Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Ha lezuhant, akkor nem lehet 01-es , mivel megsemmisült.Helyette van az új(második) 01-es. A számozás újraindul.
Második első...mindent értek
Ezek a gömb formák nem köszönnek vissza semelyik amerikai, de már kínai 5 gen gépen sem, gondolom meg van az oka. Milyen rádiuszra gondolsz pontosan?
Nekem teljesen vegyes a kép - látszik, hogy a gép formáját nagy gonddal tervezték alacsony észlelhetőségűnek, aztán mire a felülethez értek elfogyott a lendület, alig van "cakkozott" szerelő nyílás, illesztés, illetve a cakkozás méretezése jóval nagyobb, - mintha más frekvenciára lőtték volna be.(?) Az orrsegédszárny bekötése is a törzshöz közelebbinél hasonlít az F-22 megoldására, de a szárnynál már hagyományosnak tűnik a fotókról. A radarkúpból úgy látszik az antenna sincs mögötte megdöntve, hanem mint egy nagy visszaverő felület merőleges a szemből érkezőre. (pl. J-10D-nél megoldották)
De amit a legkevésbé értek, ha az orosz források szerint 1-0,1m2 az RCS, amit elértek akkor minek ez a sok hűhó. Csak jobb kell legyen (legalább egy vagy két nagyságrenddel) mint a 4+ EU gépek ezen a téren, különben semmi értelme az egésznek.
Leírtam. Az összes felület belépőélének rádiuszára. Nézz meg egy F-35-öt, F-16-ost, Rafale-t, Gripen-t, Hornet-et, vagy akár a MiG-31-es LERX-ét. Ezekkel szemben a Szu-27-esek, ezek leszármazottai, vagy a Szu-57-es belépőélei sokkal “tompábbak”, lekerekítettebbek.
Ez így eleve nagyobb torlófelület, rosszabb alaktényező, valószínű egyszerűbb gyárthatóság mellett.
Csakhogy így az örvénygenerálás is egyenetlenebb.
Már értem, de nem lehe, hogy azért van, mert az 57-esben ott antenna van? De valóban sokkal tompább, mint az említett típusoké.
Nincs antenna sem a függőleges, sem a vízszintes vezérsíkokban, sem a lehajtható LERX-ben sem. De a szárny teljes belépőélének is csak egy kisebb részét foglalják el a szenzorok. De még az orrig előrefutó él is jóval tompább, mint a Raptornál, vagy az F-35-ösnél.
Ilyen éleket miért nem tud a Szuhoj?
Illetve tud, mert a NAPO-féle Szu-34-eseken látni egyedül valami majdnem hasonlót:
De nem olyat, mint a MiG-35-ösökön.
Nincs antenna sem a függőleges, sem a vízszintes vezérsíkokban, sem a lehajtható LERX-ben sem. De a szárny teljes belépőélének is csak egy kisebb részét foglalják el a szenzorok. De még az orrig előrefutó él is jóval tompább, mint a Raptornál, vagy az F-35-ösnél.
Ilyen éleket miért nem tud a Szuhoj?
Illetve tud, mert a NAPO-féle Szu-34-eseken látni egyedül valami majdnem hasonlót:
De nem olyat, mint a MiG-35-ösökön.
Eszedbe sem jut,hogy nem is akar?
Szerintem az ok az, hogy az orosz AA taktika mindíg kisebb sebességre volt kidolgozva, mint a nyugati - ők arra optimalizálták a gépeiket. A nyugatiak inkább nagyobb sebesség + BVR, míg az oroszok (tudatában az elektronikai szegmentsben tapasztalható hátrányaiknak) inkább a close range engagement kikényszerítésében voltak érdekeltek (ott csökken az elektronikai fölény adta előny).
A MiG-31 esetében pont fura, hogy az meg milyen élesek a felületek (gondolom a 25-ös öröksége) - mikor az a gép éppen bazi nagy hatótávolságú eszköz. Annak pont jobb lett volna valami subsonic profle, ahol a Cy/Cx max a lehető legjobb, vagyis egy töltéssel minél tovább őrjáratozhasson fenn északon.
Már miért lenne fura? A MiG-31-es nem hangsebesség alatti elfogásokra van tervezve. Ez csak egy modern kori nyugati félreértelmezés. A MiG-31-es a legnagyobb szuperszonikus hatótávú vadászrepülőgép. Nem beszélve arról, hogy a szuperszonikus mellett a felső szubszonikus tartomány fekszik neki, hiszen igen magas az átesési sebessége.
