T
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
német szilárdot egy helyen tudom elképzelni megfelelő helyen: börtönben, vagy egy sertéstelepen ahol az etető-bekeverőt kezeli... kb ennyi a képessége.
De ki a faxom beszélt Vadairól? úgy hülye a témához kb mint Simicskó vagy Hende, vagy Szekeres, ez nemfüggetlen.
Nem, egyáltalán nem tartozik bele. A magyarság őstörténete egy marha nagy kérdőjel. Vannak dolgok amiket tudni velünk és annyi. Álmos apját nem tudjuk ki volt, de azt meg állítjuk, hogy Attila leszármazottja, mert ő annak tartotta magát... Nem kell messzire menni, azt sem tudjuk milyen nyelvet beszéltek a honfoglalók.
és ki a fene beszélt itt szivárványos kvótapolitikáról, azokon kívül akik attól félnek hogy LMBTQ kommandó elrabolja őket Brüsszelbe,és ott átműtik őket ázsiai transzvesztitává?
https://www.novosti.rs/vesti/drustv...toku-pregovori-nabavci-protivoklopnih-sistema
A szerbek Spike-ot állítanának hadrendbe, és a cikk szerint már megindultak a tárgyalások Rafaelékkel.. Nem elég, hogy elôttünk járnak hadiiparilag is, a végén még elöttünk jutnak hozzá a spike rendszerhez..
A szerbek Spike-ot állítanának hadrendbe, és a cikk szerint már megindultak a tárgyalások Rafaelékkel.. Nem elég, hogy elôttünk járnak hadiiparilag is, a végén még elöttünk jutnak hozzá a spike rendszerhez..
T
Törölt tag
Guest
W
Wilson
Guest
Szerintem itt nem arról van szó, hogy azzal, hogy kritizáljuk (köztük én is) a szittya elnevezést, az abból következik, hogy nem vagyok/vagyunk büszkék a magyarságunkra az őseinkre a honfoglalókra, én speciel már a katonai teljesítményeik miatt is mélyen tisztelem őket,már csak abba érdemes belegondolni, hogy a Honfoglaláshoz vagy a Nyugat-európai katonai műveleteik végrehajtásához milyen szervezettség,fegyelem,hadászati tudás kellett.Itt konkrétan arról van szó, hogy a honvédségnek van egy katonai terminológiája, ami hosszú idő alatt alakult ki,és ezzel az erőltetett elnevezéssel pont az ellenkező hatást érik el.
Jajj, ne...!Akkor sorolod a női honvédelmi miniszter aspiránsaidat a baloldali tömörülésből?!?
miért akarnék onnan, de ha eljátszunk a gondolattal, hogy nő kapja meg a posztot,ott van mondjuk Pénzváltó Anna, 2014-ben A török–orosz kül-, biztonság- és védelempolitikai kapcsolatokat vizsgáló doktori értekezését 2014-ben diplomázott, 2020 őszén védte meg az NKE Hadtudományi Doktori Iskolájában. 2016 óta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet kutató projektmunkatársa, majd külső munkatársa. Az elmúlt években óraadóként tevékenykedett az NKE mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2020 februárjától a Migrációkutató Intézet kutatójaként elsősorban Törökországért felelős.Akkor sorolod a női honvédelmi miniszter aspiránsaidat a baloldali tömörülésből?!?
Ambrus Anna, szintén olvasom a tanulmányait..
ja, hogy te nem is hallottál róluk.. ??? miért nem lepődtem meg?
ez van...
október 6 kapcsán a tavalyi bejegyzés zárt csoportból:
Mielőtt beindulna az egyébként igen fárasztó meg lehangoló kis nemzeti tébolyunk menetrend szerinti járata és fogalmatlanok seregei esnének egymásnak a mai napon az “alig akadt magyar közöttük” kontra “mind színmagyar volt” (még a bécsi születésű ízig-vérig osztrák Poeltenberg is) törésvonal mentén, érdemes egy gondolat erejéig elidőzni a korszakban használt és a mai nemzetfogalmunk közti eltérésnél.
A hosszú 19. század során három különböző nemzetkoncepció is jelen volt Magyarországon, ezek közül az első még a rendi vonalat képviselte, ez volt az úgynevezett natio Hungarica és összességében azt jelentette, hogy mindentől függetlenül a magyar nemzet részét képezed, ha magyar nemes vagy. Tehát, ha teszem azt az anyád egy rác határőr lánya volt, az apád meg egy szerecsen kereskedő, de te a magyar királytól nemesi oklevelet kaptál, akkor ugyanúgy a magyar nemzet része voltál, mint akármelyik tiszaháti ősnemes.
