T
Törölt tag
Guest
Tán 5kg (?) Hidrogén belefér, szóval neked elég csak havonta a cseretelepre elbringáznod ezzel.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
Tán 5kg (?) Hidrogén belefér, szóval neked elég csak havonta a cseretelepre elbringáznod ezzel.
M
molnibalage
Guest
Hány kilós ez a tartály? Mert pont nemrég adtunk ajánlatot valamire, ahol megnéztem a H2 palackokat és 70 kiló táján voltak ezek a vackok 300 barg nyomás táján.
Tán 5kg (?) Hidrogén belefér, szóval elég csak havonta a cseretelepre elbringáznod ezzel.
T
Törölt tag
Guest
Fogalmam sincs, de üvegszál erősítésű epoxy az egész, szóval érzésre könnyebbnek kell lennie mint az alu gázpalacknak.
Akkor a szokásos ütemben irány a tüzép, Nagyanyámnál van még belőleUgyan, majd biciklivel haza hordod a Hidrogén csere palackot, mint régen vidéken.
M
molnibalage
Guest
Ok, tegyük fel, hogy ezt az egész hülyeséget lenyomják az emberek torkán.
Akkor az új épületben RB-s besorolású dolgokat kell tenni? Mert az iparban, ahol H2 van ez van.
T
Törölt tag
Guest
Nem, és sajnos fel is robbannak majd páran, pont úgy mint manapság a gázzal, vagy egyéb idióták miatt.
Megszokják majd az emberek.
El tudod képzelni mennyivel tűzveszélyesebb egy benzin/dízel autó, mint egy lovaskocsi?
M
molnibalage
Guest
A kocsi nem rúg és nem harap meg...Nem, és sajnos fel is robbannak majd páran, pont úgy mint manapság a gázzal, vagy egyéb idióták miatt.
Megszokják majd az emberek.
El tudod képzelni mennyivel tűzveszélyesebb egy benzin/dízel autó, mint egy lovaskocsi?
Mekkora a nyomás ez? 700bar ha 70MPa van ráírva? Szerintem ez elég nagy nyomásugrás. Mi lesz ha hazafelé elnyalok a bringával amin viszem ezt műanyag tartályban?Nem, és sajnos fel is robbannak majd páran, pont úgy mint manapság a gázzal, vagy egyéb idióták miatt.
Megszokják majd az emberek.
El tudod képzelni mennyivel tűzveszélyesebb egy benzin/dízel autó, mint egy lovaskocsi?
Tán 5kg (?) Hidrogén belefér, szóval neked elég csak havonta a cseretelepre elbringáznod ezzel.
Egy PB gázpalack 25,4 literes és 11,5 kg PB gázt tartalmaz. 70 MPa nyomáson 5 kg hidrogén majdnem 80 liter. Szóval ez bő 3-szor akkora, mint egy PB gázpalack. Jó nagy böhöm. Nem vagyok benne biztos, hogy egy biciklin olyan könnyen el lehetne vinni. Viszont 11,5 kg PB kiváltására 4,4 kg hidrogén szükséges. Tehát sokkal kisebb nem lehetne, ha nem akarja valaki a fél életét hidrogén szállítással tölteni.
Egyébként a hidrogénes autóknál is vagy kicsi a hatótávolság, vagy jó nagy helyet foglal el a tartály.
Az árát most hagyjuk.
De mindenképpen az a cél, hogy felrobbantsuk az embereket?
Amúgy nekem pár évig volt szerencsém PB gázpalackos fűtéshez. Nem túl jó móka. A vezetékes gáz összehasonlíthatatlanul jobb.
Amikor még bőven lehetne azzal foglalkozni hogy szigeteljék a házakat, lecseréljék a vegyes tüzelést gázra, akkor ehelyett már a földgázt is közellenségnek nyilvánítják, pedig az a legtisztább, leghatékonyabb helyi fűtési mód. De hiába van a metánban 4 hidrogén atom, az az egy szál szénatom is szúrja a szemét egyeseknek.
Arról persze mély hallgatás van, hogy a hidrogént mégis hogyan állítják majd elő. Hogy ennek hányszoros az áramigénye a jelenlegi kapacitásokhoz képest. Hogy mennyire pocsék, hányszorosan rosszabb az energia oda-vissza alakítgatásának hatásfoka ahhoz képest, mintha helyben, közvetlenül az elsődleges energiahordozót használnánk fel, egy magas hatásfokú gázkazánban. Hogy hányszorta többe fog ez kerülni.
Ha értelmes, gazdaságos, működőképes lenne a hidrogénre való átállás, akkor nem azzal kellene kezdeni, hogy betiltják a hagyományos alternatíváját.
De ha nincs ráütve valamire a zöld lobbi megújuló pecsétje, azt be kell tiltani, különben az alkalmatlan, drága és a valóságban, élettartamuk során messze többet szennyező megújulók nem lesznek versenyképesek.
semmi sem fog történni. Az első ballisztikai szimulációs tapasztalatokat ilyen üvegszálas tartályokon szereztem - azokban klórgáz van. Az elrobbanó köszörűkorong-tárcsa sem tett benne nagy kárt. Ettől eltekintve én piszkosul fosok a hidrogéntől.