De tovább megyek, az F/A-18-as Hornet és az ő legendásan lehetetlenül alacsony átesési sebességű manőverezhetősége miért igényelt ilyen éleket?
Ezeknek az éleknek a szerepe a minél kisebb oszcillációjú, minél stabilabb örvény generálása, hogy ne rázzák úgy a vezérsíkokat.
Amúgy meg a Szu-57-es is hangsebesség fölé tervezett típus, kb, mint az F-35-ös.
Nekem úgy tűnik, hogy a KnAAZ-nál egyszerűen ilyen rádiuszú sablonok mentén hajlítják le a lemezeket.
Allesmor okos , értelmes embernek tartalak de most olyanon rugózol amit csak kapisgálhatsz de nem tudhatsz vagy okosabb vagy a CAGI-soknál esetleg a Suhoj mérnökeinél ? Gondolom nem az asztal szélén rajzolták meg és tervezték ezt a gépet !
A “de” az előtte levő félmondatot automatikusan érvényteleníti.
A CAGI mérnökei és a KnAAZ gyártástechnológiája az két külön dolog.
A CAGI a K+F-et végzi, a KnAAZ pedig az eredményeket átülteti az általa elérhető gyakorlatba.
Szemben a Szu-27-essel, a Szu-57-es egyetlen példánya sem készült más üzemben, de még az OKB Szuhoj moszkvai kísérleti üzemében sem.
Sőt, ez utóbbi már évtizedek óta nem gyárt prototípusokat, hiszen a Szu-27M, a Szu-47 és a Szu-35BM is a Komszomolszk-i gyár mérnökeinek munkája.
Hozzájuk képest a CAGI (ami szintén Moszkvában van) csak az alapvető kialakítást határozta meg.
Köze nincsen a gyár lemezeseinek munkájához, vagy lehetőségeikhez.
A megkapott terveket a KnAAZ mérnökei konvertálják le/át a helyi képességek szintjére.
Velük szemben a Luhovoci-ben levő MiG gyár (ma már inkább csak manufaktúra) tud ilyen élekkel kontúrokat kialakítani.
Tudom, hogy minek tervezték - csak rá kell nézni, meg azok a nem éppen harmatos hajtóművek....
Én arra gondoltam a koncepció volt rossz, sokkal nagyobb hatótávolságot/endurancet ki lehetett volna hozni (ergo kevesebb gép kell vagy nagyobb területet fed le ennyi) egy ásféle sárkánnyal, de lelkük rajta. A raksi volt a lényeg a hasa alatt, meg az a bazi nagy radar... nem a legideálisabba kialakítás a feladathoz, ennyi, nem a géppel magával van a gond.
A megvalósítás egy másik dolog, nem ismerem az ő minőségbiztosítási rendszerüket....
A “de” az előtte levő félmondatot automatikusan érvényteleníti.
A CAGI mérnökei és a KnAAZ gyártástechnológiája az két külön dolog.
A CAGI a K+F-et végzi, a KnAAZ pedig az eredményeket átülteti az általa elérhető gyakorlatba.
Szemben a Szu-27-essel, a Szu-57-es egyetlen példánya sem készült más üzemben, de még az OKB Szuhoj moszkvai kísérleti üzemében sem.
Sőt, ez utóbbi már évtizedek óta nem gyárt prototípusokat, hiszen a Szu-27M, a Szu-47 és a Szu-35BM is a Komszomolszk-i gyár mérnökeinek munkája.
Hozzájuk képest a CAGI (ami szintén Moszkvában van) csak az alapvető kialakítást határozta meg.
Köze nincsen a gyár lemezeseinek munkájához, vagy lehetőségeikhez.
A megkapott terveket a KnAAZ mérnökei konvertálják le/át a helyi képességek szintjére.
Velük szemben a Luhovoci-ben levő MiG gyár (ma már inkább csak manufaktúra) tud ilyen élekkel kontúrokat kialakítani.
A technológia rendelkezésre áll ezek szerint a 29-es óta ami 30+ éves típus.Nehezen tudom elképzelni,hogyha nagyon akarnák a KnAAZ akkor ne férhetne hozzá ahoz a technológiához, amivel ilyen éleket lehet gyártani,főleg annak fényében,hogy már elég régóta UAC van Oroszországban.