A második nemzetkoncepciót a polgárosodás, a nacionalizmus és a liberalizmus szelleme hozta el. Ez a korszakban már létező francia territoriális és a német kultúrnemzeti fogalmak egy izgalmas ötvözetét alkotta. Ezen elképzelés szerint bárki a magyar nemzet tagjává válhatott, ehhez nem kellett mást tennie, mint elfogadni, hogy politikai értelemben a Kárpát-medencében egy nemzet működhet és ez a magyar. Ugyan a 21. századból nézve tűnhet ez visszásnak, de ez az önkéntes asszimilációra tett ajánlat a korszakban sokkal jobb volt, mint amit akkor Európában bárki felkínált a nemzetiségeinek. Ehhez érdemes azt is hozzávenni, hogy az aradi vértanúk közül tizenegy a Magyar Szent Korona Országainak valamelyikében született...
A harmadik nemzetkoncepciót a 19. század vége és a 20. század eleje hozta el, ez a ma is ismert nemzetfelfogásunk, ami az eggyel előbbihez képest egy kifejezetten bunkó, kirekesztésen alapuló etnicista megközelítés és a 20. század első felében az sem volt ritka, hogy a nagy fajvédelmi hevületben az asszimilációs verseny győztesei alkalmazták a folyamat elején állókkal szemben. Hogy mást ne mondjak, ott a német felmenőkkel rendelkező Gömbös Gyula, meg a békési szlovák Bajcsy-Zsilinszky Endre, akik a legismertebb képviselői voltak a "magyar faj védelmének". Különösen visszataszító eleme volt ennek az időszaknak, amikor a magyar állam a 20-as években keresni kezdte a még életben lévő egykori 48-as honvédeket, mert az utolsóként elhunytnak nagy nemzeti dísztemetést terveztek, többekről azért nem vettek tudomást, mert zsidók voltak.
Szóval mindent összevetve, akik amellett kardoskodnak, hogy egy Aulich Lajos, egy Damjanich János, vagy egy Knezić Károly a mai fogalmaink szerint magyar volt, vagy azzal jönnek, hogy semmi közük nem volt a magyarsághoz, azok ezt az etnicista butaságot projektálják vissza a 19. század közepére és végtelen szűklátókörűségükben, valamint az aktuálpolitikai tébolyaik fogságában éppen az aradiak által meghozott áldozatot köpik le. Happy End nincs, ugyanis sajnos azt látni, hogy pont arra a sokszínű, élni és élni hagyni alapon működő polgári Magyarországra nincs szüksége egyik oldalnak sem, amiért ezek a kiváló férfiak Aradon a vesztőhelyre léptek.
A Leopard 2-t a tömege miatt már csak hat tengelyes vasúti kocsi szállíthatja, ennek a típusnak a neve a MÁV-nál SAMMP.Egyrészről ugye vannak a vasúti hidak, másrészt a közútiak. A vasúti hidakat fixen saját lánctalpon is tudják használni, meg pőrekocsin is. Érdekes lenne, ha nem férne az űrszelvénybe, miközben rendre a T-72 és az Abrams is belefér. Linkeltem elsőre a V63 mozdonyt, nagyjából pőrekocsi hosszúságú, ugyanannyi tengelyre terhelődik a tömege, 116 tonna. Az M62 dízel-elektromos, hála a jó orosz szabványoknak, 116,5 tonna +-3%, tehát 122 is lehet szolgálati tömeggel és annak van az a jó tulajdonsága, hogy nemcsak a villamosított vonalakon, hanem mindenhol máshol is közlekedik. Megrakott vagonokkal is. Például laktanyák és ipartelepek felé szerte az országban, ahol 'nem bírják el a hidak'.
A közúti hidakra is éltek már a szállítmányozás során értelmes lépésekkel. Ugye egy adott hídszelvény terhelhetősége a lényeg, ilyen szempontból a talajnyomás lényegtelen ez esetben, mert a pár négyzetméter felfekvő lánctalpra nehezedő teljes súly a lényeg. A nehéz szállítmányok esetében ezt nagyobb hosszon sok kerékkel eloszlatott tömeggel oldják meg.
szalay3 nevű ember fényképe, Budaörs 2019, harckocsi szállító szerelvény:
Egyrészt ugye a külön engedélyköteles tömegek táján van egyszer egy össztömegünk, illetve egy megengedett tengelyenkénti terhelhetőségünk, ami normál esetben 8 tonna. Ennél a szerelvénynél, ami ugye részben a terepre mászkálás miatt ilyen nagy kerekű, van 6 tengelyes tréler, ami önsúllyal együtt 48 tonna normál terhelhetőségű, illetve a vontató ami 3 tengellyel 26-33 tonna terhelhetőségű szokott lenni, szintén a saját tömeg figyelembe vételével.
