F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

[Allesmor Obranna]

Namost, hogy tartsuk a polémiát, a lényeg látszik:

• Régebben a sokféle MiG-21-eshez, MiG-23-ashoz, F-4-eshez, F-104-eshez, miegyébhez, sokféle hajtómű létezett, de ezek a variációk együtt mozogtak a géptípusokkal. Taszáron 1989-ig a háromféle MiG-21-eshez, háromféle hajtómű létezett. Kivonták a PF-et, ment vele az R-11-es is.
• Mikor a Navy-nél megjelent a fedélzeten az F-18-as, az pont egy újabb hajtóművet hozott magával. De legalább eddigre már nem volt ott az F-4-es. És az F-8-as távozásával egy újabb hajtómű búcsúzott és az A-6/A-7 kivonásával még két újabb. Tisztult a kép.
• Az USAF-nál az F-4/F-104-et váltó F-15/F-16 páros ugyanúgy F100-ast használt, sőt, ezek jobban voltak csereszabatosak, mint az elődeik J79-esei. Tehát mindenki happy volt.
• Erre jött az F110GE100, majd arra válaszul az F100PW220, majd a 229, ez utóbbira válaszul az F110GE129. Ha te tudsz megbízható és erősebb hajtóművet építeni, akkor én is, de ha te építesz 29000 font tolóerejű hajtóművet, akkor én is. És minden rendszerbe is állt.
• Ezután jött az F-22-es, amihez új hajtóművet csináltak.
• Majd jött a JSF, amit az F-22-es hajtóművére alapoztak... volna, de nem volt elégséges, így csináltak egy mégújabbat
• Az F135-ös lett a várva várt ultimate hajtómű mindhárom haderőnem összes gépére, de nem jó. Ez se jó. Kivonták a Hornetet, de csak a Navy-nél, viszont az USMC továbbra is visszajár a repülőgép hordozókra. A Super Hornet is maradt, igaz ez így nagy átlagban is csak két hajtóműtípus. F135PW400 és F414GE400.
• De nem az USAF-nál. Ott most akkor lesz egy ideig F100PW200/220, F100PW229, F110GE100, F110GE129, F119PW100, F135PW100 és jön a nyertes az XA100 vs XA101 versenyből. És még ki tudja, hogy a next gen F-16-os utódba milyen hajtóművet álmodnak.
• Az oroszok most ébredeznek a hülyeségből és kezdik egységesíteni a Szu-27-es család összes verziójának hajtóművét. Ha minden jól megy, akkor marad egy kevéske RD-33MK, az AL-41F-1Sz és a Szu-57-esbe a 30-as gyártmány, amit majd a “MiG-41” nevű masina is megkap, ha lesz belőle valami.
• Az RD-33MK is ki fog kopni, a MiG-29KR/KUBR (szerintem) nem marad sokáig, a MiG-29M2/MiG-35 pedig nem kell a VKSz-nek. Hosszútávon pedig az AL-41F-1Sz és az, amit most még csak 30-as gyártmányként ismerünk, sanszos, hogy egyfajta technológiai átfedésbe fog kerülni egymással. Azaz, az összes olyan gép, ami most a Szu-35Sz-hez hasonlóan az AL-41F-1Sz-t kapja meg (a Szu-30SzM első ilyen példányával már repülnek Zsukovszkijban) idővel a 30-as hajtómű egy deriváltját kapja meg együttesen.

 

[dudi]

Namost, hogy tartsuk a polémiát, a lényeg látszik:

