Pontosítok. Azóta hurcolunk 500 tonnákat gyorsan és izzadtság nélkül, amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.
Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Pontosítok. Azóta hurcolunk 500 tonnákat gyorsan és izzadtság nélkül, amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.
M
molnibalage
Guest
A piramisok hatalmas kőrakások lényegében. Ehhez képest a katedrálisok lényegében papírvékony héjszerkezetek nagyon csúnyán nézve.Pogány
Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.
Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.
Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.
A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!
A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?
Ennyi. Ezt nem fogják fel. Nem veszik észre, hogy ma is lehetne pl csőtávvezetékek nyomvonalát kézzel is kiásni.
De minek, amikor 1 db markoló fajlagos órabére a fejlett világ nagy részén kisebb?
Ha megvan a több ezer emberrel az energia ekvivalencia, de mégis kisebb teljesítménnyel, akkor mit mond a középiskolás fizika?
Amíg ELÉG a teljesítmény meg lesz a munka. Csak lassan.
T
Törölt tag
Guest
A képeken szereplő nagy köveket már a rómaiak vitték oda, mert az eredeti templom alatt kezdett megcsúszni a domb ezért megtámasztották mielőtt ráépítették a sajátjukat...
A korábbi kövek legnehezebbike 50 tonna.
Nem nagyon kell kísérletezni, brutális mennyiségi fordítás és tanulmány van a római mérnöki vívmányokról. Az gőzgép megjelenéséig gyakorlatilag azokat használták több-kevesebb sikerrel, néha elfelejtve majd újra felfedezve őket.
Pl. 5 egyiptomi Obeliszkről tudunk amit kiástak és átszállítottak Európába, a legnehezebb 500 tonnás volt.
1900 évvel később egy 320 tonnás példány feladta a leckét a Brit birodalom mérnökeinek, csak a berakodása 4 hétig tartott.
lol. Elképesztően találékony, nyitott szemmel járó emberek voltak az ókoriak (nem csak a mérnöki eredményekre gondolok, hanem kulturális, filozófiai, matematikai eredményeik).
P
Pogány
Guest
Pogány
Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.
Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.
Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.
A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!
A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?
Mire is értek rá? Csak leugrottak a Spar-ba, vettek szalonnát meg csirkemellet, otthon bedobták a hűtőbe, leadták a gyereket suliba és vígan mentek 50-100-500-1000 tonnás köveket faragni, hegyoldalból kivágni, törésmentesen leereszteni, aztán 100 m-től 800 km-ig terjedő skálán elhurcolni x helyre? Miért is? Mert azt mondta Nagyfogú a hegy túloldaláról, hogy arról majd faszán lehet csillagot vizsgálni, úgyhogybelefogtak simán egy 40 generációs projektbe? B+, ezer év után arra nem emlékszel, hogy volt-e honfoglaló ősöd és az melyik törzsből származott, nemhogy az épületeik helyét tudnád velőből, pedig ezek egy histórikusan aktív és tudományos, jegyzetelő kultúra folytonosságában épültek és tűntek el. De ők nekifogtak, és miután a kiötlője meghalt, ők bőszen nyomták tovább, mert jött Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér és ő is tudta, hogy milyen faszán lehet majd csillagot vizsgálni belőle, úgyhogy Hörg, meg Morg nem simán bebaszta a koponyáját egy kibaszott bottal vagy kővel, hanem inkább lemondott az asszonyokkal való hempergésről meg a szomszéd faluban gyilkolásról egész kibaszott életére, csak épp gyereket nemzett, hogy az folytathassa. Nem vadászott, nem csatangolt szabadon, hanem ment napszámba követ húzni, aztán mikor elkészültek negyven generációval később, akkor Pöffeteg Sanyi megvakarta a fejét, hogy baszdmeg, hát annyi ideje építjük, hogy nem pontos baszdmeg.
Komolyan tolnánk az ITER projektet, ha ezer évig tartana? Ott rohadjon meg, mondaná a fele első körben, aztán lassan a fanatikusok is elkopnának. Szeretném megnézni, ahogy jégen csúsztatsz 80 tonna követ.
