[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

[koppany]

Roszul látod, de leginkább USA-val fogtál mellé, mert az amerikaiak szerzodésmániákusok - minden altaluk birtokolt négyzetcentiméterre van valamilyen aláírt szerzodésuk - a britektól, az egyes indiántorzsektól, franciáktól, spanyoloktól, mexikóiaktól, stb ...

Putyin az anexiót totálisan elszúrta, mert nem szerzet rá nemzetkozileg érvényes szerzodést, ezzel teret hagyva az ellenségeinek, hogy szankciókkal szivassák Oo-ot.
Egy sikeres és érvényes anexiónak tobb módja van. Példaul Sztalin a Kárpátalját hasonló modon kebelezte be, mint Putyin Krimt (megszálás majd álreferendum), de szinte azonnal megszerezte Benes jóváhagyását. Kicsit más módszert alkalmaztak a torokok Hatay tartomány anexiójánál, amikor eloszor elérték, hogy az onnáló állammá váljon, majd nemsokára rendeztek népszavazást, amelyel az Torokországhoz csatlakozot (szerintem Aleppo tartományall is ez lesz a céljuk). No még persze ot van Bosznia esete, amit OMM három évtizeden át megszálta, majd anektálta és azután elérte hogy a torokok némi anyagi kompenzációért cserébe belegyezzenek.
Az elso két módszert Putyin elkotyavetyélte, már csak a harmadikra lenne némi csekély esélye, de csak nagyon pici, mivel Krim tokéletes ahoz, hogy legyen miért Oo-t szankciózni és ezért Ukrajna nemzetkozi támogatás tudatában lehet. Esetleg szóba johetne még egy nyilt orosz-ukrán háború kitorése, de annak túl nagyok lennének a koltségei és nem biztos, hogy sikerulne térdre kényszeríteni Kievt, hogy az bármit is aláírjon (ezért ezidáig se tort ki).

Koszovói népszavazás esete miben más mint a krími népszavazás, megvan az oroszoknak a jogalapjuk ezek szerint.

 

[PavolR]

Koszovói népszavazás esete miben más mint a krími népszavazás, megvan az oroszoknak a jogalapjuk ezek szerint.

Sokmindenben - például nem akartak sehová máshová csatlakozni, nem tortén anexió - de ez se még nem igazán lefutot mecs, mivel Szerbia még bele nem egyezet. Viszont elobb vagy utóbb kénytelen lesz és onnantól már teljesen legitim lesz az egész (ez amolyan "schrodinger macskája" efektus).

Nyilván majd Ukrajna beleegyezik az annektálásba. Mégis ki hagyná jóvá?

Ezt már nem fogjuk megtudni, mivel ezen a téren az oroszok meg se próbálták kiaknázni a keletkezet káoszt - bezeg Janukovics kicsempészésehez az országból volt kapacitásuk...

A Krím ugyének legvalószinúbb lerendezése az lesz, hogy amikor majd Oo.-ban fog kitorni hasonló káos (elobb vagy utóbb bekovetkezik, végulis erre megy ki a játék), ukránok egyszeruen vice versa viszafoglalják.

 

[arbalest]

Sokmindenben - például nem akartak sehová máshová csatlakozni, nem tortén anexió - de ez se még nem igazán lefutot mecs, mivel Szerbia még bele nem egyezet. Viszont elobb vagy utóbb kénytelen lesz és onnantól már teljesen legitim lesz az egész (ez amolyan "schrodinger macskája" efektus).


Ezt már nem fogjuk megtudni, mivel ezen a téren az oroszok meg se próbálták kiaknázni a keletkezet káoszt - bezeg Janukovics kicsempészésehez az országból volt kapacitásuk...

A Krím ugyének legvalószinúbb lerendezése az lesz, hogy amikor majd Oo.-ban fog kitorni hasonló káos (elobb vagy utóbb bekovetkezik, végulis erre megy ki a játék), ukránok egyszeruen vice versa viszafoglalják.

A krími lakosok véleménye miért nem számít? Ők nem emberek?

 

[MangaMonguz]

Sokmindenben - például nem akartak sehová máshová csatlakozni, nem tortén anexió - de ez se még nem igazán lefutot mecs, mivel Szerbia még bele nem egyezet. Viszont elobb vagy utóbb kénytelen lesz és onnantól már teljesen legitim lesz az egész (ez amolyan "schrodinger macskája" efektus).


