Vagy csak emlékeztek mit ígértek Gorbinak meg a SZU-nak ?
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
P
Pogány
Guest
Putyin: az Egyesült Államok biztos lépésekkel halad a Szovjetunió útján
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229358/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229358/
Lesz itt SZU2.0, csak most nyugaton 
T
Törölt tag
Guest
Mindegy, csak ezúttal hagyjanak ki a komcsi rémálomból. 2x elég volt.Lesz itt SZU2.0, csak most nyugaton
Készüljünk a nyugati menekültekre?
W
Wilson
Guest
Ukrajna titánnal, cirkóniummal és kaolinnal kötötte magához Oroszországot
llusztráció: inventure.com.ua.
Oroszország a stratégiai ásványi anyagok egyharmadát és a ritka ásványi anyagok 60%-át importálja. Ez pedig kockázatot jelent Oroszország nemzetbiztonságára nézve. Ezt a számvevőszéki jelentés tartalmazza. Ukrajna például 2018-2020-ban a titángyártáshoz szükséges nyersanyagok 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át biztosította.
"Az egyes ásványi nyersanyagtípusok érceinek alacsony minősége, a kitermelésük és feldolgozásuk hatékony technológiai megoldásainak hiánya miatt egyes stratégiai és ritka ásványi nyersanyagtípusok kitermelése elégtelen, ami részleges, illetve egyes esetekben teljes behozatalukat teszi szükségessé" - áll a Számvizsgálói Kamara által közzétett "Az állami altalaj alap hatékonyságának értékelése a 2018-2019-es és a 2020-as időszak vonatkozásában az alapipar fenntartható ellátása érdekében" című jelentésben.
Az ügynökség szerint 2018-2020-ban Oroszország mangán-, króm-, titán- és lítiumszükségletét teljes mértékben importból fedezték, míg a cirkónium esetében a külföldi beszerzés 87,2%-ot tett ki. "A vizsgált időszakban a nem stratégiai, de az ipari fejlődés szempontjából fontos, ritka ásványi anyagtípusok esetében is magas az import aránya: jód - 100%, folypát - 95%, öntödei gyártásra szánt bentonit - 89,6%, kaolin - 68,3%" - áll a számvevőszéki jelentésben.
Illusztráció a számvevőszéki jelentésből.
Az ügynökség megjegyezte, hogy három év alatt összesen a stratégiai ásványi anyagok több mint egyharmadát és a ritka ásványi anyagok több mint 60%-át (figyelembe véve az újraelosztásból származó importot) jelentős mennyiségben importálták.
Egyes ásványi anyagokat illetően Oroszország ugyanakkor nem egészen a vele baráti viszonyt ápoló országoktól függ. Például 2018-2020-ban Ukrajna a titán nyersanyag 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át szállította.
"Kazahsztán az importált króm 87%-át és az importált réz 73,2%-át, a lítium 70,7%-át Chiléből, a bauxit 83,3%-át Kínából, Mongólia pedig a folypát 85,2%-át importálta" - idézte a számvevőszék a beszerzési adatokat. Az ügynökség úgy véli, hogy az importellátásban bekövetkező zavarok kockázatot jelenthetnek a vas- és színesfémkohászat, a hadiipari komplexum, a repülőgépipar, a vegyipar és az orvostudomány teljes körű működésére.
"Az állami altalaj alap kezelése nem elég hatékony. A szűkös stratégiai ásványi anyagok importhelyettesítésére vonatkozó intézkedéscsomag hiánya kockázatot jelent az ország nemzetbiztonságára nézve egy bizonytalan külpolitikai helyzetben" - olvasható a jelentés egyik következtetésében.
Oroszország nagymértékű függősége az importált ásványi anyagoktól nem újdonság. A természeti erőforrások minisztériumának az orosz ásványkincsek állapotáról és felhasználásáról szóló 2019. évi állami jelentése szerint például Oroszország rendelkezik a világ egyik legnagyobb titán nyersanyagbázisával - a világ készleteinek 12,5%-át teszi ki. Az ország hozzájárulása a titánkoncentrátumok globális termeléséhez azonban csak 0,04%.
2019-ben Oroszország 446 ezer tonna TiO2-t bányászott, de szinte az egészet elvesztette - mindössze 3,1 ezer tonna TiO2-t bányásztak ki. Ezért 75 ezer tonna titánpigmentet és 45,9 ezer tonna titánszivacsot állítottak elő külföldi nyersanyagokból - derül ki az állami jelentésből.
