1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A Csatahajók múltja, és esetleges jövője

Diskurzus a(z) 'Egyéb haditengerészettel kapcsolatos témák' témában - fip7 által indítva @ 2017. május 31..

?

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?

  1. Igen

    15,7%
  2. Nem

    58,4%
  3. A repülőgép hordozó a jelen és a jövő

    14,6%
  4. A Zumwalt-é és az LCS osztályú hajóké a jövő

    11,2%
  1. dudi

    dudi Well-Known Member

    Debizony mert a kevesebb torony jobban van páncélozva.
     
  2. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A toronyra, barbettára rakott plusz páncélzat sem jelentett ekkora plusz tömeget (amennyiben erősítették rajta egyáltalán). Itt egy idézet a Warship Projects brit G3-N3 terveiről szóló cikkből: "Csatahajóról lévén szó az Admirálisi Stáb makacsan ragaszkodott a kétcsövű tornyokhoz, mondván, hogy még mindig a 4 X 2-es felállás a legoptimálisabb. Ezért Goodall és Attwod elkészítette az M2 névre hallgató variánst is, ahol kétcsövű tornyokat alkalmaztak 8 löveggel. Az M2 2750 tonnával nehezebb lett, miközben a 4 tornyos elrendezésen kívül semmit nem kapott pluszban (és 1-gyel csökkent a 457mm-es lövegek száma is). Nem maradt kérdés senkiben, hogy az M3-as érdemes csak továbbfejlesztésre." Ebben a tömegben valószínűleg a hosszabb citadella is benne volt.
    https://warshipprojects.wordpress.com/2017/06/26/washingtoni-cseresznyeviragok-2-iii/
     
  3. dudi

    dudi Well-Known Member

    Akkor:

    Biscmark 4×1052t=4208t
    Jan Bart 2×2227t=4454t
    Roma 3×1570t=4710t
    KG V 2×1582t+915t=4079t
    South Dacota 3×1403t=4029t

    Jól látszik hogy a 4 darab német torony a középmezőnybe tartozik viszont a barbetták kisebbek...
     
    HAndrás likes this.
  4. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Kisebbek, csak épp eggyel több van belőlük. Amennyivel nehezebb egy szélesebb barbetta, az még mindig kisebb súly, mint amit a plusz egy komplett, de keskenyebb barbetta ad. Konkrét számadatot erről sehol sem olvastam, csak a tornyokról, amit betettél, viszont minden cikkben, ahol szó esett a 4X2 vs 3X3 dilemmárol, sok száz, vagy akár ezer tonnás különbséget említenek a 3X3 javára. Nem hiszem, hogy ezek az óriási számok kizárólag a rövidebb citadella páncélzat okán jöttek ki.
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    Amiket leírtam azok torony tömegek.Nézd meg a Roma meg a Jan Bart tornyait,annyia különbség.De ha a South Dacotát nézed ott is minimális a különbség.
     
  6. jani22

    jani22 Well-Known Member

    A távolságmérő és integrálása a hajó tűzérségébrn nagyon fontos volt, de az alul levő kép össz.vissz sokat dominált.

    https://htenger.blog.hu/2018/12/20/a_scarboroughi_malor_657

    Mindenképpen jelezni szeretném, hogy mindenfajta egyéb tényező mellett az sokat eldönthetett, a nyílt tengeren, fagyott arc mellett és ha még engedélyezett volt a szesz/no szex/es ital, sok meghatározó döntés születhetett a parancsnokoknál.


    Ha parancsnoki hídon szembe kellett helyezkedni az elemekkel (szél + sebesség) , az embert kívánt. Most újra olvasom az "Óriások csatája" c. könyvet [Tudom II VH]. A főnök a Norfolk fedélzetén nyitott, míg a Sufford fedélzetét zárt hídon voltak. A Prinz Eugen híd is nyitott volt. A nyitott híd esetében 1 találat nem mindenkit tett harcképtelenné, viszont a harcérintkezésinél, tudhattak normálisabban gondolkodni. Talán.

    Jó időben :):):)

    [​IMG]
     
    fip7 likes this.
  7. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Úgy tudom hogy a hajó alatti robbanásban keletkezett buborék gyakorlatilag erős vákum ami kettétöri a hajógerincet.
     