• Régebben a sokféle MiG-21-eshez, MiG-23-ashoz, F-4-eshez, F-104-eshez, miegyébhez, sokféle hajtómű létezett, de ezek a variációk együtt mozogtak a géptípusokkal. Taszáron 1989-ig a háromféle MiG-21-eshez, háromféle hajtómű létezett. Kivonták a PF-et, ment vele az R-11-es is.
• Mikor a Navy-nél megjelent a fedélzeten az F-18-as, az pont egy újabb hajtóművet hozott magával. De legalább eddigre már nem volt ott az F-4-es. És az F-8-as távozásával egy újabb hajtómű búcsúzott és az A-6/A-7 kivonásával még két újabb. Tisztult a kép.
• Az USAF-nál az F-4/F-104-et váltó F-15/F-16 páros ugyanúgy F100-ast használt, sőt, ezek jobban voltak csereszabatosak, mint az elődeik J79-esei. Tehát mindenki happy volt.
• Erre jött az F110GE100, majd arra válaszul az F100PW220, majd a 229, ez utóbbira válaszul az F110GE129. Ha te tudsz megbízható és erősebb hajtóművet építeni, akkor én is, de ha te építesz 29000 font tolóerejű hajtóművet, akkor én is. És minden rendszerbe is állt.
• Ezután jött az F-22-es, amihez új hajtóművet csináltak.
• Majd jött a JSF, amit az F-22-es hajtóművére alapoztak... volna, de nem volt elégséges, így csináltak egy mégújabbat
• Az F135-ös lett a várva várt ultimate hajtómű mindhárom haderőnem összes gépére, de nem jó. Ez se jó. Kivonták a Hornetet, de csak a Navy-nél, viszont az USMC továbbra is visszajár a repülőgép hordozókra. A Super Hornet is maradt, igaz ez így nagy átlagban is csak két hajtóműtípus. F135PW400 és F414GE400.
• De nem az USAF-nál. Ott most akkor lesz egy ideig F100PW200/220, F100PW229, F110GE100, F110GE129, F119PW100, F135PW100 és jön a nyertes az XA100 vs XA101 versenyből. És még ki tudja, hogy a next gen F-16-os utódba milyen hajtóművet álmodnak.
• Az oroszok most ébredeznek a hülyeségből és kezdik egységesíteni a Szu-27-es család összes verziójának hajtóművét. Ha minden jól megy, akkor marad egy kevéske RD-33MK, az AL-41F-1Sz és a Szu-57-esbe a 30-as gyártmány, amit majd a “MiG-41” nevű masina is megkap, ha lesz belőle valami.
• Az RD-33MK is ki fog kopni, a MiG-29KR/KUBR (szerintem) nem marad sokáig, a MiG-29M2/MiG-35 pedig nem kell a VKSz-nek. Hosszútávon pedig az AL-41F-1Sz és az, amit most még csak 30-as gyártmányként ismerünk, sanszos, hogy egyfajta technológiai átfedésbe fog kerülni egymással. Azaz, az összes olyan gép, ami most a Szu-35Sz-hez hasonlóan az AL-41F-1Sz-t kapja meg (a Szu-30SzM első ilyen példányával már repülnek Zsukovszkijban) idővel a 30-as hajtómű egy deriváltját kapja meg együttesen.

Nagyon bízol az oroszok racionalizmusában.

 

[Terminator]

This-jsf-is-the-first-usmc-f-35b-to-undergo-laser-peening-modifications-needed-to-strengthen-the-airframes-of-the-stovl-variant-of-the-lightning-ii

 

[Allesmor Obranna]

Nagyon bízol az oroszok racionalizmusában.

Az elmút két évtized alapján valóban kincstári az optimizmusom, de nekem egyelőre úgy fest, ez lesz a kurzus. Aztán majd kiderül.

 

[kamm]

Az elmút két évtized alapján valóban kincstári az optimizmusom, de nekem egyelőre úgy fest, ez lesz a kurzus. Aztán majd kiderül.

Konkrétan kicstari, mert szerintem pont az anyagiak kenyszeritik ra az oroszokat egy ilyesfele cleanupra.

 

[Allesmor Obranna]

Az F-35B esetében kérdéses a stealth, de úgy az egész szuperszonikus képesség. Hiszen az USMC a partraszállító hajóiról már jóval azon a távon belül tud csak operálni, ahonnan az alacsony észlelhetőség előnyei nem jönnek ki. Az USAF, aki a stealth képességet érdemeben ki tudja használni azáltal, hogy a gépeivel a légvédelmi radarhálózatok észlelési határai mentén manőverezik, akár végig 35-45 ezer lábon, szuperszonikusan.
A partraszállító hajókról csökkentett üzemanyaggal és fegyverzettel felszálló F-35B-knek sem idejük sem okuk, sem kerozinjuk nincs elég felemelkedni 40 ezer lábra és felgyorsítani utánégetővel szuperszonikus sebességre, csakhogy támogassanak egy partraszálló műveletet.
Úgy, hogy egy ilyen művelethez kétségtelen, hogy ott van a Navy és a komplett CBG, a cirálókkal, tengeralattjárókkal és a saját gépeivel.
Az USMC-nek helikopterekre és A-10-es szerű gépekre van szüksége. Szubszonikus CAS gépek Maverick-el és 500 fontos bombákkal, NIR-rel, gépágyúval. Ismerős? Úgy hívják, hogy AV-8B.
Ez utóbbi gépek egyedül még sosem hajtottak végre feladatokat.
Az AV-8A és B előtt az USMC a gépeivel a Navy hajók fedélzetéről repült Vietnam-ban, majd az Öböl-háborúban a feladatok nagy részét Ománból és Szaúd Arábiából repülték, szárazföldi bázisokról. Ha menteni kellett pilótákat, akkor az USAF A-10-eseivel kooperáltak. Boszniában is ez utóbbi volt a módi, ahogy Jugoszlávia ellen se repültek önállóan, míg Afganisztánban és Irakban is zömmel ismét szárazföldi bázisokról repültek.

Akárhogy is nézzük az USMC egy igen jó, de főleg igencsak erőszakos politikai érdekérvényesítő képességgel megáldott haderőnem, amelyik arra büszke, hogy minden feladatot egyedül és önállóan tud megoldani, de lényegében semmi olyat nem tud, amit a három másik haderőnem (US Army, USAF és a US Navy) amúgy ne tudna együtt összehozni. Ráadásul ez a sajátos büszkeség is kétséges, hiszen a legtöbb művelethez valójában a többiek, de minimum a Navy támogatására van szüksége.

