Hát 152 mm-es lövegük van készen, szóval igazából meg tudnák szerintem oldani ha nagyon akarják.
Hát amire rárakták asszem valami megbuzerált T-80 alváz volt szóval esélyes, hogy ez is elbírná.
Ezért van a T-14 Armata. Hosszabb, szélesebb, jobban terhelhető a hét görgőjével, mint a T-72/90 vagy a T-80. De nem hallani, hogy jönne a 2A83, viszont a 2A82-vel tovább folyik a teszt, ha jól emlékszem. Új töltőautomata is kellene a nagyobb lőszerhez, meg valószínűleg valami csinosabb torony is elkélne. Nagyon proto a T-14, őt év alatt nem fejlődött semmit.
T-80BV alapra szerelt verzió volt az Objekt 292, aminek a tornya egyrészt kompatibilis volt a sztenderd T-80 toronnyal és az alváz is elbírta a megnövekedett terhelést, de csak 16 lőszert tudott elmálházni, ami akcióban kb nem sokra elég. Illetve a SzU szétesése miatt a programot törölték.
Érdekes leírás, de azért én kíváncsi lettem volna, hogy mennyire tesztelték le. Az azért kevés, hogy egy módosított alvázra ráb@sznak egy tornyot az új löveggel és elbírja, de mi lett volna ha kiküldik csapatpróbára? Lehet, hogy ott olyan dolgok derültek volna ki, hogy kb. használhatatlan az egész, mert olyan karbantartási, javítási igénye van, vagy valami hibára ott derül fény. Szóval a kiindulási pont, hogy a T-90-esre rá lehet rakni 152-est, nálam továbbra is a kizárt kategóriája.T-80BV alapra szerelt verzió volt az Objekt 292, aminek a tornya egyrészt kompatibilis volt a sztenderd T-80 toronnyal és az alváz is elbírta a megnövekedett terhelést, de csak 16 lőszert tudott elmálházni, ami akcióban kb nem sokra elég. Illetve a SzU szétesése miatt a programot törölték.
Objekt 292
A 152 millis harckocsiágyú fejlesztésnél is két úton indultak el a tervezők. Az Objekt 292 a leningrádi Kirov által fejlesztett LP-83 ágyúval volt felszerelve ami nem ugyanaz a T-95-ön alkalmazott 2A83-al. Előbbinek ugyanis tervezték a huzagolt csövű változatát, ám az a forráshiány miatt nem épült meg, illetve ha jól olvastam több Ukrán SzSzK-ban gyártott részegységre alapult. A 2A83 pedig hazai UVZ (pontosabban jekatyerinburgi) fejlesztés volt, kiiktatva az ukránokat, és alapként a Mszta-Sz 2A65 lövegét véve. Ahogy boki is írta kifejezetten az Objekt 195 számára készült. Az LP-83 torkolati energiája a 125 millis 2A46-hoz képest kb másfélszeres volt, amit plusz csillapítók beépítésével tudtak úgy redukálni, hogy ne szedje szét a T-80 alvázát. Ugyanis az az előzetes számítások szerint az csak kb 140 milliméteres kalibert tudott volna nagyobb deformációk nélkül elviselni. A 2A83-t egy személyzet nélküli tornyú T-72 alvázon tesztelték viszont jobb eredménnyel (20-25 MJ torkolati energia), nagyobb csőnyomás elviselésére volt képes (7000 vs 7900-8000 kg/cm2) és 1980-2000 m/sec-el tudta indítani az APFSDS lőszert (szemben a 2A46 1800 m/sec értékével), ami 2 kilométeren is még 1900 m/sec-t ért el. Továbbá vannak olyan leírások, mi szerint a Krasznopol lézerirányítású tüzérségi lövedék indítására is alkalmas volt.
2A83 T-72 alvázra szerelve
Mindkét ágyú alkalmazásához viszont az automata töltőrendszer átépítésére volt szükség, hogy képes legyen a nagyobb űrméretet befogadni és kezelni. Ekkora átépítésnél (lövegcsere, toronycsere, autotöltő csere) viszont gazdaságilag inkább megéri egy teljesen új harckocsi kifejlesztése az új lőszer alkalmazására tervezve, melyet a jövőben könnyebben lehet továbbfejleszteni. Ha a Szovjetunió egy kicsivel tovább még kitart (olyan 5-8 év), akkor szerintem meglépték volna a kaliberváltást. Az LP-83 programot törölték, de a 2A83 még a jelek szerint létezik, viszont sok hír nem érkezik vele kapcsolatban. Az Armata alváza biztosan alkalmas a befogadására, de szerintem a nagyobb volumenű sorozatgyártás megkezdéséig nemigen fogunk hallani a kaliberváltásról. Na meg itt is leginkább az anyagiak a legfőbb akadály.
Pontosan, csak arra szolgált, hogy alap funkciókat meg a töltővel való működést szimulálni tudják egy harckocsialvázon. Korábbi képek között fellelhető a 2A83 B-4 tüzérségi löveg alvázára szerelve, de ott csak manuálisan lehetett újratölteni.
Tudtommal az Armata 2A82-1M lövegének integrálása sem volt problémamentes és még ha a fellépő erőket el is viselné az alváz (mintha olvastam volna olyat régebben, hogy repedések jelentek meg a fentebb mutatott T-72 tesztpéldányon, de ebben nem vagyok teljesen biztos) egyszerűen ki kéne belezni az új töltőgép és lőszertároló miatt a belsejét ami anyagilag biztosan nem éri meg. Egyszerűbb és olcsóbb egy új harckocsi megépítése. Ezért is lett előbb a jobb sorsra érdemes Objekt 195 kifejlesztve, majd annak törlését követően az Armata. A személyzet nélküli torony illetve jelentősen nagyobb alváz sokkalta nagyobb szabadságot ad a tervezőknek.
Hol látsz kettőt? Talán egy látszik az elöl lévő mögött. Bal oldalon két T-90M van. :O
