Beszélgető

[molnibalage]

Sajnos ilyen fossal van teli a világ.

De legalább végre tudom, hogy az "Aliens" mém honnan jön. Azt hittem az csak valami random guy.

 

[Pogány]

Rómaiakat kőkorszakinak hívni költői túlzás.
Kőkemény (had)mérnöki munka volt azoknak a lapoknak az odavonszolása, majd összecsiszolása (na meg volt rá pár ezer rabszolgájuk, bivalyuk, elefántjuk... és kezdésképp a sziklás terepet lesimították).
Sajnos az Ősi Idegenek nevű dokumentumsorozatként kezelt konteóműsor miatt rengeteg baromság szivárgott be a köztudatba.


Ebben benne van Baalbek is:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A rómaiak csak rágányolták az alapokra asaját templomukat miután lezúzták amit a görögök ráépítettek, a rohadt nagy kőtömbök meg ott hevernek rohadtsok évezrede, amióta össegányolták a kőkori emberek. Ami beszivárgott a köztudatba, hogy vannak iszonyatos mérnöki és építészeti tudást igénylő építmények a világ fejletlen korából, amit csak úgy összeraktak majdhogynem ősemberi szinten élő emberek, aztán többet nem tudtak olyat csinálni nagyjából a modern korunk technológiai szintjéig. Aztán ezt elkezdték végiggondolni emberek, akiknek a gondolataira aztán rátelepedett az ezotériaipar, ezért nem beszél inkább senki ezekről a dolgokról, nehogy konteós legyen, mint Daniken. Viszont aki fáj ennek az egész tudományos világnak, az Zacharia Sitchin, mert őt nem tudják konteósnak belőni. Ő egy egyszerű régész, nyelvész, kutató volt, aki terepen dolgozott, megtanulta a sumér szövegeket fordítani és fordított. És ettől érdekes a régmúlt kérdése, mert a sumérok annyi írásos anyagot hagytak hátra amiből rekonstruálható a teljes életük, tudományuk és Sitchin csak annyit tett, hogy miközben fordította a szövegeket, úgy értelmezte, ahogy az le van írva mint történelem, nem pedig vallási köcsögöket, meg vallási oszlopokat, meg vallási wc-papírt vizionált mindenhez. Szeretnék elsöpörni az alkotását, úgyhogy a tudományos világ javarésze nem foglalkozik vele, csak a NASA.

Sajnos ilyen fossal van teli a világ.

Sajnálom én is, hogy összefossák ezotérikus faszságokkal, meg minden hülyeséggel, mert azok a kövek ott vannak és rohadt kérdés mai technikával is a származási helyükről kivágni, levinni, elhordani, összeilleszteni őket. Iszonyatos munka lehetett. A mai leerősebb trerepes mobildaruk, mondjuk Liebherr LTM 11200.1 szinte merőleges gémmel, a testétől két méterre tud 1200 tonnát emelni, csak a hatalmas több körben összehordott lánctalpas daruink tudnak ilyeneket felemelni nagyobb körben dolgozva. Nekik nem volt még tizede sem. És ezek miatt érdekes kérdés a kőkorból.

De legalább végre tudom, hogy az "Aliens" mém honnan jön. Azt hittem az csak valami random guy.

Nem a hülyeségek miatt linkeltem a videót, csak a kövek mérete miatt.

 

[Pogány]

Hogy jól induljon a hét

Még régebben láttam az ősi indiai templomokrol egy dokumentumfilmet, ahol a templom tetejére 40tonnás kőtömböket helyeztek el 65méter magasba.
A növényzet jótékonyan benőtte a hozzá épített 2km 6fokos emelkedő távolabbi maradványait, amin anno elefántok segítségével juttatták fel a köveket. Így jöttek rá, hogy épültek a templomok. Leleményességben a kor embere sosem volt híján, ha volt hozzá emberanyag.
A filmet megtaláltammagyarul...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Én is láttam még régebben. Nagy munka lehetett. Csak nem többszáz darab ezer tonnás kőtömb, az némileg más lépték.

 

[hunter85]

Zacharia Sitchin

Pont azeri az öreg
Na de mindegy, amúgy valami tényleg nem kerek a hivatalos emberi eredet dogmákkal.

