Talán ez a legnagyobb lényeg! A fehér "angyalpor", ami aranyárban van!
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
- Status
De tartani fogja, afgánból az USA SOHA nem fog teljesen kivonulni. Az az ország gyakorlatilag egy hatalmas kiképzőközpont, minimális veszteségekért cserébe (minimális ahhoz képest, ami máshol lenne) rengeteg ember szerez értékes harci tapasztalatot.
Itt egy alapos elemzés a hatalmas geopolitikai jelentőséggel bíró Dél-kínai tenger státuszáról!
---
"Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a helyzetet, mivel sokan úgy érzik, Kína egyre fenyegetőbben lép fel a tenger ellenőrzése érdekében. Egyes elemzők szerint a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy a jövőben fegyveres konfliktus alakul ki az Egyesült Államok és Kína között.
..
A Dél-kínai-tenger egy 3,5 millió négyzetkilométer területű víztömeg Délkelet-Ázsiában, amely az utóbbi években számos esetben volt diplomácia konfliktus forrása. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tenger stratégiai jelentőséggel bír a környező országok számára, másrészt pedig abból, hogy a mai napig nem sikerült megegyezni a tenger bizonyos részei fölötti ellenőrzés jogáról.
..
Pedig a tét nem kicsi, ugyanis itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének egyharmada, amely több mint 3300 milliárd dolláros forgalmat jelent évente. Emellett a tenger igen gazdag halakban, amely egyszerre jelent élelmet és fontos bevételi forrást a térség országainak. Egyes becslék szerint a világ tengereiből kifogott halak 12%-a innen származik. Az utóbbi évtizedekben továbbá hatalmas olaj- és gázmezőket is felfedeztek a térségben."
..
(A szaggatott barna vonalak jelölik az úgynevezett kilenc sávos területet, amelyre Kína történelmi okokra hivatkozva igényt tart. A területen belül szintén barna színnel kerültek megjelölésre a vitatott jogállású Spratly- és Paracel-szigetek.)
..
"Így nem véletlen az sem, hogy a Dél-kínai-tenger az egyik sarokköve az „Egy övezet, egy út nevű” kínai gigaprojektnek, amelynek fő célja, hogy Kína gazdasági és politikai befolyását kiterjessze a világban. Természetesen a gáz- és olajmezőkre is nagy szüksége van a kínai gazdaságnak, hogy biztosítani tudja a növekedés fenntartásához szükséges nyersanyagot. Emellett katonai szempontból is kritikus lehet Kínának a térség ellenőrzése, mivel a tengeren található Hajnan szigete mellett állomásozik a Kínai Népköztársaság atomflottája."
..
A tengereken történő különböző tevékenységek szabályozásával az ENSZ által elfogadott United Nations Convention on the Law of the Sea (UNCLOS) foglalkozik, amelyet valamennyi térségben lévő ország, köztük Kína is aláírt. Az egyezmény három fontos fogalmat vezetett be a tengeri határok tekintetében:
..
részletek a cikkben:
www.portfolio.hu
---
"Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a helyzetet, mivel sokan úgy érzik, Kína egyre fenyegetőbben lép fel a tenger ellenőrzése érdekében. Egyes elemzők szerint a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy a jövőben fegyveres konfliktus alakul ki az Egyesült Államok és Kína között.
..
A Dél-kínai-tenger egy 3,5 millió négyzetkilométer területű víztömeg Délkelet-Ázsiában, amely az utóbbi években számos esetben volt diplomácia konfliktus forrása. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tenger stratégiai jelentőséggel bír a környező országok számára, másrészt pedig abból, hogy a mai napig nem sikerült megegyezni a tenger bizonyos részei fölötti ellenőrzés jogáról.
..
Pedig a tét nem kicsi, ugyanis itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének egyharmada, amely több mint 3300 milliárd dolláros forgalmat jelent évente. Emellett a tenger igen gazdag halakban, amely egyszerre jelent élelmet és fontos bevételi forrást a térség országainak. Egyes becslék szerint a világ tengereiből kifogott halak 12%-a innen származik. Az utóbbi évtizedekben továbbá hatalmas olaj- és gázmezőket is felfedeztek a térségben."
..
(A szaggatott barna vonalak jelölik az úgynevezett kilenc sávos területet, amelyre Kína történelmi okokra hivatkozva igényt tart. A területen belül szintén barna színnel kerültek megjelölésre a vitatott jogállású Spratly- és Paracel-szigetek.)