A kordatálásokról meg ott van Cuicuilco amit elöntött a láva egy vulkánkitörés után. Az egyik régész meg volt annyira unortodox, hogy a 2000 évesre becsül piramis belsejéből ahová befolyt az olvadt kőzet, mintát vett és elküldte hat laborba. Mind a hat a benne található C14 izotópok, meg a vulkánkitörések anyagából származó mintákkal való összevetés után 8000 évet volt szíves megküldeni. A figura hat különböző szakértői vélemény egyezését tudta meglobogtatni, úgyhogy inkább elbocsátották a laborok meg korrigáltak hatezer évet az eredményeiken.
És félreértés ne essék, de mi nehezebb(mint a leopard 2-T-90 esetében
) építeni egy mocskosult bonyolult és kiszámított teherbírású de könnyebb elemekből álló katedrálist ami mindettől függetlenül csodálatos építmény, vagy ugyanilyen bonyolult tervezésű elemekből építeni városokat amik évezredek óta bírnak mindent? Tudod az aztékok leszármazottai a ynugati nyomásra árulják saját városokként az építményeket, régen csak annyit mondtak, hogy azokat az istenek építették. Aztán Cortezék idején az egyik ellenálló nagy sziklákat akart a spanyolokra zúdítani a hegyről, úgyhogy 4000 indián elkezdett felcibálni egy 50 tonnás kőtömböt a hegyoldalon, aztán félúton elpattant egy kötél és alig kétezren haltak bele ahogy tartották, próbálták kitámasztani, de nem sikerült. Mondjuk faszság volt alatta lenni. 
Persze lehetne, de nem csináljuk, mert ésszerűtlen sokáig tartana, vagy értelmetlenül sok embert kötne le. Ez régen miben volt más? A kőrakás piramisok olyan szerkezetek, amikben egy gondosan kidolgozott oszlopformán nyugszik a nagy kamra, tehermentesítő üregekkel, olyan precízen tájolt 20 centis vájatokkal amik az egész kőrakáson keresztül csillagokhoz és naphoz igazítottan indulnak meg, de ma is titok, hogy a bennük talált ajtók mögött mi volt. Mindezek, hetven tonnás, 75 méter magasra felemelt és behelyezett vörösgránit fedlappal, fél milliméteres pontossággal illesztve. Kőrakás. A testet sosem tartalmazó szarkofág befogadó mérete alig tökéletesen egyezik meg a bibliában lejegyzett frigyláda külső méreteivel mellékesen.
És az egyiptomiak mit használtak a római eszesség nélkül? És dél amerikában? Indiában? A sztyeppén?
P
Pogány
Guest
Egy valami egyiptomból múzeumi tárgy(biztos vallási):
Csak úgy kőedények. Többezer darab van.
Tök egyszerű, mi ez egy katedrális köveihez képest?
Tambomachay(Cuzco tája), engem egy normandiai géppuskaállásra emlékeztet.
És mellékesen csak úgy, biztos a főzővíztől megolvadtak a falai pár helyen:
Biztos mert nem római gépekkel építették.
Csak úgy kőedények. Többezer darab van.
Tök egyszerű, mi ez egy katedrális köveihez képest?
Tambomachay(Cuzco tája), engem egy normandiai géppuskaállásra emlékeztet.
És mellékesen csak úgy, biztos a főzővíztől megolvadtak a falai pár helyen:
Biztos mert nem római gépekkel építették.
Milyen egyszerű is:
Egyiptomban az ókorban nem használhattak gyémántfejes magfúrókat a gránit fúrásához, hanem homokkal kicsiszolták:
Ja mégis fúrták magfúróval lehet:
Ellentmondást vélek felfedezi a gondolatmenetedben. Míg egyszer azt bizonygatod, hogy volt egy prehisztorikus globális évezredes magaskultúra, addig máskor azt mondod, hogy nem tudtak nagy léptékben gondolkodni, hiszen 'Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér' következett. Most akkor melyik a kettő közül?