 

[Horizon]

"A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is."
Én ezt tartom bámulatosnak: "A legfelső szint tetején van a vízvezeték, amely 1,8 méter magas, 1,2 méter széles, 0,4% lejtésű."

Ne a magyar Wikiből indulj ki, hiszen "Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul."

Angol:
The Pont du Gard was constructed largely without the use of mortar or clamps. It contains an estimated 50,400 tons of limestone with a volume of some 21,000 m3 (740,000 cu ft); some of the individual blocks weigh up to 6 tons.

Magyar:
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is

Katasztrófa. Az eredeti szerint kapcsokat éppen, hogy nem használtak, a mortar nem meszet, hanem habarcsot jelent, a méreteket kihagyta, gyakorlatilag csak a 6 tonnát sikerült nagy nehezen áthozni. Ez a 'minőség' sajnos az egész magyar Wikire igaz.
(A vasat sem tudom honnan szedte, senki nem említi, eleve a vizet áteresztő mészkőben hogy bír ki 2000 évet? Azokat még a Parthenón építői is ólommal vonták be.)

 

[Törölt tag]

A rómaiak csak rágányolták az alapokra asaját templomukat miután lezúzták amit a görögök ráépítettek, a rohadt nagy kőtömbök meg ott hevernek rohadtsok évezrede, amióta össegányolták a kőkori emberek. Ami beszivárgott a köztudatba, hogy vannak iszonyatos mérnöki és építészeti tudást igénylő építmények a világ fejletlen korából, amit csak úgy összeraktak majdhogynem ősemberi szinten élő emberek, aztán többet nem tudtak olyat csinálni nagyjából a modern korunk technológiai szintjéig.

Sajnálom én is, hogy összefossák ezotérikus faszságokkal, meg minden hülyeséggel, mert azok a kövek ott vannak és rohadt kérdés mai technikával is a származási helyükről kivágni, levinni, elhordani, összeilleszteni őket. Iszonyatos munka lehetett. A mai leerősebb trerepes mobildaruk, mondjuk Liebherr LTM 11200.1 szinte merőleges gémmel, a testétől két méterre tud 1200 tonnát emelni, csak a hatalmas több körben összehordott lánctalpas daruink tudnak ilyeneket felemelni nagyobb körben dolgozva. Nekik nem volt még tizede sem. És ezek miatt érdekes kérdés a kőkorból.

Nem a hülyeségek miatt linkeltem a videót, csak a kövek mérete miatt.

Baalbek-nél az 1200 tonnás követ momentán meg se mozdították, ott hever ahol félig kifaragták a sziklából (ironikus módon ez látható a videódnál).
Elég egyértelmű miért és hogyan vittek oda a rómaiak 3 nagy sziklatömböt.
Amik földtámaszok, semmi közük a templomhoz, az általad linkelt videóban is gyönyörűen látható, hogy maga a templom sokkal kisebb kövekből épül fel.
Ráadásul ironikus módon vele egy időben Jeruzsálemben is folyt egy templom építése amiről részletes leírás van, hogyan faragták ki és mozgatták az akár 640 tonnás földtámasz sziklákat a helyükre.
Odamehetsz (ha akarsz) és megnézheted őket.

Sitchin... üdvözöllek a 21. században.


Szerintem sokat elmond, hogy az azték romoknál hatalmas táblák vannak kint, hogy ezeket nem űrlények építették, de lopjátok el az őseink érdemeit...

 

[Pogány]

Baalbek-nél az 1200 tonnás követ momentán meg se mozdították, ott hever ahol félig kifaragták a sziklából (ironikus módon ez látható a videódnál).
Elég egyértelmű miért és hogyan vittek oda a rómaiak 3 nagy sziklatömböt.
Amik földtámaszok, semmi közük a templomhoz, az általad linkelt videóban is gyönyörűen látható, hogy maga a templom sokkal kisebb kövekből épül fel.
Ráadásul ironikus módon vele egy időben Jeruzsálemben is folyt egy templom építése amiről részletes leírás van, hogyan faragták ki és mozgatták az akár 640 tonnás földtámasz sziklákat a helyükre.
Odamehetsz (ha akarsz) és megnézheted őket.