Ami pedig a közös platform kontra közs alrendszereket illeti.
Tipikus új gyártmány kontra szervíz esete, amivel én a munkám során nap, mint nap találkozom.
Az, hogy az F-35A -B és -C (majdnem) ugyanaz a sárkány, csak a hajtómű meg a szárny tér el egymástól az csak látszólag előny.
Ahogy írtam, a különféle légierők, haderőnemek nem a sárkányokat üzemeltetik, hanem a hajtóműveket, radarokat, szenzorokat, avionikát. De ugye az igazi hatalom a gyártócégeknél van, ott csinálják a nagypolitikát, nem a légierő bázisain, vagy a repülőgéphordozók fedélzetén. Így a történetben annak van szava, aki gyárt és akinek egyszerűbb egyféle gépet gyártani háromfelé és nem annak, akinek valójában a háromféle gépet kell össze-vissza üzemben tartani.
Az, hogy egy F-16-os flotta négyféle hajtóművel üzemel, az egy logisztikai rémálom, de a gyártóknak négyféle külön biznisz. A politikusoknak pedig az az érdekük, hogy ne egyféle hadiipari cég legyen, hanem párhuzamosan több, akik így egy időben többen fogják befizetni a lobby pénzt, hogy megágyazzanak a leendő üzleteknek.

Az esztelenül burjánzó military-industrial komplexum úgy tekeri a csápjait Washington nyaka köré, hogy az maga is aktívan segít ebben. Az így teremtett túlköltekezés és a követhetetlen megrendelés cunami folyamatos jattolási hullámot generál, mindenkinek jut belőle.
Obama sokallta a 400 milliárdos védelmi költségvetést, de 500 felett szállt ki belőle.
Trump, aki "le akarta csapolni a mocsarat" már 750 milliárddal búcsózott, de már most hallani, hogy Biden-ék szerint szükség van a védelmi költségvetés emelésére. Ennek soha nem lesz így vége, ezért természetesen a józan észre már rég nincs szükség. Mindent megrendelnek és még azon felül is minden meg lesz rendelve.

 

[molnibalage]

Az F-35B esetében kérdéses a stealth, de úgy az egész szuperszonikus képesség. Hiszen az USMC a partraszállító hajóiról már jóval azon a távon belül tud csak operálni, ahonnan az alacsony észlelhetőség előnyei nem jönnek ki.

Ezzel kerek perec nem értek egyet.

Amikor egy Sz-400 MFR-ének követési távolságát 30 km tájára zúzza le, akkor képzeld el, hogy más kisebb légvédelmi rendszernél hova csökken. Buk, Tor, válassz bármit. Nagyon is kihasználható a stealth. A közepes hatótávolságú rendszerek még a - 10 és -20 dBsm tartámonyban is problémába ütköznek, azok is bőven 20-30 km MZ-re mennek össze.

A szuperszonikus képesség már valóban kevésbé, de az eltérő mission profil miatt 8 km-nél fentebb sanoszosan amőgy sem mennek.

Ez utóbbi gépek egyedül még sosem hajtottak végre feladatokat.

És ez itt bibi, így nézve még Harrier se nagyon kéne csak heli...

Az AV-8A és B előtt az USMC a gépeivel a Navy hajók fedélzetéről repült Vietnam-ban, majd az Öböl-háborúban a feladatok nagy részét Ománból és Szaúd Arábiából repülték, szárazföldi bázisokról. Ha menteni kellett pilótákat, akkor az USAF A-10-eseivel kooperáltak. Boszniában is ez utóbbi volt a módi, ahogy Jugoszlávia ellen se repültek önállóan, míg Afganisztánban és Irakban is zömmel ismét szárazföldi bázisokról repültek.

És lám. Papíron mindent megoldanak és függetlenek, de valójában még egy középhatalom ellen sem tudna önállóan operálni a USMC.

Akárhogy is nézzük az USMC egy igen jó, de főleg igencsak erőszakos politikai érdekérvényesítő képességgel megáldott haderőnem, amelyik arra büszke, hogy minden feladatot egyedül és önállóan tud megoldani, de lényegében semmi olyat nem tud, amit a három másik haderőnem (US Army, USAF és a US Navy) amúgy ne tudna együtt összehozni. Ráadásul ez a sajátos büszkeség is kétséges, hiszen a legtöbb művelethez valójában a többiek, de minimum a Navy támogatására van szüksége.

Erre mondtam azt, hogy kőkemény technokrata szemlélettel nézve az önálló USMC-nalk semmi értelme nincs. Drága és cserébe szétcseszi a másik két haderőnem projekteit is. Bár a US Navy a USMC nélkül is képes orbitális marhaságokra költeni a pénzét.