..
"Így nem véletlen az sem, hogy a Dél-kínai-tenger az egyik sarokköve az „Egy övezet, egy út nevű” kínai gigaprojektnek, amelynek fő célja, hogy Kína gazdasági és politikai befolyását kiterjessze a világban. Természetesen a gáz- és olajmezőkre is nagy szüksége van a kínai gazdaságnak, hogy biztosítani tudja a növekedés fenntartásához szükséges nyersanyagot. Emellett katonai szempontból is kritikus lehet Kínának a térség ellenőrzése, mivel a tengeren található Hajnan szigete mellett állomásozik a Kínai Népköztársaság atomflottája."
..
A tengereken történő különböző tevékenységek szabályozásával az ENSZ által elfogadott United Nations Convention on the Law of the Sea (UNCLOS) foglalkozik, amelyet valamennyi térségben lévő ország, köztük Kína is aláírt. Az egyezmény három fontos fogalmat vezetett be a tengeri határok tekintetében:
- Az alapvonaltól (azaz az apályvonaltól) számítva 12 tengeri mérföldig (nagyjából 22 kilométer) terjed a parti tenger sávja, ahol egy adott ország kormánya ugyanazon hatáskörökkel rendelkezik, mint a szárazföld felszíne vagy a belső vizek felett.
- A parti tengert határától számítva további 12 tengeri mérföldnyi sáv az úgynevezett csatlakozó övezet. Itt az adott államnak már csak korlátozott szuverenitása van a parti tengeri szakaszhoz képest, azonban vám-, pénzügyi és bevándorlási szabályok betartatása céljából gyakorolhat ellenőrzést a terület fölött. A hajózás és az átrepülés szabadságát azonban biztosítani kell más államok számára, ha ezek nem az előbb említett ellenőrzési funkciók rovására valósulnak meg.
- Az alapvonaltól számítva 200 tengeri mérföldig (nagyjából 370 kilométer) terjed az úgynevezett, kizárólagos gazdasági övezet sávja. Ezen túl már csak a nemzetközi vizek vannak, amely fölött egyik állam sem gyakorolhat ellenőrzést. A kizárólagos gazdasági övezet fogalma azért fontos, mert az egyezmény értelmében ezen a sávon belül az adott államnak kizárólagos joga van tengerfenék feletti vízréteg, a tengerfenék és az altalaj akár élő, akár élettelen természeti erőforrásainak felkutatására és kiaknázására. Ez a Dél-kínai-tenger esetében leginkább halászati, illetve a kőolaj és földgáz kitermelés jogát jelenti, amely kiemelt jelentőséggel bír a térségben elhelyezkedő országok gazdaságában.
..
részletek a cikkben:
Nő a feszültség: olajban gazdag területen veszett össze a világ két legerősebb országa
Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a...
www.portfolio.hu
K
kamm
Guest
Szokasos primitiv kommunista-imperialista hozzaallas. Enyem, mert erosebb vagyok.Itt egy alapos elemzés a hatalmas geopolitikai jelentőséggel bíró Dél-kínai tenger státuszáról!
---
"Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a helyzetet, mivel sokan úgy érzik, Kína egyre fenyegetőbben lép fel a tenger ellenőrzése érdekében. Egyes elemzők szerint a helyzet akár odáig is fajulhat, hogy a jövőben fegyveres konfliktus alakul ki az Egyesült Államok és Kína között.
..
A Dél-kínai-tenger egy 3,5 millió négyzetkilométer területű víztömeg Délkelet-Ázsiában, amely az utóbbi években számos esetben volt diplomácia konfliktus forrása. Ez egyrészt abból adódik, hogy a tenger stratégiai jelentőséggel bír a környező országok számára, másrészt pedig abból, hogy a mai napig nem sikerült megegyezni a tenger bizonyos részei fölötti ellenőrzés jogáról.
..
Pedig a tét nem kicsi, ugyanis itt bonyolódik le a világ tengeri kereskedelmének egyharmada, amely több mint 3300 milliárd dolláros forgalmat jelent évente. Emellett a tenger igen gazdag halakban, amely egyszerre jelent élelmet és fontos bevételi forrást a térség országainak. Egyes becslék szerint a világ tengereiből kifogott halak 12%-a innen származik. Az utóbbi évtizedekben továbbá hatalmas olaj- és gázmezőket is felfedeztek a térségben."
..
