben kezdunk el ezzel foglalkozni.
 
A magam reszerol azt gondolom igazan az akarat sem volt meg alapbol. Ez volt az elsodleges problema.
Igaz, fentebb én is írtam róla.
Pelda az 1941 nyaran kotott 109-esekrol gyartasi egyezmeny.
Azért ez is 2 évet csúszott, illetve csak ennyi idő alatt sikerült megvalósítani.

Azt egyébként a Héjával kapcsolatban nem értem hogy miért nem próbáltuk továbbfejleszteni, vagy egyszerűen leboltolni az olaszokkal a továbbfejlesztett verzió gyártását.
Az olasz vadászok azért kifejezetten jók lettek miután a német Daimler-Benz motorokat megkapták. Macchi C.202/205, Reggiane 2005, Fiat G-55 mind jó gépek voltak.

Még egy kérdés: a háború előtt He-112 gépeket akartunk vásárolni, mi miatt hiúsult meg az üzlet? Nem tudok róla sokat sajnos.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Igaz, fentebb én is írtam róla.

Azért ez is 2 évet csúszott, illetve csak ennyi idő alatt sikerült megvalósítani.

Azt egyébként a Héjával kapcsolatban nem értem hogy miért nem próbáltuk továbbfejleszteni, vagy egyszerűen leboltolni az olaszokkal a továbbfejlesztett verzió gyártását.
Az olasz vadászok azért kifejezetten jók lettek miután a német Daimler-Benz motorokat megkapták. Macchi C.202/205, Reggiane 2005, Fiat G-55 mind jó gépek voltak.

Még egy kérdés: a háború előtt He-112 gépeket akartunk vásárolni, mi miatt hiúsult meg az üzlet? Nem tudok róla sokat sajnos.
112 ha jol tudom vettunk parat. Az ettol jobb a He 100 lett volna a haboru elejen. Igen, ez engem is erdekekelne, plane hogy a Heinkeltol a Luftwaffe nem vett vadaszgepeket es amugy is a haboru elore haladtaval egyre inkabb hanyagoltak a Heinkel gepeit a tobbihez kepest. Ha jol tudom Adolf Galland meg a spanyol polgarhaboruban repult egyel egy bevetesen. Mar azzal az elso repulesel ert el a geppel legi gyozelmet es nagyon elegedett volt vele, a Me 109-el egyenrangunak itelte.
 
112 ha jol tudom vettunk parat. Az ettol jobb a He 100 lett volna a haboru elejen. Igen, ez engem is erdekekelne, plane hogy a Heinkeltol a Luftwaffe nem vett vadaszgepeket es amugy is a haboru elore haladtaval egyre inkabb hanyagoltak a Heinkel gepeit a tobbihez kepest. Ha jol tudom Adolf Galland meg a spanyol polgarhaboruban repult egyel egy bevetesen. Mar azzal az elso repulesel ert el a geppel legi gyozelmet es nagyon elegedett volt vele, a Me 109-el egyenrangunak itelte.
Mert nem adták el. A románok vettek talán 70 db-ot... Már ha a Messerel szemben alulmaradt gépről beszélünk. Licenszet sem adtak el.
Van egy Kurt Riedel könyvem: Magyar fejlesztések a II vh-ban. A Héllyát is kivesézik.
Kellet páncélülés és az üzemanyag is folyt... Nem voltak olyan tömítéseink... sok mindent át kellett fejleszteni...
 
112 ha jol tudom vettunk parat. Az ettol jobb a He 100 lett volna a haboru elejen. Igen, ez engem is erdekekelne, plane hogy a Heinkeltol a Luftwaffe nem vett vadaszgepeket es amugy is a haboru elore haladtaval egyre inkabb hanyagoltak a Heinkel gepeit a tobbihez kepest. Ha jol tudom Adolf Galland meg a spanyol polgarhaboruban repult egyel egy bevetesen. Mar azzal az elso repulesel ert el a geppel legi gyozelmet es nagyon elegedett volt vele, a Me 109-el egyenrangunak itelte.

