Légy erős, a teljes glóbuszon egyetlen embernek volt töke Moszkvában pár hete azt mondani, h legyen béke (és nem a reptéri mosdóban a tükörbe!!!). Szijjártó Péternek hívják. Nézz utána bátran.
[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Nagy a nyomás az ukránokon, kritikus a helyzet Bahmutnál és Avgyijivkánál
Percről percre: Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója
index.hu
Tehát konklúzió, az oroszok támadásai kudarcot vallottak, reménytelenek, erőiket felmorzsolják az ukránkm. Sőt, még az ukrán egységek taktikai sikereket is elértek. Csak akkor nem értem miért sírnak, ha ilyen flottul mennek a dolgok és szorítják ki az oroszokat.
Rekordon az ukrán devizatartalék
www.portfolio.hu
A gazdasági csoda.
Emberibb eszközök? Julian Assange, mi jut róla eszedbe?
Bevallom, ezt nem értem. Oroszországba ma is csak kerülő úton lehet eljutni, vagy onnan kijutni az EU-ba. Rendszerint Törökországon keresztül megy az út. Ha jól gondolom, akkor ez az orosz állampolgárok EU-ból való kitiltását jelenti. Például, hogyan jutna el mondjuk az orosz delegáció a svájci béketárgyalásokra, ahová Svájc meghívta. Az más tészta, hogy visszautasították a meghívást.
Ez az orosz macskák, az orosz zene, irodalom, orosz fák kitiltásának esete! Az is őrület volt, de ez már csúcs! Akkor az orosz, fehérorosz sportolók sem tudnának versenyezni Párizsban az olimpián.
Ukrajna a NATO tagja lesz.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna végül csatlakozik a NATO-hoz, mivel az ország támogatottsága továbbra is "állandó" a tagállamok között.
„Ukrajna a NATO tagja lesz. Célunk a csúcstalálkozón, hogy segítsünk hidat építeni ehhez az integrációhoz” – mondta Blinken újságíróknak Brüsszelben.
Moszkva Washingtonnak – „Bármilyen NATO-bázist is építenek Ukrajnában, azok le fognak égni”
Ukrajnában a NATO elleni teljes háború fenyegette az orosz külügyminisztériumot válaszul az amerikai külügyminiszternek, aki csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajna végül csatlakozik a szövetséghez.
Alekszandr Grusko, a külügyminiszter-helyettes és az Orosz Föderáció korábbi állandó NATO-képviselője azt mondta, hogy a NATO-bázisok "a földig égnek, ha megjelennek Ukrajna területén " az orosz sajtó szerint.
„Ezek a bázisok égni fognak. Már volt a javorivi katonai támaszpont, ahol NATO-csapatokat képeztek ki. Nincs többé. Ez teljesen jogos cél” – mondta Grusko.
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy az orosz harcosokat a lehető legmagasabb díjazásban kell részesíteni minden Ukrajnában elesett nyugati katonáért, még a NATO-katonák elfogását is meg kell tiltani.
Grousko azzal is érvelt, hogy elfogadhatatlan Emmanuel Macron francia elnök azon javaslata, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Macron korábban nem zárta ki, hogy szövetséges csapatokat küldjön a katonai konfliktusövezetbe, de szövetségesei erősen bírálták a kijelentést.
Az új brüsszeli NATO-székház kialakítása emlékeztet valamire
A NATO brüsszeli központja 2010 és 2015 között épült, és a teljes projekt 750 millió euróba került, de a költséget később 11 milliárd euróra emelték.
Az irodákat 2017. május 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel a szövetséges államfők jelenlétében.
A komplexumot az amerikai Skidmore, Owings and Merrill cég által vezetett nemzetközi tervezőkonzorcium, köztük Jo Palma tervezte.
Mind a tervezés, mind a kivitelezés a belga védelmi minisztérium projektmenedzsment csapatának, Christian LaNotte ezredes és a belga hadsereg mérnökeinek égisze alatt valósult meg.
- Fölülról még nem nézték meg, a terveket se. Hát most…
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna végül csatlakozik a NATO-hoz, mivel az ország támogatottsága továbbra is "állandó" a tagállamok között.
„Ukrajna a NATO tagja lesz. Célunk a csúcstalálkozón, hogy segítsünk hidat építeni ehhez az integrációhoz” – mondta Blinken újságíróknak Brüsszelben.
Moszkva Washingtonnak – „Bármilyen NATO-bázist is építenek Ukrajnában, azok le fognak égni”
Ukrajnában a NATO elleni teljes háború fenyegette az orosz külügyminisztériumot válaszul az amerikai külügyminiszternek, aki csütörtökön azt mondta, hogy Ukrajna végül csatlakozik a szövetséghez.
Alekszandr Grusko, a külügyminiszter-helyettes és az Orosz Föderáció korábbi állandó NATO-képviselője azt mondta, hogy a NATO-bázisok "a földig égnek, ha megjelennek Ukrajna területén " az orosz sajtó szerint.
„Ezek a bázisok égni fognak. Már volt a javorivi katonai támaszpont, ahol NATO-csapatokat képeztek ki. Nincs többé. Ez teljesen jogos cél” – mondta Grusko.
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács alelnöke kijelentette, hogy az orosz harcosokat a lehető legmagasabb díjazásban kell részesíteni minden Ukrajnában elesett nyugati katonáért, még a NATO-katonák elfogását is meg kell tiltani.
Grousko azzal is érvelt, hogy elfogadhatatlan Emmanuel Macron francia elnök azon javaslata, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Macron korábban nem zárta ki, hogy szövetséges csapatokat küldjön a katonai konfliktusövezetbe, de szövetségesei erősen bírálták a kijelentést.
Az új brüsszeli NATO-székház kialakítása emlékeztet valamire
A NATO brüsszeli központja 2010 és 2015 között épült, és a teljes projekt 750 millió euróba került, de a költséget később 11 milliárd euróra emelték.
Az irodákat 2017. május 25-én ünnepélyes keretek között avatták fel a szövetséges államfők jelenlétében.
A komplexumot az amerikai Skidmore, Owings and Merrill cég által vezetett nemzetközi tervezőkonzorcium, köztük Jo Palma tervezte.
Mind a tervezés, mind a kivitelezés a belga védelmi minisztérium projektmenedzsment csapatának, Christian LaNotte ezredes és a belga hadsereg mérnökeinek égisze alatt valósult meg.
- Fölülról még nem nézték meg, a terveket se. Hát most…
Valamit folyamatosan csinálni és mondani kell. Konferenciázni kell, beszédeket mondani kell, a shownak mennie kell.
Ez fix.
Nade mit kell ilyenkor mondani? Vagyis mit nem szabad mondani egyátalán?