Sitchin... üdvözöllek a 21. században.


Szerintem sokat elmond, hogy az azték romoknál hatalmas táblák vannak kint, hogy ezeket nem űrlények építették, de lopjátok el az őseink érdemeit...

Igen, az az egy darab igen, ott hever, a többi meg:

 

[aquarell]

Ne a magyar Wikiből indulj ki, hiszen "Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul."

Angol:
The Pont du Gard was constructed largely without the use of mortar or clamps. It contains an estimated 50,400 tons of limestone with a volume of some 21,000 m3 (740,000 cu ft); some of the individual blocks weigh up to 6 tons.

Magyar:
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is

Katasztrófa. Az eredeti szerint kapcsokat éppen, hogy nem használtak, a mortar nem meszet, hanem habarcsot jelent, a méreteket kihagyta, gyakorlatilag csak a 6 tonnát sikerült nagy nehezen áthozni. Ez a 'minőség' sajnos az egész magyar Wikire igaz.
(A vasat sem tudom honnan szedte, senki nem említi, eleve a vizet áteresztő mészkőben hogy bír ki 2000 évet? Azokat még a Parthenón építői is ólommal vonták be.)

Ez a hid fantasztikus. Volt szerencsém megcsodâlni, de akkor jóval kevesebb viz volt a mederben. Erdemes elgondolkozni azon, hogy hogyan tartották be az egyenletes 0,4% lejtest hosszú kilométereken át.

 

[alali77]

Ez a hid fantasztikus. Volt szerencsém megcsodâlni, de akkor jóval kevesebb viz volt a mederben. Erdemes elgondolkozni azon, hogy hogyan tartották be az egyenletes 0,4% lejtest hosszú kilométereken át.

http://fig.net/resources/proceeding...fig10a/FIG10A_hosbas_pirti_et_al_9296_ppt.pdf
Zseniális munka részükről!

 

[Törölt tag]

Igen, az az egy darab igen, ott hever, a többi meg:

Többi meg max 800 tonna és élére van állítva, hogy tartsa a földet amire a templom épült.

 

[Masztiff]

Ne a magyar Wikiből indulj ki, hiszen "Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul."

Angol:
The Pont du Gard was constructed largely without the use of mortar or clamps. It contains an estimated 50,400 tons of limestone with a volume of some 21,000 m3 (740,000 cu ft); some of the individual blocks weigh up to 6 tons.

Magyar:
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is

Katasztrófa. Az eredeti szerint kapcsokat éppen, hogy nem használtak, a mortar nem meszet, hanem habarcsot jelent, a méreteket kihagyta, gyakorlatilag csak a 6 tonnát sikerült nagy nehezen áthozni. Ez a 'minőség' sajnos az egész magyar Wikire igaz.
(A vasat sem tudom honnan szedte, senki nem említi, eleve a vizet áteresztő mészkőben hogy bír ki 2000 évet? Azokat még a Parthenón építői is ólommal vonták be.)

Akkor ezt benéztem. Most már izgat, utánanézek valahol máshol.

 

[Pogány]

Többi meg max 800 tonna és élére van állítva, hogy tartsa a földet amire a templom épült.

