De, volt tűz. Több tonna égő kerozin végigmosta a szinteket, tele irodabútorral, hogy ne lett volna tűz?
Nem azt mondtam hogy egyáltalán nem volt tűz. A kerozin java már a becsapódást követően ellobbant,
ezt már tárgyaltuk.Te magad jelented ki, hogy a gép a becsapódáskor felrobbant. Akkor most felrobbant a kerozin, vagy szétfolyt és acélt puhított?
tment a szinteken egy 100 tonnás gép, hatalmas lukat ütve az épültbe, összeszakítva az emelteket és felrobbant. Szerinted mennyi csővezeték maradt épen a szórófejekig? Ez teljesen abszurd érv, kilőve.
Honnan veszed hogy egyáltalán nem működött a központi oltóberendezés, mert minden csővezetéket elvágott a becsapódás és a robbanás? Az az abszurd hogy ezt evidensnek veszed csak hogy igazold a teóriád.
Az irodatüzekre tervezett vékony réteget leborotválta a becsapódó 100 tonnányi fém, és a leszakadó szintek feltárták az acélszerkezetet belsejét is. Teljesen bizarr, hogy valaki úgy hivatkozik ezekre a megoldásokra mintha intaktak lennének. Érv kilőve.
Na ne olyan gyorsan azzal az érvkilövéssel. Miből gondolod, hogy a passzív tűzvédelmi réteget leszaggatta a becsapódó repcsi?Mindezt következetesen az összes (47) core oszlop minden oldaláról? Amúgy palackos oltóberendezések is bőven voltak a tornyokban, azokat sem használta senki? És igen intaktak, azaz sértetlenek voltak hiszen az épület nagyobbik részén még mindig semmilyen károsodás, sem tűz nem volt. Ráadásul ez a robosztusabb alsó szintekre jellemző, ezt ne kelljen már szájbarágni.
Ezt vegyük át részletesebben, mert úgy látom nem ment át.
Az általad belinkelt NIST jelentés is leírja, hogy a szintek hogyan épültek fel. Teljesen máshogy, mint a ma megszokott toronyházak, amik szinte teljesen tömör, úsztatott vasbeton szerkezetek. Az épület méreteit tekintve alig volt benne beton, szinte teljesen acél szerkezet, minden emeletre csak egy hullámlemezre öntött 10 cm (!) könnyű (!) beton jutott, szerkezeti beton csak a magban, a liftek és lépcsőházak körül volt. Gyakorlatilag egy kis sűrűségű, könnyű és gyenge hangszigetelő rétegként funkcionált az emeltek között.
De átment, viszont ez így nem igaz: A szintek betonozása stimmel, de felesleges hangsúlyoznod hogy milyen vékony volt, hiszen nem töltött be támaszték szerepet-éppen ezért használtak "könnyebb" betont, de attól még ez beton volt,egy acél hullámlemezen (nem sima hullámlemezen ahogy te sugallod), ami alatt még volt egy acél hálószerkezet amúgy. Amúgy elég ellenálló fajta volt, ez is a doksiban van és elfelejtetted idézni:
"lightweight concrete retains more of its compressive strength at higher temperatures."
Hogy alig volt benne beton azt azért a helyedben nem jelenteném ki, legóvatosabb becslések szerint is kb 200 ezer tonna. Az majdnem 2 ezer tonna szintenként. Mennyi kerozinnak vagy ahogy írod: "irodatűznek", kell égnie hogy olyan jól eldeformálja azt a párszáz (core és külső épen maradt) acélrudat, hogy az az általad demonstrációként hozott betonporlasztó - préselő metódus AZ EGÉSZ epületre applikálható legyen (2x ugyanúgy persze)? Inkább:??????
Most már talán érthető miért mondtam, hogy a deformálódó, hullámzó acélszerkezet szó szerint porrá, morzsalékká aprította a szint merev, vékony betonrétegét.
Figyeld meg ezt a videót, a kérdéses rész csak 2 másodperc, az utca szintjéről látod, ahogy a zuhanó szintek alatt a szétporladt beton minden oldalon 50 méterre kilövell a toronyból. Ide tűnt el az épület anyaga, a levegőbe. Ennyit a romhegyek hiányáról, meg a becsapódás gyengeségéről és a többiről ami ezekre épül.
Becsapódás gyengesége? A mérések szerint NEM volt becsapódás! Amúgy:
Ezek szerint a felső szint valamitől olyan nehézzé vált, hogy a te présgépednek megfelelően porrá zúzta a cirka 80 (vagy 60 a másiknál) TELJESEN ép szerkezetet alatta.
Mindezt úgy, -a teóriád szerint- hogy az össztömege nemhogy nagyobb lenne, hanem csökken, hiszen ahogy írod a porrá váló beton kilövell oldalra. Mindezt azért, mert a lepkefingnyi tűztől meglágyultak az acélgerendák-legfelül....
Hmm, és a függőleges acélgerendák is így porladtak szét? Komolyan? Az ép szintek miért nem fejtenek ki valamennyi ellenállást lassítva a présgépszerű
összeomlást?Ezeken a fontos részleteken elég nagyvonalúan léptél át.
Éppen ellenkezőleg. Az ufósugár a nonszensz. Nézzük hogyan jutottunk el az omlásig.
