Nem kívánok életvezetési tanácsadással foglalkozni, de szerintem mindannyiunkkal megeshetett, hogy elpocsékoltnak éreztük az időnket.
Nem vagyok nyitott a keleti tanokra, de életem során sok mindennel is találkoztam, s van egy buddhista mondás, ami röviden azt mondja:
"Azt hisszük van időnk".
Miközben gépelem ezen betűket, akkor is ez jár a fejemben.
Fiatalabb voltam, vagy jó 15 évvel, mikor ezzel találkoztam. Akkor nem értettem. Ahogy telik az idő, rájövök, hogy sok mindenem van, de időm az nincs. Annak beosztása, bármire is, a legfontosabb dolog.
Ha csak törekszünk arra, hogy az időnket jól/hasznosan töltsük el, már előreléptünk.
Jó tanács ez, melyet én sem fogadok meg mindig.
Ha Isten velünk, ki ellenünk?