Ohh, csak 800 tonnásak, ezzel mindent megmagyaráztál. Amióta tudunk ilyen léptékű holmikat szállítani, szállítunk is, ehhez teherautók 400-800 lóerős motorokkal, hidrodinamikus nyomatékváltókkal, hidraulikus kormányzású és meghajtású szerelvények, meg rohadt nagy daruk kellenek. Meg egy úthálózat. Korlátozottabban ahogy nézünk visszafelé a történelemben, ez kisebb léptékben ment. El tudtak szállítani egy pótkocsin egy tiger ii-őt, de a maus 188 tonnája felszaggatta az utakat, ha letért, elsüllyedt. Ha még visszább megyünk, a 1900-as évek elején már volt hibrid hajtású a kerékagyakban elektromos motorokkal dolgozó bányagépek, közúti vonatok amik sok tonnával elbírtak, aztán már visszafelé maradnak a gőzmozdonyok, kevés gőzautó, aztán az állati és emberi erő. És ott két évezreden át a hatalmas kultúra nem emelget, toszogat, hurcol, csiszol össze nemhogy nyolcszáz tonnás, de 200 tonnás kőtömböket sem. Még százat sem. Hogy egymásra pakolja. MIÉRT? Aztán elérünk az ókorba, ahol a rómaiak simán kivágják, félrerakják, kockára csiszolják(téglatest tudom), leviszik, mert hát kell a földet támasztani, úgyhogy akkor élére állítva rakják oda. Vagy sokkal öregebb az alap és csak rádolgozták az amúgy sem elhanyagolható templomaikat. És egy olyan korból származik amikor volt kellő technika a kézben bárkinél, hogy tudjon ilyeneket kivágni, szállítani, elásni, csiszolni. Milyen szerkezettel is emeltek meg nyolcszáz tonnát? Mekkora erő kell 800 tonna súrlódásának a legyőzéséhez?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Azóta hurcolunk 500 tonnákat amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.

 

[molnibalage]

Ohh, csak 800 tonnásak, ezzel mindent megmagyaráztál. Amióta tudunk ilyen léptékű holmikat szállítani, szállítunk is, ehhez teherautók 400-800 lóerős motorokkal, hidrodinamikus nyomatékváltókkal, hidraulikus kormányzású és meghajtású szerelvények, meg rohadt nagy daruk kellenek. Meg egy úthálózat. Korlátozottabban ahogy nézünk visszafelé a történelemben, ez kisebb léptékben ment. El tudtak szállítani egy pótkocsin egy tiger ii-őt, de a maus 188 tonnája felszaggatta az utakat, ha letért, elsüllyedt. Ha még visszább megyünk, a 1900-as évek elején már volt hibrid hajtású a kerékagyakban elektromos motorokkal dolgozó bányagépek, közúti vonatok amik sok tonnával elbírtak, aztán már visszafelé maradnak a gőzmozdonyok, kevés gőzautó, aztán az állati és emberi erő. És ott két évezreden át a hatalmas kultúra nem emelget, toszogat, hurcol, csiszol össze nemhogy nyolcszáz tonnás, de 200 tonnás kőtömböket sem. Még százat sem. Hogy egymásra pakolja. MIÉRT? Aztán elérünk az ókorba, ahol a rómaiak simán kivágják, félrerakják, kockára csiszolják(téglatest tudom), leviszik, mert hát kell a földet támasztani, úgyhogy akkor élére állítva rakják oda. Vagy sokkal öregebb az alap és csak rádolgozták az amúgy sem elhanyagolható templomaikat. És egy olyan korból származik amikor volt kellő technika a kézben bárkinél, hogy tudjon ilyeneket kivágni, szállítani, elásni, csiszolni. Milyen szerkezettel is emeltek meg nyolcszáz tonnát? Mekkora erő kell 800 tonna súrlódásának a legyőzéséhez?

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

 

[Pogány]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

Dehogynem. Olvasd el Yoshimura Fáraó történetét.

https://en.wikipedia.org/wiki/Sakuji_Yoshimura

Hatalmas Wikipedia oldala van ahogy láthatod, mert egy tizenkét méter magas piramisépítő projektbe fogott, hogy bizonyítsa az azóta is hivatalos álláspontot a köfaragás, csiszolás, hordás, emelésről. Na Az első nap után jött a gyémántkorong, csiszológép, vésőgép, aztán már hurcolni is teherautóval nyomták, aztán már bőven a nyeglén meghirdetett határidőn túl, csak hogy végre kész legyen az a vicces tizenkét méter magas piramis, bedaruzták a köveket. Egy két mázsás tömb kifogott száz emberen, ha öntözött homokon húzták, mert feltolta maga előtt és a súrlódása óriási lett, ha görgőkön próbálták mert azok meg elsüllyedtek.

A fenti figura is alkotott valami egyszerit a videódban, nekem is van annyi érzékem, hogy az erdő tárgyaiból és élőlényeiből elkossak szükség esetén eszközöket, amikkel aztán komolyabb eszközöket készíthetek, de a fenti figurád modellezzen már 800 000 kg emelésére is valamit.

