Dostum mar sokadjara futott meg, nem tudom sajnalni. Most biztos eheti a kefet valahol Szovjetunio alson vagy valami obol menti emirsegben...
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
- Címkék
- afganisztán
Brittek hozzák oket vissza Európaba. Az éjszaka folyamán kisegítették a britt katonáknak a reptér vedelmében, mivel túl kozel jottek a tálibok - most mondták az ATV-n. Amúgy állítolag ezeken kívul is még vannak ott magyarok.
Kb kell nekik egy Kabul pride, ahol az afgán elnök és a meghívott díszvendég Khamenei drag queennek öltözve twerpel a kamion tetején, miközben tapsol a fél tálib afgán kormány, akik előzőleg nővé műtették át magukat.
W
Wilson
Guest
Az várható volt, hogy nem rohannak elismerni a tálibokat ahhoz előbb be kell bizonyítaniuk,hogy képesek relatíve normálisan irányítani Afganisztánt. A táliboknak kicsit fából vaskarika helyzetet kell megoldani, úgy kell nyitniuk a világ felé, hogy meg kell őrizniük az önazonosságukat, és végig legnagyobb ellenfelük Ahmad Sah Maszud mondását kell szem előtt tartaniuk:Most adott ki közlemény a Paki kormány, hogy egyeztetve Kínával, Oroszországgal stb egyelőre nem ismerik el a tálibokat.
Szóval sztem együtt fogják elismerni, ha eljön az idő.
Fontos, hogy egyébként a britek sem zárkóztak el az elismeréstől, csak különböző értékekhez (pl nők jogai) kötötték őket.
Sok elemző állítja (minden oldalról), hogy a tálibok tényleg nagyon különböznek annyiban a régi táliboktól hogy nagyon vágynak a nemzetközi, akár nyugati elismerésre. És sok tekintetben ezért akarnak ilyen mérsékelt képet mutatni.
Jó kérdés persze, hogy a bosszúszomjas rambó-mezei tálib hogyan nyeli le, hogy 20 év után nem kapta meg a bosszúját, habár erre lehet az a válasz, hogy arégi tálib harcosok közül sok már nem él. Ez egy új harcos generáció, ami (akármilyen vicces), de nyugati megszállók mellett nőtt fel
A mai napot azzal zárom, hogy még egyszer leírom, nagyon sokan írják elemzésekben, hogy vigyázzunk azzal amit most látunk, mert ez lehet így lesz, lehet nem és ez nem biztos, hogy a tálib mérsékelteken múlik (akik most dominálni látszanak).
(Mérsékelt= kompromisszumok a legkonzervatívabb eszmékből, cserébe legitimációért vs harcos tálib, aki csak lövöldöz)
A tálib mozgalom nem egységes, és ha elmúlik az öröm (mint ahogy nálunk is elmúlt 90 után), felszínre jöhetnek az ellentétek, problémák.
Jelentkezem röviden holnap is.
"Soha nem leszünk zálog valaki más játékában. Mindig Afganisztán leszünk."
Oda konnyen beszivarognak, ugyis nehez eldonteni melyik roman, melyik roman cigany, melyik migrans...Románián keresztül vezet az afgán menekültek útja Nyugat-Európába | Mandiner
A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni az erődítménnyé vált Európába – írta kedden a román G4Media hírportál a spanyol El Confidencial című lapnak a „román útvonalról” írt cikkét...mandiner.hu
Volt ott egy sztori mikor a migransok ciganynak oltoztek be es ugy jottek be a roman hataron.
K
kamm
Guest
Mondjuk az iráni technikát ne bantsuk, az a legutóbbi kamu fighter-modell bemutatója a világ legrohejesebb próbálkozása volt, meg a meretarany sem stimmelt, a pilota alig fert el benne...
Mondjuk a mockup carrier sem volt piskóta, hogy speedboatokkal tamadnak:
What a fake aircraft carrier reveals about how Iran plans to take on the US
Iranian forces have been training for decades for a fight in the Persian Gulf for decades. But the US military has its own advantages.
www.businessinsider.com
Mindegyik bőven le van maradva az élvonaltól, és a gyártási kapacitásaik erősen korlátozottak. Chip gyártás, szenzor gyártás mindnél szintén nagyon lemaradva, szóval ha a világon a repipari a fejlesztés most leállna, még talán 100 év után sem biztos hogy nekiállhatnának iszlámosítani az egész világot, mint ahogy ezt nagyképűen a tálibok meghirdették. Amúgy idáig azért sem juthatnak el a dolgok, mert több ország ezeket egyszerűen letörölné a térképről. Még a nukleáris fegyereik sem kellenének hozzá.
De itt fejezd be légyszíves, mert ez nem a topic témája ! Amiről én írtam az meg ide való téma, egy nagyképű tálib kijelentés megcáfolása volt.