(A szaggatott barna vonalak jelölik az úgynevezett kilenc sávos területet, amelyre Kína történelmi okokra hivatkozva igényt tart. A területen belül szintén barna színnel kerültek megjelölésre a vitatott jogállású Spratly- és Paracel-szigetek.)
..
"Így nem véletlen az sem, hogy a Dél-kínai-tenger az egyik sarokköve az „Egy övezet, egy út nevű” kínai gigaprojektnek, amelynek fő célja, hogy Kína gazdasági és politikai befolyását kiterjessze a világban. Természetesen a gáz- és olajmezőkre is nagy szüksége van a kínai gazdaságnak, hogy biztosítani tudja a növekedés fenntartásához szükséges nyersanyagot. Emellett katonai szempontból is kritikus lehet Kínának a térség ellenőrzése, mivel a tengeren található Hajnan szigete mellett állomásozik a Kínai Népköztársaság atomflottája."
..
A tengereken történő különböző tevékenységek szabályozásával az ENSZ által elfogadott United Nations Convention on the Law of the Sea (UNCLOS) foglalkozik, amelyet valamennyi térségben lévő ország, köztük Kína is aláírt. Az egyezmény három fontos fogalmat vezetett be a tengeri határok tekintetében:
A fenti szabályozást a Dél-kínai-tenger vonatkozásában lényegében az összes délkelet-ázsiai ország elfogadta, Kína kivételével. KÍNA UGYANIS EGY ÚGYNEVEZETT „KILENC SÁVOS VONAL” HATÁRÁN BELÜL TÖRTÉNELMI OKOKRA HIVATKOZVA MAGÁNAK KÖVETELI A DÉL-KÍNAI-TENGER TÖBB MINT 80%-ÁT, AMELYRE A NEMZETKÖZI JOG ALAPJÁN MÁS ORSZÁGOK IS IGÉNYT TARTANAK.
- Az alapvonaltól (azaz az apályvonaltól) számítva 12 tengeri mérföldig (nagyjából 22 kilométer) terjed a parti tenger sávja, ahol egy adott ország kormánya ugyanazon hatáskörökkel rendelkezik, mint a szárazföld felszíne vagy a belső vizek felett.
- A parti tengert határától számítva további 12 tengeri mérföldnyi sáv az úgynevezett csatlakozó övezet. Itt az adott államnak már csak korlátozott szuverenitása van a parti tengeri szakaszhoz képest, azonban vám-, pénzügyi és bevándorlási szabályok betartatása céljából gyakorolhat ellenőrzést a terület fölött. A hajózás és az átrepülés szabadságát azonban biztosítani kell más államok számára, ha ezek nem az előbb említett ellenőrzési funkciók rovására valósulnak meg.
- Az alapvonaltól számítva 200 tengeri mérföldig (nagyjából 370 kilométer) terjed az úgynevezett, kizárólagos gazdasági övezet sávja. Ezen túl már csak a nemzetközi vizek vannak, amely fölött egyik állam sem gyakorolhat ellenőrzést. A kizárólagos gazdasági övezet fogalma azért fontos, mert az egyezmény értelmében ezen a sávon belül az adott államnak kizárólagos joga van tengerfenék feletti vízréteg, a tengerfenék és az altalaj akár élő, akár élettelen természeti erőforrásainak felkutatására és kiaknázására. Ez a Dél-kínai-tenger esetében leginkább halászati, illetve a kőolaj és földgáz kitermelés jogát jelenti, amely kiemelt jelentőséggel bír a térségben elhelyezkedő országok gazdaságában.
..
részletek a cikkben:
Nő a feszültség: olajban gazdag területen veszett össze a világ két legerősebb országa
Az utóbbi években egyre nagyobb feszültség kezd kialakulni a Dél-kínai-tengeren, olyannyira, hogy az már az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. A térség ugyan már régóta területi viták tárgyát képezi, az utóbbi évtizedekben felfedezett hatalmas olaj- és gázmezők azonban tovább élezték a...
Hat en meg erosen remelem, a kinaiak ostobasaga vegul oda fajul, hogy addig provokalnak, amig beleszaladnak egy irgalmatlan pofonba a US Navytol es az osszes kornyezo orszagtol (mindenki utalja mar a kinaiakat emiatt a cirkusz miatt korulottuk), mondjuk veszitenek egy draga hajot es akkor hirtelen visszaulnek targyalni.