Az orosz PSC VSMPO-AVISMA Corporation a világ legnagyobb titángyártója. Ügyfelei között olyan hajtómű- és repülőgépgyártó vállalatok vannak, mint például a Boeing és az Airbus. Oroszországban a titántermékeket elsősorban a repülőgépiparban (kb. 60%), valamint a hajóépítésben és az olaj- és gázfúró platformok építésében (16%) használják. A titán a gépgyártásban, a színesfémkohászatban, a vegyiparban és az orvostudományban is használatos. A VSMPO-AVISMA a titángyártáshoz szükséges összes nyersanyagot Ukrajnából importálja.
Illusztráció a Környezetvédelmi Minisztérium 2019. évi helyzetjelentéséből.
"2015 óta a titán (főként ilmenit) koncentrátumok oroszországi importja legalább évi 220 ezer tonnát tesz ki. 2019-ben 13%-kal nőtt az előző évi értékhez képest, és 304,5 ezer tonnát tett ki. Ukrajna maradt a fő beszállító (a szállítások 85%-a), amely ilmenit-koncentrátumot szállított a Malyshevskoye (61-63% TiO2), Volchanskoye (64-66% TiO2), Irshanskaya csoportból (55-57% TiO2) és rutil-koncentrátumot (94-95% TiO2) a Malyshevskoye lelőhelyről. A más országokból érkező szállítások viszonylag kicsik és rövid távúak voltak", - jegyezte meg a természeti erőforrások minisztériumának állami jelentésében.
Az ukrajnai lelőhelyek jelenleg nagyrészt a DF csoport és a JSC OGHK ellenőrzése alatt állnak. Az előbbi a kegyvesztett oligarcha, Dmytro Firtash tulajdona, aki évek óta Ausztriában él, ahonnan az amerikai hatóságok követelik kiadatását az Egyesült Államoknak. A második bányavállalat viszont 2019 óta az Ukrán Állami Vagyonalap irányítása alatt áll.
2012-ben a VSMPO-AVISMA 75%-os részesedést vásárolt a Limpieza csoportban, amely a Dnyepropetrovszki régióban található Volcsanszkoje lelőhelyen található ilmenit-cirkónium homok bányászati engedélyével rendelkezik. A vállalat 2020-as pénzügyi jelentése szerint a mezőn 2016-ban kezdődött meg a termelés. Az ukrajnai lelőhely tartalékát 5 millió tonnára becsülik ilmenitből, rutilból, cirkóniumból és egyéb ásványokból.
Andrej Alekszandrov, az Államközi Titán Szövetség vezetője a Rare Earthsnek elmondta, hogy Oroszországban több olyan lelőhely is van, amely titán nyersanyagot és ilmenit koncentrátumot termel.
"De vagy az árfeltételek nem túl megfelelőek, mert nem ez a fő termék, vagy elég messze, a Távol-Keleten találhatóak, és a szállítási költség nagyon nagy szerepet játszik. A VSMPO-AVISMA a tambovi régió központi lelőhelyének fejlesztésén gondolkodott. De ehhez természetesen nagy tőkekiadásokra lenne szükség. És el kell dönteniük, pénzeszközöket kell elkülöníteniük, konkrét terveket kell készíteniük és fejleszteniük" - mondta Andrej Alekszandrov. Kijelentette, hogy a VSMPO-AVISMA Corporationnek magánpartnerre van szüksége a Centralnoje lelőhely fejlesztéséhez: "A pénz ott nagyon nagy szerepet játszik. Mert komplex módon kell fejleszteni, mert a titánon kívül más érctermékek is léteznek.
A VSMPO-AVISMA Corporation nem válaszolt az EADaily megkeresésére. Andrej Alekszandrov azonban megerősítette, hogy az orosz gyártók számára kockázatot jelent az import szükségessége, és még mindig a Szovjetunió "valóságában" kénytelenek dolgozni.
"Egy időben a Szovjetunióban nagyon szoros együttműködés volt a különböző köztársaságok vállalatai között. Ukrajna ércbányászattal, Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán titánszivacs-gyártással foglalkozott... A Szovjetunió összeomlása után rendkívül fontos volt az együttműködés ilyen szintű fenntartása, a gazdasági kapcsolatok megőrzése. Sok mindent tettünk már ennek érdekében, többek között egyesületünk erőfeszítései révén. És még most is, az Ukrajnával való meglehetősen bonyolult politikai kapcsolatok ellenére, az együttműködés fontos aspektusaiban közös nyelvet találunk. Az ukrán bányászati és feldolgozó üzemek pedig technikailag nagyon függnek a hagyományos orosz fogyasztóktól. Nagyon nehéz számukra belépni a nyugati piacokra. A folyamatos együttműködés létfontosságú ezen ukrán vállalatok és városok számára. Ezért így vagy úgy, de mindenki nagyon érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok megőrzésében" - mondta a Titánok Államközi Szövetségének vezetője.