Egyébként meg a legmodernebb drónjait gyártó törökországot is "megfektették" az oroszok 1 hét alatt (1,5 éve volt), úgy hogy telesírták a Nato-t, pedig az oroszok csak 8-10 szállítógépnyi cuccot és 2 utasszállítónyi katonát hoztak !!!!! Oppááá...
Putyinnal akkor összerúgták a port Erdogánnal akik felrúgták az egyességeket, Putyin pedig megmutatta Erdogánnak, hogy egy kis mezei orosz csúcstechnológiával napok alatt tönkreverik az oroszok a törököket ha ez szükséges. A törökök akkor a legnagyobb emberveszteségeiket szenvedték el szíriában. Azóta Erdogan tudja ki a főnök. (kaptak líbiában is kóstolót ebből)
Este már haza is indulhat Kabulból a magyarokat szállító brit repülő
Az ATV szerint már rajta is vannak a gépen.
168.hu
Megy a kínkeserves szerecsenmosdatás, de valahogy meg kellene találni a bűnbakot:
forgokinpad.blog.hu
Azért két dolgon eltűnődtem:
Húsz év folyamatos pénzlocsolás és demokratikus értékrendek exportálása után, egy "szép" hétfői napon megesett csúfos menekülés képeit követően hirtelen minden véleményvezér rájött, hogy "Afganisztánban nem lehet demokráciát építeni. Afganisztánban törzsi struktúra és korrupció van. Afganisztán nem értheti meg a Nyugat." Ez csak most hétfő óta derült ki? Júniusban még pride hónapot ünnepelt a kabuli amerikai nagykövetség!
Van a cikkben egy idézet egy amerikai ex-katonától:
„A hozzám hasonló katonatisztek azt hitték, hogy egy ütőképes afgán biztonsági erőt építünk. Mit rontottunk el? Rengeteget mindent. (…) Az iraki bevetéseimtől kezdve az Afganisztánban töltött időkig a nagyobb rendszerszintű problémákkal soha nem foglalkoztak igazán. Nem sikerült sikeresen felépítenünk az iraki és afgán erőket mint intézményeket. Nem sikerült létrehoznunk a szükséges infrastruktúrát, amely hatékonyan kezelte volna a katonai oktatást, a kiképzést, a fizetési rendszereket, a karrierépítést, a személyzetet, az elszámoltathatóságot – mindazokat a dolgokat, amelyek egy professzionális biztonsági erővé tették volna őket. A hat hónaptól egy évig terjedő turnusokban cserélődő csapatokkal nem tudtuk megoldani az iraki és afganisztáni hadsereg és rendőrség előtt álló súlyos problémákat: a végletes korrupciót, a morál zuhanását, a drogfogyasztás elharapózását, az elmaradott karbantartást és az alkalmatlan logisztikát. Nagyon jól felkészítettük a szakaszokat és századokat a rajtaütések végrehajtására és az ellenőrzőpontok működtetésére, de mögöttük kevés háttér működött. Beszédes, hogy ma Afganisztánban a legjobb alakulatok a különleges erők kommandósai, kis csapatok, amelyek bátran és nagyszerűen teljesítenek – de a támogató intézményrendszer ellenére, nem pedig annak köszönhetően. (…) Nem a megfelelő embereket küldtük, nem készítettük fel őket jól, és nem jutalmaztuk őket utána. Idegeneket váltogattunk akár egyéves turnusokban, és elvártuk tőlük, hogy kapcsolatokat építsenek ki, majd leváltottuk őket. (…) Afganisztánban nem egy 20 éves háborút vívtunk; 20 összefüggéstelen háborút vívtunk, évről évre, irányérzék nélkül.”
Szóval a Nyugat csak szórta a pénzt, de nem figyelt az afgán haderőre rendesen oda. Nem figyelt oda, hogy az afgán haderő rossz. Na ez a brutális csúsztatás.
Ez a tipikus bújtatott önfelmetés minősített esete: " Az összes bűnünk, hogy hagytuk őket hibázni..."
Nos, akkor lapozzunk vissza 11 évvel korábbra, egy 2010 szeptemberi íráshoz, ahol is egy amerikai ezredes azon van kiborulva, hogy az afganisztáni nyugati haderő az lényegében egy multikulti, bürokrata bullshit társulat, ahol többet ér a jó PowerPoint prezentáció az előmenetelben, mint a valós katonai teljesítmény:
katpol.blog.hu
Persze, 2010 már régen volt, el is felejtettük, hogy már akkor milyen komoly kritika érte az öncélú karrierkatonákat, akik egész nap csak a légkondis konténertáboraikban tolják a corporate bullshit-et.