Az esztelenül burjánzó military-industrial komplexum úgy tekeri a csápjait Washington nyaka köré, hogy az maga is aktívan segít ebben. Az így teremtett túlköltekezés és a követhetetlen megrendelés cunami folyamatos jattolási hullámot generál, mindenkinek jut belőle.
Obama sokallta a 400 milliárdos védelmi költségvetést, de 500 felett szállt ki belőle.

Azért az inflációt se felejtsük el...
2008 - 400M = 2016 - 450M
Valóban nőtt, de azért nem annyira.

Trump, aki "le akarta csapolni a mocsarat" már 750 milliárddal búcsózott, de már most hallani, hogy Biden-ék szerint szükség van a védelmi költségvetés emelésére. Ennek soha nem lesz így vége, ezért természetesen a józan észre már rég nincs szükség. Mindent megrendelnek és még azon felül is minden meg lesz rendelve.

Hát, akkor T alatt szállt el méginkább a történet. Mert a 2016 - 500M --> 2020 - 750M egészen más arányt mutat.

 

[dudi]

Ezzel kerek perec nem értek egyet.

Amikor egy Sz-400 MFR-ének követési távolságát 30 km tájára zúzza le, akkor képzeld el, hogy más kisebb légvédelmi rendszernél hova csökken. Buk, Tor, válassz bármit. Nagyon is kihasználható a stealth. A közepes hatótávolságú rendszerek még a - 10 és -20 dBsm tartámonyban is problémába ütköznek, azok is bőven 20-30 km MZ-re mennek össze.

A szuperszonikus képesség már valóban kevésbé, de az eltérő mission profil miatt 8 km-nél fentebb sanoszosan amőgy sem mennek.


És ez itt bibi, így nézve még Harrier se nagyon kéne csak heli...


És lám. Papíron mindent megoldanak és függetlenek, de valójában még egy középhatalom ellen sem tudna önállóan operálni a USMC.

Erre mondtam azt, hogy kőkemény technokrata szemlélettel nézve az önálló USMC-nalk semmi értelme nincs. Drága és cserébe szétcseszi a másik két haderőnem projekteit is. Bár a US Navy a USMC nélkül is képes orbitális marhaságokra költeni a pénzét.

Azért az inflációt se felejtsük el...
2008 - 400M = 2016 - 450M
Valóban nőtt, de azért nem annyira.


Hát, akkor T alatt szállt el méginkább a történet. Mert a 2016 - 500M --> 2020 - 750M egészen más arányt mutat.

Egy partraszállásnál az LHA/LHD-k 1-2km tavolságra vannak a parttól vagy még annyira sem.Szóval az USMC F-35 sem 30km-ről fog operálni.

 

[molnibalage]

Egy partraszállásnál az LHA/LHD-k 1-2km tavolságra vannak a parttól vagy még annyira sem.Szóval az USMC F-35 sem 30km-ről fog operálni.

Honnan jönnek ezek a vak gondolatok...?
A II. vh alatt nem mentek a nagy hajók ennyire közel a parthoz. Amikor totális légifölény volt és legfeljebb a parti tüzérség volt.
A DD harckocsik távolabbról mentek, a gyalogság is messzebb szállt be a LCT-be.

Ma az ATGM-ek, szárazföldi indítású ASM-ek és PGM-es tüzérség ellen, ha szerinted 2 km-re lenne a parttól egy LHD-d, akkor te nem vagy magadnál. Azonnal ronccsá lőnék egy erőszakos partaszállás során. Eleve a merülésük miatt fizikai képtelenség lehet ennyire partközelbe menni. Mert csak ott mélyül jellemzően a tengerpart, ahol erősen sziklás, de ott meg a kétéltűek nem tudnak kimászni a szárazföldre.

Ilyen közel csak akkor lehetnem menni a parhoz, de te garantálod, hogy kb. 20-30 km-es körzetben nincs semmi a fentiek közül, ami veszélyeztetné a hajót.
Eleve ott kezdődik, hogy a USMC egyre erősebben a helis partatételben gondolkodik.

Még egy gyakorlat során is csak ennyire mentek közel a parthoz...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Itt közel van a hajó, de azért gondolom szimuálva a valódi partaszállási távot a kitett egységek ph-osan haladtnak a parttal...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Ez sincs túl közel és ez is csak gyakorlat, ahol nem lőnek vissza...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Itt sincs közel a part.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

És így tovább.

 

[dudi]

Honnan jönnek ezek a vak gondolatok...?
A II. vh alatt nem mentek a nagy hajók ennyire közel a parthoz. Amikor totális légifölény volt és legfeljebb a parti tüzérség volt.
A DD harckocsik távolabbról mentek, a gyalogság is messzebb szállt be a LCT-be.

Ma az ATGM-ek, szárazföldi indítású ASM-ek és PGM-es tüzérség ellen, ha szerinted 2 km-re lenne a parttól egy LHD-d, akkor te nem vagy magadnál. Azonnal ronccsá lőnék egy erőszakos partaszállás során. Eleve a merülésük miatt fizikai képtelenség lehet ennyire partközelbe menni. Mert csak ott mélyül jellemzően a tengerpart, ahol erősen sziklás, de ott meg a kétéltűek nem tudnak kimászni a szárazföldre.