Az orosz természeti erőforrások minisztériuma valójában egyetért a számvevőszék megállapításaival Oroszország importfüggőségének okairól. "Ennek számos tényező az oka: a minőségi érceket tartalmazó lelőhelyek azonosítására vonatkozó kutatások teljes hiánya, az ércek és koncentrátumok hatékony feldolgozási technológiáinak hiánya, a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejletlensége a lelőhelyek területén stb." - mondta a minisztérium az EADaily-nek.
Ugyanakkor a természeti erőforrások minisztériuma úgy véli, hogy Oroszország ásványi nyersanyagbázisán belül vannak olyan lelőhelyek, amelyek kiaknázása kielégítheti a hazai keresletet szinte minden típusú ásványi anyagból, amelyekből hiány van, és megteremtheti az áruk exportjának feltételeit. "Jelenleg a kiosztott altalaj alapban olyan (feltárt vagy fejlesztés alatt álló) mezők vannak, amelyek várhatóan a közeljövőben üzembe helyezésre kerülnek, és amelyek kisebb-nagyobb mértékben képesek lesznek ellátni a hazai fogyasztókat a szükséges nyersanyagokkal. A Minprirody sajtószolgálata az EADaily megkeresésére adott válaszában közölte: "a fel nem osztott altalaj alapban olyan szűkös nyersanyagokkal rendelkező, köztük stratégiai fontosságú mezők is találhatók, amelyek kiaknázása jelentősen csökkentheti vagy teljesen megszüntetheti az importtól való függőséget".
A minisztérium hozzátette, hogy a Szövetségi Ügynökség a régiókkal és a szövetségi tárcákkal közösen megkezdte a fel nem osztott altalaj alapok engedélyezési eljárását a befektetők keresésével: "a fel nem osztott altalaj alapok ezen objektumainak árveréseit, amennyiben a szövetségi végrehajtó hatóságoktól időben megkapják az összes szükséges jóváhagyást, az idei év negyedik negyedévében tarthatják meg.
A természeti erőforrások minisztériuma hozzátette: "Tematikus munkát végzünk, hogy meghatározzuk a ritka (beleértve a stratégiai) ásványi anyagok, ércek lelőhelyeinek azonosításának lehetőségét, amelyek minősége megfelelne a modern ipar követelményeinek, ".
EADaily
llusztráció: inventure.com.ua.
Oroszország a stratégiai ásványi anyagok egyharmadát és a ritka ásványi anyagok 60%-át importálja. Ez pedig kockázatot jelent Oroszország nemzetbiztonságára nézve. Ezt a számvevőszéki jelentés tartalmazza. Ukrajna például 2018-2020-ban a titángyártáshoz szükséges nyersanyagok 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át biztosította.
"Az egyes ásványi nyersanyagtípusok érceinek alacsony minősége, a kitermelésük és feldolgozásuk hatékony technológiai megoldásainak hiánya miatt egyes stratégiai és ritka ásványi nyersanyagtípusok kitermelése elégtelen, ami részleges, illetve egyes esetekben teljes behozatalukat teszi szükségessé" - áll a Számvizsgálói Kamara által közzétett "Az állami altalaj alap hatékonyságának értékelése a 2018-2019-es és a 2020-as időszak vonatkozásában az alapipar fenntartható ellátása érdekében" című jelentésben.
Az ügynökség szerint 2018-2020-ban Oroszország mangán-, króm-, titán- és lítiumszükségletét teljes mértékben importból fedezték, míg a cirkónium esetében a külföldi beszerzés 87,2%-ot tett ki. "A vizsgált időszakban a nem stratégiai, de az ipari fejlődés szempontjából fontos, ritka ásványi anyagtípusok esetében is magas az import aránya: jód - 100%, folypát - 95%, öntödei gyártásra szánt bentonit - 89,6%, kaolin - 68,3%" - áll a számvevőszéki jelentésben.
Illusztráció a számvevőszéki jelentésből.