Bármi olyan kijelentés, ami az ukrán projekt egyértelmű lezárását jelentené, lényegében halálra ítéli azokat a pénzeket, amiket ebbe a műveletbe idáig beleöltek.
Tehát nem mondhatnak olyat, hogy a támogatásnak vége. Ez az ügy már önjáróvá hízta magát, ez már a Too Big To Fail esete. Innen már nincs visszaút, leállni, kiszállni nem lehet, fizetni kell és egyre többet kell fizetni.
2022 második felében a 40 milliárdos segélycsomag (befektetés, az adófizetők kontójára) kongresszusi jóváhagyása miatt forgatták a szemüket az azt ellenzők.
De hol van az már... most már 100 milliárdos léptékű infúziókat akarnak a haldoklóba pumpálni.
Róka fogta csuka, közben mindenki az óráját lesi.
Az idő fogy, az orosz jön, az egész befektetés jövője egyre kilátástalanabb, sokan a mostani okosok közül is inkább Trumpot várják, mert akkor ezt az egészet a másik oldal vágná el, aztán szépen el lehet slisszolni a kulisszák mögött.
Mert egy adminisztráció váltással nem égne a mostani körök fejére a blamázs.
A jobbára republikánus kalandként számon tartott Afganisztánt is Biden zárta rövidre, hiába volt 8 évig Obama. És mindezt úgy, hogy Trump kezdte el. Na ja, de Trump még a republikánusok közt is outsider.
Addig is megy a veretes bullshit, mindenki változatlanul azt nyilatkozza Ukrajna ügyében, amit az eddigi narratíva megkövetel, de ezek üres lózungok.
Az orosz kutyák bejutottak.Skandallum 
13 országból érkeznek a nemzetközi kutyakiállításra
Fehér Bettina elmondta, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségével (MEOESZ) közösen április 5- 7. között a CsabaParkban megrendezendő rangos seregszemlére 13 országból, 100 körüli fajta 1500 törzskönyves, négylábú képviselőjét várják a szervezők. Többek között Csehországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Oroszországból, Szlovákiából, Romániából, Olaszországból, Lengyelországból, Ausztriából, Szerbiából, Ukrajnából, Németországból, Litvániából érkeznek kutyák és gazdáik a békési vármegyeszékhelyre.
Felmondtad a kötelező orosz ellenes toposzokat. OK.
Az ui. -ban leírt felvetésedre, nem tudom, ki a ti bölcs vezéretek, de ha szarkasztikusan írtad, akkor Orbánra gondolhattál.
Ebben az esetben viszont teljesen értelmetlen a példa, hiszen a jelenlegi helyzetben mi köze a nyugat működésének ahhoz, hogy Orbán börtönben rohad-e vagy sem.
Legyél nyugodtan tisztában azzal, hogy amennyiben Orbán nem lenne kormányon ekkora támogatottsággal, hanem ellenzékben tengetné napjait, akkor biza a demokratikus nyugat nagyfokú egyetértésével és támogatásával, Orbán a börtönben volna, vagy infarktus végezne vele. Csak az illúziók elkerülése végett írom.
Melyik része a toposz? Vagy talán azt tagadod, hogy Oroszország egy autokrácia ahol az ellenzéket vagy elüldözték vagy megsemmisítették?
Így sodorná háborúba Európát Ukrajna NATO-tagsága
Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselőjelöltje szerint a háború elkerülése a cél, nem pedig a harcok átterjedése.
POLITIKA 2024. ÁPRILIS 5. 12:03
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a védelmi szövetség tagállamainak kétnapos külügyminiszteri ülésén arról beszélt, hogy nem az a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozik-e, hanem az, hogy mikor. Stoltenberg nem csak ezzel a kijelentéssel került ismét a nemzetközi sajtó címlapjaira, hanem azzal a felhívásával is, hogy egy 100 milliárd eurós NATO-alapot kell létrehozni Ukrajna állandó támogatására. Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai szóvivője és uniós képviselőjelöltje ezeket a kijelentéseket Ausztria biztonsága elleni brutális támadásnak tartja.
A Brüsszelből kiinduló békét romboló háborús vágy most már a NATO-t is elérte, és ezzel egy nagy háború horrorforgatókönyve is egyre közelebb kerül. Több mint nyilvánvaló, hogy Oroszország soha nem fogadná el Ukrajna NATO-tagságát, és az is egyértelmű, hogy a béke ezen az alapon semmiképpen sem valósítható meg. Ellenkezőleg – a háború masszív kiterjesztése fenyeget, ami természetesen drámaian érintené az Európa szívében fekvő Ausztriát is. Hazánk és lakosságunk biztonsága súlyos veszélyben van – reagált a brüsszeli NATO-találkozó fejleményeire Petra Steger. Hozzátette, hogy a pénzbeli felvetés is válságba taszítaná Európát, ahol a legtöbb tagállam képtelen elérni a NATO-minimumot, miszerint a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra költsék.
Az Ukrajnának javasolt elképesztő 100 milliárd eurós alap is csak a véres háború meghosszabbításához vezetne. Ezt már az Ursula von der Leyen vezette EU is lenyűgözően bizonyította, amely folyamatosan milliárdokat pumpál Ukrajnába a nettó befizető államok rovására. Nyilvánvaló, hogy a béke biztosítása már nem célja ennek az európai elitnek, amely ehelyett inkább az Oroszországgal való teljes konfrontációra készül, többek között a katonák bevetéséről tárgyalva – bírálta az Európai Unió és a NATO vezetését az FPÖ politikusa, aki szerint véget kell vetni a harci retorikának. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, hogy a közelgő európai parlamenti választáson valamennyi országban jobboldali fordulat következzen be, az európai konzervatív és jobboldali erők ugyanis jellemzően az észérvek mellett állnak, nem pedig az ideológia vezéri őket.
Petra Steger nemrég Emmanuel Macron francia elnök háborús kijelentéseire is éles bírálattal reagált. A közösségi oldalán egy bejegyzésben azt írta:
„A háborús eszkalációk új csúcspont felé tartanak. Ha átlépik a vörös vonalat, amely az európai csapatok Ukrajnába küldését jelenti, elképzelhetetlen szenvedés és pusztítás vár Európára. Ahhoz, hogy ez a forgatókönyv ne váljon valósággá, most van szükség egy nagyszabású békeoffenzívára!”
v4na.com
Ez vár ránk, ha kitör a HÁBORÚ?
Patrióta
Mit jelent a hadigazdaság való átállás? A hadigazdaság=jegyrendszer=hiánygazdaság? Elsősorban kik viselik ennek a terheit, és kik nyerészkednek rajta? Miért erőlteti Brüsszel a háborús gazdálkodásra történő minél gyorsabb átállást? Ez vezethet el a globalista Európai Egyesült Államok megteremtéséhez? A Specialista legújabb adásában Vukics Ferenc alezredes ezeknek jár utána.
Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselőjelöltje szerint a háború elkerülése a cél, nem pedig a harcok átterjedése.
POLITIKA 2024. ÁPRILIS 5. 12:03
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a védelmi szövetség tagállamainak kétnapos külügyminiszteri ülésén arról beszélt, hogy nem az a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozik-e, hanem az, hogy mikor. Stoltenberg nem csak ezzel a kijelentéssel került ismét a nemzetközi sajtó címlapjaira, hanem azzal a felhívásával is, hogy egy 100 milliárd eurós NATO-alapot kell létrehozni Ukrajna állandó támogatására. Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai szóvivője és uniós képviselőjelöltje ezeket a kijelentéseket Ausztria biztonsága elleni brutális támadásnak tartja.
A Brüsszelből kiinduló békét romboló háborús vágy most már a NATO-t is elérte, és ezzel egy nagy háború horrorforgatókönyve is egyre közelebb kerül. Több mint nyilvánvaló, hogy Oroszország soha nem fogadná el Ukrajna NATO-tagságát, és az is egyértelmű, hogy a béke ezen az alapon semmiképpen sem valósítható meg. Ellenkezőleg – a háború masszív kiterjesztése fenyeget, ami természetesen drámaian érintené az Európa szívében fekvő Ausztriát is. Hazánk és lakosságunk biztonsága súlyos veszélyben van – reagált a brüsszeli NATO-találkozó fejleményeire Petra Steger. Hozzátette, hogy a pénzbeli felvetés is válságba taszítaná Európát, ahol a legtöbb tagállam képtelen elérni a NATO-minimumot, miszerint a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra költsék.
Az Ukrajnának javasolt elképesztő 100 milliárd eurós alap is csak a véres háború meghosszabbításához vezetne. Ezt már az Ursula von der Leyen vezette EU is lenyűgözően bizonyította, amely folyamatosan milliárdokat pumpál Ukrajnába a nettó befizető államok rovására. Nyilvánvaló, hogy a béke biztosítása már nem célja ennek az európai elitnek, amely ehelyett inkább az Oroszországgal való teljes konfrontációra készül, többek között a katonák bevetéséről tárgyalva – bírálta az Európai Unió és a NATO vezetését az FPÖ politikusa, aki szerint véget kell vetni a harci retorikának. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, hogy a közelgő európai parlamenti választáson valamennyi országban jobboldali fordulat következzen be, az európai konzervatív és jobboldali erők ugyanis jellemzően az észérvek mellett állnak, nem pedig az ideológia vezéri őket.
Petra Steger nemrég Emmanuel Macron francia elnök háborús kijelentéseire is éles bírálattal reagált. A közösségi oldalán egy bejegyzésben azt írta:
„A háborús eszkalációk új csúcspont felé tartanak. Ha átlépik a vörös vonalat, amely az európai csapatok Ukrajnába küldését jelenti, elképzelhetetlen szenvedés és pusztítás vár Európára. Ahhoz, hogy ez a forgatókönyv ne váljon valósággá, most van szükség egy nagyszabású békeoffenzívára!”
V4NA
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a védelmi szövetség tagállamainak kétnapos külügyminiszteri ülésén arról beszélt, hogy nem az a kérdés, hogy Ukrajna csatlakozik-e, hanem az, hogy mikor. Stoltenberg nem csak ezzel a kijelentéssel került ismét a nemzetközi sajtó címlapjaira, hanem azzal a...
v4na.com
Ez vár ránk, ha kitör a HÁBORÚ?
Patrióta
Mit jelent a hadigazdaság való átállás? A hadigazdaság=jegyrendszer=hiánygazdaság? Elsősorban kik viselik ennek a terheit, és kik nyerészkednek rajta? Miért erőlteti Brüsszel a háborús gazdálkodásra történő minél gyorsabb átállást? Ez vezethet el a globalista Európai Egyesült Államok megteremtéséhez? A Specialista legújabb adásában Vukics Ferenc alezredes ezeknek jár utána.
Ez így van, rendesen izzott a parázs az avar alatt. Ebből is látszott hogy mintha Trianon is abban az elképzelés jegyében született, hogy ebből később kis erőfeszítéssel újabb háborút lehessen kreálni, a nyugat I Vh-s egységbe rázása után lehessen tovább nyomulni kelet irányában.
De hát ember tervez, Isten végez: a kis Bajszos elhitte a saját elméletét hogy mindenki felett felsőbb és ezért elsőbb rendű, és elszabadult hajóágyú lett belőle.. Ez az elmélet elterjed mint egy pestis járvány, megfertőzött sok, addig teljesen normálisnak látszó elmét, milliók halálát, a III. Birodalom vesztét okozva.
Most ismét leírhatom azt, ami a konfliktus kitörése után pár hónappal már látható lett, és akkor kommentekben is említettem:
Ez most a II Vh folytatására vagy a III Vh indítására való felkészítés, képességek nyerési lehetőségek aktív, gyakorlatozással , véráldozatos lövöldözések közbeni felmérése.
Arról is többször írtam, hogy mintegy 10 éven keresztül a 80-as években ezt a Vh-ra felkészítő gyakorlatoztató állapotot az akkori lehetőségek miatt passzív üzemmódban (egy lövés nélkül) már átéltem. Akkor is , a terepi gyakorlatozásnál megengedett volt a legénység körében maximum mintegy 1 - 1,5% os halálos baleseti ráta, azt a gyakorlat számlájára lehetett írni..
Ennek a gyakorlatoztató, aktív üzemmódnak két végkifejlete lehet:
- Kiderül hogy a két fél képessége, felkészültségi állapota miatt egyáltalán nem garantált a biztos győzelem. Ekkor kerül sor egy olyan békére, ami nem lesz megnyugtató, mert a I Vh és a II Vh békekötéseihez kapcsolódóan, szándékosan, ismét nem fogja garantálja hogy kitör a végleges, világbéke, ezért újabb háborúk magvai lesznek elvetve.
-Kiderül, hogy valamelyik fél abszolút nyerési esélyesnek érzi magát és belecsap a lecsóba.. azaz a hadüzenet nélküli (mert az már nem divat) III Vh-ba..
Az I Vh és a mostani helyzethez képest van még egy nyugtalanító különbség: a világ médiáinak több mint 90 %-a egy kézben központosítva , 2000 után F.O.S üzemmódban de-generálja a most már naponta egységesen közlendő, háborúskodó, tudat de-formáló cikkeit.