  8. fip7

    fip7 Well-Known Member

    fapp_supervisor

    A hajó gerinc attól törik el (tudtommal), hogy alulról nincs megtámasztva a víz által, ugyanis a hajótest a levegőben nem képes megtartani a saját súlyát nagy fesztávon.
     
    vata likes this.
  9. 32karakter

    32karakter Active Member

    Gyakorlatilag igen, Mondjuk az se tesz a hajótestnek jót, hogy telibekapja a robbanás erejét, lévén a víz nem szeret összenyomódni, pont ott, ahol aztán végképp nincs semmi páncélzat (anno dominó), semmi torpedóvédelem (elméletileg talán nagy rephordozókon úgy van kialakítva a fenék hogy talán, esetleg úszóképes maradjon a test), gyakorlatilag ledarálja a hajó alját és rögtön utána jön a gázbuborék, és akkor meg kellene támasztania magát a kissé leharcolt acélnak.
     
    fip7 likes this.
  10. csakb

    csakb Active Member

    #mótvá #leszmég

    A leírásban a hivatkozott cikkek, tanulmányok is elérhetők.

     
    jani22 likes this.
  11. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Nehézágyú születése, 1908-as felvétel.

     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A korszak ikonjai. Kalapban dolgozó munkások. Munkavédelemnek nyoma sincs.
     
    FilcTroll and svajcibeka like this.
  13. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Még pár évtized, és megint nem lesz. Robotoknak nem kell.
     
    ghostrider and svajcibeka like this.
  14. FilcTroll

    FilcTroll Active Member

    És az egészet papíron, körzővel, vonalzóval, logarléccel tervezték meg...
     
  15. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Csatahajók tervezéséről olvastam, hogy miután elfogadták valamelyik tervezetet, és megkezdődött az érdemi munka, a tervezőiroda padlásán egy az egyben felrajzolták a csatahajót, mire végeztek, kb 20 000 műszaki rajzból állt a dokumentáció. Iszonyat sok munka volt!
     
    fip7, molnibalage, Kurfürst and 3 others like this.
  16. FilcTroll

    FilcTroll Active Member

    Sztem ez mai ésszel nagyjából felfoghatatlan. Sokat foglalkoztam egy időben vállalati folyamatokkal, és mindig elámulok az akkori gyártásszervezési képességek láttán. Különösen a japánok voltak megdöbbentőek e tekintetben, és külön tanulságos, hogy ezt a mérnöki kultúrát és tapasztalatot hogyan alkalmazták később a mikorelektronikában és az autóiparban - lényegében ettől lettek világelsők annak idején ezeken a területeken. A mai napig van olyan projektmenedzsment módszertan, amit a japán papíros-ceruzás időkben fejlesztettek ki, de a digitáliában is perfektül megállja a helyét az alap logikája.
     
    arbalest likes this.
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Egyes részeinél ez igaz lehet, de hogy az egésznél, az már kétséges. A chatham historic dockyard-ban járva volt némi demó erről, hogy a vitorlásoknál a sablonok és a tervek 1:1 arányúak voltak és ez talán még az csatahajók idején is öröklődött a hajógerinc és váz egyes elemeire, de mindent 1:1-ben rajzolni teljesen értelmetlen.
     
  18. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Megkerestem, 35 000 tonnás csatahajónál 8-10 000 rajz készült, viszont 1:1-ben:
    "Itt egészen az utolsó csavarig, szegecsig, fogaskerékig lerajzolják a hajót 1:1-es méretarányban a kifejezetten erre a célra fejlesztett „formázó padláson” (bizony a CAD korszak előtt egy ekkora monstrum megtervezéséhez rengeteg műszaki rajzolóra és helyre volt szükség – egy modern, 1930-as évekből származó 35.000 tonnás csatahajó nagyjából 8-10.000 darab tervrajzot igényelt). Itt kell kitalálni az építési metódust is és az összeszerelés menetét is. Egyszóval a hajó ekkor válik át egy papírra vetett vázlatból egy részletesen kidolgozott, működő gépóriássá."

    https://warshipprojects.wordpress.c...toni-cseresznyeviragok-2-az-ocean-tulpartjan/
     
    FilcTroll, fip7 and molnibalage like this.
  19. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Ha már méretekről van szó, kié a nagyobb? :p

     
    yrkon likes this.
  20. yrkon

    yrkon Active Member

    Szép összeállítás, bár fantázia (és fél-fantázia)-hajók is belekerültek (pl. Alsace, Kronstadt, Stalingrad). Viszont a H osztályú német csatahajókat hiányoltam, ott a legkisebb (H39) is 277 m hosszú lett volna - hogy a H 44-ről ne is beszéljek.. meg a Sovetsky Sojuz-it betehette volna, ahogy a Montana osztályt. A Henry IV-nek meg elírta a dátumát (1899->1940, bár ez is csak terv volt)
     

Ezen oldal megosztása