Az ügynökség megjegyezte, hogy három év alatt összesen a stratégiai ásványi anyagok több mint egyharmadát és a ritka ásványi anyagok több mint 60%-át (figyelembe véve az újraelosztásból származó importot) jelentős mennyiségben importálták.
Egyes ásványi anyagokat illetően Oroszország ugyanakkor nem egészen a vele baráti viszonyt ápoló országoktól függ. Például 2018-2020-ban Ukrajna a titán nyersanyag 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át szállította.
"Kazahsztán az importált króm 87%-át és az importált réz 73,2%-át, a lítium 70,7%-át Chiléből, a bauxit 83,3%-át Kínából, Mongólia pedig a folypát 85,2%-át importálta" - idézte a számvevőszék a beszerzési adatokat. Az ügynökség úgy véli, hogy az importellátásban bekövetkező zavarok kockázatot jelenthetnek a vas- és színesfémkohászat, a hadiipari komplexum, a repülőgépipar, a vegyipar és az orvostudomány teljes körű működésére.
"Az állami altalaj alap kezelése nem elég hatékony. A szűkös stratégiai ásványi anyagok importhelyettesítésére vonatkozó intézkedéscsomag hiánya kockázatot jelent az ország nemzetbiztonságára nézve egy bizonytalan külpolitikai helyzetben" - olvasható a jelentés egyik következtetésében.
Oroszország nagymértékű függősége az importált ásványi anyagoktól nem újdonság. A természeti erőforrások minisztériumának az orosz ásványkincsek állapotáról és felhasználásáról szóló 2019. évi állami jelentése szerint például Oroszország rendelkezik a világ egyik legnagyobb titán nyersanyagbázisával - a világ készleteinek 12,5%-át teszi ki. Az ország hozzájárulása a titánkoncentrátumok globális termeléséhez azonban csak 0,04%.
2019-ben Oroszország 446 ezer tonna TiO2-t bányászott, de szinte az egészet elvesztette - mindössze 3,1 ezer tonna TiO2-t bányásztak ki. Ezért 75 ezer tonna titánpigmentet és 45,9 ezer tonna titánszivacsot állítottak elő külföldi nyersanyagokból - derül ki az állami jelentésből.
Az orosz PSC VSMPO-AVISMA Corporation a világ legnagyobb titángyártója. Ügyfelei között olyan hajtómű- és repülőgépgyártó vállalatok vannak, mint például a Boeing és az Airbus. Oroszországban a titántermékeket elsősorban a repülőgépiparban (kb. 60%), valamint a hajóépítésben és az olaj- és gázfúró platformok építésében (16%) használják. A titán a gépgyártásban, a színesfémkohászatban, a vegyiparban és az orvostudományban is használatos. A VSMPO-AVISMA a titángyártáshoz szükséges összes nyersanyagot Ukrajnából importálja.
Illusztráció a Környezetvédelmi Minisztérium 2019. évi helyzetjelentéséből.
"2015 óta a titán (főként ilmenit) koncentrátumok oroszországi importja legalább évi 220 ezer tonnát tesz ki. 2019-ben 13%-kal nőtt az előző évi értékhez képest, és 304,5 ezer tonnát tett ki. Ukrajna maradt a fő beszállító (a szállítások 85%-a), amely ilmenit-koncentrátumot szállított a Malyshevskoye (61-63% TiO2), Volchanskoye (64-66% TiO2), Irshanskaya csoportból (55-57% TiO2) és rutil-koncentrátumot (94-95% TiO2) a Malyshevskoye lelőhelyről. A más országokból érkező szállítások viszonylag kicsik és rövid távúak voltak", - jegyezte meg a természeti erőforrások minisztériumának állami jelentésében.
Az ukrajnai lelőhelyek jelenleg nagyrészt a DF csoport és a JSC OGHK ellenőrzése alatt állnak. Az előbbi a kegyvesztett oligarcha, Dmytro Firtash tulajdona, aki évek óta Ausztriában él, ahonnan az amerikai hatóságok követelik kiadatását az Egyesült Államoknak. A második bányavállalat viszont 2019 óta az Ukrán Állami Vagyonalap irányítása alatt áll.
2012-ben a VSMPO-AVISMA 75%-os részesedést vásárolt a Limpieza csoportban, amely a Dnyepropetrovszki régióban található Volcsanszkoje lelőhelyen található ilmenit-cirkónium homok bányászati engedélyével rendelkezik. A vállalat 2020-as pénzügyi jelentése szerint a mezőn 2016-ban kezdődött meg a termelés. Az ukrajnai lelőhely tartalékát 5 millió tonnára becsülik ilmenitből, rutilból, cirkóniumból és egyéb ásványokból.