Kabul végnapjai
Hogy a végén kezdjem, szokásom szerint: igen, Kabul elesett és Afganisztán utolsó, húsz évig tartó periódusa véget ért. Ennek borzalmas következményei lesznek, bár nem kétlem, hogy akad majd olyan magyar sajtómunkás, aki ezt is üdvösnek találja: a magam részéről semmi jóra nem számítok. De…
Azért két dolgon eltűnődtem:
Húsz év folyamatos pénzlocsolás és demokratikus értékrendek exportálása után, egy "szép" hétfői napon megesett csúfos menekülés képeit követően hirtelen minden véleményvezér rájött, hogy "Afganisztánban nem lehet demokráciát építeni. Afganisztánban törzsi struktúra és korrupció van. Afganisztán nem értheti meg a Nyugat." Ez csak most hétfő óta derült ki? Júniusban még pride hónapot ünnepelt a kabuli amerikai nagykövetség!
Van a cikkben egy idézet egy amerikai ex-katonától:
„A hozzám hasonló katonatisztek azt hitték, hogy egy ütőképes afgán biztonsági erőt építünk. Mit rontottunk el? Rengeteget mindent. (…) Az iraki bevetéseimtől kezdve az Afganisztánban töltött időkig a nagyobb rendszerszintű problémákkal soha nem foglalkoztak igazán. Nem sikerült sikeresen felépítenünk az iraki és afgán erőket mint intézményeket. Nem sikerült létrehoznunk a szükséges infrastruktúrát, amely hatékonyan kezelte volna a katonai oktatást, a kiképzést, a fizetési rendszereket, a karrierépítést, a személyzetet, az elszámoltathatóságot – mindazokat a dolgokat, amelyek egy professzionális biztonsági erővé tették volna őket. A hat hónaptól egy évig terjedő turnusokban cserélődő csapatokkal nem tudtuk megoldani az iraki és afganisztáni hadsereg és rendőrség előtt álló súlyos problémákat: a végletes korrupciót, a morál zuhanását, a drogfogyasztás elharapózását, az elmaradott karbantartást és az alkalmatlan logisztikát. Nagyon jól felkészítettük a szakaszokat és századokat a rajtaütések végrehajtására és az ellenőrzőpontok működtetésére, de mögöttük kevés háttér működött. Beszédes, hogy ma Afganisztánban a legjobb alakulatok a különleges erők kommandósai, kis csapatok, amelyek bátran és nagyszerűen teljesítenek – de a támogató intézményrendszer ellenére, nem pedig annak köszönhetően. (…) Nem a megfelelő embereket küldtük, nem készítettük fel őket jól, és nem jutalmaztuk őket utána. Idegeneket váltogattunk akár egyéves turnusokban, és elvártuk tőlük, hogy kapcsolatokat építsenek ki, majd leváltottuk őket. (…) Afganisztánban nem egy 20 éves háborút vívtunk; 20 összefüggéstelen háborút vívtunk, évről évre, irányérzék nélkül.”
Szóval a Nyugat csak szórta a pénzt, de nem figyelt az afgán haderőre rendesen oda. Nem figyelt oda, hogy az afgán haderő rossz. Na ez a brutális csúsztatás.
Ez a tipikus bújtatott önfelmetés minősített esete: " Az összes bűnünk, hogy hagytuk őket hibázni..."
Nos, akkor lapozzunk vissza 11 évvel korábbra, egy 2010 szeptemberi íráshoz, ahol is egy amerikai ezredes azon van kiborulva, hogy az afganisztáni nyugati haderő az lényegében egy multikulti, bürokrata bullshit társulat, ahol többet ér a jó PowerPoint prezentáció az előmenetelben, mint a valós katonai teljesítmény:
[KNN] Death by PowerPoint: Az ezredes kiborul
„If we ever had a war, while you are working on your Power Point, we would be killing you.” /Orosz békefenntartók állítólagos szavai amerikai kollégáikhoz 1996-ban, Boszniában./ Az amerikai haderő bürokrácia- és PowerPoint-függősége egyre aggasztóbb méreteket…
Persze, 2010 már régen volt, el is felejtettük, hogy már akkor milyen komoly kritika érte az öncélú karrierkatonákat, akik egész nap csak a légkondis konténertáboraikban tolják a corporate bullshit-et.
Tisztelt Nemzeti Filmintézet!
Ebből filmet lehet készíteni. Van benne egy öszeomló állam, Kabul végnapjai, gyakorlatilag a Nyugat döbbent fejvesztett kivonulása , geopolitikai dráma... Eközben egy magyar csapat, gyakorlatilag elárulva/ csebenhagyva, de ők - ha már ott vannak - segítenek a brit katonaságnak megvédeni a repteret ...pátosz, hősiesség, jó lezárás.
Vannak jó magyar forgatókönyvírók, még akciófilm rendezők is..