Ezt már nem fogjuk megtudni, mivel ezen a téren az oroszok meg se próbálták kiaknázni a keletkezet káoszt - bezeg Janukovics kicsempészésehez az országból volt kapacitásuk...

A Krím ugyének legvalószinúbb lerendezése az lesz, hogy amikor majd Oo.-ban fog kitorni hasonló káos (elobb vagy utóbb bekovetkezik, végulis erre megy ki a játék), ukránok egyszeruen vice versa viszafoglalják.

Koszovót megelőzte egy külföldről is szított délszláv háború, majd egy NATO légiháború Szerbia ellen és de, ez már lefutott meccs.
Schrödinger-macskája effektus hogy jön ide, nem értem...
A krími emberek népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. Az önrendelkezési jog nem csak arról szól(na), hogy egy populáció és terület kiválik, hanem arról, hogy joguk van csatlakozni más államhoz is, ha annak nincs ez ellen kifogása.

Egyébként ezen rágódni non-stop sima sz.rtapicskolás - már elnézést -, nagyhatalmi összeütközések zajlanak és itt vita folyik az aktuális PR mesékről? Mellébeszélés.

 

[laiki]

Roszul látod, de leginkább USA-val fogtál mellé, mert az amerikaiak szerzodésmániákusok - minden altaluk birtokolt négyzetcentiméterre van valamilyen aláírt szerzodésuk - a britektól, az egyes indiántorzsektól, franciáktól, spanyoloktól, mexikóiaktól, stb ...

Putyin az anexiót totálisan elszúrta, mert nem szerzet rá nemzetkozileg érvényes szerzodést, ezzel teret hagyva az ellenségeinek, hogy szankciókkal szivassák Oo-ot.
Egy sikeres és érvényes anexiónak tobb módja van. Példaul Sztalin a Kárpátalját hasonló modon kebelezte be, mint Putyin Krimt (megszálás majd álreferendum), de szinte azonnal megszerezte Benes jóváhagyását. Kicsit más módszert alkalmaztak a torokok Hatay tartomány anexiójánál, amikor eloszor elérték, hogy az onnáló állammá váljon, majd nemsokára rendeztek népszavazást, amelyel az Torokországhoz csatlakozot (szerintem Aleppo tartományall is ez lesz a céljuk). No még persze ot van Bosznia esete, amit OMM három évtizeden át megszálta, majd anektálta és azután elérte hogy a torokok némi anyagi kompenzációért cserébe belegyezzenek.
Az elso két módszert Putyin elkotyavetyélte, már csak a harmadikra lenne némi csekély esélye, de csak nagyon pici, mivel Krim tokéletes ahoz, hogy legyen miért Oo-t szankciózni és ezért Ukrajna nemzetkozi támogatás tudatában lehet. Esetleg szóba johetne még egy nyilt orosz-ukrán háború kitorése, de annak túl nagyok lennének a koltségei és nem biztos, hogy sikerulne térdre kényszeríteni Kievt, hogy az bármit is aláírjon (ezért ezidáig se tort ki).

Te fogtál mellé, de ismét nagyon csúnyán. Tőled már megszokhattuk, hogy bármi áron véded az atlantista álláspontot.

Putyinnak volt néhány jogalapja és az oroszok kifejezetten ügyltek a jogszerűségre.

1. Hruscsov (a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága) 1954-ben a Szovjetunió akkori alkotmányával ellentétesen, jogkörét túllépve, eljárási hibáktól hemzsegő módon adta át a Krímet az Ukrán SZSZK-nak. Ha ez a döntés nem érvényes, akkor a Krím eleve nem része Ukrajnának.

2. A népszavazásról, majd pedig formálisan az elszakadásól és az Oroszországhoz való csatlakozásról annak a Krímnek a legitim parlamentje döntött, amely Krímet még az ukránok is autonóm köztársaságnak ismertek el (Krími Autonóm Köztársaság) és amely parlament tagjait még a majdan előtt választották meg. Az elszakadás után az immár független Krími Köztársaság kérte a felvételét az Oroszországi Föderációba. Ja, hogy ha a szlovén, vagy a horvát tagköztársaság parlamentje dönt az elszakadásról Juguszláviától az legitim, de ha a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje teszi ezt Ukrajnával kapcsolatban, az már nem? Ha Texas kiáltja ki a függetlenségét, győzi le Mexikót úgy, hogy az "önkéntesek" 78%-a frissen érkezett a USA-ból, majd kéri a felvételét az USA-ba az rendben van, de ha a Krím teszi ezt öldöklés nélkül, az már nem legitim? Érdekes ez a kettős mérce.