Ilyen közel csak akkor lehetnem menni a parhoz, de te garantálod, hogy kb. 20-30 km-es körzetben nincs semmi a fentiek közül, ami veszélyeztetné a hajót.
Eleve ott kezdődik, hogy a USMC egyre erősebben a helis partatételben gondolkodik.

Még egy gyakorlat során is csak ennyire mentek közel a parthoz...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Itt közel van a hajó, de azért gondolom szimuálva a valódi partaszállási távot a kitett egységek ph-osan haladtnak a parttal...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Ez sincs túl közel és ez is csak gyakorlat, ahol nem lőnek vissza...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Itt sincs közel a part.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

És így tovább.

Láttad mar az új kerekes jószágját az USMC-nek?Na azzal nem fogsz 10-20km-et csónakázni a vízen.
Bár a tüzérség hatótávjában még a 20 km is bőven benne van...

 

[Allesmor Obranna]

Ezzel kerek perec nem értek egyet.

Amikor egy Sz-400 MFR-ének követési távolságát 30 km tájára zúzza le, akkor képzeld el, hogy más kisebb légvédelmi rendszernél hova csökken. Buk, Tor, válassz bármit. Nagyon is kihasználható a stealth. A közepes hatótávolságú rendszerek még a - 10 és -20 dBsm tartámonyban is problémába ütköznek, azok is bőven 20-30 km MZ-re mennek össze.

A szuperszonikus képesség már valóban kevésbé, de az eltérő mission profil miatt 8 km-nél fentebb sanoszosan amőgy sem mennek.

Csakhogy az F-35B nem a semmiből jelenik meg, hogy támogasson egy partraszálló hadműveletet. Pont, hogy a jelentősen leredukált hatótávja miatt indul neki a partraszálló hajó fedélzetéről, közel a partokhoz.
Aki a hajót látja, az a gépeket is látni fogja, mert a hajók bizony nem stealth objektumok.
Egyszerűen az F-35B gépek szigorúan típus specifikus bevetéseinek nincs olyan hadműveleti mélysége, aminél ki lehet aknázni a stealth képességet. Ha messzebbről akarsz indítani egy F-35-öst, akkor az már az F-35C lesz a Navy repülőgéphordozók fedélzeteiről.

És ezzel megint visszajutottunk oda, hogy az USMC hiába büszke a fene nagy önállóságára, a bevetéseit úgyis a Navy fedezete alatt fogja végrehajtani, aki nélkül nincs valódi erő projekció.
Ha a Bastion és az őket védő Sz-400 ellen kell a stealth, akkor azt a bevetési mélységet az F-35C és a Growler lesz képes áthidalni.

Előretolt szárazföldi bázisokról tudna nagyobb teherrel, vagy üzemanyaggal operálni, de ezek közelsége a frontvonalhoz a stealth képességet megintcsak megkérdőjelezik.

A jövőben amúgy az ilyen stealth repülőgépek észlelhetőségét (különösen a tartósan hangsebesség közelében, vagy kicsivel afelett haladókat) nagyban segíthetik a 360 fokos látószöggel operáló, a légvédelmi rendszerekbe integrált passzív IR szenzorok komplett hálózatai.
Ezek fajlagos költsége még nagy érzékenység esetén is kisebb, mint a jelentős kisugárzással operáló radaroké, tehát sűrű telepítéssel, jól lefedhetnék horizonttól horizontig a légteret.
Akár drónokra is telepítve, hogy a felhőzet se legyen korlátozó tényező.
Például egy Global Hawk szintű őrjárati idejű drónra integrált Legion pod és DAS már messzebbről láthat egy közeledő stealth gépet, mint a földre telepített Sz-400 radarjai.
Több drón, több szenzorral az észlelés felé fordulva pedig irányszöget és távolságot is meg tudna határozni, amivel utána közvetett irányítással lehetne a földről a cél irányába elindított rakétákat rávezetni addig a pontig, amíg végfázisban a rakéta aktívan nem észleli a célt.
Persze a Global Hawk képességű drón az biztos, hogy nem stealth, ezért már BVR módban leküzdhető, de ha sok van belőle és magasan repülve, kellő mélységben észleli az érkező gépeket, az is segítheti más szenzorok célra állását, hiszen ismerhetik az érkezés irányát.
A kellő mennyiségben üzemelő elektrooptikai szenzorok többszörös átfedése, többszörözött megerősítése az égháttérben megjelenő kontraszttal már adhat stabil támpontot a légvédelemnek a célleküzdésre.