K
kamm
Guest
Military-industrial complex.Megy a kínkeserves szerecsenmosdatás, de valahogy meg kellene találni a bűnbakot:
Kabul végnapjai
Hogy a végén kezdjem, szokásom szerint: igen, Kabul elesett és Afganisztán utolsó, húsz évig tartó periódusa véget ért. Ennek borzalmas következményei lesznek, bár nem kétlem, hogy akad majd olyan magyar sajtómunkás, aki ezt is üdvösnek találja: a magam részéről semmi jóra nem számítok. De…
Azért két dolgon eltűnődtem:
Húsz év folyamatos pénzlocsolás és demokratikus értékrendek exportálása után, egy "szép" hétfői napon megesett csúfos menekülés képeit követően hirtelen minden véleményvezér rájött, hogy "Afganisztánban nem lehet demokráciát építeni. Afganisztánban törzsi struktúra és korrupció van. Afganisztán nem értheti meg a Nyugat." Ez csak most hétfő óta derült ki? Júniusban még pride hónapot ünnepelt a kabuli amerikai nagykövetség!
Van a cikkben egy idézet egy amerikai ex-katonától:
„A hozzám hasonló katonatisztek azt hitték, hogy egy ütőképes afgán biztonsági erőt építünk. Mit rontottunk el? Rengeteget mindent. (…) Az iraki bevetéseimtől kezdve az Afganisztánban töltött időkig a nagyobb rendszerszintű problémákkal soha nem foglalkoztak igazán. Nem sikerült sikeresen felépítenünk az iraki és afgán erőket mint intézményeket. Nem sikerült létrehoznunk a szükséges infrastruktúrát, amely hatékonyan kezelte volna a katonai oktatást, a kiképzést, a fizetési rendszereket, a karrierépítést, a személyzetet, az elszámoltathatóságot – mindazokat a dolgokat, amelyek egy professzionális biztonsági erővé tették volna őket. A hat hónaptól egy évig terjedő turnusokban cserélődő csapatokkal nem tudtuk megoldani az iraki és afganisztáni hadsereg és rendőrség előtt álló súlyos problémákat: a végletes korrupciót, a morál zuhanását, a drogfogyasztás elharapózását, az elmaradott karbantartást és az alkalmatlan logisztikát. Nagyon jól felkészítettük a szakaszokat és századokat a rajtaütések végrehajtására és az ellenőrzőpontok működtetésére, de mögöttük kevés háttér működött. Beszédes, hogy ma Afganisztánban a legjobb alakulatok a különleges erők kommandósai, kis csapatok, amelyek bátran és nagyszerűen teljesítenek – de a támogató intézményrendszer ellenére, nem pedig annak köszönhetően. (…) Nem a megfelelő embereket küldtük, nem készítettük fel őket jól, és nem jutalmaztuk őket utána. Idegeneket váltogattunk akár egyéves turnusokban, és elvártuk tőlük, hogy kapcsolatokat építsenek ki, majd leváltottuk őket. (…) Afganisztánban nem egy 20 éves háborút vívtunk; 20 összefüggéstelen háborút vívtunk, évről évre, irányérzék nélkül.”
Szóval a Nyugat csak szórta a pénzt, de nem figyelt az afgán haderőre rendesen oda. Nem figyelt oda, hogy az afgán haderő rossz. Na ez a brutális csúsztatás.
Ez a tipikus bújtatott önfelmetés minősített esete: " Az összes bűnünk, hogy hagytuk őket hibázni..."
Nos, akkor lapozzunk vissza 11 évvel korábbra, egy 2010 szeptemberi íráshoz, ahol is egy amerikai ezredes azon van kiborulva, hogy az afganisztáni nyugati haderő az lényegében egy multikulti, bürokrata bullshit társulat, ahol többet ér a jó PowerPoint prezentáció az előmenetelben, mint a valós katonai teljesítmény:
[KNN] Death by PowerPoint: Az ezredes kiborul
„If we ever had a war, while you are working on your Power Point, we would be killing you.” /Orosz békefenntartók állítólagos szavai amerikai kollégáikhoz 1996-ban, Boszniában./ Az amerikai haderő bürokrácia- és PowerPoint-függősége egyre aggasztóbb méreteket…
Persze, 2010 már régen volt, el is felejtettük, hogy már akkor milyen komoly kritika érte az öncélú karrierkatonákat, akik egész nap csak a légkondis konténertáboraikban tolják a corporate bullshit-et.
1 trillion USD.
20 years.
Ki mondja, hogy évi 50 milliárd dollár bevétel nem volt jó, sőt, eszméletlen jó üzlet?
Sajnos nem. A pilóta még kint csüngve meghalt. Azért fogták veszettül, mert ha elengedik leszakította volna függőleges vezérsíkot a teste.