Ha a magyar fő médiákat figyelitek, itt is feltűnnek ezek, jól kiszúrhatóan mert nem csak a tartalmuk hanem a stílusuk is mutatja hogy utángyártott nem eredetiek sem tartalom sem stilusuk szerint.
A világ médiáinak egy kézből történő vezérlése már fél siker egy háború kitöréséhez vezető úton..
Az amcsi gépek lassan már Jakutszknál járnak. Moszkvát már elérték.
A végső győzelem elkerülhetetlen.
t.me
A végső győzelem elkerülhetetlen.
Cyberspec News
BREAKING: Bradleys arrive in Moscow! ➡️ Not in the way NATO hoped though … but as trophies. @MyLordBebo | Boost us! | X
t.me
Nógrádi György: Szlovákia és Magyarország támadást tervez Ukrajna ellen?
2024. ápr. 6.
A franciák attól tartanak, hogy Oroszország célpontjai lesznek Ukrajnában
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter felhívta az orosz védelmi minisztérium vezetőjét Szergej Soigut, és azt tervezi, hogy rá akarja venni az orosz hatóságokat, hogy enyhítsenek álláspontjukon a nyugati csapatok ukrajnai telepítésével kapcsolatban – vélekedik Alexander Mercouris brit elemző.
Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy a francia csapatok legitim célpontokká válnak Ukrajna területén.
„Az oroszok figyelmeztettek... a franciák pedig félnek ettől” – mondta.
Az elemző azt is elmondta, hogy Párizs megérti a helyzetet, amelybe a kijevi rezsim és hadserege került, ezért Lecornu „meg akarta tapogatni a terepet” a megegyezés és a konfliktus befagyasztása érdekében. Ugyanakkor emlékeztetett az orosz elnök álláspontjára ebben a kérdésben, aki „veszélyes embereknek” nevezte az ilyen javaslatok szerzőit. Korábban Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a nyugati országok „bedobják kívánságaikat” az Oroszországnak tett engedmények leple alatt.
Párizs kezdeményezésére szerdán zajlott a beszélgetés az orosz és a francia védelmi minisztérium vezetői között. A felek megvitatták a Crocus városházán történt terrortámadást, a francia hadsereg esetleges Ukrajnába küldésének témáját.
A Der Spiegel című kiadvány azt sugallta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és a francia védelmi minisztérium vezetője, Sebastien Lecornu telefonbeszélgetésének hangneme „nyilvánvalóan elég durva volt”.
Az április 4-én lezajlott telefonbeszélgetés mintegy másfél év óta az első párbeszéd volt a két ország védelmi minisztere között – írja a kiadvány.
www.bitchute.com
- Mint egy hülyegyerek, aki nem képes megérteni, hogy megégeti magát, ha a tűzbe nyúl. És belenyúl.
Szegény Sojgu!
2024. ápr. 6.
A franciák attól tartanak, hogy Oroszország célpontjai lesznek Ukrajnában
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter felhívta az orosz védelmi minisztérium vezetőjét Szergej Soigut, és azt tervezi, hogy rá akarja venni az orosz hatóságokat, hogy enyhítsenek álláspontjukon a nyugati csapatok ukrajnai telepítésével kapcsolatban – vélekedik Alexander Mercouris brit elemző.
Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy a francia csapatok legitim célpontokká válnak Ukrajna területén.
„Az oroszok figyelmeztettek... a franciák pedig félnek ettől” – mondta.
Az elemző azt is elmondta, hogy Párizs megérti a helyzetet, amelybe a kijevi rezsim és hadserege került, ezért Lecornu „meg akarta tapogatni a terepet” a megegyezés és a konfliktus befagyasztása érdekében. Ugyanakkor emlékeztetett az orosz elnök álláspontjára ebben a kérdésben, aki „veszélyes embereknek” nevezte az ilyen javaslatok szerzőit. Korábban Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy a nyugati országok „bedobják kívánságaikat” az Oroszországnak tett engedmények leple alatt.
Párizs kezdeményezésére szerdán zajlott a beszélgetés az orosz és a francia védelmi minisztérium vezetői között. A felek megvitatták a Crocus városházán történt terrortámadást, a francia hadsereg esetleges Ukrajnába küldésének témáját.
A Der Spiegel című kiadvány azt sugallta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és a francia védelmi minisztérium vezetője, Sebastien Lecornu telefonbeszélgetésének hangneme „nyilvánvalóan elég durva volt”.
Az április 4-én lezajlott telefonbeszélgetés mintegy másfél év óta az első párbeszéd volt a két ország védelmi minisztere között – írja a kiadvány.
Ukraine faces front line collapse. France Lecornu calls Shoigu. MTG to Tucker, Mike Johnson change..
Ukraine faces front line collapse. France Lecornu calls Shoigu. MTG to Tucker, Mike Johnson changed Topic 1289 ****THE DURAN SHOP**** New Limited Edition Apparel https://theduranshop.com/limitededition/ *****LOCALS COMMUNITY***** https://th…
www.bitchute.com
- Mint egy hülyegyerek, aki nem képes megérteni, hogy megégeti magát, ha a tűzbe nyúl. És belenyúl.
Szegény Sojgu!
LOSTARMOUR | Carthago delenda est!
А вот и те самые уничтоженные в Харькове ракетные установки "Ураган", которые террористы из ВСУ планировали задействовать для обстрела Белгорода и Белгородской области. Вид от первого лица... @razved_dozor
t.me
Első személyben...
IL RUSSO
The first seconds after an enemy FPV kamikaze hit the T-90M “Breakthrough”, moving in a convoy, Avdeevskoe direction. The slightly burnt car continues to move while maintaining formation. Join IL RUSSO Join IL RUSSO Chat
t.me
Támadás érheti a magyar Gripeneket? Előkerült egy nagyon veszélyes forgatókönyv
Negyedszer készül arra a Magyar Honvédség, hogy a magyar légierő Gripenjeivel részt vegyen a balti légtérvédelmi misszióban. Általában ez egy békeidős küldetés, zömmel légi-rendészeti feladatokat látnak el a pilótáink, ezúttal azonban baljós árnyak vetülnek a készülődésre.
Nemrég írtam arról hogy amint Ukrajna összeférceli a kissé szétrongyolt elektromos hálózatát, és ismét arra vetemedik hogy a lakosság ellátásán kívüli, a felesleges villamos energiát a nehéz helyzetben (bezöldülés menetrendjének mindenáron való betartása okozza) a 2016 os EU-s energiaterv értelmében az EU rendszerének kisegítéséért (mankó) az EU-ba exportálja.
Úgy látszik ez a cselekedet nincs benne a kiadott kottákban, mert ezt az erölködését az orosz elég gyorsan, be és lekalibrálja, amint észreveszi.