Andrej Alekszandrov, az Államközi Titán Szövetség vezetője a Rare Earthsnek elmondta, hogy Oroszországban több olyan lelőhely is van, amely titán nyersanyagot és ilmenit koncentrátumot termel.
"De vagy az árfeltételek nem túl megfelelőek, mert nem ez a fő termék, vagy elég messze, a Távol-Keleten találhatóak, és a szállítási költség nagyon nagy szerepet játszik. A VSMPO-AVISMA a tambovi régió központi lelőhelyének fejlesztésén gondolkodott. De ehhez természetesen nagy tőkekiadásokra lenne szükség. És el kell dönteniük, pénzeszközöket kell elkülöníteniük, konkrét terveket kell készíteniük és fejleszteniük" - mondta Andrej Alekszandrov. Kijelentette, hogy a VSMPO-AVISMA Corporationnek magánpartnerre van szüksége a Centralnoje lelőhely fejlesztéséhez: "A pénz ott nagyon nagy szerepet játszik. Mert komplex módon kell fejleszteni, mert a titánon kívül más érctermékek is léteznek.
A VSMPO-AVISMA Corporation nem válaszolt az EADaily megkeresésére. Andrej Alekszandrov azonban megerősítette, hogy az orosz gyártók számára kockázatot jelent az import szükségessége, és még mindig a Szovjetunió "valóságában" kénytelenek dolgozni.
"Egy időben a Szovjetunióban nagyon szoros együttműködés volt a különböző köztársaságok vállalatai között. Ukrajna ércbányászattal, Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán titánszivacs-gyártással foglalkozott... A Szovjetunió összeomlása után rendkívül fontos volt az együttműködés ilyen szintű fenntartása, a gazdasági kapcsolatok megőrzése. Sok mindent tettünk már ennek érdekében, többek között egyesületünk erőfeszítései révén. És még most is, az Ukrajnával való meglehetősen bonyolult politikai kapcsolatok ellenére, az együttműködés fontos aspektusaiban közös nyelvet találunk. Az ukrán bányászati és feldolgozó üzemek pedig technikailag nagyon függnek a hagyományos orosz fogyasztóktól. Nagyon nehéz számukra belépni a nyugati piacokra. A folyamatos együttműködés létfontosságú ezen ukrán vállalatok és városok számára. Ezért így vagy úgy, de mindenki nagyon érdekelt a kereskedelmi kapcsolatok megőrzésében" - mondta a Titánok Államközi Szövetségének vezetője.
Az orosz természeti erőforrások minisztériuma valójában egyetért a számvevőszék megállapításaival Oroszország importfüggőségének okairól. "Ennek számos tényező az oka: a minőségi érceket tartalmazó lelőhelyek azonosítására vonatkozó kutatások teljes hiánya, az ércek és koncentrátumok hatékony feldolgozási technológiáinak hiánya, a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejletlensége a lelőhelyek területén stb." - mondta a minisztérium az EADaily-nek.
Ugyanakkor a természeti erőforrások minisztériuma úgy véli, hogy Oroszország ásványi nyersanyagbázisán belül vannak olyan lelőhelyek, amelyek kiaknázása kielégítheti a hazai keresletet szinte minden típusú ásványi anyagból, amelyekből hiány van, és megteremtheti az áruk exportjának feltételeit. "Jelenleg a kiosztott altalaj alapban olyan (feltárt vagy fejlesztés alatt álló) mezők vannak, amelyek várhatóan a közeljövőben üzembe helyezésre kerülnek, és amelyek kisebb-nagyobb mértékben képesek lesznek ellátni a hazai fogyasztókat a szükséges nyersanyagokkal. A Minprirody sajtószolgálata az EADaily megkeresésére adott válaszában közölte: "a fel nem osztott altalaj alapban olyan szűkös nyersanyagokkal rendelkező, köztük stratégiai fontosságú mezők is találhatók, amelyek kiaknázása jelentősen csökkentheti vagy teljesen megszüntetheti az importtól való függőséget".
A minisztérium hozzátette, hogy a Szövetségi Ügynökség a régiókkal és a szövetségi tárcákkal közösen megkezdte a fel nem osztott altalaj alapok engedélyezési eljárását a befektetők keresésével: "a fel nem osztott altalaj alapok ezen objektumainak árveréseit, amennyiben a szövetségi végrehajtó hatóságoktól időben megkapják az összes szükséges jóváhagyást, az idei év negyedik negyedévében tarthatják meg.