3. Szemben az amerikaiaknak az indiánokkal, vagy tengeren túli területeikkel kötött "szerződéseikkel", amelyeket a felek egy-egy kiadós népirtás, vagy fegyveres megszállás után, a fejüknek szegezett fegyver hatására írtak alá, a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje még akkor hozta meg az első döntést az elszakadási szándékról és a népszavazásról, amikor az oroszok a kisujjukat sem mozdították.
Ráadásul én úgy tudom, hogy az USA a tagállamainak legnagyobb részét fegyverrel, vérrel szerezte és nem szerződéssel. Békeszereződést már legfeljebb csak a legyőzöttek írtak alá. Az indiánok legyőzött maradék túlélői is csak egy-egy esetben írtak alá érvénytelen, fegyveres kényszer hatására kötött szerződést, amit elolvasni sem tudtak. A legtöbb indiánokról szóló döntésnél még ennyit sem adtak a formaságokra, hanem azokat nélkülük hozták meg. Kényszerrel vették el a földjüket és kényszerrel deportálták őket meghalni a rezervátumokba. Az USA függetlenségébe sem egyeztek bele az angolok, csak egy elvesztett háború után. A déliek sem szabad akaratukból egyeztek bele az Unióhoz való csatlakozásba. Floridát sem szerződéssel adták oda a spanyolok, hanem a jenkik simán csak megszállták. Mexikó sem szerződéssel adta át Texast, hanem a betelepüléses, függetlenség kikiáltásos, amerikai katona exportálós, háborúban legyőzős módszert használták az amerikaiak. Majd pedig a független Texast felvették az USA-ba. Hát Kalifornia hogy lett az USA része? Csak nem háborúval szerezték Mexikótól? Kansas kivéreztetése hogyan is történt?
A gyarmatiak és félgyarmataik feletti uralmat sem szerződésekkel szerezték, hanem háborúkkal (lásd például spanyol–amerikai háború és a Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico, Guam esetét, vagy a II. VH és Észak-Mariana-szigetek esetét). Vagy valós katonai megszállással (Hawaii, Szamoa).

Ehhez képest a Krím estében puskalövés sem dördült és semmi nem történt a helyiek akarata ellenére.
Az amerikaiak kicsit más körülmények közt szállták meg Nicaraguát, Haitit (3-szor is), Dominikát, Libanont, Vietnamot, Grenadát, Panamát, Irakot, Afganisztánt, stb...

4. A Krímben az elszakadásról népszavazást tartottak elsöprő eredménnyel. Ha a Krímről, vagy mondjuk Katalónia elszakadásáról van szó, akkor nem érvényes, vagy nem, tartható meg a népszavazás, de ha Koszovóról, akkor már megfelelő jogalap?

5. A "megszállás" annyira volt megszállás, hogy egy puskalövés sem dördült el. Az oroszok teljesen jogszerűen tartózkodtak ott és mozogtak szabadon, a flottaegyezmény alapján. Merthogy az oroszok a jóval korábban kötött és megújított flottaegyezményt betű szerint betartották. Bérleti díjat fizettek. Az utolsó pillanatig nem lépték át a szerződésben meghatározott létszámot és eszköz korlátokat. Jogszerűen mehettek ki a laktanyáikból és meg is állhattak a stratégiai pontokon. Lőni pedig nem lőttek.

6. Ha pár amerikai "diák" biztonsága elég alap volt Panama lerohanására, akkor a krími orosz lakosság elleni atrocitások is elégséges indok az oroszok fellépésére.

7. Ha Koszovó esetében legitimációs alap, hogy túlnyomó részben albánok lakják, akkor a Krímben a meghatározó orosz többség is az. A lakosság maga döntött az oroszokhoz csatlakozásról és a lakosság maga fogadta az orosz katonákat örömmel, virággal, étellel, itallal, zászlókkal, jó szóval. Lehet hogy ez neked nagyon fáj, de tudod a Felvidék visszacsatolása is így zajlott. Az sem volt megszállás. Arra is volt szerződés (első bécsi döntés), amit a csehszlovákok aláírtak.
Vessük csak ezt össze azzal, hogyan fojtották vérbe a jenkik például a filippínók szabadságharcát! Na az egy véres megszállás volt egy etnikailag idegen hatalom által.