A tengelyek ettől még sokkal többet bírnak, hogy ez a normál eseti megengedett terhelésük. Mivel láthatóan legalább egy normál kamion hosszúságú a jármű és a terhelés, akár 8 tonnás tengelyenkénti határon belül, akár kívül esik, ezen a legalább 18 méteren oszlik el a teljes súly, rakományostól. Tehát ha nem egy nagy hidat veszünk a közútiak közül, hanem egy kicsit, aminek az adott szelvénye a kisebb felületre levezetett tömeg miatt leszakadna a Leo 2 alatt, akkor sem fog ez megtörténni, mert több szelvényen, illetve egy adott szelvény sokkal nagyobb felületén oszlik el a súly, tehát adott pontot a teljes szerelvényössztömeg esetén sem terhel olyan tömeggel, mint egy Leo 2 önmagában.
Ez igen sok hídon lehetővé teszi az áthaladást és ez csak egy egyszerű tréler. Ha nagyon mozgatni kell olyan helyekre, ahol aztán már tényleg soha nem csináltak mást, csak fahidakat szekereknek, akkor egyszerűen ahogy idehozták őket, magánfuvarozók speciális szerelvényekkel, ott a lehetőségek végtelenek.
Legutóbb, amikor Tatáról a gyakorlatra mentek nem volt elég mennyiség ilyen kocsikból, ezért Bundeswehr vagonokon szállították a Leókat. Kérdés, hogy fogunk-e venni több ekkora teherbírású vasúti kocsit.
Ez persze nem zárja ki, hogy tréler is kell a közúti szállításhoz. A Haditechnikában írták, hogy 2 fajta trélert vettek kipróbálásra, az egyik jobban bírja a terepet is, szerintem ez van itt a fotón. Kérdés persze, hogy vajon hány trélert és hány vasúti kocsit szerzünk be a szállításhoz.
W
Wilson
Guest
Nem Pénzváltó Nikolettet akartál írni? Mert én is rendszeresen olvasom ezeket a tanulmányokat,elemzéseket de Pénzváltó Annával még nem találkoztam, de lehet, hogy tévedek...
P
Pogány
Guest
Persze, egyértelműen kell megfelelő szállítóeszköz, de ne hintse már kelepisti, hogy megóóódhatatlan.
Francba, nevezzék át hajdu zl-ra.Azok is konnyugyalogok voltak.APC-kel felszerelt változat meg lehet lovas hajdu zl.
F
Filter
Guest
Jáj....
Gyula bácsi jó volt....volt.
A mai szakfeladatokkal annyira van kb tisztában mint én a lótenyésztéssel.
köszönöm, fejben már előre jártam, és két névből raktam össze egyet...... természetesen Nikolettet akartam írni.
Sajnos téves info. A SAMMP csak a németeknek van, nekünk nincs. Nekünk 4 engelyes kocsijaink vannak. Ez Leo2A4-et még elvszi, az A7-et nem. Most alakult meg a MÁV Vagon nevű cég, talán lehetne gyártatni. Az ürszelvény dolog viszont problémás, mert több helyen ahol kvázi közel van valami a vasúthoz és egyébként meg szabány szerint kerül kiépítésre, nem biztos, hogy ott lehet vinni. A németek is több esetben (és más országok is) egy vegyesvállalattól bérelnek tankszállítókat, a bibi, hogy az ellenség nem biztos, hogy bevárja, mert tudtommal hetekkel előbb kell megrendelni. Nagyobb probléma, hogy alig van pőre kocsi, és ez általános dolog, kéne akár honvédségi, akár valami más vasúti vonalon de "nemzeti" kézben lenni megfelelő mennyiségnek és teherbírással rendelkezőknek. (egyébként Magyar teherszállítás nincs, a Rail-Cargo egy magyar-orszták vegyesvállalat. Magyarországon volt eset pld. a szómódon lerohadt M1-est polgári fuvarozó cég vitte be, mert nem volt katonai tréler.. és szemet hunytak némely hidak szabvány szerinti teherbírását illetően (a híd persze bírta, hiszen biztonsági tartalékkal rendelkezik mindegyik, de szabályosan nem lehetett volna átmenni rajta. A németeknél nem véletlenül vannak kinn sárga kis táblákkal, hogy a harckocsik hol haladhatnak. Akár pályán , akár hidaknál stb.