A természeti erőforrások minisztériuma hozzátette: "Tematikus munkát végzünk, hogy meghatározzuk a ritka (beleértve a stratégiai) ásványi anyagok, ércek lelőhelyeinek azonosításának lehetőségét, amelyek minősége megfelelne a modern ipar követelményeinek, ".
EADaily
Akkor inkább ott alakul meg a Szu 2.0??
Szegény Bagoly....tudja már?
Szerintem igen. Ezért is volt kiakadva az ufos topikban. Ott adta ki a dühét, csalódását.
T
Törölt tag
Guest
1. Ők azt hiszik, a szocializmus az ami Svédországban volt 20 éve.
2. A kommunizmusról azt hiszik, hogy a legfelsőbb eszme ami az egyenlőséget jelenti.
3. Ők akarják ezt és az ő szemükben mi primitív nácikok vagyunk.
Havi pár száznál több nem fog jönni csúcson sem, ráadásul aki jönne az tudja, hogy itt is nyugati demokrácia van szóval bármikor jöhetnek a vörösök.
Ezzel azért vitatkoznék. Az igaz, hogy primitív nácikok vagyunk, de elnézik ezt az apróságot nekünk, mivel itt király módon élhetnek, szinte veszélyek nélkül. De én nem engedném be őket sem.
Nézz már utána az EADaily-nek !Ukrajna titánnal, cirkóniummal és kaolinnal kötötte magához Oroszországot
llusztráció: inventure.com.ua.
Oroszország a stratégiai ásványi anyagok egyharmadát és a ritka ásványi anyagok 60%-át importálja. Ez pedig kockázatot jelent Oroszország nemzetbiztonságára nézve. Ezt a számvevőszéki jelentés tartalmazza. Ukrajna például 2018-2020-ban a titángyártáshoz szükséges nyersanyagok 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át biztosította.
"Az egyes ásványi nyersanyagtípusok érceinek alacsony minősége, a kitermelésük és feldolgozásuk hatékony technológiai megoldásainak hiánya miatt egyes stratégiai és ritka ásványi nyersanyagtípusok kitermelése elégtelen, ami részleges, illetve egyes esetekben teljes behozatalukat teszi szükségessé" - áll a Számvizsgálói Kamara által közzétett "Az állami altalaj alap hatékonyságának értékelése a 2018-2019-es és a 2020-as időszak vonatkozásában az alapipar fenntartható ellátása érdekében" című jelentésben.
Az ügynökség szerint 2018-2020-ban Oroszország mangán-, króm-, titán- és lítiumszükségletét teljes mértékben importból fedezték, míg a cirkónium esetében a külföldi beszerzés 87,2%-ot tett ki. "A vizsgált időszakban a nem stratégiai, de az ipari fejlődés szempontjából fontos, ritka ásványi anyagtípusok esetében is magas az import aránya: jód - 100%, folypát - 95%, öntödei gyártásra szánt bentonit - 89,6%, kaolin - 68,3%" - áll a számvevőszéki jelentésben.
Illusztráció a számvevőszéki jelentésből.
Az ügynökség megjegyezte, hogy három év alatt összesen a stratégiai ásványi anyagok több mint egyharmadát és a ritka ásványi anyagok több mint 60%-át (figyelembe véve az újraelosztásból származó importot) jelentős mennyiségben importálták.
Egyes ásványi anyagokat illetően Oroszország ugyanakkor nem egészen a vele baráti viszonyt ápoló országoktól függ. Például 2018-2020-ban Ukrajna a titán nyersanyag 82,9%-át, a cirkónium 51,2%-át és a kaolin 70%-át szállította.
"Kazahsztán az importált króm 87%-át és az importált réz 73,2%-át, a lítium 70,7%-át Chiléből, a bauxit 83,3%-át Kínából, Mongólia pedig a folypát 85,2%-át importálta" - idézte a számvevőszék a beszerzési adatokat. Az ügynökség úgy véli, hogy az importellátásban bekövetkező zavarok kockázatot jelenthetnek a vas- és színesfémkohászat, a hadiipari komplexum, a repülőgépipar, a vegyipar és az orvostudomány teljes körű működésére.
"Az állami altalaj alap kezelése nem elég hatékony. A szűkös stratégiai ásványi anyagok importhelyettesítésére vonatkozó intézkedéscsomag hiánya kockázatot jelent az ország nemzetbiztonságára nézve egy bizonytalan külpolitikai helyzetben" - olvasható a jelentés egyik következtetésében.