P
Pogány
Guest
P
Pogány
Guest
A ti szemszögetekből hoztam fel Bölömbéréket. Az én szemszögem nem ez, csak igyekeztem levezetni aszerint, hogy fél ősemberek nekiálltak világszerte megépíteni a mai napig legidőtállóbb és leghatalmasabb darabokból elkészített precíz mérnöki és csillagászati ismereteket feltételező építményeit, aztán nem csináltak pár évezredig, mert rohadt nehéz?
Rézkaparókkal, meg szakócákkal, meg homokkal dörzölgetve?
Pogány
Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad.
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész
Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad.
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész
T
Törölt tag
Guest
Mire felépül mecset lesz
Nem piramis meg megalit ugyan, de szerintem nagyon erdekes es jo.
Szoget sem hasznal, semmi aram meg egyeb.
Nos, én szkeptikus vagyok mindkét oldal állításaival szemben.
Egyrészt élből elutasítom, hogy UFO-k, mágusok, gyíkemberek, vagy efféle agyfaszt okozó marhaságok építették volna ezeket a nagyméretű tömbökből álló építményeket.
Másrészt azt is elutasítom, hogy a ma széles körben terjesztett "tudományos" álláspont tartható lenne. Annál is inkább, mert minden kérdőjel felírása szinte már a holokauszttagadással összevethető hevességű reakciókat vált ki egy jól behatárolható tudományos közegből.
Engem nem érdeklenek a vallási hókuszpókuszok, a többszörösen egymásra épülő feltevésekből levont következtetések. Kizárólag gyakorlati oldalról szeretem megközelíteni a témát.
Az én tapasztalataim alapján két dolog bukik meg nagyon gyorsan.
1. görgők
A feltevés szerint fából készült görgőkön vontatták a több száz tonnás köveket, egyes esetekben több tucat kilométer távolságra. Ehhez a mutatványhoz főképpen két dolog kell, hogy működjön.
Tökéletesen henger alakú és tökéletesen egyforma átmérőjű görgők és tökéletesen sima, kemény felület. Amennyiben ezek közül valamelyik hibádzik, a fagörgők pár méter alatt szétforgácsolódnak.
A tökéletesen henger alakú fagörgők megalotása nem lehetetlen az ókor emberének, idő és ügyesség kérdése az egész.
Az igazi kemény dió a tökéletesen sima és ellenálló felület. Nem csak a görgők alatt, de azok felett is. Ennek az ellenálló felülettel ellátott szállítási nyomvonalnak a kialakítása sok esetben legalább akkora munka, mint magának az építménynek a megépítése, aminek az érdekében létre kell azt hozni.
+ tapasztalat: mámoros fiatalkoromban elhatároztuk, hogy a 8 tonnás marógépet átvisszük egyik műhelyből a másikba. Vascsöveken, betonon. A 2"-os vastag falú vascsövek a legkisebb porszemben is elakadtak, a küszöb és mögötte az 1 db lépcsőfok Alpoknak tűnt és ha valamerre kicsit is komolyabban lejtett volna a beton, lehet, hogy az a marógép ma is ott lenne az udvarnak abban sarkában ahova gurult volna.
2. megmunkálás
Innen is üdvözlöm a kedves rádiónézőket akik simán benyalták, hogy fakalapácsokkal, meg rézvésőkkel bármennyi idő alatt is ki lehet faragni egy monolit gránittömböt és azon csiszolásra alkalmas felületet képezni. Ugyaninnen üdvözlöm azokat is akik szerint a gránitot homokkal csiszolták be milliméter pontossággal. A kvarchomok, mint lehetséges csiszolóanyag nem vonaható kétségbe, ugyanakkor a felületen való egyenletes és kellő vékonyságú állandó eloszlatása megintcsak egy egy ismeretlen technika meglétét feltételezi, vagy tévút. Ne feledjük, hogy másik állandó feltételezésünk a kezdetlegesnek gondolt bronzkori szerszámkészlet.