Itt van erre az ez évi, Ukránok általi nyilvános , ismételt export szándéknyilatkozat ( Ukrenergo 2014 március 4):
Idézem:
"A mai nap folyamán rekord mennyiségű villamos energia exportját tervezik - 13 264 MWh-t, egyes órákban akár 716 MW maximális kapacitással. Az ukrán villamos energiát 5 országba fogják exportálni: Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Moldovába.
Emlékeztetőül: március 1-jétől az Ukrajnából és Moldovából Európába irányuló villamosenergia-export műszakilag lehetséges maximális kapacitása óránként 550 MW. Ezt a döntést február 29-én hozták meg európai kollégáink - a kontinentális Európa átviteli rendszerirányítói (TSO), az ENTSO-E - az európai és ukrán integrált villamosenergia-rendszer biztonságának és stabilitásának modellezése alapján. "
irja az Ukrenergó, amiből valóban kitűnik, hogy a gazdasági gyarmat Ukrajna az állandó áram exportos erölködéssel az EU parancsát hajtja vége, amihez Ukrajnának semmi köze.
Valóban, az EU központi összesítése alapján 13 000 MWh energiát exportálnak az EU-ba - március 4-én.
Mivel az oroszok is olvasnak Telegrammot, egy-két napon belül kezdődik az ukrán közleményre adott válasz reakció drónok és rakéták formájában:
Március 9-én már csak 4 300 MWh a kínkeservesen kiizzadt export, ez március 15-re folyamatos csökkenéssel - 2 200 MWh, importba szalad át az energia mérlegük.
Március 28-án már az EU ad 12 800 MWh energiát, hogy össze ne boruljon a teljes ukrán villamos energia rendszer.
Az energia mérlegen jól látszik hogy ekkor az oroszok leálltak az energiarendszer képességeinek beállításával, ez most azonban túl jól sikerült: eredményeképp láthattátok a villany hiánya miatt menekülő harkovi lakosok 3 soros autópályás oszlopát.
Ezért írtam azt , hogy az oroszok célzott rakétázása folytán, már a konfliktus első pár hetében az EU kapott volna néhány 10 millió ukrán menekültet, amire az jó eséllyel akár a talpát is feldobja.. Az orosz azért jó fiú hogy így nem cseszett ki az EU-val, pedig megtehette volna..
Aki a március 4.-i közös Ukrán - EU áram export vágyálmot ellenőrizni akarja , itt megteheti:
t.me
Úgy látszik ez a cselekedet nincs benne a kiadott kottákban, mert ezt az erölködését az orosz elég gyorsan, be és lekalibrálja, amint észreveszi.
Itt van erre az ez évi, Ukránok általi nyilvános , ismételt export szándéknyilatkozat ( Ukrenergo 2014 március 4):
Idézem:
"A mai nap folyamán rekord mennyiségű villamos energia exportját tervezik - 13 264 MWh-t, egyes órákban akár 716 MW maximális kapacitással. Az ukrán villamos energiát 5 országba fogják exportálni: Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Moldovába.
Emlékeztetőül: március 1-jétől az Ukrajnából és Moldovából Európába irányuló villamosenergia-export műszakilag lehetséges maximális kapacitása óránként 550 MW. Ezt a döntést február 29-én hozták meg európai kollégáink - a kontinentális Európa átviteli rendszerirányítói (TSO), az ENTSO-E - az európai és ukrán integrált villamosenergia-rendszer biztonságának és stabilitásának modellezése alapján. "
irja az Ukrenergó, amiből valóban kitűnik, hogy a gazdasági gyarmat Ukrajna az állandó áram exportos erölködéssel az EU parancsát hajtja vége, amihez Ukrajnának semmi köze.
Valóban, az EU központi összesítése alapján 13 000 MWh energiát exportálnak az EU-ba - március 4-én.
Mivel az oroszok is olvasnak Telegrammot, egy-két napon belül kezdődik az ukrán közleményre adott válasz reakció drónok és rakéták formájában:
Március 9-én már csak 4 300 MWh a kínkeservesen kiizzadt export, ez március 15-re folyamatos csökkenéssel - 2 200 MWh, importba szalad át az energia mérlegük.
Március 28-án már az EU ad 12 800 MWh energiát, hogy össze ne boruljon a teljes ukrán villamos energia rendszer.
Az energia mérlegen jól látszik hogy ekkor az oroszok leálltak az energiarendszer képességeinek beállításával, ez most azonban túl jól sikerült: eredményeképp láthattátok a villany hiánya miatt menekülő harkovi lakosok 3 soros autópályás oszlopát.
Ezért írtam azt , hogy az oroszok célzott rakétázása folytán, már a konfliktus első pár hetében az EU kapott volna néhány 10 millió ukrán menekültet, amire az jó eséllyel akár a talpát is feldobja.. Az orosz azért jó fiú hogy így nem cseszett ki az EU-val, pedig megtehette volna..
Aki a március 4.-i közös Ukrán - EU áram export vágyálmot ellenőrizni akarja , itt megteheti:
Укренерго
СТАН ЕНЕРГОСИСТЕМИ Енергосистема працює стабільно, дефіцит не прогнозується Сьогодні заплановано рекордний обсяг експорту електроенергії в інші країни Через обстріли є пошкодження в мережах обленерго в 5 областях ЕКСПОРТ/ІМПОРТ Сьогодні протягом доби заплановано поставити на експорт рекордний...
t.me
Itt az ideje, hogy a Nato csapatokat küldjön Ukrajnába 75 év után a szövetség a nukleáris korszakba zárkózott
Edward Luttwak
…
Először az Egyesült Államok, majd a Szovjetunió, majd az egymást követő atomhatalmak jöttek rá, hogy nukleáris fegyvereik túl erősek ahhoz, hogy harcban használják őket. Ez az azóta eltelt évtizedekben is igaz maradt - egészen Ukrajna lerohanásáig. Mert Putyin atomi szablyacsattogása ellenére ő is Groves jóslatának logikája alá tartozik. Évtizedekkel az Oppenheimerrel folytatott beszélgetése után a nukleáris háború rövid történelmi összefoglalója sokat taníthat nekünk az ukrajnai helyzetről - és arról, hogy a győzelem ott talán csak sokkal konvenciózusabb módon érhető el.
A nukleáris korszak első próbája a koreai háborúval következett be. 1950 decemberében kínai katonák százezrei keltek át a Jalu folyón, hogy támogassák észak-koreai szövetségeseiket az USA ellen. Mivel Amerika közvetlen veszélyben volt, hogy több tízezer embert veszíthet, Douglas MacArthur tábornok úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket kell bevetnie a kínaiak megállítására. MacArthur, az akkori idők messze legtekintélyesebb amerikai katonai vezetője - ő vezette az amerikai erőket a Csendes-óceánon a megalázó vereségtől a teljes győzelemig, majd Japán de facto császáraként működött közre az ország megreformálásában -, elvárta, hogy Truman elfogadja felsőbbrendű katonai ítéletét. Ehelyett a válasz egy határozott nem volt. MacArthur ragaszkodott hozzá, és elbocsátották.