Oroszország nagymértékű függősége az importált ásványi anyagoktól nem újdonság. A természeti erőforrások minisztériumának az orosz ásványkincsek állapotáról és felhasználásáról szóló 2019. évi állami jelentése szerint például Oroszország rendelkezik a világ egyik legnagyobb titán nyersanyagbázisával - a világ készleteinek 12,5%-át teszi ki. Az ország hozzájárulása a titánkoncentrátumok globális termeléséhez azonban csak 0,04%.
2019-ben Oroszország 446 ezer tonna TiO2-t bányászott, de szinte az egészet elvesztette - mindössze 3,1 ezer tonna TiO2-t bányásztak ki. Ezért 75 ezer tonna titánpigmentet és 45,9 ezer tonna titánszivacsot állítottak elő külföldi nyersanyagokból - derül ki az állami jelentésből.
Az orosz PSC VSMPO-AVISMA Corporation a világ legnagyobb titángyártója. Ügyfelei között olyan hajtómű- és repülőgépgyártó vállalatok vannak, mint például a Boeing és az Airbus. Oroszországban a titántermékeket elsősorban a repülőgépiparban (kb. 60%), valamint a hajóépítésben és az olaj- és gázfúró platformok építésében (16%) használják. A titán a gépgyártásban, a színesfémkohászatban, a vegyiparban és az orvostudományban is használatos. A VSMPO-AVISMA a titángyártáshoz szükséges összes nyersanyagot Ukrajnából importálja.
Illusztráció a Környezetvédelmi Minisztérium 2019. évi helyzetjelentéséből.
"2015 óta a titán (főként ilmenit) koncentrátumok oroszországi importja legalább évi 220 ezer tonnát tesz ki. 2019-ben 13%-kal nőtt az előző évi értékhez képest, és 304,5 ezer tonnát tett ki. Ukrajna maradt a fő beszállító (a szállítások 85%-a), amely ilmenit-koncentrátumot szállított a Malyshevskoye (61-63% TiO2), Volchanskoye (64-66% TiO2), Irshanskaya csoportból (55-57% TiO2) és rutil-koncentrátumot (94-95% TiO2) a Malyshevskoye lelőhelyről. A más országokból érkező szállítások viszonylag kicsik és rövid távúak voltak", - jegyezte meg a természeti erőforrások minisztériumának állami jelentésében.
Az ukrajnai lelőhelyek jelenleg nagyrészt a DF csoport és a JSC OGHK ellenőrzése alatt állnak. Az előbbi a kegyvesztett oligarcha, Dmytro Firtash tulajdona, aki évek óta Ausztriában él, ahonnan az amerikai hatóságok követelik kiadatását az Egyesült Államoknak. A második bányavállalat viszont 2019 óta az Ukrán Állami Vagyonalap irányítása alatt áll.
2012-ben a VSMPO-AVISMA 75%-os részesedést vásárolt a Limpieza csoportban, amely a Dnyepropetrovszki régióban található Volcsanszkoje lelőhelyen található ilmenit-cirkónium homok bányászati engedélyével rendelkezik. A vállalat 2020-as pénzügyi jelentése szerint a mezőn 2016-ban kezdődött meg a termelés. Az ukrajnai lelőhely tartalékát 5 millió tonnára becsülik ilmenitből, rutilból, cirkóniumból és egyéb ásványokból.
Andrej Alekszandrov, az Államközi Titán Szövetség vezetője a Rare Earthsnek elmondta, hogy Oroszországban több olyan lelőhely is van, amely titán nyersanyagot és ilmenit koncentrátumot termel.
"De vagy az árfeltételek nem túl megfelelőek, mert nem ez a fő termék, vagy elég messze, a Távol-Keleten találhatóak, és a szállítási költség nagyon nagy szerepet játszik. A VSMPO-AVISMA a tambovi régió központi lelőhelyének fejlesztésén gondolkodott. De ehhez természetesen nagy tőkekiadásokra lenne szükség. És el kell dönteniük, pénzeszközöket kell elkülöníteniük, konkrét terveket kell készíteniük és fejleszteniük" - mondta Andrej Alekszandrov. Kijelentette, hogy a VSMPO-AVISMA Corporationnek magánpartnerre van szüksége a Centralnoje lelőhely fejlesztéséhez: "A pénz ott nagyon nagy szerepet játszik. Mert komplex módon kell fejleszteni, mert a titánon kívül más érctermékek is léteznek.