 

[szzsolt81]

Gulágokra nem volt szükség, az Orosz birodalom volt az utolsó ország Európában ahol még voltak jobbágyok...

ennek pls fussatok neki mégegyszer. https://www.scielo.br/j/alm/a/GySfYqMB6HgDNBQgQqNJXRK/?lang=en&format=pdf

 

[Törölt tag]

1. Hruscsov (a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága) 1954-ben a Szovjetunió akkori alkotmányával ellentétesen, jogkörét túllépve, eljárási hibáktól hemzsegő módon adta át a Krímet az Ukrán SZSZK-nak. Ha ez a döntés nem érvényes, akkor a Krím eleve nem része Ukrajnának.

Legközelebb menj vissza az ősrobbanásig.
Valami oknál fogva ezt a kérdést nem hozták fel és oldották meg mondjuk a SzU felbomlása idején, pedig akkor meg lett volna rá a lehetőség törvényes úton, és a széthullás okán elég racionális is lett volna a kérdés megoldása.

4. A Krímben az elszakadásról népszavazást tartottak elsöprő eredménnyel. Ha a Krímről, vagy mondjuk Katalónia elszakadásáról van szó, akkor nem érvényes, vagy nem, tartható meg a népszavazás, de ha Koszovóról, akkor már megfelelő jogalap?

5. A "megszállás" annyira volt megszállás, hogy egy puskalövés sem dördült el. Az oroszok teljesen jogszerűen tartózkodtak ott és mozogtak szabadon, a flottaegyezmény alapján. Merthogy az oroszok a jóval korábban kötött és megújított flottaegyezményt betű szerint betartották. Bérleti díjat fizettek. Az utolsó pillanatig nem lépték át a szerződésben meghatározott létszámot és eszköz korlátokat. Jogszerűen mehettek ki a laktanyáikból és meg is állhattak a stratégiai pontokon. Lőni pedig nem lőttek.

Aha. Népszavazást tartottak egy általuk katonailag megszállt területen, ők szervezték a népszavazást és számolták a szavazatokat. Mit ad Isten, Krím úgy döntött, hogy oo-hoz csatlakozik. Micsoda váratlan fordulat.
És természetesen a krími oroszok ügye akkor lett ilyen húsba vágóan fontos, mikor kilátásba került, hogy a pár héten belül megalakuló ukrán kormány nem adja ki többé Szevasztopol kikötőjét az orosz flotta részére.
Micsoda véletlen.

Azt meg, hogy az oroszok jogszerűen csináltak mindent elteszem a viccesbe.

 

[enzo]

Legközelebb menj vissza az ősrobbanásig.
Valami oknál fogva ezt a kérdést nem hozták fel és oldották meg mondjuk a SzU felbomlása idején, pedig akkor meg lett volna rá a lehetőség törvényes úton, és a széthullás okán elég racionális is lett volna a kérdés megoldása.

Persze, fel is merült, volt vita a Fekete-tengeri Flotta felosztásáról és bázisairól és a Krím státusáról is, nem véletlenül lett autonóm köztársaság Ukrajnán belül.

 

[Miskolci Ogre]

Te fogtál mellé, de ismét nagyon csúnyán. Tőled már megszokhattuk, hogy bármi áron véded az atlantista álláspontot.

Putyinnak volt néhány jogalapja és az oroszok kifejezetten ügyltek a jogszerűségre.

1. Hruscsov (a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága) 1954-ben a Szovjetunió akkori alkotmányával ellentétesen, jogkörét túllépve, eljárási hibáktól hemzsegő módon adta át a Krímet az Ukrán SZSZK-nak. Ha ez a döntés nem érvényes, akkor a Krím eleve nem része Ukrajnának.

2. A népszavazásról, majd pedig formálisan az elszakadásól és az Oroszországhoz való csatlakozásról annak a Krímnek a legitim parlamentje döntött, amely Krímet még az ukránok is autonóm köztársaságnak ismertek el (Krími Autonóm Köztársaság) és amely parlament tagjait még a majdan előtt választották meg. Az elszakadás után az immár független Krími Köztársaság kérte a felvételét az Oroszországi Föderációba. Ja, hogy ha a szlovén, vagy a horvát tagköztársaság parlamentje dönt az elszakadásról Juguszláviától az legitim, de ha a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje teszi ezt Ukrajnával kapcsolatban, az már nem? Ha Texas kiáltja ki a függetlenségét, győzi le Mexikót úgy, hogy az "önkéntesek" 78%-a frissen érkezett a USA-ból, majd kéri a felvételét az USA-ba az rendben van, de ha a Krím teszi ezt öldöklés nélkül, az már nem legitim? Érdekes ez a kettős mérce.