W
Wilson
Guest
Nem annyira egyértelmű a helyzet ha katonai összecsapásra kerül sor az új fejlesztésű kínai hajó ellenes rakéták miatt az amerikai repülőgéphordozók az ideálisnál nagyobb távolságból lennének kénytelenek működni és mivel Kína Tajvant már a konfliktus elején kiiktatná az amcsiknak nagyon komoly tengeri csapásmérő erőt kellene felvonultatnia az eredményes harc érdekében.Amire jelenleg képesek de napról napra fogy az előnyük és az évtized végére érdekes helyzet állhat elő mivel Kína gőzerővel fejleszti a flottáját, hadseregét,légierejét új minden tekintetben modern és hatékony fegyverekkel szereli fel őket,és már most is nagyon komoly támadóerőt telepített a Tajvannal szemközti kínai partvidékre.És még nem is beszéltünk arról, hogy egy ilyen komoly katonai konfliktus ennyire közel a kínai partokhoz komoly eséllyel magába hordozza az atomfegyverek bevetésének esélyét.
Azért Tajvant nem lenne olyan könnyen kikapcsolható/lenyomható falat.Nagyon komoly hadserege van.Atomfegyverzet nélkül,hátterükben az amcsi logisztikával,nagyon kemény dió lenne az a PLA-nak.Könnyen lehet,hogy fogtörően kemény.US Navynak nem is kéne szó szorossan beleavatkozni a harcokba,csak az utánpótlási utvonalat nyitvatartani.
W
Wilson
Guest
Tajvant már csak a földrajzi helyzete miatt is könnyen kikapcsolják a kínaiak már most olyan mennyiségi fölényben vannak ami zárójelbe teszi a tajvani haderőt.Nem véletlen, hogy az amerikai stratégák nem számolnak komolyan a tajvani haderővel egy ilyen tipusú konfliktus esetén.
Aha.Oszt,mégis hogyan?Merthogy ha nem sziget lenne Tajvan,akkor még csak-csak el lehetne fogadni a dolgot.Mondjuk hegyvidék,ami a védőknek kedvez (Napoleonhoz kötik a mondást,miszerint-Ki hegyi védelemben nem tud szivósan védekezni,az megérdemli a hadbiróságot).De sziget.Partraszálló művelet kell hozzá.Tajvani partvédelem meg korántsem gyenge.Ősöreg M48A5 hk-ik vannak,de a nem túl izmos deszantjárgányok ellen bőven elegendőek.Egész jó légierejük van,és kemény légvédelmük.Korántsem lennének könnyen legyürhető ellenfelek.Amig at USA biztositja az utánpótlást nekik,lényegében a komcsi kina hagyományos harcban nem tudná elfoglalni.Ha az USA magukra hagyja őket,akkor is csak nagyon nehezzen,iszonyú veszteségek árán.
W
Wilson
Guest
A kínai hadsereg már most rövid idő alatt el tudná foglalni Tajvant teljes mértékben felkészült rá de erre egyáltalán nincs rákényszerítve mivel teljesen hermetikusan körül tudja zárni amely minden utánpótlást teljes mértékben kizár.Épp a napokban olvastam egy elemzést, hogy az elemzők azzal számolnak,hogy a tajvani repülőtereket a kínaiak 24 órán belül teljes mértékben kiiktatnák.
Amúgy érdekesség még a témával kapcsolatban hogy azt hiszem 2019 es,( azóta nyilván az emberek hangulata változott) közvéleménykutatás szerint a tajvaniak kb 25% szeretne egyesülni a szárazfölddel, 50% a jelenlegi állapotot akarja fenntartani és 25% szeretne függetlenedni, a két 25% os tábor megoszlik ennek módjával, gyorsaságával kapcsolatosan. Illetve Tajvan lakosságának 10% dolgozik a szárazföldön, és nagyon jól élnek ebből a kapcsolatból.
A népnek a jelenlegi állapot lenne szerintem a legjobb ha fennmaradna. Csak hát sokan szeretnék felhasználni a szigetet ilyen olyan módon a szárazföld ellen, és itt nem elsősorban katonailag értem.
Ja, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság kb 10% lenne hajlandó fegyveres harcban megvédeni a szigetet.
Ezek alapján kérdéses a védelem acélossága, ki tudja hány % lenne akik átállnak, kollaborálnak, és ügynökök.
A népnek a jelenlegi állapot lenne szerintem a legjobb ha fennmaradna. Csak hát sokan szeretnék felhasználni a szigetet ilyen olyan módon a szárazföld ellen, és itt nem elsősorban katonailag értem.