W
Wilson
Guest
A tálibok Kabulban megtartották első hivatalos sajtótájékoztatójukat az új afgán hatóságok nevében.
A tálibok a nyilatkozatok felolvasása mellett újságírói kérdésekre is válaszoltak. A fő szónok a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid volt.
Elmondása szerint Baradar molla, aki Afganisztán elnöke lesz, már megérkezett az országba.
1. A nőknek lehetőségük lesz arra, hogy akár egyetemi szintű oktatásban részesüljenek.
2. A nőknek joguk lesz dolgozni.
3. A tálibok minden nőtől fejkendő viselését fogják kérni, burkát nem fognak megkövetelni.
4. Az Iszlám Emirátus nem fog senkit sem fenyegetni, és nem fog senkivel sem szembeszállni. A bosszú nem a tálibok útja.
5. Az Iszlám Emirátus vezetői általános kegyelmet rendeltek el. A tálibok véget vetnek az ellenségeskedésnek mindazokkal, akik ellenük voltak Afganisztánban.
6. A tálibok büszkék arra, hogy ők az az erő, amely 20 évnyi küzdelem után felszabadíthatta Afganisztánt az idegen megszállás alól.
7. A tálibok számára a külföldi nagykövetségek és nemzetközi szervezetek biztonsága prioritást élvez. A tálibok különleges biztonsági erői biztosítják majd az Afganisztánból távozók és az itt maradók védelmét.
8. Afganisztánban erős, inkluzív (!) iszlám kormány fog alakulni.
9. A tálibok nem fognak amerikai állampolgárokat megtámadni a kabuli repülőtéren. Sem amerikai állampolgároknak, sem más országok állampolgárainak nem esik bántódása.
10. A külföldi média továbbra is működhet Afganisztánban. Megmarad a tálib kormány bírálatának és a munkájával kapcsolatos nyilvános észrevételek megtételének lehetősége.
11. Afganisztánban a szólásszabadságnak összhangban kell lennie az iszlám értékekkel. A médiának a nemzet egységéért kell dolgoznia, hogy minden afgán békésen, testvérként éljen.
12. A köztisztviselőknek továbbra is az állam és a társadalom javára kell dolgozniuk. Az általános amnesztia rájuk is kiterjed.
13. Ismét a nőkről. A nők minden jogát az iszlám törvények keretein belül fogják garantálni. A tálibok a nőket a társadalom kulcsfontosságú részének tekintik, de be kell tartaniuk az iszlám normákat.
14. A tálibok nem fogják üldözni azokat az afgán tolmácsokat, akik a megszálló rezsimnek dolgoztak. Nem fogják őket zaklatni vagy bosszúálló támadásoknak kitenni. Nincs szükség arra, hogy elhagyják Afganisztánt.
15. A tálibok biztosítják, többek között az Egyesült Államokat is, hogy afgán területet nem fognak más országok megtámadására használni.
16. A megszálló csapatokkal közvetlenül együttműködő afgán katonák szintén amnesztiát kapnak.
17. A tálibok elismerést akarnak a nemzetközi közösségtől, amelynek nem kellene félnie a táliboktól. A tálibok nem jelentenek fenyegetést más országokra nézve, és a kapcsolatokban felmerülő minden lehetséges problémát készek két- vagy többoldalú tárgyalásokon megvitatni a problémák megoldása érdekében.
18. Ghani kormánya gyenge volt és becsapta az afgánokat. Nem tartotta be az ígéreteit, és elmenekült.
19 A tálibok biztonságot nyújtanak Kabul lakosságának, és nem engedik meg a fosztogatást, a fosztogatást, a lopást és más bűncselekményeket.
20. A tálibok szóvivője azzal dicsekedett, hogy a tálibok 11 nap alatt elfoglalták egész Afganisztánt. 21. A háború alatti erőszakkal kapcsolatban a tálibok azt állították, hogy nem bosszúból tették, de nem volt más választásuk, mert háború volt. Most más idők járnak, így a megközelítés is más lesz.
22. A tálibok azt ígérik, hogy hamarosan megváltoztatják Afganisztánt. Ez pozitív változás lesz, mert minden afgán jobb életre vágyik. A tálibok más országok segítségével komoly lépéseket fognak tenni Afganisztán gazdaságának javítása érdekében. A táliboknak nagyon jó kapcsolatai vannak Pakisztánnal, Oroszországgal és Kínával. A táliboknak azonban nincsenek szövetségesei, és nem része semmilyen politikai-katonai tömbnek.
23. A tálibok szemszögéből nézve az afganisztáni háború hivatalosan is véget ért. A tálibok azt akarják, hogy a háborús idők a múlté legyenek, és Afganisztán többé ne legyen az afgánok és a külföldi hatalmak csataterévé.
24. A tálibok sok tapasztalattal rendelkeznek különböző területeken, ami segíteni fogja Afganisztán jobbra fordításának folyamatát.