3. Szemben az amerikaiaknak az indiánokkal, vagy tengeren túli területeikkel kötött "szerződéseikkel", amelyeket a felek egy-egy kiadós népirtás, vagy fegyveres megszállás után, a fejüknek szegezett fegyver hatására írtak alá, a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje még akkor hozta meg az első döntést az elszakadási szándékról és a népszavazásról, amikor az oroszok a kisujjukat sem mozdították.
Ráadásul én úgy tudom, hogy az USA a tagállamainak legnagyobb részét fegyverrel, vérrel szerezte és nem szerződéssel. Békeszereződést már legfeljebb csak a legyőzöttek írtak alá. Az indiánok legyőzött maradék túlélői is csak egy-egy esetben írtak alá érvénytelen, fegyveres kényszer hatására kötött szerződést, amit elolvasni sem tudtak. A legtöbb indiánokról szóló döntésnél még ennyit sem adtak a formaságokra, hanem azokat nélkülük hozták meg. Kényszerrel vették el a földjüket és kényszerrel deportálták őket meghalni a rezervátumokba. Az USA függetlenségébe sem egyeztek bele az angolok, csak egy elvesztett háború után. A déliek sem szabad akaratukból egyeztek bele az Unióhoz való csatlakozásba. Floridát sem szerződéssel adták oda a spanyolok, hanem a jenkik simán csak megszállták. Mexikó sem szerződéssel adta át Texast, hanem a betelepüléses, függetlenség kikiáltásos, amerikai katona exportálós, háborúban legyőzős módszert használták az amerikaiak. Majd pedig a független Texast felvették az USA-ba. Hát Kalifornia hogy lett az USA része? Csak nem háborúval szerezték Mexikótól? Kansas kivéreztetése hogyan is történt?
A gyarmatiak és félgyarmataik feletti uralmat sem szerződésekkel szerezték, hanem háborúkkal (lásd például spanyol–amerikai háború és a Fülöp-szigetek, Kuba, Puerto Rico, Guam esetét, vagy a II. VH és Észak-Mariana-szigetek esetét). Vagy valós katonai megszállással (Hawaii, Szamoa).

Ehhez képest a Krím estében puskalövés sem dördült és semmi nem történt a helyiek akarata ellenére.
Az amerikaiak kicsit más körülmények közt szállták meg Nicaraguát, Haitit (3-szor is), Dominikát, Libanont, Vietnamot, Grenadát, Panamát, Irakot, Afganisztánt, stb...

4. A Krímben az elszakadásról népszavazást tartottak elsöprő eredménnyel. Ha a Krímről, vagy mondjuk Katalónia elszakadásáról van szó, akkor nem érvényes, vagy nem, tartható meg a népszavazás, de ha Koszovóról, akkor már megfelelő jogalap?

5. A "megszállás" annyira volt megszállás, hogy egy puskalövés sem dördült el. Az oroszok teljesen jogszerűen tartózkodtak ott és mozogtak szabadon, a flottaegyezmény alapján. Merthogy az oroszok a jóval korábban kötött és megújított flottaegyezményt betű szerint betartották. Bérleti díjat fizettek. Az utolsó pillanatig nem lépték át a szerződésben meghatározott létszámot és eszköz korlátokat. Jogszerűen mehettek ki a laktanyáikból és meg is állhattak a stratégiai pontokon. Lőni pedig nem lőttek.

6. Ha pár amerikai "diák" biztonsága elég alap volt Panama lerohanására, akkor a krími orosz lakosság elleni atrocitások is elégséges indok az oroszok fellépésére.

7. Ha Koszovó esetében legitimációs alap, hogy túlnyomó részben albánok lakják, akkor a Krímben a meghatározó orosz többség is az. A lakosság maga döntött az oroszokhoz csatlakozásról és a lakosság maga fogadta az orosz katonákat örömmel, virággal, étellel, itallal, zászlókkal, jó szóval. Lehet hogy ez neked nagyon fáj, de tudod a Felvidék visszacsatolása is így zajlott. Az sem volt megszállás. Arra is volt szerződés (első bécsi döntés), amit a csehszlovákok aláírtak.
Vessük csak ezt össze azzal, hogyan fojtották vérbe a jenkik például a filippínók szabadságharcát! Na az egy véres megszállás volt egy etnikailag idegen hatalom által.

