Az átlagbért az 5 főnél nagyobb vállalkozások adatai alapján számolják. Ez fájdalom 2,8 millió munkavállalót jelent. A maradék 2 millió bére nincs benne, én alapvetően úgy számoltam, hogy jobbak az adatok, mint a 2,8 milliós sokaságban.
Rendben, ezt megnézhettem volna. Magyarul egy normális pesti albérlet ára rezsivel. Száguldunk elvtársak, száguldunk!
Bad Tatsmandorfot nézd, nagyon szép városka, érdemes kimenni Penzion Frühwirt, Amúgy leánykori nevén Tarcsafürdő, és arról nevezetes, hogy itt áll dédapám szülőháza 169 k HUF-ért volt jövő hétre 5 napos ajánlat. Balcsinál hasonló árak vannak, igaz ott általában reggeli nélkül.
Dehogy kattan, a Cegledi is meguszta, meg a vegen Szombathelyen valasztast is nyer pedig ott lopta el a gyerekek fizeteset. Ezt a turmixost meg Brusszel kimenti. Tuti koncepcios pernek fogjak talalni. Kozben meg soha nem latjak viszont az adofizetok az elcsaklizott milliardokat...
Nem tudom eldönteni, hogy like-ot, vagy nevetős szmájlit iktassak-é. Maximálisan egyetértek, ugyankkor tessék a keresztény kultúrád Európa védelmében, tessék tapsolni!
Ezen már akkor is röhögtem amikor olvastam a portfólión.
Mert mi is ez? A háztartások nettó pénzügyi vagyonának legnagyobb része a saját ingatlan. Mennyi volt az ingatlanok áremelkedése az elmúlt 10 évben? Gondolva a 2008-2010 közötti áresésre is?
Szóval, ebből a vagyon növekedésből mennyi is pusztán az ingatlanok áremelkedése?
Ez itt a 2021 év eleji állapot, 2 021 864 fő. Van még kb. félmillió ezen túl, a nyugdíj "szerű" ellátásoké. Az ő számaik valamival alacsonyabbak.
Tehát:
258 466 fő kap 200 ezer felett, 12,78%,
1 763 398 fő kap 200 ezer alatt, 87,21 %.
Ezen már akkor is röhögtem amikor olvastam a portfólión.
Mert mi is ez? A háztartások nettó pénzügyi vagyonának legnagyobb része a saját ingatlan. Mennyi volt az ingatlanok áremelkedése az elmúlt 10 évben? Gondolva a 2008-2010 közötti áresésre is?
Szóval, ebből a vagyon növekedésből mennyi is pusztán az ingatlanok áremelkedése?
Azért annyira ne röhögj olyan adatokon, amit nem tudsz értelmezni és még utánna sem nézel, pedig ott van a forrás (MNB statisztika). A háztartások pénzügyi vagyona a szó szoros értelmében pénzügyi vagyonelemeket takar. Egy fillér ingatlan sincs benne. Ha szeretnéd tudni a nettó pénzügyi vagyon összetételét, akkor parancsolj:
Mint látható, a nettó pénzügyi vagyon 3,2-szeresére való növekedése mögött:
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, (elsősorban a lakossági állampapírok) 6-szoros növekedése;
a készpénz állomány megháromszorozódása;
a betétek közel duplázódása;
a részvények, részesedések közel 3-szoros értéke;
és a befektetési jegyek közel duplázódása áll.
Miközben a nyugdíjpénztári állomány csökkent, a lakosság többségének állami nyugdíjrendszervbe való visszatérése miatt.
A lakossági hitelálomány pedig egy komoly csökkenés után újra emelkedve, most éri el ismét a 2010-es szintet.
Pénzügyi instrumentumok
2010. dec. 31.
2020. dec. 31.
2021. márc. 31.