 

[Pogány]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

Propagandakép:

propagandakép:

Valóság:

 

[Horizon]

Dehogynem. Olvasd el Yoshimura Fáraó történetét.

https://en.wikipedia.org/wiki/Sakuji_Yoshimura

Hatalmas Wikipedia oldala van ahogy láthatod, mert egy tizenkét méter magas piramisépítő projektbe fogott, hogy bizonyítsa az azóta is hivatalos álláspontot a köfaragás, csiszolás, hordás, emelésről. Na Az első nap után jött a gyémántkorong, csiszológép, vésőgép, aztán már hurcolni is teherautóval nyomták, aztán már bőven a nyeglén meghirdetett határidőn túl, csak hogy végre kész legyen az a vicces tizenkét méter magas piramis, bedaruzták a köveket. Egy két mázsás tömb kifogott száz emberen, ha öntözött homokon húzták, mert feltolta maga előtt és a súrlódása óriási lett, ha görgőkön próbálták mert azok meg elsüllyedtek.

A fenti figura is alkotott valami egyszerit a videódban, nekem is van annyi érzékem, hogy az erdő tárgyaiból és élőlényeiből elkossak szükség esetén eszközöket, amikkel aztán komolyabb eszközöket készíthetek, de a fenti figurád modellezzen már 800 000 kg emelésére is valamit.

Az ember által valaha mozgatott legnagyobb kő, az 1500 tonnás (a baalbeki kő súlyának kétszerese) Villámkő, amin a Bronzlovas, azaz Nagy Péter cár lovas szobra áll. 1770-ben vontatták át Szentpétervárra, kizárólag emberi erővel, állatokat sem használtak. Csörlők, csigák és szán segítségével 14 cm átmérőjű bronz gömbökön gurítva (25 évvel vagyunk a golyóscsapágy feltalálása előtt), 400 ember 9 hónapon át dolgozott vele, mire a helyére került.

 

[Pogány]

Az ember által valaha mozgatott legnagyobb kő, az 1500 tonnás (a baalbeki kő súlyának kétszerese) Villámkő, amin a Bronzlovas, azaz Nagy Péter cár lovas szobra áll. 1770-ben vontatták át Szentpétervárra, kizárólag emberi erővel, állatokat sem használtak. Csörlők, csigák és szán segítségével 14 cm átmérőjű bronz gömbökön gurítva (25 évvel vagyunk a golyóscsapágy feltalálása előtt), 400 ember 9 hónapon át dolgozott vele, mire a helyére került.

Kiváló teljesítményt nyújtottak. Egy darabbal. Kilenc hónapig. Meddig kellett volna ezzel a tempóval hegyi környezetben építgetni mondjuk Baalbek-et?

 

[Horizon]

Kiváló teljesítményt nyújtottak. Egy darabbal. Kilenc hónapig. Meddig kellett volna ezzel a tempóval hegyi környezetben építgetni mondjuk Baalbek-et?

Biztos sokáig, de a hely 9000 éve lakott és a komplexumot évezredek óta folyamatosan bővítik. Macrobius az egyiptomi papokhoz köti az alapítást, ami elnézve a megalitikus alapokat nem kizárt. Azt se felejtsük el, hogy a kőfejtő csak pár száz méterre van az építménytől, ahol a többi félig kifaragott kőtömb is fekszik.

 

[fip7]

Pogány

Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.

Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.

Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.

A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!

A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?

 

[Pogány]

Biztos sokáig, de a hely 9000 éve lakott és a komplexumot évezredek óta folyamatosan bővítik. Macrobius az egyiptomi papokhoz köti az alapítást, ami elnézve a megalitikus alapokat nem kizárt. Azt se felejtsük el, hogy a kőfejtő csak pár száz méterre van az építménytől, ahol a többi félig kifaragott kőtömb is fekszik.

Persze, ahogy a piramisok is hozzájuk vannak kötve, de @Ooorky a rómaiakhoz köti, az egyiptomiak meg úgy hivatkoztak a piramisokra hogy azok már szfinxestől ott voltak mire ők ott bármit kezdtek. Nincs messze a kőfejtő, de látod hogy ma milyen a terep, milyen lehetett mikor nekiálltak?