A VSMPO-AVISMA Corporation nem válaszolt az EADaily megkeresésére. Andrej Alekszandrov azonban megerősítette, hogy az orosz gyártók számára kockázatot jelent az import szükségessége, és még mindig a Szovjetunió "valóságában" kénytelenek dolgozni.
EADaily
Csak nem ők tanácsolták Ördögámnak , hogy támadja meg Jerevánt és legyen ismét a Kaukázus jó része a Törököké !
Sose az a fontos mit mondanak hanem az , hogy KI mondja !
W
Wilson
Guest
Vagy, hogy milyen adatokkal van alátámasztva
.Az adatoknak te is utána tudsz nézni,én megtettem és a cikkben lévő adatok helyesek.
Akkor tedd már elénk ha már utána néztél !Vagy, hogy milyen adatokkal van alátámasztva
Nem ástam mélyre de totál hülyeség amit írnak :Vagy, hogy milyen adatokkal van alátámasztva
Még a titán alapanyagok csak csak de a mangán , a króm és főleg a kaolin az maga a vicc , hogy az Ukrikra vannak utalva !
Titán (elem) – Wikipédia
Mangán – Wikipédia
Króm – Wikipédia
W
Wilson
Guest
Nem írnak hülyeségeket, kártyás hasonlattal élve tartom a Wikipedias téted és emelem az Az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának jelentésévelNem ástam mélyre de totál hülyeség amit írnak :
Még a titán alapanyagok csak csak de a mangán , a króm és főleg a kaolin az maga a vicc , hogy az Ukrikra vannak utalva !
Titán (elem) – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Mangán – Wikipédia
Króm – Wikipédia
.https://ach.gov.ru/upload/iblock/64f/86t1xajzpwu5blnw66q0rieuy094t8oj.pdf
"Jelentés az ellenőrző intézkedések eredményeiről "A felszín alatti erőforrások állami alapja kezelésének hatékonyságának értékelése 2018-2019-ben és a 2020-as eltelt időszakban az ország alapvető iparágainak fenntartható ellátása érdekében az ásványi nyersanyagtípusokkal, amelyek erőforrásai szűkösek és rendelkezésre állnak, beleértve az importot is "Az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának igazgatótanácsa által 2021. február 26-án jóváhagyva"
Remélem Boki is ránéz mert nekem igazából a messzi földről jött pdf-ek mindig gyanúsak !Nem írnak hülyeségeket, kártyás hasonlattal élve tartom a Wikipedias téted és emelem az Az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának jelentésével
https://ach.gov.ru/upload/iblock/64f/86t1xajzpwu5blnw66q0rieuy094t8oj.pdf
"Jelentés az ellenőrző intézkedések eredményeiről "A felszín alatti erőforrások állami alapja kezelésének hatékonyságának értékelése 2018-2019-ben és a 2020-as eltelt időszakban az ország alapvető iparágainak fenntartható ellátása érdekében az ásványi nyersanyagtípusokkal, amelyek erőforrásai szűkösek és rendelkezésre állnak, beleértve az importot is "Az Orosz Föderáció Számviteli Kamarájának igazgatótanácsa által 2021. február 26-án jóváhagyva"
W
Wilson
Guest
Akkor nézzük a kaolint idézek a jelentésből:
"A vizsgált időszakban a nem stratégiai jelentőségű, de az ipari fejlődés szempontjából fontos ritka ásványok behozatalának magas aránya is megfigyelhető volt: jód - 100%, folypát - 95%, öntödei bentonit - 89,6%28, kaolin - 68,3%29. Ezek széleskörűen felhasználhatók, és a kohászatban, a kémiában, az atomenergiában, az orvostudományban és más iparágakban használják őket.
A gazdasági ágazatok importból fedezett szükségleteinek aránya
A táblázatban szereplő anyagok felülről lefele/ az én felsorolásomban balról jobbra.
Mangán, Króm,Titánium,Bauxit,Réz, Molibdén,Wolfram,Ón, Cirkónium,Lítium,Gyémántok,Folypát/Fluorit,Bentonitok öntödei felhasználásra,Kaolin,Jód,Bróm
W
Wilson
Guest
Végül is te tudod, de ez a pdf a leghitelesebb forrás ahhoz,hogy bárki képbe legyen ezen ásványok/anyagok oroszországi helyzetével kapcsolatban.
Én sem.
Amelyik meg már itt van, huzhat vissza.
Nem tudnak viselkedni. (és akkor nagyon finom voltam)