(Félreértés ne essék nem vagyok annak az agyrémnek a híve, hogy már egyszer ismertük a plazmavágót csak elfelejtettük...)
+ tapasztalat: a gránithoz képest gyurma keménységű betonkoszorú átvésése acélvésővel és kalapáccsal is embert próbáló munka. Ilyenkor ha a fakalapácsra és a rézvésőre gondolok nyerítve tudnék röhögni az idiótán aki ezt kialálta.
Nagyon azt hiszem, hogy még mindig vannak olyan technikák (nem gépek!), amiket továbbra is a feledés homálya fed (és talán fedni is fog, mivel ma már nincs olyan széles felhasználási közeg, ahol ez kifinomodhatna a vélt szükséglet szintjére).
Kérem a tisztelt mérnök urakat, hogy mielőtt azzal aláznák meg magukat, hogy "valahogy biztosan odahúzták kézzel meg elefánttal" kezdjenek számolni, surlódást, ellenállást, talajnyomást, erőt. Esetleg a felületi keménységekből próbáljanak következtetni arra, hogy a gránit hogyan hat a rézvésőre és a rézvéső a gránitra.
Egyrészt élből elutasítom, hogy UFO-k, mágusok, gyíkemberek, vagy efféle agyfaszt okozó marhaságok építették volna ezeket a nagyméretű tömbökből álló építményeket.
Másrészt azt is elutasítom, hogy a ma széles körben terjesztett "tudományos" álláspont tartható lenne. Annál is inkább, mert minden kérdőjel felírása szinte már a holokauszttagadással összevethető hevességű reakciókat vált ki egy jól behatárolható tudományos közegből.
Engem nem érdeklenek a vallási hókuszpókuszok, a többszörösen egymásra épülő feltevésekből levont következtetések. Kizárólag gyakorlati oldalról szeretem megközelíteni a témát.
Az én tapasztalataim alapján két dolog bukik meg nagyon gyorsan.
1. görgők
A feltevés szerint fából készült görgőkön vontatták a több száz tonnás köveket, egyes esetekben több tucat kilométer távolságra. Ehhez a mutatványhoz főképpen két dolog kell, hogy működjön.
Tökéletesen henger alakú és tökéletesen egyforma átmérőjű görgők és tökéletesen sima, kemény felület. Amennyiben ezek közül valamelyik hibádzik, a fagörgők pár méter alatt szétforgácsolódnak.
A tökéletesen henger alakú fagörgők megalotása nem lehetetlen az ókor emberének, idő és ügyesség kérdése az egész.
Az igazi kemény dió a tökéletesen sima és ellenálló felület. Nem csak a görgők alatt, de azok felett is. Ennek az ellenálló felülettel ellátott szállítási nyomvonalnak a kialakítása sok esetben legalább akkora munka, mint magának az építménynek a megépítése, aminek az érdekében létre kell azt hozni.
+ tapasztalat: mámoros fiatalkoromban elhatároztuk, hogy a 8 tonnás marógépet átvisszük egyik műhelyből a másikba. Vascsöveken, betonon. A 2"-os vastag falú vascsövek a legkisebb porszemben is elakadtak, a küszöb és mögötte az 1 db lépcsőfok Alpoknak tűnt és ha valamerre kicsit is komolyabban lejtett volna a beton, lehet, hogy az a marógép ma is ott lenne az udvarnak abban sarkában ahova gurult volna.
2. megmunkálás
Innen is üdvözlöm a kedves rádiónézőket akik simán benyalták, hogy fakalapácsokkal, meg rézvésőkkel bármennyi idő alatt is ki lehet faragni egy monolit gránittömböt és azon csiszolásra alkalmas felületet képezni. Ugyaninnen üdvözlöm azokat is akik szerint a gránitot homokkal csiszolták be milliméter pontossággal. A kvarchomok, mint lehetséges csiszolóanyag nem vonaható kétségbe, ugyanakkor a felületen való egyenletes és kellő vékonyságú állandó eloszlatása megintcsak egy egy ismeretlen technika meglétét feltételezi, vagy tévút. Ne feledjük, hogy másik állandó feltételezésünk a kezdetlegesnek gondolt bronzkori szerszámkészlet.