 

[ghostrider]

Kicsit feltérképezte a partvonalat. Vajon miért követték végig?

A parti őrség hajói, akik nem tudták utolérni az angol rombolót.

Nem volt semmilyen bombázás, mivel a Szu-24 és Szu-30 repülőgépek nem hordoztak fegyvereket.
Az angolok nem sokba nézik az orosz Fekete-tengeri flottát, a véleményük:
"Megpróbálták akadályozni a brit hadihajó küldetését, amelyet hivatalosan a hajózás szabadságának műveleteinek hívnak. Igen, hivatalosan belépett az ukrán felségvizekbe és 22 km-re haladt el a parttól. De ebben nincs a tengerjog legkisebb megsértése - a hadihajóknak joguk van ártatlan áthaladásra bármely állam felségvizein. Tehát még akkor is, ha a Krím de jure orosz lenne, ez semmit sem változtatna."

Az angol határsértést nem csak elismerték, de még büszkék is rá. Úgy gondolják, hogy bármit megtehetnek, mert az oroszok fogatlanok.
https://kungurov.livejournal.com/293324.html?utm_source=popular

 

[jani22]

Rá kéne már szólni az amcsikra, hogy a felderítőgépeik kevesebb üzemanyagot használnának, ha nem mennének jócskán körbe a Krím körül, hanem keresztben. Bár lehet, hogy elismerik az orosz fennhatóságot.

 

[deze75]

Aha. Népszavazást tartottak egy általuk katonailag megszállt területen, ők szervezték a népszavazást és számolták a szavazatokat. Mit ad Isten, Krím úgy döntött, hogy oo-hoz csatlakozik. Micsoda váratlan fordulat.
És természetesen a krími oroszok ügye akkor lett ilyen húsba vágóan fontos, mikor kilátásba került, hogy a pár héten belül megalakuló ukrán kormány nem adja ki többé Szevasztopol kikötőjét az orosz flotta részére.
Micsoda véletlen.

Azt meg, hogy az oroszok jogszerűen csináltak mindent elteszem a viccesbe.

Látom zavar...de nem tudsz semmit se csinálni akárcsak a gazdáig...egy rüszü csicska. vagy....akárcsak akik a szádba adják a szavaikat...

 

[Törölt tag]

Lehet megint ideje lenne, hogy a TU-160-asok körberepüljék angliát. Az jó poén volt.

 

[boki]

Talán még nem írtam, de a szíriai Hmejmim bázisra vezényelt MiG-31K vadászgépek KInzsal hajó elleni hiperszónikus rakétákkal és Tu-22M3 távolsági bombázók H-32 hajó elleni robotrepülőkkel két nappal a Defender provokációja után feladata egy közös hadgyakorlat lesz az orosz hadiflottával a Földközi-tengeren. Rakétás lövészetet tartanak mindösszes 30-35 km-re a brit rep.-hordozó "Erzsébet királynő" -től, mivel a Defender ehhez a kötelékhez tartozik.

 

[ghostrider]

Kezdődik egymás basztatása, egy sokkal veszélyesebb, magasabb szinten. Hát, nem valami biztató előjelek.
Az angolokkal mindig is, csak az erő nyelvén lehetett beszélni. Nagyon is átgondolt volt a Defender romboló akciója. Még azt is figyelembe vették, hogy 2mérföld/h-val gyorsabban tud haladni, mint az orosz parti őrség hajója. Azt meg gyengeségnek vették, hogy a vadászgépek fegyvertelenek voltak, de ha nem lettek volna, akkor meg ment volna a megszokott ajvékolás. Mindenesetre az oroszoknak ezentúl három dolgot biztosan át kell gondolniuk.
1. A parti őrség hajóival valamit kezdeni kell, vagy fel kell erősíteni a teljesítményét és fegyverzetét, vagy új egységek kellenek.
2. A part mellett, járőröztetni kell komolyabb, nagyobb teljesítményű hadhajókat.
3. Fel kell készülniük komolyabb provokációkra, akár komolyabb fegyverek bevetésével számolva.
Ezeket nem csak a honi partoknál.