Truman felismerte, hogy a hadviselés természete alapvetően megváltozott Hirosima és Nagaszaki óta. Amikor engedélyezte azokat a csapásokat, sem ő, sem más nem tudta, hogy a robbanások sugárzást is okoznak, amely a detonáció helyszínétől mérföldekre lévő emberek ezreit betegíti meg, sőt meg is öli őket. Ráadásul 1945-ben Truman azzal a kilátással nézett szembe, hogy Japán meghódítása során sokkal több amerikai katonát veszíthet, mint az egész addigi második világháborúban. A japánok valóban az utolsó emberükig harcoltak, és még mindig 2 millió katonát kellett elkölteniük. Trumant kidobták volna a Fehér Házból, ha a bomba bevetésének megtagadásával amerikaiak százezreinek halálát engedte volna meg.
Öt évvel később azonban már egészen más volt a helyzet. A koreai katasztrófával szembesülve Truman számára az volt az alternatíva, hogy ha minden más nem sikerül, az amerikai csapatokat Japánba evakuálja - és ezért még csak nem is gondolt az atomfegyverek bevetésére. A következő elnök alatt a maghasadási bombái termonukleáris fúziós bombákká fejlődtek, amelyek legalább 100 000-szer erősebbek voltak a Tallboy-nál. De ez csak még határozottabbá tette Truman 1950-es "nem"-jét. A nukleáris önmegtartóztatás lett az egyetlen lehetséges választás amerikaiak és oroszok számára egyaránt, amint azt a kubai rakétaválság bizonytalanul, de véglegesen megmutatta.
Azonban sokkal hosszabb időbe telt, amíg ez a logika végleges doktrínává fejlődött. A Nato ma 75 évvel ezelőtti megalakulását követően, és különösen a hatvanas és hetvenes években kimerítő erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverekből további előnyöket vonjanak ki, és valahogyan az új nyugati szövetség fölénybe kerüljön. Az úgynevezett "taktikai" nukleáris fegyvereket nem nagyobb, hanem sokkal kisebb teljesítményűvé tették, állítólag azért, hogy lehetővé tegyék a harctéren való alkalmazásukat. Szószólóik azt állították, hogy nagyon olcsón tudnak tűzerőt biztosítani, mivel a kis nukleáris robbanófejek több száz tarack hatását replikálják. Az amerikai és a szovjet fegyveres erők egyaránt több ezer nukleáris fegyvert szereztek be: nemcsak "kis" bombákat a vadászbombázók számára, hanem bombázó rakétákat (némelyik elég kicsi ahhoz, hogy egy dzsipben szállítsák), légvédelmi rakétákat, torpedókat, sőt hordozható rombolótölteteket is.
De ezt az illúziót nem lehetett fenntartani. A katonai tervezők megértették, hogy ha az amerikai parancsnokok úgy próbálnák megvédeni a NATO területét, hogy kis "taktikai" nukleáris fegyverekkel támadnák a megszálló szovjet erőket, az oroszok saját arzenáljukat használnák a védekező nyugati erők megsemmisítésére. Ugyanez vonatkozna minden olyan kísérletre, amely a hagyományos katonai erőt nukleáris fegyverekkel próbálná helyettesíteni. És így megértették, hogy bár a nukleáris fegyverek hasznos elrettentő erőt jelentenek, de csak egy korábbi nukleáris támadás visszavágására használhatók - és soha semmiféle győzelem elérésére. Így a hetvenes években, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió bonyolult és nagy nyilvánosságot kapott "stratégiai fegyverzetkorlátozási" tárgyalásokba kezdett, mindkét fél tisztviselői gyorsan megállapodtak abban, hogy csendben leállítják az új "taktikai" nukleáris fegyverek fejlesztését, gyártását és bevetését, majd ugyanilyen csendben leszerelik e fegyverek tízezreit.
De végül a legújabb nukleáris hatalmak, India és Pakisztán voltak azok, amelyek meggyőzően bizonyították, hogy saját nukleáris fegyvereik a kölcsönös elrettentésen túlmenően nem alkalmasak semmire. Az 1999-es kargili háborúban, amely több teljes körű ütközetet és több ezer áldozatot követelt, egyik fél sem próbálkozott még csak szóbeli fenyegetéssel sem nukleáris csapással. És ez ma is így van. Amikor Putyin leghangosabb harci kutyája, Dmitrij Medvegyev a 2022-es kezdeti orosz invázió kudarca után a "taktikai" nukleáris fegyverek bevetéséről kezdett ugatni, csak a legkevésbé hozzáértő újságírók és a Moszkvának engedelmeskedők visszhangozták figyelmeztetéseit. Végül, több hónapnyi ilyen ostobaság után Putyin előállt és kimondta: Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, "ha az állam puszta léte kerül veszélybe" - mármint megfelelő nukleáris fenyegetés esetén.
Az ukrajnai helyzet ismét fordult, de ugyanaz a logika érvényesül. A frusztrált, lövészárokba szorult oroszok helyett most az ukrán helyzet tűnik bizonytalannak. Kijev ezt anyagi kérdésként állítja be, és folyamatosan több és jobb fegyvert kér a Nyugattól. Ám miközben több fegyvert és rakétát lehetne küldeni, egyértelmű, hogy Kijevet nem a tűzerő, hanem a katonák hiánya kényszeríti lépésről lépésre a visszavonulásra.
Egészen e hétig Ukrajnában a sorkötelezettség csak 27 éves korban kezdődött, szemben a 18 éves korban érvényes globális normával. Zelenszkij most 25 évre csökkentette ezt az értéket; de mivel sok ukrán mentesül a szolgálat alól, a teljes fegyveres erő kevesebb mint 800 000 aktív katonát számlál. Ukrajnát nehezíti a lakosság kormegoszlása, ahol a gyermekek és az idősebbek felülreprezentáltak a 19-35 év közötti fiatal férfiakkal szemben. Csapatainak száma azonban még mindig túl alacsony egy olyan népességhez képest, amely a legtöbb becslés szerint meghaladja a 30 milliót, figyelembe véve, hogy Izrael gyorsan képes egy körülbelül 600 000 fős hadsereget felállítani egy körülbelül 8 milliós lakosságból. Ez azt jelenti, hogy hacsak Putyin nem dönt a háború befejezéséről, Ukrajna csapatait újra és újra vissza fogják szorítani, és közben olyan katonákat veszítenek, akiket nem lehet pótolni. Oroszországnak ehhez még csak nem is kell a legjobb csapatait küldenie - csupán önkéntes szerződéses katonákat, akiket a jó fizetés vonz, vagy a közönséges bűnözői büntetésüket töltő orosz foglyokat, akiket egyenesen a börtöncellájukból toboroznak. A minőségtől függetlenül azonban az orosz hadsereg már most is nagyobb létszámú, mint az ukrán, és a különbség napról napra nő.