Ja, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság kb 10% lenne hajlandó fegyveres harcban megvédeni a szigetet.
Ezek alapján kérdéses a védelem acélossága, ki tudja hány % lenne akik átállnak, kollaborálnak, és ügynökök.
Időintervallumokat nézz. Tajvan az utolsó békés éveit éli véleményem szerint, amit mi sem fejez ki jobban, mint a tajvani és az USA védelmi terveinek változása.
Tajvan
1990-es évek: Tajvani terv, hogy a szoros fölött megállítják a kínai légierőt (F-16, FC-K-1 meg F-5 jelentős fölény volt mindősében + E-2C) és szétlőnek elég hajót, hogy ami partra ér, azt eltaposhassák. Volt akkor Kínának sokezer J-7 (MiG-21), meg Q-5 (MiG-19) csapásmérő - meg örültek annak a pár Szu-27-nek, amit az oroszoktól beszereztek. Kemény, hagyományos háborúra készültek, ahol szét tudták verni a rosszul felszerelt kínai haderőt.
2020+: Légierőt előre leírják, azok valszeg fel sem tudnak szállni, a repülőtereiket az első órában porrálövi az az 1000+ IRBM. Ami meg igen, azt lemészárolják a Szu-35/J-20 kötelékek többszörös számbeli fölényben. Ma már az első óráktól gerillaháborúra készülnek - mert nem tehetnek mást. Lásd az új védelmi programjukat, abban van minden.
USA:
1990-es évek: Kb. "belefullasztunk párezer kínait a szorosba" - és simán megtették volna, az US haderő az abszolút csúcson volt, vita nélkül.
2020+ : A NAVY kezdi felismerni, hogy a tengeren lassan komolyabb fenyegetés van, mint a Szovjet flotta valaha is volt. A CVN kötelékeket konkrétan az A2/AD hálózat kinyomja csapástávolságból (hacsak nem mennek 6 AEGIS hajó/CVN aránnyal). A tengeralattjáró fronton vannak csak jelentős előnyben, de az csak részben megoldás. Az első szigetvonalon belül az USN felszíni egységekkel nem képes szabadon mozogni háború esetén.
A tengerészgyalogság már nem akar ARMY-t játszani, gyors könnyű erőként a mozgékonyságra mennek át - halk beismerése, hogy erőből már nem fognak partra jutni.
Ez a katonai oldal, ami már rég azt jelenti, hogy átbillentek a hadbalépés értékének maximumán.
Kína immáron akkora fenyegetés és erő, hogy az USA nem fog háborúba menni Tajvanért, mert bár nyernének, de már akkora lenne az ár, amit nem ér meg (és napról napra egyre nagyobb). Egyszerűen Kína teljesen hazai pályán játszik (túl közel van nekik és távol az USA számára) - de az igazi baj, hogyha elkezdenek kínaiakat ölni, olyan ellencsapás jön, amihez képest az iráni rakétázás babazsúr volt. Tajvan védelmét lehetett lebegtetni, amíg Kina egy rongyos hadsereggel rendelkezett - ma olyan pofátlanul vehetik el, minta oroszok Krímet. Mert beléjük sem akart komolyan kötni senki, Kínába meg mégúgy sem fog.
BM slavókkal is csak ideiglenessen tudná kiiktatni a taivani reptereket.És a partvédelem mozgékony ASM fegyvereit meg azokkal sem.
Elósször partra kéne szállni és kialakitani a hidfőt.Na,már itt bajban lennének.Már itt bajban lennének.Taivan keleti partja nyitott a nemzetközi vizekre.US Navy feladata csak annyi,hogy nem ismeri el a komcsi kina zárlatát,és behajózik a nemzetközi vizeken Taivanba-kisérve az utánpótlást.Nem támadja meg a KNK-t.PLA vezetése meg ha támad,számithat Okinawárol,Guamrol az USAF ellencsapására is.Egyenes út az eszkalációra-az atomháborúra.Helyükben én nem támadnék.Inkább ugyanazzal próbálkoznék,mint az amcsik Vietnámban-aknásitással.Csakhogy a vietekkel ellentétben az amcsiknak jó az aknaszedő képességük.
De amig a taivaniak akarnak harcolni,magukra hagyva is olyan veszteségeket okoznának,hogy az akár ki is fulladhat a komcsi támadás.És a saját legfontosabb kereskedelmi útvonalaik is háborús zónává válnak közben-gazdaságilag is megroppanthatná ez a KNK-t.