 

[MangaMonguz]

Kezdődik egymás basztatása, egy sokkal veszélyesebb, magasabb szinten. Hát, nem valami biztató előjelek.
Az angolokkal mindig is, csak az erő nyelvén lehetett beszélni. Nagyon is átgondolt volt a Defender romboló akciója. Még azt is figyelembe vették, hogy 2mérföld/h-val gyorsabban tud haladni, mint az orosz parti őrség hajója. Azt meg gyengeségnek vették, hogy a vadászgépek fegyvertelenek voltak, de ha nem lettek volna, akkor meg ment volna a megszokott ajvékolás. Mindenesetre az oroszoknak ezentúl három dolgot biztosan át kell gondolniuk.
1. A parti őrség hajóival valamit kezdeni kell, vagy fel kell erősíteni a teljesítményét és fegyverzetét, vagy új egységek kellenek.
2. A part mellett, járőröztetni kell komolyabb, nagyobb teljesítményű hadhajókat.
3. Fel kell készülniük komolyabb provokációkra, akár komolyabb fegyverek bevetésével számolva.
Ezeket nem csak a honi partoknál.

Sajnos igen. Szerencsésebb lenne a dolog, ha nem kellene feszíteni, mint pók a lucernásban, de abban a helyzetben, ahol folyamatosak a közvetlen provokációk, sajnos valóban be kell tárazni és előbb-utóbb valahol elsülnek a fegyverek, egyébként hiteltelenné válik a történet.
Nem vagyok optimista abból a szempontból, hogy csak újabb szankciókra akarnak rágyúrni, ahhoz elég lenne egy-két kamu mérgezéses akció, vagy bármilyen mondvacsinált ürügy. Itt a cél a konkrét fegyveres összetűzés kiprovokálása.

 

[Törölt tag]

Nem vagyok optimista abból a szempontból, hogy csak újabb szankciókra akarnak rágyúrni, ahhoz elég lenne egy-két kamu mérgezéses akció, vagy bármilyen mondvacsinált ürügy. Itt a cél a konkrét fegyveres összetűzés kiprovokálása.

Azt már nem hiszik el
Nem elég látványos
Komplett hidegháborúhoz kevés

Fegyveres összecsapás kell, ahol NATO halottakat lehet mutogatni. Vagy egy rádióadó

 

[boki]

Az egykori orosz külügyminiszter és kormányfő, a mai orosz külpolitikát megalapozó Jevgenyij Primakov életét bemutató cikkünk első részében a Szovjetunió felbomlásáig jutottunk. Az arabisztikát végzett, majd újságíróként dolgozó Primakov eddigre a Közel-Kelet egyik világszerte legelismertebb kutatója, a külpolitikai agyközpontként ismert IMEMO, a Világgazdaság és a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója, akadémikus, és a peresztojka lázában a nagypolitika forgatagában találja magát. A Legfelsőbb Tanács felsőházának elnöke, majd az Elnöki Tanács tagjaként közvetít Szaddám Huszein és a nagyhatalmak között, végül 1991 őszén a KGB vezetőjévé kinevezett Vagyim Bakatyin kezdeményezésére a külső felderítés élére kerül.

Primakov kinevezése feldühítette a Nyugatot | #moszkvater

Jevgenyij Primakov a külföldi hírszerzés vezetőjeként megőrizte a széteső hálózatot, külügyminiszterként lerakta a mai orosz külpolitikai alapjait, majd kormányfőként stabilizálta Oroszországot az 1998-as válság után

moszkvater.com

 

[boki]

Zsirinovszkij szerint meg kellett volna semmisíteni a brit rombolót.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[jani22]

"A projekt ellenzőin túl Oroszország is aggodalommal szemléli a vállalkozást. Moszkva attól tart, hogy az új tengeri útvonalra nem terjednének ki az 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény előírásai, márpedig a szerződés szabályozza a Boszporuszon áthaladó hadihajók fekete-tengeri jelenlétét."

Gigantikus beruházás kezdÅdött: elindult az Isztambul-csatorna épÃtése

Törökországban megkezdÅdött az Isztambul-csatorna épÃtése, amely a tervek szerint a Boszporusztól nyugatra, Isztambul európai oldalának külterületén húzódva köti majd össze a Márvány-tengert és a Fekete-tengert - számoltak be róla vasárnap a török napilapok.

www.portfolio.hu