nem tudom volt e már de azért legyen meg
https://index.hu/belfold/2020/11/30/nasams_legvedelem_szerzodes/
új nincs benne
https://index.hu/belfold/2020/11/30/nasams_legvedelem_szerzodes/
új nincs benne
Az indexnél az is jó, ha nincs benne fals adat.
Ma már csak az a mérvadó, amit Maróth mond:
"A NASAMS rakétarendszer szerződéskötése körüli pozitív tapasztalatok miatt a két fél hosszútávú együttműködési nyilatkozatot is aláírt. A dokumentumot Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos látta el kézjegyével. Mint mondta, a két ország kapcsolatában is mérföldkő lehet a szerződés aláírása. „A Kongsberg vállalattal az együttműködés a kétezres évek elejére nyúlik vissza. Az egész vállalatról elmondhatjuk, a nagykövete lehet a közös kooperációnak a két nemzet között. Várjuk vissza a cég képviselőit, hogy új projekteket kezdhessünk el. "
Mire gondolhatott?
Volt a botrányos rádiótender anno...
Ez most remélhetőleg profi lesz.
T
Törölt tag
Guest
A NASAMS egy Legó rendszer (MML /indító/, FDC /tűzvezető központ/, Sentinel /lokátor/, Optika) amit többféleképpen lehet felépíteni.
A Litvánok 112m$-ért két üteget kaptak, mindegyikben 2-2 MML, 1-1 FDC, és 1-1 Sentinel, illetve Optika volt...
... a mi szerződésünkben 410m€, azaz 490m$-ért kerültek a fenti komponensekből.
K
kamm
Guest
Ez mibol derul ki szamunkra?
Egy NASAMS battery 12 inditoig felmegy, az ugye 72 cso, csak ket uteg lehet 144 cso is.
A litvanok, egy sokkal kisebb orszag, $120M korul vettek a NASAMS 3-at, mig a mienkrol tudjuk, hogy $500M korul volt - de nem a launcherek a komoly penz, hanem az FDC meg a radarok a draga benne, magyaran en nalunk uteg/launcher konfigban valamifele 6x4 ill. 4x6 felallast varok el minimum, ami szinten 144 cso lenne...
K
kamm
Guest
Igen, lasd fentebb, legalabb 6x4 konfigra szamitok (6 uteg, mindegyik 24 csovel.)
ebből ne induljunk ki szerintem az indonézek a battery-t vettek 2x12 indítóval 77 (!) misiért 2017-ben.
Igen, olvastam hogy a "hivatalos" NASAMS uteg az 12 inditot tartalmaz, Litvania vett 2 uteget, eddig oke, hmm mi 4x ennyiert veszunk, ekkor mar kezdtem nagyon orulni(az ugye 2x12x4 indito lenne
) Aztan neztem utana hogy mennyi az annyi.
Igen, olvastam hogy a "hivatalos" NASAMS uteg az 12 inditot tartalmaz, Litvania vett 2 uteget, eddig oke, hmm mi 4x ennyiert veszunk, ekkor mar kezdtem nagyon orulni(az ugye 2x12x4 indito lenne
Aztan neztem utana hogy mennyi az annyi.
mondjuk inkább úgy hogy fel tud menni, ez amúgy elég változó, szerintem az alap az sokkal inkább olyan 6 indító/üteg , az indonézek elvben 2 üteget vettek 24 indítóval viszont picit utánanéztem és annyit találtam hogy csak 12 indítójuk volt 2018 végén, tehát könnyen lehet hogy itt is inkább az "olcsóbb" 6 indítós ütegre álltak át
a litvánokról én még sehol nem olvastam/hallottam volna hogy 4 indítót kaptak volna (erről esetleg egy linket kaphatok mert picit kételkedem), elvben ők is 2 üteget vettek (igaz a link picit gyanús nekem már onnan hogy 25 km-es HMZ-t emleget de hirtelen ennyit találtam hozzá)
itt pedig alul leírják konkrétan hogy néz ki papíron egy nasams üteg de azért idézem is
"A complete NASAMS 2 battery consists of 12 missile launchers (LCHR) (each one carrying six AIM-120 AMRAAM missiles), eight radars (AN/MPQ-64 Sentinel F1 Improved Sentinel X band 3D radar), one fire control centre (CTOC), one electro-optical camera vehicle (MSP500) and one Tactical Control Cell (TCC) vehicle."
Szóval lényeg a lényeg hogy ez nagyon változó, kinek mi egy üteg, mivel a nasams olyan rugalmasságot ad ezért itthonra amúgy simán elég lenne nekünk a 24 indító (igazából picivel kevesebb is mint 20 elég lenne) hogy az ország teljes területét le tudjuk fedni HA 50km-es HMZ-vel számolhatunk
T
Törölt tag
Guest
Azért a félresikerült rádió beszerzést felemlegetni, mint hosszútávú kapcsolat, elég furcsa dolog. Sok éves pereskedés volt belőle...