Egy Mao 2.0 szerű vezető kellene hozzá,hogy ezt a sok kockázatot és árat bevállalja.
Afrika lesz (nem lesz, már az) a következő hadszíntér, senki nem fog dalolva meghalni egy konvencionális tengeri háborúban a kínai partoknál.
W
Wilson
Guest
Lásd angelsoul kommentjét velősen leírta a helyzetet, hidd el olyan mennyiségi fölényben vannak(minőségben sem maradnak el),hogy esélye sem lenne Tajvannak a repterekről pedig annyit,hogy mint írtam azzal a Tajvaniak sem számolnak egy napnál tovább.
Ez kb igaz.Csakhogy forditva is.Róka fokta csuka,patthelyzet.KNK le tudná gyűrni Taivant,csak sokba kerülne.Ha meg mégis megkapják az USA utánpótlást,akkor meg könnyen csöcsre szaladhatnak.Közvetlen támadás az US Navy ellen atomháborút jelentene.Forditva dettó.Amcsi közvetlen támadás a PLA ellen atomháborút jelent.Egyik sem fogja meglépni.
A helyzet kulcsa nem katonai sikon van,hanem társadalmi sikon.Amig a taivaniak akarnak harcolni a KNK haderő ellen,addig nem éri meg a katonai megoldás.Társadalmi/erkölcsi/lelki szinten kell elösször megtörni a taivani ellenállási képességet,nem katonailag.
Vagyis a KNKnak minden kardcsörtetés ellenére semmi érdeke nincs egy taivani katonai invázióban.Sokkal jobban megfelel neki egy lassú gazdasági alapú függésbe hozás,és a hibrid háború soft eszközeivel lassan elérni célját.
Valójában a légierőt is gerillataktikával akarják bevetni.A partraszállás ellen ugyanúgy gerillataktikával akarják bevetni az ASMeket.Hadászati védelemre meg Taivan ideális.Egy hegyes sziget.Amig a taivaniak elszántan ellenállnak,a PLA bajban van.
Az egész egyszerűen nem éri meg.A KNK számára sokkal több lenne a kára a dolognak,mint a haszna.És akkor még az atomháború kockázatával nem is számoltunk.
És szerintem is sokkal inkább az afrikai neokolonialista műveleteikhez kell majd nekik a flotta,és nem Taivan értelmetlen lerohanásához.
Az utolsó két bekezdèsen van a hangsúly. Kûlönösen, mert ez jobban megfelel a kinaiak mentalitàsànak. A nagy bunkósbot ( a katonai erő) mindig inkább a háttérben fog maradni.
W
Wilson
Guest
Ezzel a gazdasági megoldással már megpróbálkoztak a 2000-s évek elején mrgnyitották a gazdaságukat Tajvan előtt,hogy így asszimilálják és így olvasszák magukba Tajvant,csak hogy ez nem jött be a Tajvani amerikai kapcsolatok megerősödtek ahogyan a tajvani függetlenségi törekvések is a jelenlegi tajvani elnök Caj Jing-ven éppen ezt a függetlenségi törekvést meglovagolva került hatalomra,és a jelenlegi Kínai elnök Hszi Csin-ping pedig elérkezettnek látja az időt,hogy leszámoljon a korábbi évtizedek alacsony intenzitású kínai külpolitikával,mivel úgy gondolja (szerintem teljesen jogosan),hogy az USA világ hegemóniája a 2008-s gazdasági válságban végzetesen megroppant, és ideje,hogy Kína végre elfoglalja az méltó helyét a világban.Hszi Csin-ping nem habozna fegyverrel elfoglalni Tajvant és mint említettem ezt könnyedén megtehetik.
W
Wilson
Guest
A légierőt Tajvan a repülőterek nélkül nem tudja még gerillataktikával sem hosszabb ideig üzemeltetni és Kína könnyedén el tudja szigetelni Tajvant mindenféle utánpótlástól és osztva angelsoul álláspontját Amerika nem fog ekkora áldozatot vállalni Tajvan érdekében Kínával szemben.És hidd el Kína igenis ha úgy alakul hajlandó áldozatokat hozni Tajvan visszacsatolása/asszimilálása érdekében,a tajvani lakosság pedig külső segítség híján hamar abbahagyná a partizánosdit.
- Status