(Félreértés ne essék nem vagyok annak az agyrémnek a híve, hogy már egyszer ismertük a plazmavágót csak elfelejtettük...)
+ tapasztalat: a gránithoz képest gyurma keménységű betonkoszorú átvésése acélvésővel és kalapáccsal is embert próbáló munka. Ilyenkor ha a fakalapácsra és a rézvésőre gondolok nyerítve tudnék röhögni az idiótán aki ezt kialálta.
Nagyon azt hiszem, hogy még mindig vannak olyan technikák (nem gépek!), amiket továbbra is a feledés homálya fed (és talán fedni is fog, mivel ma már nincs olyan széles felhasználási közeg, ahol ez kifinomodhatna a vélt szükséglet szintjére).
Kérem a tisztelt mérnök urakat, hogy mielőtt azzal aláznák meg magukat, hogy "valahogy biztosan odahúzták kézzel meg elefánttal" kezdjenek számolni, surlódást, ellenállást, talajnyomást, erőt. Esetleg a felületi keménységekből próbáljanak következtetni arra, hogy a gránit hogyan hat a rézvésőre és a rézvéső a gránitra.
T
Törölt tag
Guest
A ti szemszögetekből hoztam fel Bölömbéréket. Az én szemszögem nem ez, csak igyekeztem levezetni aszerint, hogy fél ősemberek nekiálltak világszerte megépíteni a mai napig legidőtállóbb és leghatalmasabb darabokból elkészített precíz mérnöki és csillagászati ismereteket feltételező építményeit, aztán nem csináltak pár évezredig, mert rohadt nehéz?
Pont erről szólnak Tolkien történetei, az idő haladásával és technika fejlődésével eltűnik a varázslat, a misztikum és a szürke üresség marad.
Tudnánk ma is piramisokat építeni, de minek?
Nem hiszünk a túlvilágban; nem állnának emberek tízezrei önként munkába a dicsőségért, hogy részt vehettek benne; tudjuk mik a csillagok, tudjuk mikor miért és hol jelennek meg.
Gépek végeznék a munkát és a végeredmény egy halom egymásra pakolt szikla lenne, semmi több.
A tökéletes megmunkálás 
Ezek kőhalmok, amiket betömörített a súly, az erózió (homok) meg az idő.
Ezek kőhalmok, amiket betömörített a súly, az erózió (homok) meg az idő.
A fagörgőhöz még csak annyit, hogy a fa nem homogén közeg, az anyagon belül is változó a sűrűsége,a felhasználás következtében változatos alakváltozásokon megy keresztül a görgőkészlet ami szintén egyre gyorsuló forgácsolódáshoz és ellenállásnövekedéshez vezet. Kérem figyelembe venni, hogy egy kellő nagyságú, méretű és alakú keményfa görgő elkészítése mennyi időbe telik és mennyi idő alatt kopik szét. (ha fogadni kellene akkor a kopás megy gyorsabban...)
P
Pogány
Guest
Pogány
Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad.
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész
Nem sértettél, foglalkoztam a katedrálisokkal is, de ha azt mondod, hogy ezek egyzserűbb építmények, akkor vagy nem is nézted meg soha őket mert valami távoli konteós holmi a fejedben, vagy csak nem értetted meg.
Puma Punku összelegózható darabjai:
g.jpg)
T
Törölt tag
Guest
Nyugi, lesz itt még reqonquista, nagyon kemény. Nem fog ez az idők végezetéig menni. Egyszer sok lesz. Egyszer az aki most a gyeplőt tartja meggyengül, egyszer nem figyelnek oda egyszer érdeke lesz valakinek. Eljön az idő. Volt már rosszabb helyzetben európa.
Az emberből kijön az állat amikor a létét fenyegetik. Túl sokan vagyunk. Tisztulás lesz.
Mert ez a természet törvénye és mindig az nyer.