25. A tálibok célja, hogy Afganisztán kormánya nyitottá váljon az emberek felé és befogadja a különböző csoportokat.
26. A tálibok azt mondják, nem fogják hagyni, hogy Afganisztán a nemzetközi terroristák menedékhelyévé váljon (vastag utalás az ISIS-re). A sajtótájékoztatón jelenlévők megjegyezték, hogy a tálibok két kérdésre - a női újságírókkal és az afganisztáni kábítószerhelyzettel kapcsolatban - nem voltak annyira biztosak a válaszokban, bár azt mondták, hogy a nők munkája a saría törvények keretein belül lesz, és hogy fel kívánnak hagyni a kábítószergyártással.
Általában a tálibok sok mindent ígértek, tejfolyókat és tündérfolyókat - egy mérsékelt iszlamista rendszert, még a szaúd-arábiai rezsimnél is kevésbé radikálisat. Egy olyan rendszer, amely megbocsátó, és nem áll bosszút ellenségein. Egy olyan rendszer, amely nem akar beavatkozni, hanem más országok (elsősorban Pakisztán, Oroszország és Kína) segítségével részt kíván venni Afganisztán fejlődésében. Ami ellenzi a terrorizmust és a kábítószereket, de támogatja a befogadó kormányt, a nőknek a saría hatálya alá helyezését stb.
Tehát semmiképpen sem érdemes a tálibok szavára hagyatkozni. Ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy van valami a szavak mögött, először tettekkel kell bizonyítaniuk Afganisztán keretein belül, amelyet a rózsaszín saría fogalmaival rajzolnak meg.
Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy ezeket a nyilatkozatokat a tálibok politikai irodájának nevében teszik, és hogy a tálibokon belül nem minden frakció ért egyet az ilyen megközelítésekkel, mivel még magán a tálibokon belül is számos ponton, különösen a saría kérdéseit illetően, bármilyen nyilatkozatuk rosszallásra találhat.
Összességében a sajtótájékoztató megmutatta, hogy a tálibok szépen tudnak beszélni és nagy ígéreteket tenni. Már csak a konkrét lépésekre kell várni. Természetesen, ha a tálibok legalább valamennyit teljesítik abból, amit ma mindenkinek ígértek, az valóban megváltoztathatja a velük szembeni hozzáállást.
https://t.me/boris_rozhin
A tálibok a nyilatkozatok felolvasása mellett újságírói kérdésekre is válaszoltak. A fő szónok a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid volt.
Elmondása szerint Baradar molla, aki Afganisztán elnöke lesz, már megérkezett az országba.
1. A nőknek lehetőségük lesz arra, hogy akár egyetemi szintű oktatásban részesüljenek.
2. A nőknek joguk lesz dolgozni.
3. A tálibok minden nőtől fejkendő viselését fogják kérni, burkát nem fognak megkövetelni.
4. Az Iszlám Emirátus nem fog senkit sem fenyegetni, és nem fog senkivel sem szembeszállni. A bosszú nem a tálibok útja.
5. Az Iszlám Emirátus vezetői általános kegyelmet rendeltek el. A tálibok véget vetnek az ellenségeskedésnek mindazokkal, akik ellenük voltak Afganisztánban.
6. A tálibok büszkék arra, hogy ők az az erő, amely 20 évnyi küzdelem után felszabadíthatta Afganisztánt az idegen megszállás alól.
7. A tálibok számára a külföldi nagykövetségek és nemzetközi szervezetek biztonsága prioritást élvez. A tálibok különleges biztonsági erői biztosítják majd az Afganisztánból távozók és az itt maradók védelmét.
8. Afganisztánban erős, inkluzív (!) iszlám kormány fog alakulni.
9. A tálibok nem fognak amerikai állampolgárokat megtámadni a kabuli repülőtéren. Sem amerikai állampolgároknak, sem más országok állampolgárainak nem esik bántódása.
10. A külföldi média továbbra is működhet Afganisztánban. Megmarad a tálib kormány bírálatának és a munkájával kapcsolatos nyilvános észrevételek megtételének lehetősége.
11. Afganisztánban a szólásszabadságnak összhangban kell lennie az iszlám értékekkel. A médiának a nemzet egységéért kell dolgoznia, hogy minden afgán békésen, testvérként éljen.
12. A köztisztviselőknek továbbra is az állam és a társadalom javára kell dolgozniuk. Az általános amnesztia rájuk is kiterjed.
13. Ismét a nőkről. A nők minden jogát az iszlám törvények keretein belül fogják garantálni. A tálibok a nőket a társadalom kulcsfontosságú részének tekintik, de be kell tartaniuk az iszlám normákat.