Ez már sokszor volt itt téma. A gép a felszállástól a leszállásig, megállásig mindössze 45 perc alatt képes 1200 km-re elrepülni, ott feladatot végrehajtani és visszatérni. Mindezt teljes fegyverzettel.Tudom, hogy minek tervezték - csak rá kell nézni, meg azok a nem éppen harmatos hajtóművek....
Én arra gondoltam a koncepció volt rossz, sokkal nagyobb hatótávolságot/endurancet ki lehetett volna hozni (ergo kevesebb gép kell vagy nagyobb területet fed le ennyi) egy ásféle sárkánnyal, de lelkük rajta. A raksi volt a lényeg a hasa alatt, meg az a bazi nagy radar... nem a legideálisabba kialakítás a feladathoz, ennyi, nem a géppel magával van a gond.
A megvalósítás egy másik dolog, nem ismerem az ő minőségbiztosítási rendszerüket....
Ráadásul nem csak a reakcióképességét, de a hatótávolságát is (értsd, szenzorai, rakétafegyverzete hatótávolságát is) nagyban megnöveli, hogy képes harci körülmények közt Mach 2 fölé gyorsítani, illetve gond nélkül, statikusan fel tud menni 16 ezer méter fölé.
Mindezt egy utasszállító repülőgépből származó hajtóműből konvertált utánégetős, kétáramú sugárhajtóművel!
El lehet képzelni, hogy a 20 feletti sűrítési viszonyú D-30F6-os utolsó fokozatai hogy örülhetnek a Mach 2.2 sebességnél létrejövő dinamikus kompressziónak.
De csak így sikerült az a mutatvány, hogy a gép szuperszonikus átrepülési távolsága utántöltés nélkül 2000 km feletti, míg a hangsebesség alatti az eléri a 3000 km-t is.
Egy egyáramú hajtóművel ha ennyi keróval elérsz 2000 km szuperszonikus átrepülési távolságot, akkor hangsebesség alatt 1500km-nél nem mész messzebb.
Arra a feladatra, amire a 31-est kitalálták, úgy jó, ahogy van. Csak az avionika és a fegyverzet igényel fejlesztést, de ez most is folyamatban van.
Te félreérted. Ez nem technológia, hanem helyi szabvány. A KnAAZ kapta meg 11 évvel ezelőtt a PAK-FA program gyártási jogát. A NAPO akkor a Szu-34-essel volt elfoglalva, a gyár restaurálása közben, míg az Irkut teljesen le volt terhelve, ráadásul a sok export projekt miatt egymásnak adták a kilincset a külföldi vevők megbízottjai.
Az akkori KnAAPO műszaki kultúrája és szakember állománya épp a beindított alacsony ütemű Szu-35Sz gyártással küszködött, miközben előtte csak a Szu-27UB és Szu-27P szerkezeti színvonalán álló Szu-30M2 és Szu-27SzM/SzM3 modernizáció volt az egyetlen profiljuk.
Ettől eltérő gép utoljára a gyár saját kísérleti részlegében egyetlen példányban összerakott Sz-32/Szu-47 volt, még 1996-97 közötti építéssel.
A T-50-1 prototípus 2009-ben teljes egészében a Szu-27/35 gyártási színvonalán került összeszerelésre és bár egészében véve sokat fejlődött a gép, egyéb részleteiben - lásd az ominózus belépőéleket - nem nyúltak hozzá.
Simán megtehetnék, de a gép úgy néz ki, már így marad.
Ha anno nem ez az üzem kapja a PAK-FA programot, akkor sanszos, hogy az ilyen részletek tekintetében ma máshogy nézne ki a gép.
Ezt fogják gyártan,ha akarták volna lett volna idejük új szabványt bevezetni a SZU-57 gyárósorra.
Lehetséges, bár nézetem szerint az is benne van a pakliban, hogy nincs pénzük új gyártósorra. Ugyanúgy manufaktúraszinten gyártják a sorozatpéldányokat is, mint a protókat, azzal ami épp kéznél van.
Ezt te sem hiszed el ugye?
Ráadásul pont a manufaktúrália gyártásnál tudnának eltérni a helyi szabványtól...