"A NATO-országoknak hamarosan katonákat kell küldeniük Ukrajnába, különben katasztrofális vereséget szenvednek".
Ennek a számtana megkerülhetetlen: A NATO-országoknak hamarosan katonákat kell küldeniük Ukrajnába, különben elfogadják a katasztrofális vereséget. A britek és a franciák, valamint a skandináv országok már csendben készülnek arra, hogy csapatokat küldenek - mind kisebb elit egységeket, mind logisztikai és támogató személyzetet -, akik távol maradhatnak a fronttól. Utóbbiak alapvető szerepet játszhatnának abban, hogy ukrán társaikat elengednék, hogy átképezzék őket harci feladatokra. A NATO-egységek tehermentesíthetnék a jelenleg a sérült felszerelések helyreállításával és javításával lekötött ukránokat, és átvehetnék az újonnan toborzott katonák számára a meglévő kiképzési programok technikai részét. Ezek a Nato-katonák talán soha nem látnak harcot - de nem is kell, hogy lássanak, hogy Ukrajna a lehető legtöbbet hozza ki a saját szűkös emberállományából.
A legfontosabb, hogy mivel Kína egyre közelebb kerül egy Tajvan elleni támadáshoz, az USA nem tud több katonát biztosítani, mint a már Európában lévő mintegy 40 000 fő. Így a többi Nato-tagállam, különösen a legnépesebbek számára fontos döntés vár a posztra: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország. Ha Európa nem tud elegendő csapatot biztosítani, Oroszország győzedelmeskedni fog a csatatéren, és még ha a diplomácia sikeresen beavatkozik is, hogy elkerülje a teljes összeomlást, az orosz katonai erő győztesen tér vissza Közép-Európába. Ekkor a nyugat-európai hatalmaknak újra kell építeniük fegyveres erőiket, akár tetszik nekik, akár nem, kezdve a kötelező katonai szolgálat visszaállításával. Ilyen körülmények között talán még a nukleáris nosztalgia kitörésének is tanúi lehetünk, ostoba módon visszanyúlva ahhoz az illúzióhoz, hogy az apokaliptikus fegyverek elegendőek lehetnek a béke fenntartásához.
unherd.com
Edward Luttwak
…
Először az Egyesült Államok, majd a Szovjetunió, majd az egymást követő atomhatalmak jöttek rá, hogy nukleáris fegyvereik túl erősek ahhoz, hogy harcban használják őket. Ez az azóta eltelt évtizedekben is igaz maradt - egészen Ukrajna lerohanásáig. Mert Putyin atomi szablyacsattogása ellenére ő is Groves jóslatának logikája alá tartozik. Évtizedekkel az Oppenheimerrel folytatott beszélgetése után a nukleáris háború rövid történelmi összefoglalója sokat taníthat nekünk az ukrajnai helyzetről - és arról, hogy a győzelem ott talán csak sokkal konvenciózusabb módon érhető el.
A nukleáris korszak első próbája a koreai háborúval következett be. 1950 decemberében kínai katonák százezrei keltek át a Jalu folyón, hogy támogassák észak-koreai szövetségeseiket az USA ellen. Mivel Amerika közvetlen veszélyben volt, hogy több tízezer embert veszíthet, Douglas MacArthur tábornok úgy döntött, hogy nukleáris fegyvereket kell bevetnie a kínaiak megállítására. MacArthur, az akkori idők messze legtekintélyesebb amerikai katonai vezetője - ő vezette az amerikai erőket a Csendes-óceánon a megalázó vereségtől a teljes győzelemig, majd Japán de facto császáraként működött közre az ország megreformálásában -, elvárta, hogy Truman elfogadja felsőbbrendű katonai ítéletét. Ehelyett a válasz egy határozott nem volt. MacArthur ragaszkodott hozzá, és elbocsátották.
Truman felismerte, hogy a hadviselés természete alapvetően megváltozott Hirosima és Nagaszaki óta. Amikor engedélyezte azokat a csapásokat, sem ő, sem más nem tudta, hogy a robbanások sugárzást is okoznak, amely a detonáció helyszínétől mérföldekre lévő emberek ezreit betegíti meg, sőt meg is öli őket. Ráadásul 1945-ben Truman azzal a kilátással nézett szembe, hogy Japán meghódítása során sokkal több amerikai katonát veszíthet, mint az egész addigi második világháborúban. A japánok valóban az utolsó emberükig harcoltak, és még mindig 2 millió katonát kellett elkölteniük. Trumant kidobták volna a Fehér Házból, ha a bomba bevetésének megtagadásával amerikaiak százezreinek halálát engedte volna meg.
Öt évvel később azonban már egészen más volt a helyzet. A koreai katasztrófával szembesülve Truman számára az volt az alternatíva, hogy ha minden más nem sikerül, az amerikai csapatokat Japánba evakuálja - és ezért még csak nem is gondolt az atomfegyverek bevetésére. A következő elnök alatt a maghasadási bombái termonukleáris fúziós bombákká fejlődtek, amelyek legalább 100 000-szer erősebbek voltak a Tallboy-nál. De ez csak még határozottabbá tette Truman 1950-es "nem"-jét. A nukleáris önmegtartóztatás lett az egyetlen lehetséges választás amerikaiak és oroszok számára egyaránt, amint azt a kubai rakétaválság bizonytalanul, de véglegesen megmutatta.
Azonban sokkal hosszabb időbe telt, amíg ez a logika végleges doktrínává fejlődött. A Nato ma 75 évvel ezelőtti megalakulását követően, és különösen a hatvanas és hetvenes években kimerítő erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverekből további előnyöket vonjanak ki, és valahogyan az új nyugati szövetség fölénybe kerüljön. Az úgynevezett "taktikai" nukleáris fegyvereket nem nagyobb, hanem sokkal kisebb teljesítményűvé tették, állítólag azért, hogy lehetővé tegyék a harctéren való alkalmazásukat. Szószólóik azt állították, hogy nagyon olcsón tudnak tűzerőt biztosítani, mivel a kis nukleáris robbanófejek több száz tarack hatását replikálják. Az amerikai és a szovjet fegyveres erők egyaránt több ezer nukleáris fegyvert szereztek be: nemcsak "kis" bombákat a vadászbombázók számára, hanem bombázó rakétákat (némelyik elég kicsi ahhoz, hogy egy dzsipben szállítsák), légvédelmi rakétákat, torpedókat, sőt hordozható rombolótölteteket is.
