Biztos lehetsz benne, hogyha parancsba adja a NATO akkor megyünk.
Most őszintén, eddig miből sikerült kimaradnunk?
Mindent is megszavaztunk, mindig. Kicsit arcoskodtak itthon, kint meg szépen becsicskultak, ahogyan a jellemükből fakad.
Hidd el, el fognak minket is küldeni a darálóba, és senkit sem fog érdekelni a magyar emberek véleménye erről.
Na ezzel nem értek egyet.
Ukrajna nem NATO tag! Nem vonatkozik rá a védelmi kötelezettség! Ergo, az USA nem tud mi alapján beküldeni oda NATO országokat. Punktum!
Egy hamis zászlós okot csinálhat, de azt már más is látni fogja, hogy micsoda. Például a törökök is, akik ezt követően nem fogják a kis újukat sem mozdítani. Rajtuk felbátorodva pedig sokan mások sem.
Ha pedig önkéntes alapon kellene bemenni Ukrajnába, akkor még kevesebben fognak menni. Erőszakkal pedig hogy küldené be őket az USA? Valamennyit megszállja? Aztán összefogdossa a népeket és kiküldi őket az ukrán frontra? Amennyiben így lenne is, ez az emberanyag semmire sem lenne használható (egyébként sem)! Jó esetben az első adandó alkalommal megadnák magukat, rosszabb esetben képzetlenségük okán hamar elpusztulnának. Nem is értem a helyzetet. Ha a nyugat annyira le akarta győzni az oroszt, akkor hogy nem számolt a háborúval? És ha számolt, akkor kivel akarta megvívatni? Miért készítette fel mentálisan a népeket erre és közben vezette volna vissza a sorkötelezettséget? Ezzel szemben, pont az ellenkezőjét látjuk. Vagy az a cél, hogy pusztuljon az őshonos európai? A kedves vezetők nem tartanak attól, hogy a rosszul kiképzett de meghalni nem akaró, ezért magát inkább megadó európai katona átáll az orosz oldalára és majd együtt jönnek kitakarítani a disznóóllá változtatott Európát?
"Most őszintén, eddig miből sikerült kimaradnunk?"
Erre a válaszom, hogy jelen helyzetet nem lehet az I. és II. vh-ut megelőző helyzetekhez hasonlítani. Mindkét esetben a nagy tömegek így vagy úgy de motiváltak voltak, vagyis harcolni akartak. Az I.-ben úgy be voltak izgulva, hogy amikor kitört a háború, valósággal ünnepeltek, hogy na végre megyünk a frontra és mire a levelek leesnek addigra hazajövünk (nem így lett!). A II.-ban pedig a bolsevizmus megfékezése volt a hívószó, ami jól hangzott a nemrégiben véghezvitt tanácsköztársaságos események miatt. Nem kevesen érezték úgy, hogy megálljt kell parancsolni a kommunizmusnak, akár a hadszíntéren is. Ezenkívül pedig ott volt mindkét esetben egy állami elköteleződés. Az I. vh előtt része voltunk a monarchiának, így mint az egyik vezető entitás, Mo.-nak is kötelesség volt részt venni a trónörökös meggyilkolásnak megbüntetésében. II. vh.-us részvételünket ezen kívül az is becsületbeli ügyé tette, hogy a szövetséges és nagyhatalom No.-nak köszönhettük a területeink egy részének visszaszerzését, így le voltunk kötelezve, segíteni kellett. Főleg, hogy a románok nyomultak ezerrel Hitlernél.
Most mi az ami miatt mi be kell bújjunk a nyugat seggébe? A NATO 5. cikkelyét kivéve van valami kötelességünk, akár becsületbeliség okán is? Valamit visszaadtak és ezért le vagyunk kötelezve? Ja hogy majd adnák Kárpátalját, ha beugrunk a buliba. Aha, persze. Csalinak jó (csak nehogy bekapjuk). Ahogy egy fórumtárs írta korábban, ez lenne a legrosszabb döntésünk. Persze ezzel Orbán házalhatna a nép között, de a többség (hála Kádár nemzetellenes nevelésének) hallani sem akarna róla, még békés csatlakozás esetén sem, nem hogy háborús részvételhez kötötten.