14. A tálibok nem fogják üldözni azokat az afgán tolmácsokat, akik a megszálló rezsimnek dolgoztak. Nem fogják őket zaklatni vagy bosszúálló támadásoknak kitenni. Nincs szükség arra, hogy elhagyják Afganisztánt.
15. A tálibok biztosítják, többek között az Egyesült Államokat is, hogy afgán területet nem fognak más országok megtámadására használni.
16. A megszálló csapatokkal közvetlenül együttműködő afgán katonák szintén amnesztiát kapnak.
17. A tálibok elismerést akarnak a nemzetközi közösségtől, amelynek nem kellene félnie a táliboktól. A tálibok nem jelentenek fenyegetést más országokra nézve, és a kapcsolatokban felmerülő minden lehetséges problémát készek két- vagy többoldalú tárgyalásokon megvitatni a problémák megoldása érdekében.
18. Ghani kormánya gyenge volt és becsapta az afgánokat. Nem tartotta be az ígéreteit, és elmenekült.
19 A tálibok biztonságot nyújtanak Kabul lakosságának, és nem engedik meg a fosztogatást, a fosztogatást, a lopást és más bűncselekményeket.
20. A tálibok szóvivője azzal dicsekedett, hogy a tálibok 11 nap alatt elfoglalták egész Afganisztánt. 21. A háború alatti erőszakkal kapcsolatban a tálibok azt állították, hogy nem bosszúból tették, de nem volt más választásuk, mert háború volt. Most más idők járnak, így a megközelítés is más lesz.
22. A tálibok azt ígérik, hogy hamarosan megváltoztatják Afganisztánt. Ez pozitív változás lesz, mert minden afgán jobb életre vágyik. A tálibok más országok segítségével komoly lépéseket fognak tenni Afganisztán gazdaságának javítása érdekében. A táliboknak nagyon jó kapcsolatai vannak Pakisztánnal, Oroszországgal és Kínával. A táliboknak azonban nincsenek szövetségesei, és nem része semmilyen politikai-katonai tömbnek.
23. A tálibok szemszögéből nézve az afganisztáni háború hivatalosan is véget ért. A tálibok azt akarják, hogy a háborús idők a múlté legyenek, és Afganisztán többé ne legyen az afgánok és a külföldi hatalmak csataterévé.
24. A tálibok sok tapasztalattal rendelkeznek különböző területeken, ami segíteni fogja Afganisztán jobbra fordításának folyamatát.
25. A tálibok célja, hogy Afganisztán kormánya nyitottá váljon az emberek felé és befogadja a különböző csoportokat.
26. A tálibok azt mondják, nem fogják hagyni, hogy Afganisztán a nemzetközi terroristák menedékhelyévé váljon (vastag utalás az ISIS-re). A sajtótájékoztatón jelenlévők megjegyezték, hogy a tálibok két kérdésre - a női újságírókkal és az afganisztáni kábítószerhelyzettel kapcsolatban - nem voltak annyira biztosak a válaszokban, bár azt mondták, hogy a nők munkája a saría törvények keretein belül lesz, és hogy fel kívánnak hagyni a kábítószergyártással.
Általában a tálibok sok mindent ígértek, tejfolyókat és tündérfolyókat - egy mérsékelt iszlamista rendszert, még a szaúd-arábiai rezsimnél is kevésbé radikálisat. Egy olyan rendszer, amely megbocsátó, és nem áll bosszút ellenségein. Egy olyan rendszer, amely nem akar beavatkozni, hanem más országok (elsősorban Pakisztán, Oroszország és Kína) segítségével részt kíván venni Afganisztán fejlődésében. Ami ellenzi a terrorizmust és a kábítószereket, de támogatja a befogadó kormányt, a nőknek a saría hatálya alá helyezését stb.
Tehát semmiképpen sem érdemes a tálibok szavára hagyatkozni. Ahhoz, hogy bebizonyítsák, hogy van valami a szavak mögött, először tettekkel kell bizonyítaniuk Afganisztán keretein belül, amelyet a rózsaszín saría fogalmaival rajzolnak meg.
Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy ezeket a nyilatkozatokat a tálibok politikai irodájának nevében teszik, és hogy a tálibokon belül nem minden frakció ért egyet az ilyen megközelítésekkel, mivel még magán a tálibokon belül is számos ponton, különösen a saría kérdéseit illetően, bármilyen nyilatkozatuk rosszallásra találhat.
Összességében a sajtótájékoztató megmutatta, hogy a tálibok szépen tudnak beszélni és nagy ígéreteket tenni. Már csak a konkrét lépésekre kell várni. Természetesen, ha a tálibok legalább valamennyit teljesítik abból, amit ma mindenkinek ígértek, az valóban megváltoztathatja a velük szembeni hozzáállást.
https://t.me/boris_rozhin
Az amerikai katonai gép Taskentben landolt a 640afgánnala fedélzetén. Szerintem ott kirakják őket, nem kellenek Amerikába.