Hegesztésnél sokszor használjuk, mert a rozsdamentes csövek hegesztésénél az argonhoz 10%-nyit adva nagyon jó minőségű gyököt lehet hegeszteni, futtatási színek nélkül és a hidrogén miatt az ömledék is "jobban viselkedik". Viszont a hegesztés után ott marad a gáz. Ezzel mit lehet csinálni? Bizony, be kell gyújtani. A hidrogén MINDIG le kell fáklyázni, mert bent marad a csővezetékben.
El lehet képzelni, hogy mennyire menő egy Százhalombattánál úgy 20x nagyobb vegyipari komplexumban egy 400mm-es átmérőjű, mondjuk 12 méteres csővezeték-szakaszt így lefáklyázni. A legtöbbször ég, de nem mindig. Ha nem ég, akkor robban. Most már az 5%-ig határeset.
Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy majd hogyan akarják kiépíteni a városi 350 vagy 700baros csőhálózatot. A 350bar-os nyomásnál még lehet hegeszteni a csöveket, de a 700bar már menetes karimák. Aztán jön a következő okosság, hogy az ilyen veszélyes anyagokat továbbító vezetékeket TILOS betakarni (kivéve a földgáz távvezetéket, de a csővezeték agyon van szenzorozva), szóval ezt kellene városi szinten megoldani. Mennyi karimás kötés lenne ez? Hol lehetne ennyi csak a karimákat legyártani?
Ha valami 350bar felett megy, ott olyan brutális anyagelőírások vannak, hogy ihaj. Egy-egy ilyen tökmag, DN25-ös karima alsó hangon mire le van bizonylatolva egy egyszerű, de bevált ökölszabályt követve (amekkora a nyomás, annyiba kerül a DN25-ös karima euróban, a következő nagynyomású méret lenne a DN50, ez meg ennek a duplája és így tovább) vajon mennyi lenne mondjuk a XI.kerületben?
Aztán arról nem is beszélve, hogy mondjuk a földgáz büdös, egyszerre érzed, kapásból be tudsz telefonálni. Ezzel szemben a hidrogén színtelen, szagtalan, a legkönnyebb gáz. Ha szivárog, nem érzed, cserébe majd négyszer olyan széles a robbanási határértékek sávja, mint a metán esetében. Sok sikert bevinni a városba és mindezt biztonságosan.
Nem is értem a ződeket. Fosnak az atomenergiától, de elég egy hidrogén-szivárgás egy tömbház közelében meg egy cigicsikk aztán volt tömbház, nincs tömbház.
M
molnibalage
Guest
Minek kell ekkora nyomás? Ga tárolni akarod, akkor kell . Egyébként miért? Most akkor folyékonyan akarod szállítani?
Amúgy ezt is lehetne szagositani. Mert nem a metánt érzed...
A 700bar az alacsony energiasűrűség miatt van, így akarják térfogategységben eltárolt fajlagos energiasűrűséget növelni. A 700bar az autóiparból jön - a hatótáv miatt, meg a rendelkezésre álló szűkös térfogat miatt egy autóban.
Folyékony szállításra gondoltam, mivel a városokban, megújulókból előállított H2 egy vicc. A folyékony hidrogént most is kamionok szállítják, de valahol ezt is el kell tárolni. Ezt csak egy csomó, kicsi tárolóban lehet megcsinálni, hogy a nyomás miatt ne legyen komplikált a tartály (vagy lehet mélyhűteni..). A tartály és az autó között kellenek szerelvények, csővezetékek, vagy ha nagyobb mennyiséget tárolnak és a csővezetéket 30 méterre kell elvinni, akkor is ott a kihívás a karimával és a szivárgással.
Hozzánk naponta 4-5 kamionnyi hidrogén jön pluszban. Egyszerűbb volt így, mint a levegő-cseppfolyosítótól kiépíteni egy hosszú csővezetéket egy csomó robbanásveszélyes berendezés között. Egy kamionon van pár hosszú szivartartály, azok mind 350bar-os tartályok. A hozzátartozó csővezeték szintén így van kialakítva, így nem kell megint egy cyro-kompresszort szerelni a végfelhasználóhoz.
Itt látom amúgy az egyik fő problémát. Amennyi hidrogénről ezek álmodnak, annyi nincs, ha meg valami csoda folytán lesz, akkor hogy lesz tárolva és szállítva és elosztva? Kimegy a Linde dízelkamionja és feltölt egy kutat, majd jön a Toyota és örül neki, hogy mekkora ződ? Ezért lesz szerintem a helyben gyártott hidrogén favorizálva - de ennek a költségvonzatát sem látom sehol.