 

[dudi]

Az ACV A-tól azt várta az USMC,hogy kb 19km-et tudjon vízen megtenni 14km/h-s sebességgel gyenge hullámzásnál.
Nyilvánvalóan marhaság a mai ATGM-ek és irányított lövedékű tüzérség korában ezt megpróbálni.Szetinted mennyi gép élné túl azt a bő 1,5 órás "hajókázást" amíg kivergődnek a partra?

 

[Allesmor Obranna]

Hát, akkor T alatt szállt el méginkább a történet. Mert a 2016 - 500M --> 2020 - 750M egészen más arányt mutat.

Azért legyek már korrekt, igaz, pont, hogy a Trump éra számai nélkül, de itt van egy táblázat 1990 - 2015 közötti időszakról, ahol látszik a tényleges védelmi költségvetés alakulása:

Military budget of the United States - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Ez alapján első blikkre minden pont annyira korrekt, mint ami egy felelősen költekező demokráciától elvárható.
Csakhogy az F-35, CH-53K, KC-46, Zumwalt, Minuteman III felújítás programok elhúzódása, felülvizsgálataik, hasznosságuk - hatékonyságuk körüli kérdőjelek teszik kétségessé ezeknek a számoknak a jogosságát.

 

[molnibalage]

Láttad mar az új kerekes jószágját az USMC-nek?Na azzal nem fogsz 10-20km-et csónakázni a vízen.
Bár a tüzérség hatótávjában még a 20 km is bőven benne van...

Mondom, helis partatételben gondolkodnak. Csak a bibi az, hogy kb. személyzet nélkül hiperkönnyűn tud nem túl melegben egy CH-53 parta emelni egy LAV-25-öt is.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

1-2 km-re ekkora hajók nem mennek partközelbe, mert a jenki és mai mentalitás mellett olyan kockázat, amit felvállalni sem lehet.
A horizont alól indul a heli és az F-35B is.

Még a hagyományos tüzérség is képes eltalálni, ha nem tökkelütött az ellen és van egy megfigyelő eszköze.
Egy álló hajót előbb utóbb eltalál egy 50 éves Gvozgyika vagy Akácia is.

Csakhogy az F-35B nem a semmiből jelenik meg, hogy támogasson egy partraszálló hadműveletet. Pont, hogy a jelentősen leredukált hatótávja miatt indul neki a partraszálló hajó fedélzetéről, közel a partokhoz.
Aki a hajót látja, az a gépeket is látni fogja, mert a hajók bizony nem stealth objektumok.
Egyszerűen az F-35B gépek szigorúan típus specifikus bevetéseinek nincs olyan hadműveleti mélysége, aminél ki lehet aknázni a stealth képességet. Ha messzebbről akarsz indítani egy F-35-öst, akkor az már az F-35C lesz a Navy repülőgéphordozók fedélzeteiről.

A 35-40 km repülőgépnél az a "közel". Viszont, ha nincs pont a parton radar, akkor az már horizont alatt.

És ezzel megint visszajutottunk oda, hogy az USMC hiába büszke a fene nagy önállóságára, a bevetéseit úgyis a Navy fedezete alatt fogja végrehajtani, aki nélkül nincs valódi erő projekció.

Pont erről beszélek...

A jövőben amúgy az ilyen stealth repülőgépek észlelhetőségét (különösen a tartósan hangsebesség közelében, vagy kicsivel afelett haladókat) nagyban segíthetik a 360 fokos látószöggel operáló, a légvédelmi rendszerekbe integrált passzív IR szenzorok komplett hálózatai.

Ezek fajlagos költsége még nagy érzékenység esetén is kisebb, mint a jelentős kisugárzással operáló radaroké, tehát sűrű telepítéssel, jól lefedhetnék horizonttól horizontig a légteret.
Akár drónokra is telepítve, hogy a felhőzet se legyen korlátozó tényező.
Például egy Global Hawk szintű őrjárati idejű drónra integrált Legion pod és DAS már messzebbről láthat egy közeledő stealth gépet, mint a földre telepített Sz-400 radarjai.

Hát, jó költséges elképzelés. Mert ehhez igen hosszú őrjárati időben rendelkező drón kell, hogy afflé "IR AWACS" legyen. De az meg lassú. Meg nem lát el 300-400 km-re, mint AWACS a nem stealth gép ellen. Ha meg 60-80 km-ről van szó, akkor mi védi meg ezeket? Mert lassú 8-10 km-en CAP-elő drónt a loftolt AIM-120 lazán elcsap.

Több drón, több szenzorral az észlelés felé fordulva pedig irányszöget és távolságot is meg tudna határozni, amivel utána közvetett irányítással lehetne a földről a cél irányába elindított rakétákat rávezetni addig a pontig, amíg végfázisban a rakéta aktívan nem észleli a célt.
Persze a Global Hawk képességű drón az biztos, hogy nem stealth, ezért már BVR módban leküzdhető, de ha sok van belőle és magasan repülve, kellő mélységben észleli az érkező gépeket, az is segítheti más szenzorok célra állását, hiszen ismerhetik az érkezés irányát.
A kellő mennyiségben üzemelő elektrooptikai szenzorok többszörös átfedése, többszörözött megerősítése az égháttérben megjelenő kontraszttal már adhat stabil támpontot a légvédelemnek a célleküzdésre.