Vicces fricska volt most ez a mi részünkről
"Az alaptörténet...még az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor is Szabó János honvédelmi miniszter harminchatmilliárd forint értékben kilencezer katonai URH-rádió szállításáról kötött szerződést a norvég Kongsberg céggel.
...
A következő szocialista honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc eleinte sokáig halogatta a szerződés jóváhagyását, elsősorban a szakmai kritikák miatt, mondván, a norvégok egy, még ki nem próbált modellel nyertek, a termék tulajdonképpen soha sehol nem volt még használatra kész.
A kézi rádiók nem feleltek meg a szerződésben előírt feltételeknek: nem voltak például alkalmasak szöveges üzenetek küldésére, nem ismerték a magyar karaktereket. A magyar haditechnikai intézet által készített bevizsgálás is eredménytelen volt, Juhász ezért nem engedte a szerződés aláírását. „A norvégok minden erőt bevetettek, hogy „végignyomják” az üzletet. Egy NATO-csúcson maga a norvég miniszterelnök szorgalmazta egy szűk körű tanácskozáson, hogy oldódjon meg végre már a helyzet. Mi erre azt válaszoltuk: csináljanak jó rádiókat!” – nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc.
A norvég rádiók azonban a megfelelő minőségben csak az első szocialista kormányzati ciklus végére készültek el, a szerződést ekkor írták alá. Viszont addigra kiderült, hogy a korábban megrendelt kilencezer darab fele is elég lett volna.
Amikor 2006-ban Szekeres Imre átvette a HM irányítását, a szerződést módosította, az új megrendelés már csak négyezer rádióról szólt. A norvégok a bevételkiesést nem akarták elfogadni és újabb kemény tárgyalásokat kezdtek. A szerződést 2007-ben végül mégis frissítették (kilencezer helyett négyezer rádió, harminchat- helyett mindössze tizenhatmilliárdért) és 2009-ig kitolták az egy-három százalékos kompenzációra vonatkozó megállapodás határidejét.
Utóbbira végül nem került sor – elsősorban a norvégok irreális követelései miatt, amit Szekeres nem fogadott el –, a Kongsberg pedig végül pert indított a magyar állam, illetve a HM ellen, húszmilliárd forintos kárigénnyel. A választott bíróság azonban ezt...elutasította, így a HM-nek nem kell fizetnie."
K
kamm
Guest
Ezekután a második szerződés csak jobb lehet!Vicces fricska volt most ez a mi részünkről
"Az alaptörténet...még az első Orbán-kormány idején kezdődött, amikor is Szabó János honvédelmi miniszter harminchatmilliárd forint értékben kilencezer katonai URH-rádió szállításáról kötött szerződést a norvég Kongsberg céggel.
...
A következő szocialista honvédelmi miniszter, Juhász Ferenc eleinte sokáig halogatta a szerződés jóváhagyását, elsősorban a szakmai kritikák miatt, mondván, a norvégok egy, még ki nem próbált modellel nyertek, a termék tulajdonképpen soha sehol nem volt még használatra kész.
A kézi rádiók nem feleltek meg a szerződésben előírt feltételeknek: nem voltak például alkalmasak szöveges üzenetek küldésére, nem ismerték a magyar karaktereket. A magyar haditechnikai intézet által készített bevizsgálás is eredménytelen volt, Juhász ezért nem engedte a szerződés aláírását. „A norvégok minden erőt bevetettek, hogy „végignyomják” az üzletet. Egy NATO-csúcson maga a norvég miniszterelnök szorgalmazta egy szűk körű tanácskozáson, hogy oldódjon meg végre már a helyzet. Mi erre azt válaszoltuk: csináljanak jó rádiókat!” – nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc.
A norvég rádiók azonban a megfelelő minőségben csak az első szocialista kormányzati ciklus végére készültek el, a szerződést ekkor írták alá. Viszont addigra kiderült, hogy a korábban megrendelt kilencezer darab fele is elég lett volna.
Amikor 2006-ban Szekeres Imre átvette a HM irányítását, a szerződést módosította, az új megrendelés már csak négyezer rádióról szólt. A norvégok a bevételkiesést nem akarták elfogadni és újabb kemény tárgyalásokat kezdtek. A szerződést 2007-ben végül mégis frissítették (kilencezer helyett négyezer rádió, harminchat- helyett mindössze tizenhatmilliárdért) és 2009-ig kitolták az egy-három százalékos kompenzációra vonatkozó megállapodás határidejét.
Utóbbira végül nem került sor – elsősorban a norvégok irreális követelései miatt, amit Szekeres nem fogadott el –, a Kongsberg pedig végül pert indított a magyar állam, illetve a HM ellen, húszmilliárd forintos kárigénnyel. A választott bíróság azonban ezt...elutasította, így a HM-nek nem kell fizetnie."
