A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Most nem azé de ha a Yalcint elkezd(het)jük gyártani eu-n belül exportra is , akkor ezt nagyon gyorsan meg kellene csinálni a Bayraktar-al is!Nem győznénk eladni...!A Törökök megcsinálták a fasza reklámot nekünk már csak gyártani kellene! Kivan ez találva....! :rolleyes:
 
  • Imádom
  • Tetszik
Reactions: jimkirk and Watson
Most nem azé de ha a Yalcint elkezd(het)jük gyártani eu-n belül exportra is , akkor ezt nagyon gyorsan meg kellene csinálni a Bayraktar-al is!Nem győznénk eladni...!A Törökök megcsinálták a fasza reklámot nekünk már csak gyártani kellen! Kivan ez találva....! :rolleyes:
Ja faszán meg van szankciózva a török dróngyártás és a terjesztés :D
 
Arról találtál valamit, hogy a USMC ACV tenderen végül miért nem a Terrex2-t választották 2018 júniusában az amerikaiak?
Ebben a cikkben a résztvevők általános jellemzése van benne.
Rosszul emlékeztem. Bár tényleg keveselték a vízi teljesítményt, de az SuperAV végül is egy kicsit lassabb volt. Az alacsony vízi sebesség minden résztvevőnél probléma volt.
Ebben a cikkben egy kiértékelés is van. Itt azt írják, hogy a Terrex 3 nem tudott volna csak 11 embert vinni, ha 3 fős személyzetet visznek. A Terrex 2 csak 1+13-as konfigot tudott volna, ami egy nagyon APC konfig. lett volna.
Ugyebár a Marines éppen átalakításban volt a rajszerkezettel 2018-ban először 15-re növelték a rajméretet 3x4fő+3fő rajtörzs. De gondolom, hogy mivel látszott, hogy ezt a méretett még a járművek felskálázásával sem tudják bezsúfolni az új ACV-be, így visszavettek 12-re (3x3+3fő rajtörzs).
Mindenesetre a SuperAV a fenti mennyiségű embert ugyan akkora dimenziók mellett (vagy kevesebből) hozza ki. Ehhez kellett a a H-Drive is...
Ráadásul a Terrex drágább is lett volna.
 
"Számít az a politikai tárgyalásoknál hogy mekkora hadsereg van mögötted?Hogyne....!":)

Elmondja a kötelezőt, de azért a lényeget is elmondta: nem fegyverkezünk senki ellen, csak helyreállítunk képességeket a NATO kérésére. A környező kisebb országokhoz viszonyítva most összegben többet költünk honvédelemre, de volt idő, amikor ők költöttek többet. Most épp nem költenek annyit, ezért a kisebbek között a térség meghatározó hadereje leszünk. Ha meg a nagyobbakhoz viszonyítjuk, akkor ők mindig többet költöttek. De épp a nagyobbakkal lehet vitánk.
2010-re került a magyar haderő a padlóra ... akkor 2010 és 2016 között a padló alatt volt?
A szövetségek Magyarországot, a Honvédséget a nemzetközi szerepvállalásain keresztül értékeli/ítéli meg.
Ezért döntött a kormány a missziós létszám növeléséről. Komolyabb technikával majd komolyabb feladatokat tudnak vállalni, amivel nagyobb elismertséget, jobb megítélést akarnak elérni. (Érdekes kontraszt ez a 2002-2010 közötti ellenzéki véleményükhöz, majd a 2016 végéiig tartó időszakhoz-, illetve a 2016 első félévében elsumákolt V4 EU BG-hez viszonyítva. Változnak az idők... de akik a Z2026 hatására kezdtek el haditechnikával foglalkozni, azok erre nem emlékezhetnek.) A szállítógépekkel a "bérszállításon" kívül humanitárius feladatokat is el akarnak látni, szintén hasonló okokból.
 
Szerintem most Béla báttyánk ( @jogalappal ) ezt a témát kicsit benézte. Nagyjából mindenben igaza van, csak sem az izraeli radar, sem a Gidrán beszerzés sem kapcsolódik semmilyen PESCO programhoz.
Hogy későbbiekben esetleg a török/amerikai/izraeli/koreai vonalat bevennék az európai országok a hadiipari fejlesztésekbe, az szerintem természetes.
Mint ahogy az is, hogy a EU próbálja ezt olyan kivételes esetekre korlátozni, amikor nincsen európai magas szintű alternatíva (ugyebár létezik a vétó, ahogy a cikk is említi).
Nem amiatt lett kussolva az eredeti beszállítókról, licence tulajokról, mert PESCO pénzeket akartunk volna rájuk igénybe venni, hanem mert a későbbi további értékesítést segítené, ha mint magyar-kanadai, vagy magyar-német gyártmányként hívatkoznánk rájuk. Persze minden ország illetékesei tudnák az eredetet, de a közvélemény előtt könnyebb eltitkolni azt, ha mondjuk Délkelet-Ázsia muszlim országaiba szeretnék eladni mondjuk az eredetileg izraeli radarokat.
De mondjuk sokat csökkenhet a nyugat-európai körökben a Gidrán értéke, ha török felmenői közszájon forognak.
Ugyan ez megfigyelhető, amikor a NASAMS-ra, mint National Advanced Surface to Air Missile System-ként hívatkozzák (itt csak az a ciki, hogy nem echte amerikai), vagy hogy mondjuk a Patriot PAAC-4 már echte izraeli rakétákat jelent, csak esetleg Raytheon gyártásban...
 