Szárazföldről jó időben esetleg meg. A fenti drón link AWACS izé iszonyatosan drágának és törékenynek tűnik.

 

[dudi]

Mondom, helis partatételben gondolkodnak. Csak a bibi az, hogy kb. személyzet nélkül hiperkönnyűn tud nem túl melegben egy CH-53 parta emelni egy LAV-25-öt is.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

1-2 km-re ekkora hajók nem mennek partközelbe, mert a jenki és mai mentalitás mellett olyan kockázat, amit felvállalni sem lehet.
A horizont alól indul a heli és az F-35B is.

Még a hagyományos tüzérség is képes eltalálni, ha nem tökkelütött az ellen és van egy megfigyelő eszköze.
Egy álló hajót előbb utóbb eltalál egy 50 éves Gvozgyika vagy Akácia is.


A 35-40 km repülőgépnél az a "közel". Viszont, ha nincs pont a parton radar, akkor az már horizont alatt.

Pont erről beszélek...

A jövőben amúgy az ilyen stealth repülőgépek észlelhetőségét (különösen a tartósan hangsebesség közelében, vagy kicsivel afelett haladókat) nagyban segíthetik a 360 fokos látószöggel operáló, a légvédelmi rendszerekbe integrált passzív IR szenzorok komplett hálózatai.

Hát, jó költséges elképzelés. Mert ehhez igen hosszú őrjárati időben rendelkező drón kell, hogy afflé "IR AWACS" legyen. De az meg lassú. Meg nem lát el 300-400 km-re, mint AWACS a nem stealth gép ellen. Ha meg 60-80 km-ről van szó, akkor mi védi meg ezeket? Mert lassú 8-10 km-en CAP-elő drónt a loftolt AIM-120 lazán elcsap.

Szárazföldről jó időben esetleg meg. A fenti drón link AWACS izé iszonyatosan drágának és törékenynek tűnik.

A 20km is ugyanolyan kockázat mint az 1-2km.A LAW-25-el ne számolj túl sokáig azt is váltja az ACV A.

 

[Allesmor Obranna]

Mondom, helis partatételben gondolkodnak. Csak a bibi az, hogy kb. személyzet nélkül hiperkönnyűn tud nem túl melegben egy CH-53 parta emelni egy LAV-25-öt is.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

1-2 km-re ekkora hajók nem mennek partközelbe, mert a jenki és mai mentalitás mellett olyan kockázat, amit felvállalni sem lehet.
A horizont alól indul a heli és az F-35B is.

Még a hagyományos tüzérség is képes eltalálni, ha nem tökkelütött az ellen és van egy megfigyelő eszköze.
Egy álló hajót előbb utóbb eltalál egy 50 éves Gvozgyika vagy Akácia is.


A 35-40 km repülőgépnél az a "közel". Viszont, ha nincs pont a parton radar, akkor az már horizont alatt.

Pont erről beszélek...

A jövőben amúgy az ilyen stealth repülőgépek észlelhetőségét (különösen a tartósan hangsebesség közelében, vagy kicsivel afelett haladókat) nagyban segíthetik a 360 fokos látószöggel operáló, a légvédelmi rendszerekbe integrált passzív IR szenzorok komplett hálózatai.

Hát, jó költséges elképzelés. Mert ehhez igen hosszú őrjárati időben rendelkező drón kell, hogy afflé "IR AWACS" legyen. De az meg lassú. Meg nem lát el 300-400 km-re, mint AWACS a nem stealth gép ellen. Ha meg 60-80 km-ről van szó, akkor mi védi meg ezeket? Mert lassú 8-10 km-en CAP-elő drónt a loftolt AIM-120 lazán elcsap.

Szárazföldről jó időben esetleg meg. A fenti drón link AWACS izé iszonyatosan drágának és törékenynek tűnik.

Tévedés.

Egy Global Hawk 32 óránál is többet van a levegőben. Az IRST21 Legion Pod hatásos észlelési távolsága nagyon nem 60-80km. Ez kb a MiG-23MLD TP-23L hőpellengátorára volt igaz. Az F-35-ös húsz évvel ezelőtti IR szenzor csomgaja 400km-ről észlelte az akkori érzékenységével a horizonton a rakétaindítást és stabilan követni tudta.
A DAS, a Legion Pod már többszáz km-es látótávolsággal bír, ami a Global Hawk őrjáratozási magasságán komoly potenciál. Egyetlen AWACS se repül 20km-en 32 órán át.


2019-es tanulmány a "InfraRed Search & Track Systems as an Anti-Stealth Approach" témakörben.

http://www.scienpress.com/download.asp?ID=940703

Itt van egy másik:

https://www.sto.nato.int/publications/STO%20Meeting%20Proceedings/RTO-MP-SET-094/MP-SET-094-09.pdf

A Legion Pod már most hálózati alapú, azaz más gépekkel is megosztható az általa detektált céladat.