De ezt az illúziót nem lehetett fenntartani. A katonai tervezők megértették, hogy ha az amerikai parancsnokok úgy próbálnák megvédeni a NATO területét, hogy kis "taktikai" nukleáris fegyverekkel támadnák a megszálló szovjet erőket, az oroszok saját arzenáljukat használnák a védekező nyugati erők megsemmisítésére. Ugyanez vonatkozna minden olyan kísérletre, amely a hagyományos katonai erőt nukleáris fegyverekkel próbálná helyettesíteni. És így megértették, hogy bár a nukleáris fegyverek hasznos elrettentő erőt jelentenek, de csak egy korábbi nukleáris támadás visszavágására használhatók - és soha semmiféle győzelem elérésére. Így a hetvenes években, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió bonyolult és nagy nyilvánosságot kapott "stratégiai fegyverzetkorlátozási" tárgyalásokba kezdett, mindkét fél tisztviselői gyorsan megállapodtak abban, hogy csendben leállítják az új "taktikai" nukleáris fegyverek fejlesztését, gyártását és bevetését, majd ugyanilyen csendben leszerelik e fegyverek tízezreit.
De végül a legújabb nukleáris hatalmak, India és Pakisztán voltak azok, amelyek meggyőzően bizonyították, hogy saját nukleáris fegyvereik a kölcsönös elrettentésen túlmenően nem alkalmasak semmire. Az 1999-es kargili háborúban, amely több teljes körű ütközetet és több ezer áldozatot követelt, egyik fél sem próbálkozott még csak szóbeli fenyegetéssel sem nukleáris csapással. És ez ma is így van. Amikor Putyin leghangosabb harci kutyája, Dmitrij Medvegyev a 2022-es kezdeti orosz invázió kudarca után a "taktikai" nukleáris fegyverek bevetéséről kezdett ugatni, csak a legkevésbé hozzáértő újságírók és a Moszkvának engedelmeskedők visszhangozták figyelmeztetéseit. Végül, több hónapnyi ilyen ostobaság után Putyin előállt és kimondta: Oroszország csak akkor vetne be atomfegyvert, "ha az állam puszta léte kerül veszélybe" - mármint megfelelő nukleáris fenyegetés esetén.
Az ukrajnai helyzet ismét fordult, de ugyanaz a logika érvényesül. A frusztrált, lövészárokba szorult oroszok helyett most az ukrán helyzet tűnik bizonytalannak. Kijev ezt anyagi kérdésként állítja be, és folyamatosan több és jobb fegyvert kér a Nyugattól. Ám miközben több fegyvert és rakétát lehetne küldeni, egyértelmű, hogy Kijevet nem a tűzerő, hanem a katonák hiánya kényszeríti lépésről lépésre a visszavonulásra.
Egészen e hétig Ukrajnában a sorkötelezettség csak 27 éves korban kezdődött, szemben a 18 éves korban érvényes globális normával. Zelenszkij most 25 évre csökkentette ezt az értéket; de mivel sok ukrán mentesül a szolgálat alól, a teljes fegyveres erő kevesebb mint 800 000 aktív katonát számlál. Ukrajnát nehezíti a lakosság kormegoszlása, ahol a gyermekek és az idősebbek felülreprezentáltak a 19-35 év közötti fiatal férfiakkal szemben. Csapatainak száma azonban még mindig túl alacsony egy olyan népességhez képest, amely a legtöbb becslés szerint meghaladja a 30 milliót, figyelembe véve, hogy Izrael gyorsan képes egy körülbelül 600 000 fős hadsereget felállítani egy körülbelül 8 milliós lakosságból. Ez azt jelenti, hogy hacsak Putyin nem dönt a háború befejezéséről, Ukrajna csapatait újra és újra vissza fogják szorítani, és közben olyan katonákat veszítenek, akiket nem lehet pótolni. Oroszországnak ehhez még csak nem is kell a legjobb csapatait küldenie - csupán önkéntes szerződéses katonákat, akiket a jó fizetés vonz, vagy a közönséges bűnözői büntetésüket töltő orosz foglyokat, akiket egyenesen a börtöncellájukból toboroznak. A minőségtől függetlenül azonban az orosz hadsereg már most is nagyobb létszámú, mint az ukrán, és a különbség napról napra nő.
"A NATO-országoknak hamarosan katonákat kell küldeniük Ukrajnába, különben katasztrofális vereséget szenvednek".
Ennek a számtana megkerülhetetlen: A NATO-országoknak hamarosan katonákat kell küldeniük Ukrajnába, különben elfogadják a katasztrofális vereséget. A britek és a franciák, valamint a skandináv országok már csendben készülnek arra, hogy csapatokat küldenek - mind kisebb elit egységeket, mind logisztikai és támogató személyzetet -, akik távol maradhatnak a fronttól. Utóbbiak alapvető szerepet játszhatnának abban, hogy ukrán társaikat elengednék, hogy átképezzék őket harci feladatokra. A NATO-egységek tehermentesíthetnék a jelenleg a sérült felszerelések helyreállításával és javításával lekötött ukránokat, és átvehetnék az újonnan toborzott katonák számára a meglévő kiképzési programok technikai részét. Ezek a Nato-katonák talán soha nem látnak harcot - de nem is kell, hogy lássanak, hogy Ukrajna a lehető legtöbbet hozza ki a saját szűkös emberállományából.
A legfontosabb, hogy mivel Kína egyre közelebb kerül egy Tajvan elleni támadáshoz, az USA nem tud több katonát biztosítani, mint a már Európában lévő mintegy 40 000 fő. Így a többi Nato-tagállam, különösen a legnépesebbek számára fontos döntés vár a posztra: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország. Ha Európa nem tud elegendő csapatot biztosítani, Oroszország győzedelmeskedni fog a csatatéren, és még ha a diplomácia sikeresen beavatkozik is, hogy elkerülje a teljes összeomlást, az orosz katonai erő győztesen tér vissza Közép-Európába. Ekkor a nyugat-európai hatalmaknak újra kell építeniük fegyveres erőiket, akár tetszik nekik, akár nem, kezdve a kötelező katonai szolgálat visszaállításával. Ilyen körülmények között talán még a nukleáris nosztalgia kitörésének is tanúi lehetünk, ostoba módon visszanyúlva ahhoz az illúzióhoz, hogy az apokaliptikus fegyverek elegendőek lehetnek a béke fenntartásához.
It's time to send Nato troops to Ukraine
unherd.com