...Komolyabb technikával majd komolyabb feladatokat tudnak vállalni, ...
Éppen ideje.

Amúgy fenntartom, hogy ezek a missziók pont alkalmasak lennének a technikák teszteléséhez gyakorlati körülmények közötti (még ha korlátozottan is).
Én (!) vinnék nehéz technikát is egy-egy turnusra, pont ezért. Drágább így, de a gyakorlati tapasztalatok megfizethetetlenek, amikor eljön az ideje, ha eljön bármikor is.
 
Szerintem most Béla báttyánk ( @jogalappal ) ezt a témát kicsit benézte. Nagyjából mindenben igaza van, csak sem az izraeli radar, sem a Gidrán beszerzés sem kapcsolódik semmilyen PESCO programhoz.
Hogy későbbiekben esetleg a török/amerikai/izraeli/koreai vonalat bevennék az európai országok a hadiipari fejlesztésekbe, az szerintem természetes.
Mint ahogy az is, hogy a EU próbálja ezt olyan kivételes esetekre korlátozni, amikor nincsen európai magas szintű alternatíva (ugyebár létezik a vétó, ahogy a cikk is említi).
Nem amiatt lett kussolva az eredeti beszállítókról, licence tulajokról, mert PESCO pénzeket akartunk volna rájuk igénybe venni, hanem mert a későbbi további értékesítést segítené, ha mint magyar-kanadai, vagy magyar-német gyártmányként hívatkoznánk rájuk. Persze minden ország illetékesei tudnák az eredetet, de a közvélemény előtt könnyebb eltitkolni azt, ha mondjuk Délkelet-Ázsia muszlim országaiba szeretnék eladni mondjuk az eredetileg izraeli radarokat.
De mondjuk sokat csökkenhet a nyugat-európai körökben a Gidrán értéke, ha török felmenői közszájon forognak.
Ugyan ez megfigyelhető, amikor a NASAMS-ra, mint National Advanced Surface to Air Missile System-ként hívatkozzák (itt csak az a ciki, hogy nem echte amerikai), vagy hogy mondjuk a Patriot PAAC-4 már echte izraeli rakétákat jelent, csak esetleg Raytheon gyártásban...

Én is azt vártam a cikktől, hogy jogászként az export korlátozások "kijátszási lehetőségeiről" fog írni.
 
Éppen ideje.

Amúgy fenntartom, hogy ezek a missziók pont alkalmasak lennének a technikák teszteléséhez gyakorlati körülmények közötti (még ha korlátozottan is).
Én (!) vinnék nehéz technikát is egy-egy turnusra, pont ezért. Drágább így, de a gyakorlati tapasztalatok megfizethetetlenek, amikor eljön az ideje, ha eljön bármikor is.
Pontosan. Az, hogy a fél MH volt missziózni, rengeteget jelentett és jelent ma is.
 
A PESCO programokról már volt közös gondolkodás ebben a topikban.

"Indirect Fire Support (EuroArtillery)" (olasz-szlovák-magyar) projekt állapotáról még mindig nem tudunk semmit. De ha jól értem, akkor a felülvizsgálat 2026-ig nem számít használható eredményre.

"Armoured Infantry Fighting Vehicle / Amphibious Assault Vehicle / Light Armoured Vehicle" programban olasz vezetéssel a görögök és a szlovákok vesznek részt, de a felülvizsgálat 2026-ig itt sem számít használható eredményre.
Nem tudom hogy a hasonló kategóriában induló kaposvári "forradalmi kerekes harcjármű" fejlesztésére lehetne-e így PESCO pénzt kérni, ha sikerül még egy országot bevonni. (Törökország, Szingapúr...)

Érdekes, hogy az "Integrated Unmanned Ground System (UGS)" projekttől várnak eredményt 2025-re, részt vesz benne Magyarország, de német részről nem az RM hanem a KMW vesz benne részt, a Honvédség meg RM MissionMaster-t vett(?) és azt együtt fogják majd továbbfejleszteni (?).

Felvetődött a Lynx-szel kapcsolatban, hogy egy német-cseh-magyar együttműködés esetén talán lehetne arra is PESCO pénzt lehívni.

Nem tudom, hogy a NATO-nál bevállalt C-RAM és Modular GBAD projektekre lehet-e PESCO pénzt lehívni, mint közös fejlesztés. Itt egyértelmű lenne, hogy a harmadik fél, a nem EU ország az az Egyesült Királyság lenne.

De a norvégok is fognak valamit ellentételezni a NASAMS rendelésért cserébe, esetleg abból is lehet valami német-norvég-magyar közös "fejlesztés", amiben a norvégok lennének a nem EU ország.