Összességében elmondható, hogy mindkét nagy világháborúban, egy szűk kisebbséget leszámítva, mind az országnak mind az azt lakó népnek kedve volt háborúzni. Jelen esetben semmilyen motiváló tényező nincs. A nép 99%-a nem akar háborút! Az ország vezetése ezt látja és egyébként is tudja, hogy nem tartozik nyugatnak, amiért ő vérrel kellenen fizessen.
Ha pedig a politikum úgy dönt, hogy mégis megszavazza a részvételünket, akkor ő másnaptól lenullázza magát. Hatalmas ellenállásba fog ütközni az emberek részéről és akár a hatalmát is elveszítheti. Ezt Orbán is tudja, így nem tartom valószínűnek, hogy belemenne. Igaz, a hatalomvesztése azonban akkor is fennáll, ha szembemegy nyugattal. Ugyanis az ellenkezésére válaszul a nyugat próbálkozhat valami narancsos forradalomfélével. Ez azonban nem biztos, hogy eredményes lenne. Eddig sem járt sikerrel. Főleg azért mert az ellenzék vezető ereje simán háborúba küldené az embereket. Jelenleg akkora ellenállás van a háborúval szemben itt, hogy semmilyen propaganda nem tudna ezen változtatni.
Mivel hatalomváltást nem remélhetnek nyugaton, maradna a többek által említett lerohanásunk. Azonban ez egy olyan helyzetet teremtene a globális térben, mint amikor a SZU lerohant minket 1956-ban. Első körben aláásná a NATO egységét és az USA tekintélyét, ezzel megindulna a gyors belső bomlás. Ezenkívül sok nyugati ember ismerné fel vezetőik valós arcát, ahogy anno a szovjet beavatkozáskor is összeomlottak nyugaton a kommunista pártok, úgy omlana össze a nyugati narratíva. Nehezen lehetne eladni, hogy miért is rohantak le minket. Persze a náci kártya, amire vevő a nép, mindig előhúzható.
És ha lerohannának mi lenne? Kérdem megint. Összefogdosnának és erőszakkal kiküldenének? Abban sok köszönet nem lenne. Nagy része az első adandó alkalommal megadná magát. Egy megszállt országból nehéz motivált hassereget összehozni. Az embereket a megszállók elleni gyűlölet hatná át. A bábkormányt pedig mélyen megvetnék és ellenállnának neki, ahol tudnának. Nagyon nem érné meg a nyugatnak egy ilyen kényszerítési akció.
A legjobb az lenne nekik, ha önként mennénk mi is Ukrajnába, de erre jelenleg vajmi kevés az esély. Ezzel ők is tisztában vannak. Nem véletlen, hogy nincs egységfrontról szó, hanem Párizsban is csak önkéntességről beszéltek. Kérdés, hogy Lengyelországon és a balti országokon kívül ki menne még? Románia? Csehország? És nyugatról? Nem olyan egyszerű ma már az emberek a vágóhídra küldeni. Nincs már olyan ideológia ami megmozgatná a tömegeket. A jólét megszűnésével kecsegtetés vinné őket? Az a háborúval még hamarabb elmúlik. Akkor mivel lehetne motiválni az embereket? Gender, Woke? Esetleg a zöld eszmeiség? Kevés, nagyon kevés. És igen. A legnagyobb baja a nyugatnak, hogy teljesen ki van üresedve ideológiailag, semmi új építő eszmét nem tud felmutatni, amiért érdemes lenne háborúba vonulni. És ha lenne is ilyen motiváló építő eszmeiség, ki lenne alkalmas azt megvédeni egy ukrajnai típusú háborúban? Ahogyan itt is sokan megjegyezték korábban, nincs olyan emberanyag nyugaton, akivel harcolni lehetne egy keleti szlávok elleni háborúban. A nyugati emberek (főleg a fiatalok) már dolgozni sem akarnak, nem hogy háborúzni.
Netán ott voltak?