 

[molnibalage]

A 20km is ugyanolyan kockázat mint az 1-2km.A LAW-25-el ne számolj túl sokáig azt is váltja az ACV A.

30+ tonnás jármű úgy, hogy nincs fegyvertornya

Tévedés.

Egy Global Hawk 32 óránál is többet van a levegőben. Az IRST21 Legion Pod hatásos észlelési távolsága nagyon nem 60-80km. Ez kb a MiG-23MLD TP-23L hőpellengátorára volt igaz. Az F-35-ös húsz évvel ezelőtti IR szenzor csomgaja 400km-ről észlelte az akkori érzékenységével a horizonton a rakétaindítást és stabilan követni tudta.
A DAS, a Legion Pod már többszáz km-es látótávolsággal bír, ami a Global Hawk őrjáratozási magasságán komoly potenciál. Egyetlen AWACS se repül 20km-en 32 órán át.


2019-es tanulmány a "InfraRed Search & Track Systems as an Anti-Stealth Approach" témakörben.

http://www.scienpress.com/download.asp?ID=940703

Itt van egy másik:

https://www.sto.nato.int/publications/STO%20Meeting%20Proceedings/RTO-MP-SET-094/MP-SET-094-09.pdf

A Legion Pod már most hálózati alapú, azaz más gépekkel is megosztható az általa detektált céladat.

Gondolom erre hivatkozol. Nos, egy repülőgéphez képest...

• A teljesítmény úgy egy nagyságrenddel nagyobb, de lehet, hogy kettővel...
• A csóva mérete úgy egy nagyságrenddel nagyobb...
• A Global Hawk túlélőképességét láttuk már. 0.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Allesmor Obranna]

30+ tonnás jármű úgy, hogy nincs fegyvertornya


Gondolom erre hivatkozol. Nos, egy repülőgéphez képest...

• A teljesítmény úgy egy nagyságrenddel nagyobb, de lehet, hogy kettővel...
• A csóva mérete úgy egy nagyságrenddel nagyobb...
• A Global Hawk túlélőképességét láttuk már. 0.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A Global Hawk túlélőképessége nulla, maga a rendszer ott van a high value assets lista élén, szóval elsőként fogják az R-37M-el ledurrantani, ez is tiszta sor.
De az IR képalkotás alkalmazása a stealth technológia ellenében, mint koncepcióban még bőven van tartalék.

 

[angelsoul]

Komolyabb belepofázás részemről kimarad, de akit érdekel a téma, érdemes ezeket elolvasni. Egy pár PDF, melyekből én sokat tanultam:


Egy szuperjó összefoglalás a Stealth témakörről:

THE RADAR GAME

https://secure.afa.org/Mitchell/Reports/MS_RadarGame_0910.pdf

Egy a szerkezeti felépítésekről (mi miért stealth):

STEALTH TECHNOLOGY AND ITS EFFECT ON AERIAL WARFARE

https://idsa.in/system/files/monograph33.pdf

Illetve egy átfogóbb elemzés mindenféle álcázási technikáról a katonai eszközökkel kapcsolatban (szárazföldi, légi, tengeri):

On the Military Utility of Spectral Design in Signature Management: a Systems Approach

https://www.doria.fi/bitstream/handle/10024/152611/Andersson_thesis_full%20%28web%29.pdf?sequence=1&isAllowed=y

 

[Allesmor Obranna]

Visszatérve az IR alapú stealth detektálás jövőjére. Itt teljesen el kell felejteni a hagyományos egy szenzor - egy irányszög - egy céljel felfogást.
Az IRST21 Legion Pod lényege a hálózati megközelítés.
Nagy magasságon, ahol eleve tisztább a légkör, homogén, vagy kvázi-homogén égháttér előtt, ha egy időben, egyszerre több nagyfelbontású és nagy nagyítású IR szenzor, több szögből is detektálja ugyanazt a különbségjelet (és az F-35 sem láthatatlan), akkor akár egy rakétához képest két nagyságrenddel kisebb infravörös sugárforrás is detektálható, körkörös, hálózati alapú megerősítéssel.
“Több szem - többet lát” alapon.
A távoli mozgó IR forrás, mint a háttérhez képesti különbségjel elválasztása a zajtól, pont azáltal lesz lehetséges, hogy egyszerre több, nagyteljesítményű IR pod szenzora fogja detektálni ugyanazt az “anomáliát”.
A nagy teljesítményű fedélzeti számítógépek hálózati műveleteivel a nagymennyiségű adathalmazból kiemelhetővé válik a cél maga.
A távolság és helyszög ismeretében pedig könnyebb lesz lekövetni is a célt.
Az IR képalkotás, mint passzív (ezáltal rejtett) detektálás jövője pedig közvetlenül csak a szenzoros és optikai felbontáson illetve nagyításon múlik.