Pénzügyi eszközök
25 909,5
66 869,8
68 482,7
1 Készpénz és betétek
9 975,4
18 114,3
18 553,7
1a Készpénz
1 938,3
5 843,3
5 942,8
1b Betét, forint
6 287,0
9 776,6
10 103,7
1c Betét, deviza
1 750,1
2 494,4
2 507,2
2 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
1 593,6
9 393,3
9 700,0
2a Nem pénzügyi vállalatok értékpapírjai
12,3
11,7
2b Hitelintézetek értékpapírjai
54,5
55,9
2c Központi kormányzat értékpapírjai
9 135,6
9 446,9
2d Külföldi értékpapírok
190,6
185,2
2e Egyéb szektorok értékpapírjai
0,3
0,3
3 Hitelek
257,6
2 282,1
2 303,6
4 Részvények és részesedések
10 237,6
26 995,4
27 600,8
4a Részesedések nem pénzügyi vállalatokban
7 878,7
19 716,1
20 036,7
4b Részesedések pénzügyi vállalatokban
556,0
561,4
4c Részesedések külföldi vállalatokban
2 177,0
2 293,9
4d Belföldi befektetési jegyek
2 359,0
4 058,9
4 129,2
4e Külföldi befektetési jegyek
487,3
579,6
5 Biztosítástechnikai tartalékok
6 001,6
4 968,9
5 107,7
5a Életbiztosítási díjtartalékok
1 667,3
2 241,0
2 306,9
5b Nyugdíjpénztári díjtartalékok
4 018,4
2 169,9
2 189,7
5c Egyéb biztosítási tartalékok
558,1
611,1
6 Pénzügyi derivatívák
1,9
1,7
7 Egyéb követelések
5 113,9
5 215,2
7a Kereskedelmi hitelek
197,4
199,5
7b Ki nem fizetett keresetek
789,7
881,5
7c Egyéb
4 126,8
4 134,2
Kötelezettségek
11 231,1
11 610,0
11 772,6
8 Hitelek
10 585,5
9 966,5
10 218,1
8a Ingatlanhitel hitelintézetektől, forint
4 061,9
4 148,6
8b Ingatlanhitel hitelintézetektől, deviza
3,0
2,8
8c Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, forint
4 238,7
4 392,8
8d Fogyasztási és egyéb hitel hitelintézetektől, deviza
Ez itt a 2021 év eleji állapot, 2 021 864 fő. Van még kb. félmillió ezen túl, a nyugdíj "szerű" ellátásoké. Az ő számaik valamival alacsonyabbak.
Tehát:
258 466 fő kap 200 ezer felett, 12,78%,
1 763 398 fő kap 200 ezer alatt, 87,21 %.
Sokan elfelejtik, hogy 2012-ig felső határa volt a nyugdíjjárulék alapjának. A fölött nem vontak nyugdíjjárulékot és több volt a nettó a fizetés, de persze a nyugdíj számításnál is csak a korlátig kerül figyelembe vételre a kereset. 1998 óta az 1988-tól megszerzett jövedelmek összessége a nyugdíjszámítás alapja és ezeknek az éveknek a túlnyomó többsége felső korlátos volt.
Továbbá azt is sokan elfelejtik, hogy a nyugdíjszámítás alapja a nettó (adóval járulékokkal csökkentett) fizetés és 2009-ig a nettó/bruttó arány érdemben alacsonyabb volt, mint a jelenlegi 66,5%. 2008-ban például a bruttó átlagfizetésnek csak 61,5%-át lehetett nettóban hazavinni. De ha valaki többet keresett, akkor nála tovább romlott ez az arány a progresszív, sávos adórendszer miatt.
Ráadásul még nivellációs szorzók is vannak a nyugdíjszámítási képletben. 372 ezer Ft felett a számított kereset 90%-át, 421 ezer Ft felett csak a 80%-át veszik figyelembe.
Tehát igazán nagy nyugdíjak csak ritka esetben és csak a viszonylag frissen nyugdíjba vonulóknál állhattak elő. Azoknál, akik 2013-tól kezdve kiemelkedően sokat kerestek.
A helyettesítési ráta, azaz a kezdő nyugdíj és a nyugdíjba vonulás előtti nettó kereset hányadosa sehol sem 100%. Magyarországon 2019-ben EU módszertan szerint 64% volt és ezzel 6 % ponttal vagyunk az EU átlaga felett. Az OECD pedig más módszertannal szintén magasnak számolta a magyar nettó helyettesítési rátát. Férfiak esetében 84%, nők esetében 78%.
A nyugdíjszámítás 1998 óta lényegében változatlan. Az állami nyugdíjrendszerben a nyugdíjasok szemszögéből az egyetlen komoly változás a nyugdíjkorhatár 2009-ben, az IMF elvárásának megfelelően eldöntött emelése volt.
Ha már nyugdíjakat ide hoztad, akkor nekem a nyugdíjak növekedése hiányzik 2010 óta. Mert hogy az átlag nyugdíjszerű ellátás is nőtt 64%-kal, 83.689 Ft-ról 137.375 Ft-ra. Ezen belül az átlagos öregségi nyugdíj 150.571 Ft-ra emelkedett. Ez még az évtizedes inflációval csökkentve, reálértéken is kb. 30%-os növekedést jelent. Ez persze kisebb, mint a reálbér növekedés, de ebben sincs semmi meglepő. A nyugdíjasok megkapják garantáltan az inflációs emelést és mellé még a reálbér növekedés felét.