A Linde küldött egy promós anyagot, hogy építenének ki nálunk egy hidrogénes töltőkutat. A napi teljesítménye a rendszernek 800kg hidrogén lenne és 20 órán keresztül mehet egy nap. Ez elvileg napi 160 tankolás lenne - 5kg-val számolva. Ehhez kellene naponta 1,6MWh áram. Helyben termelné a hidrogén és helyben tárolná el egy tartályban. Jelenleg 230 elektromos autó van a munkahelyen, ami csak a telephelyen van használva. Ezeket az egyik gázos erőműből töltik. Az az elképzelés, hogy ezeket így lehetne megújulóból hajtott hidrogén-töltőállomással kizöldíteni. A töltőállomás kb. 20x25 méter alapterületű lenne. A nagy kérdés, hogy honnan jönne a napi 1,6MWh, 160 tankolásra. Ezzel a rendszerrel kb. 3kWh lenne 1kg hidrogén.
Szagosítani lehet, csak más kérdés, hogy az autókban az ionmembrán mennyire örülne neki
M
molnibalage
Guest
Akkor ez itt és most el lehet felejteni. Aki szerint ipari üzemen kívül több száz barg-s rendszer kell az nettó barom.A 700bar az alacsony energiasűrűség miatt van, így akarják térfogategységben eltárolt fajlagos energiasűrűséget növelni. A 700bar az autóiparból jön - a hatótáv miatt, meg a rendelkezésre álló szűkös térfogat miatt egy autóban.
Folyékony szállításra gondoltam, mivel a városokban, megújulókból előállított H2 egy vicc. A folyékony hidrogént most is kamionok szállítják, de valahol ezt is el kell tárolni. Ezt csak egy csomó, kicsi tárolóban lehet megcsinálni, hogy a nyomás miatt ne legyen komplikált a tartály (vagy lehet mélyhűteni..). A tartály és az autó között kellenek szerelvények, csővezetékek, vagy ha nagyobb mennyiséget tárolnak és a csővezetéket 30 méterre kell elvinni, akkor is ott a kihívás a karimával és a szivárgással.
Hozzánk naponta 4-5 kamionnyi hidrogén jön pluszban. Egyszerűbb volt így, mint a levegő-cseppfolyosítótól kiépíteni egy hosszú csővezetéket egy csomó robbanásveszélyes berendezés között. Egy kamionon van pár hosszú szivartartály, azok mind 350bar-os tartályok. A hozzátartozó csővezeték szintén így van kialakítva, így nem kell megint egy cyro-kompresszort szerelni a végfelhasználóhoz.
Itt látom amúgy az egyik fő problémát. Amennyi hidrogénről ezek álmodnak, annyi nincs, ha meg valami csoda folytán lesz, akkor hogy lesz tárolva és szállítva és elosztva? Kimegy a Linde dízelkamionja és feltölt egy kutat, majd jön a Toyota és örül neki, hogy mekkora ződ? Ezért lesz szerintem a helyben gyártott hidrogén favorizálva - de ennek a költségvonzatát sem látom sehol.
A Linde küldött egy promós anyagot, hogy építenének ki nálunk egy hidrogénes töltőkutat. A napi teljesítménye a rendszernek 800kg hidrogén lenne és 20 órán keresztül mehet egy nap. Ez elvileg napi 160 tankolás lenne - 5kg-val számolva. Ehhez kellene naponta 1,6MWh áram. Helyben termelné a hidrogén és helyben tárolná el egy tartályban. Jelenleg 230 elektromos autó van a munkahelyen, ami csak a telephelyen van használva. Ezeket az egyik gázos erőműből töltik. Az az elképzelés, hogy ezeket így lehetne megújulóból hajtott hidrogén-töltőállomással kizöldíteni. A töltőállomás kb. 20x25 méter alapterületű lenne. A nagy kérdés, hogy honnan jönne a napi 1,6MWh, 160 tankolásra. Ezzel a rendszerrel kb. 3kWh lenne 1kg hidrogén.
Szagosítani lehet, csak más kérdés, hogy az autókban az ionmembrán mennyire örülne neki
Erre nem lehet mást mondani. Nem csak áramlástani okai vannak annak, hogy a városokban nem 63 barg-s a gázrendszer...
Hogyan? A hidrogén nem energiaforrás, hanem hordozó.
Mitől lesz az a jövő, ami azzal kezdi energiahordozó létét, hogy a hatásfoknak kb. -50%-ot odaver?
Volt itt szó korábban a paksi törésvonalról, ezért mutatok egy térképet: Találkoztam egy térképpel a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen, amelyet máshol nem láttam. Itt a földrengések és a törésvonalak egyszerre szerepelnek a térképen.
Ha ezeket a veszteségeket ( :a hidrogén nagynyomású sűrítése, a tartály többlet-tömege --ami jelenleg inkább spec acél-tartály--, (és ez a jelenlegi fosszilis üzemanyagú autóktól elvárt 4-500 km hatótávra vetítve), ezek miatt a többlet súly miatt becsült további tömegnövekedés, ...) akkor ez hány százalékos veszteséget jelenthet közelítőleg.
Egy -tól/-ig becslés???
Volt itt szó korábban a paksi törésvonalról, ezért mutatok egy térképet: Találkoztam egy térképpel a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen, amelyet máshol nem láttam. Itt a földrengések és a törésvonalak egyszerre szerepelnek a térképen.
Earthquake Maps / Földrengés térképek
www.georisk.hu
T