A He-100 remek sportrepülő volt, de a hűtőrendszer részegységei/csövei, dekondenzárotorai a gép gyakorlatilag összes sérülésnek kitett részén elhelyezkedett.(leginkább a szárnyakon és benne).
Katonai célokra alkalmatlan volt az egyedi hűtőrendszere miatt -> ami egyben az egyetlen előnyét adta volna a magasabb gyártási költségek és munkaórákért cserébe.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
Nagyreszt egyet is ertek veled, nem azt irtam tudom mit lehetett volna csinalni, csak pusztan sajnalkozva jegyeztem meg.
A magam reszerol azt gondolom igazan az akarat sem volt meg alapbol. Ez volt az elsodleges problema. Ahol peldaul igen es idoben leptunk, ott azert jutottunk a nemetekkel valamire. Pelda az 1941 nyaran kotott 109-esekrol gyartasi egyezmeny. Aztan 1943-ban -mar iszonyu keson- a PAK40-el kapcsolatban is egyezmenyt irtunk ala. Egy darab prototipusnak elkeszulnie mindosszesen... Velemenyem szerint a PzIV-nek lett volna nemi realitasa es talan meg gyartani is tudtuk volna, ha idoben kezdunk el ezzel foglalkozni.
Őszintén, én nem is értem miről beszéltek...
- 1927-ig Magyarországon jelen Mo.on az Antant Ellenörző Bizottság amely gondosan felkutatott és megsemmisített minden fegyvernek látszó eszközt és általában fegyverekre még gondolni sem volt szabad.
- A Bizottság tevékenységének a befejezését követően enyhültek v.mennyit a korlátozások viszont sajnálatosan 1929-ben beütött a nagy krach, úgyhogy 1933-ig megint nem igazán lehetett fegyverkezésre gondolni.
- 1933-után mertek újra foglalkozni újra a témával, de a kisantant országok pl. csak 1937-ben ismerték el Mo. fegyverkezési egyenjogúságát.
- A győri program 1938-ban indult és 5 évesre tervezték viszont Mo.1941-ben már hadviselő fél lett...

A magyar ipar a háború kitörésekor borzasztóan messze volt attól szinttől hogy korszerű fegyvereket tudjon előállítani.
A harckocsi gyártást akadályozta hogy nem tudtak páncélt hegeszteni. Maradt a szegecselt páncélzat.
A repülőgyártás terén nem tudtak fém héjszerkezetű gépeket gyártani. Még a WM-23-as is még fa szárnyakkal és acélcső vázas törzs szerkezettel épült.
A leg komolyabb repülőgép motor amit önállóan elő tudtunk állítani az az 1.000 LE WM-K-14 volt (a DB-605 motorok előállítása csak 1943-ban indult meg német anyagokból, német gépeken, teljes mértékben német tervek alapján…)

Én azon csodálkozom hogy egyáltalán addig eljutott a korabeli ipar ameddig. A rendelkezésre álló pár évet figyelembe véve szerintem már ez is fantasztikus teljesítmény volt...
 
Őszintén, én nem is értem miről beszéltek...
- 1927-ig Magyarországon jelen Mo.on az Antant Ellenörző Bizottság amely gondosan felkutatott és megsemmisített minden fegyvernek látszó eszközt és általában fegyverekre még gondolni sem volt szabad.
- A Bizottság tevékenységének a befejezését követően enyhültek v.mennyit a korlátozások viszont sajnálatosan 1929-ben beütött a nagy krach, úgyhogy 1933-ig megint nem igazán lehetett fegyverkezésre gondolni.
- 1933-után mertek újra foglalkozni újra a témával, de a kisantant országok pl. csak 1937-ben ismerték el Mo. fegyverkezési egyenjogúságát.
- A győri program 1938-ban indult és 5 évesre tervezték viszont Mo.1941-ben már hadviselő fél lett...

A magyar ipar a háború kitörésekor borzasztóan messze volt attól szinttől hogy korszerű fegyvereket tudjon előállítani.
A harckocsi gyártást akadályozta hogy nem tudtak páncélt hegeszteni. Maradt a szegecselt páncélzat.
A repülőgyártás terén nem tudtak fém héjszerkezetű gépeket gyártani. Még a WM-23-as is még fa szárnyakkal és acélcső vázas törzs szerkezettel épült.
A leg komolyabb repülőgép motor amit önállóan elő tudtunk állítani az az 1.000 LE WM-K-14 volt (a DB-605 motorok előállítása csak 1943-ban indult meg német anyagokból, német gépeken, teljes mértékben német tervek alapján…)

Én azon csodálkozom hogy egyáltalán addig eljutott a korabeli ipar ameddig. A rendelkezésre álló pár évet figyelembe véve szerintem már ez is fantasztikus teljesítmény volt...
Igazad van de sokmindent félgőzzel csináltunk így is, illetve a vezetőség egy része eléggé beleszarós hozzáállást tanusított.
Azt viszont mindenképpen meg kell említeni hogy a körülményekhez képest voltak kifejezetten jól használható fegyvereink vagy előremutató fejlesztéseink. Lásd: Király géppisztolyok(erősebb pontosabb és nagyobb lőtávolságot tudott mint a többi géppisztoly), Zrínyi rohamtarack, kézi páncéltörő rakétavető, buzogányvető(tudtommal az első nehéz állványos páncéltörő rakétavető), radarfejlesztések, Tas harckocsi és rohamlöveg, gázturbinás repülő, úgy általában a kumulatív töltetek, Rába Botond.

Más:
Folyamőrök díszlépésben. III Viktor Emánuel olasz király tiszteletére adott díszszemle, 1937.
marinai+di+horthy


Két AM naszád, azaz aknász motorcsónak, illetve egy PAM naszád, vagyis páncélozott aknász motorcsónak. Utóbbit felderítésre és az aknásznaszádok támogatására alkalmazták.
99+Image+1

Hung+Gunboat


Vitéz Tarczay Ervin Tiger harckocsija.
Tarczay.jpg