A 100 tonnás gép, benne nagyjából 30 tonna üzemanyaggal, közel 1000 km/h sebességgel becsapódik a toronyba. Hatalmas rést vág gyakorlatilag teljes szélességében az épület külső szerkezetébe, ami fontos teherviselő elem. ("The first major structural subsystem was the exterior framing" NIST, 7. o., 1. b.)
Hagyd már ezt az ufósugarat. Ha valamire nem jó a magyarázatod akkor jöhet a Molni féle rózsaszín Sárkány (illik hozzá amúgy)?
A teljes szélesség kicsit túlzás, és az is csak egy oldalon a 4 ből. 4 fontos teherviselő elemet írnak le, abból az egyik a külső váz, ez ugyan részt vett a gravity load
(összes terhelés) megtartásában, de nem ez volt az épület gerince (hanem a mag). Az épületeket 600 mérföld per órás repülőgépbecsapódásokra is felkészítették. Mindkét gép lassabb volt.
Itt a kép, hogy mennyi tűz is volt a becsapódás helyén, és mennyi külső gerenda lett átvágva:
A dúraluminium (igazából 7075) egész jó kis anyag és ekkora kinetikus energiával már szépen rendet tesz, de például a hajtóművek tömör vastag titán tengelyei 1000 km/h sebességnél úgy mennek át a szerkezeti acél oszlopokon mint a lézerkard.
Azonban a pusztítás fölött lévő emeletek súlya ellenére a szerkezetileg kívül-belül jelentősen meggyengült épület még tartja magát. Aztán begyullad a kerozin.
A kerozin, ha csak úgy kiöntöd a szőnyegre, majdnem 1000 ℃-os lánggal ég. De mondjuk, hogy rossz volt az égés, legyen csak 600. A szerkezeti acél 600 fokon elveszti szilárdságának 80%-át (!), gyakorlatilag gyurma lesz belőle.
Hát a túloldalon biztos nem jöttek ki, tehát valahol megálltak.Ez a legerősebb érved, és még megfontolandó is lenne, ha mondjuk a 20. emeletbe csapódtak volna be. De -főleg az első becsapódás-annyira a tetején volt, ahol ugye mint a doksi is leírja, jóval kisebb volt a szerkezetből adódó súly mert nem volt fölötte semmilyen súly (teteje).
A préses-morzsolós elméleted már emiatt is nagyon sántít.
"Aztán begyullad a kerozin"? Eddig mire várt? Mitől gyullad be "aztán"? Még ha nem is lobbant volna el a kerozin nagy része becsapódáskor mint ahogy a felvételeken látni, és ugye előbb szétfolyt volna mindenhova hogy aztán be tudjon gyulladi hogy az elméleted beteljesítse. Nos 30 tonna az igen nagy mennyiség, de itt egy félmillió tonnás monstrumról van szó. Fent előbb azt mondtad hogy a repcsi becsapódáskor felrobbantt. Hányszor ég el ez a kerozin?
Mindazonáltal ismét ne lépjünk át azon a nagyon fontos tényen, hogy valójában nem volt ott szétfolyó kerozin ami meglágyítsa azt a párezer tonna acélgerendát, hiszen láthatóan fellobbant a becsapódáskor. Kár ezzel is külön foglalkozni.
Már látod hová akarok kilukadni:
- Külső tartóoszlopok az épület egyik oldalán teljesen átvágva.
- Belső tartóoszlopok egy része átvágva.
- Felettük egy tucat emelet súlya.
- Maradék oszlopok 600 fokon tejesen elvesztik szilárdságukat.
Ezek után vajon mi történik? Ufósugár? Nem. Hanem amit korábban is írtam
Leírom hogy is látom a te - és a hivatalos- verziódat:
-Néhány külső oszlop 1 oldalon elvágva.
-Belső oszlopok állapota ismeretlen.
-Felettük kb egy tucat emelet, könnyebb struktúrával mint az alsók.
-Minimális tűz észlelhető (épület méreteihez viszonyítva), és másfél órán belül mindkét épület fentről lefele a szabadesés sebességével dezintegrálódik.
-Beton, acél, minden szétporlad még a levegőben az állítólagos hatalmas(?) terhelés miatt (?), mindez ugyanígy történik TELJESEN szabályosan és
egyenletesen a sértetlen alsó részeken, amiket a felül porrá zúzódó többletsúlynak (?) kellene összenyomni.
-Mindez a szabadesés sebességével, ahol az alsóbb szintek SEMMILYEN módon nem fejtenek ki ellenállást, minden szint óramű pontossággal
a másodperc töredéke alatt semmisül meg. WOW.
Kihagytam valamit? Igen, sokmindent: a lezúduló félmillió tonna anyag SEMMILYEN rengést nem kelt, a "présgép" megáll a méygarázs szinteknél (?). Kiég vag 500 jármű a
környéken a nem létező tűztől, olyanok is amik több mint 200 méterre egy parkolóban állnak (tömegesen)....most ne is részletezzünk többet, maradjunk az összeomlás
eseményénél
Összefoglalva ez egy jó teória, és alapos is, de egy olyan jelenségre próbálod applikálni ami köszönőviszonyban sincs vele. Több ponton
sántít a hivatalos verzió, ahogy a tied is. Azért mert egyelőre nincs elfogadható és bizonyítható magyarázat erre a jelenségre, az nem
jelentheti azt hogy valami tudományosan elfogadott metódust ráerőltetünk és akkor az úgy van.