Akkor rosszul emlékeztem erre. De a többi az stimmel. Nagyon régen láttam már.
Afganisztán lakosainak 27%-a tadzsik, 9%-a a velük rokon hazara. Elég jó eséllyel nem pastuk a repülőgépen lévők. (Pastu a lakosság 42%-a.)
Bele lehetne írni pár szimpatikus és hősies héber és lovári származású szereplőt is, ja és legyen csaj is köztük (casting javaslat: Szabó Tímea vagy Cseh Katalin).
"Az eset kapcsán az Independent emlékeztet, hogy 1990-ben történt egy hasonló baleset, csak akkor a szélvédővel együtt a pilóta is kirepült. A kollégái a bokájánál fogva tartották az ablakból kilógó pilótát a kényszerleszállásig, így megmentették az életét."
Egy pakisztáni véleménye: A tálibok ideológiája ellen vagyunk. A tálibok azonban a legkevésbé Pakisztán-ellenes csoportok Afganisztánban (sok afgán nem szereti Pakisztánt a földvitával kapcsolatos történelmi okok miatt).
Célunk Pakisztánbarát kormány felállítása Kabulban, hogy megfeleljen a stratégiai és geoökonómiai követelményeknek. A tálib kormányzás megakadályozza India növekvő hegemóniáját az országban, lehetővé téve Pakisztán számára a stratégiai mélység elérését. Ezenkívül határozott gazdasági okai vannak annak, hogy Pakisztán miért akarja a tálibok hatalmát Afganisztánban. A TAPI gázvezetéket a kilencvenes években akarták létrehozni, és könnyen megépíthető most, hogy a tálibok hamarosan nemzetközi elismerést szereznek. Ez azt jelenti, hogy Pakisztán energiaszükségleteit úgy elégítik ki, hogy Türkmenisztánból szénhidrogén-tartalékot nyernek. Ez állítólag a világ egyik legfontosabb energetikai jellemzője, amely megegyezik az Arab -félsziget olajkészleteivel. Ha Pakisztánt összekapcsolnák Közép -Ázsiával, gyakorlatilag minden közép -ázsiai ország (Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán stb.) Nagymértékben függne Pakisztántól, és így befektetne Pakisztán társadalmi -gazdasági fejlődésébe. A kínai pakisztáni gazdasági folyosót (CPEC) ez is erősíteni fogja. Kína és Oroszország is közelebb lépett Pakisztánhoz, elismerve geopolitikai jelentőségét.
Az afgán nemzet valutájának gyengülését tapasztalja, és nagyobb valószínűséggel fogadja el Pakisztán rúpiáját. Ez erősítené a jelenleg gyengült rúpiát. Az afgán nemzeti újjáépítést szintén pakisztáni vállalatok fogják vezetni, lehetővé téve Pakisztán számára, hogy lendületet érjen magas hozzáadott értékű vállalatai számára. Az exportvezérelt modell elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez.
Célunk Pakisztánbarát kormány felállítása Kabulban, hogy megfeleljen a stratégiai és geoökonómiai követelményeknek. A tálib kormányzás megakadályozza India növekvő hegemóniáját az országban, lehetővé téve Pakisztán számára a stratégiai mélység elérését. Ezenkívül határozott gazdasági okai vannak annak, hogy Pakisztán miért akarja a tálibok hatalmát Afganisztánban. A TAPI gázvezetéket a kilencvenes években akarták létrehozni, és könnyen megépíthető most, hogy a tálibok hamarosan nemzetközi elismerést szereznek. Ez azt jelenti, hogy Pakisztán energiaszükségleteit úgy elégítik ki, hogy Türkmenisztánból szénhidrogén-tartalékot nyernek. Ez állítólag a világ egyik legfontosabb energetikai jellemzője, amely megegyezik az Arab -félsziget olajkészleteivel. Ha Pakisztánt összekapcsolnák Közép -Ázsiával, gyakorlatilag minden közép -ázsiai ország (Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán stb.) Nagymértékben függne Pakisztántól, és így befektetne Pakisztán társadalmi -gazdasági fejlődésébe. A kínai pakisztáni gazdasági folyosót (CPEC) ez is erősíteni fogja. Kína és Oroszország is közelebb lépett Pakisztánhoz, elismerve geopolitikai jelentőségét.
Az afgán nemzet valutájának gyengülését tapasztalja, és nagyobb valószínűséggel fogadja el Pakisztán rúpiáját. Ez erősítené a jelenleg gyengült rúpiát. Az afgán nemzeti újjáépítést szintén pakisztáni vállalatok fogják vezetni, lehetővé téve Pakisztán számára, hogy lendületet érjen magas hozzáadott értékű vállalatai számára. Az exportvezérelt modell elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez.