1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A Csatahajók múltja, és esetleges jövője

Diskurzus a(z) 'Egyéb haditengerészettel kapcsolatos témák' témában - fip7 által indítva @ 2017. május 31..

?

Szerintetek lesznek-e újra csatahajó osztályba tartozó hadihajók?

  1. Igen

    15,7%
  2. Nem

    58,4%
  3. A repülőgép hordozó a jelen és a jövő

    14,6%
  4. A Zumwalt-é és az LCS osztályú hajóké a jövő

    11,2%
  1. dudi

    dudi Well-Known Member

    Debizony mert a kevesebb torony jobban van páncélozva.
     
  2. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A toronyra, barbettára rakott plusz páncélzat sem jelentett ekkora plusz tömeget (amennyiben erősítették rajta egyáltalán). Itt egy idézet a Warship Projects brit G3-N3 terveiről szóló cikkből: "Csatahajóról lévén szó az Admirálisi Stáb makacsan ragaszkodott a kétcsövű tornyokhoz, mondván, hogy még mindig a 4 X 2-es felállás a legoptimálisabb. Ezért Goodall és Attwod elkészítette az M2 névre hallgató variánst is, ahol kétcsövű tornyokat alkalmaztak 8 löveggel. Az M2 2750 tonnával nehezebb lett, miközben a 4 tornyos elrendezésen kívül semmit nem kapott pluszban (és 1-gyel csökkent a 457mm-es lövegek száma is). Nem maradt kérdés senkiben, hogy az M3-as érdemes csak továbbfejlesztésre." Ebben a tömegben valószínűleg a hosszabb citadella is benne volt.
    https://warshipprojects.wordpress.com/2017/06/26/washingtoni-cseresznyeviragok-2-iii/
     
  3. dudi

    dudi Well-Known Member

    Akkor:

    Biscmark 4×1052t=4208t
    Jan Bart 2×2227t=4454t
    Roma 3×1570t=4710t
    KG V 2×1582t+915t=4079t
    South Dacota 3×1403t=4029t

    Jól látszik hogy a 4 darab német torony a középmezőnybe tartozik viszont a barbetták kisebbek...
     
    HAndrás likes this.
  4. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Kisebbek, csak épp eggyel több van belőlük. Amennyivel nehezebb egy szélesebb barbetta, az még mindig kisebb súly, mint amit a plusz egy komplett, de keskenyebb barbetta ad. Konkrét számadatot erről sehol sem olvastam, csak a tornyokról, amit betettél, viszont minden cikkben, ahol szó esett a 4X2 vs 3X3 dilemmárol, sok száz, vagy akár ezer tonnás különbséget említenek a 3X3 javára. Nem hiszem, hogy ezek az óriási számok kizárólag a rövidebb citadella páncélzat okán jöttek ki.
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    Amiket leírtam azok torony tömegek.Nézd meg a Roma meg a Jan Bart tornyait,annyia különbség.De ha a South Dacotát nézed ott is minimális a különbség.
     
  6. jani22

    jani22 Well-Known Member

    A távolságmérő és integrálása a hajó tűzérségébrn nagyon fontos volt, de az alul levő kép össz.vissz sokat dominált.

    https://htenger.blog.hu/2018/12/20/a_scarboroughi_malor_657

    Mindenképpen jelezni szeretném, hogy mindenfajta egyéb tényező mellett az sokat eldönthetett, a nyílt tengeren, fagyott arc mellett és ha még engedélyezett volt a szesz/no szex/es ital, sok meghatározó döntés születhetett a parancsnokoknál.


    Ha parancsnoki hídon szembe kellett helyezkedni az elemekkel (szél + sebesség) , az embert kívánt. Most újra olvasom az "Óriások csatája" c. könyvet [Tudom II VH]. A főnök a Norfolk fedélzetén nyitott, míg a Sufford fedélzetét zárt hídon voltak. A Prinz Eugen híd is nyitott volt. A nyitott híd esetében 1 találat nem mindenkit tett harcképtelenné, viszont a harcérintkezésinél, tudhattak normálisabban gondolkodni. Talán.

    Jó időben :):):)

    [​IMG]
     
    fip7 likes this.
  7. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Úgy tudom hogy a hajó alatti robbanásban keletkezett buborék gyakorlatilag erős vákum ami kettétöri a hajógerincet.
     
  8. fip7

    fip7 Well-Known Member

    fapp_supervisor

    A hajó gerinc attól törik el (tudtommal), hogy alulról nincs megtámasztva a víz által, ugyanis a hajótest a levegőben nem képes megtartani a saját súlyát nagy fesztávon.
     
    vata likes this.
  9. 32karakter

    32karakter Active Member

    Gyakorlatilag igen, Mondjuk az se tesz a hajótestnek jót, hogy telibekapja a robbanás erejét, lévén a víz nem szeret összenyomódni, pont ott, ahol aztán végképp nincs semmi páncélzat (anno dominó), semmi torpedóvédelem (elméletileg talán nagy rephordozókon úgy van kialakítva a fenék hogy talán, esetleg úszóképes maradjon a test), gyakorlatilag ledarálja a hajó alját és rögtön utána jön a gázbuborék, és akkor meg kellene támasztania magát a kissé leharcolt acélnak.
     
    fip7 likes this.
  10. csakb

    csakb Active Member

    #mótvá #leszmég

    A leírásban a hivatkozott cikkek, tanulmányok is elérhetők.

     
    jani22 likes this.
  11. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Nehézágyú születése, 1908-as felvétel.

     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A korszak ikonjai. Kalapban dolgozó munkások. Munkavédelemnek nyoma sincs.
     
    FilcTroll and svajcibeka like this.
  13. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Még pár évtized, és megint nem lesz. Robotoknak nem kell.
     
    ghostrider and svajcibeka like this.
  14. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    És az egészet papíron, körzővel, vonalzóval, logarléccel tervezték meg...
     
  15. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Csatahajók tervezéséről olvastam, hogy miután elfogadták valamelyik tervezetet, és megkezdődött az érdemi munka, a tervezőiroda padlásán egy az egyben felrajzolták a csatahajót, mire végeztek, kb 20 000 műszaki rajzból állt a dokumentáció. Iszonyat sok munka volt!
     
    fip7, molnibalage, Kurfürst and 3 others like this.
  16. FilcTroll

    FilcTroll Well-Known Member

    Sztem ez mai ésszel nagyjából felfoghatatlan. Sokat foglalkoztam egy időben vállalati folyamatokkal, és mindig elámulok az akkori gyártásszervezési képességek láttán. Különösen a japánok voltak megdöbbentőek e tekintetben, és külön tanulságos, hogy ezt a mérnöki kultúrát és tapasztalatot hogyan alkalmazták később a mikorelektronikában és az autóiparban - lényegében ettől lettek világelsők annak idején ezeken a területeken. A mai napig van olyan projektmenedzsment módszertan, amit a japán papíros-ceruzás időkben fejlesztettek ki, de a digitáliában is perfektül megállja a helyét az alap logikája.
     
    arbalest likes this.
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Egyes részeinél ez igaz lehet, de hogy az egésznél, az már kétséges. A chatham historic dockyard-ban járva volt némi demó erről, hogy a vitorlásoknál a sablonok és a tervek 1:1 arányúak voltak és ez talán még az csatahajók idején is öröklődött a hajógerinc és váz egyes elemeire, de mindent 1:1-ben rajzolni teljesen értelmetlen.
     
  18. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Megkerestem, 35 000 tonnás csatahajónál 8-10 000 rajz készült, viszont 1:1-ben:
    "Itt egészen az utolsó csavarig, szegecsig, fogaskerékig lerajzolják a hajót 1:1-es méretarányban a kifejezetten erre a célra fejlesztett „formázó padláson” (bizony a CAD korszak előtt egy ekkora monstrum megtervezéséhez rengeteg műszaki rajzolóra és helyre volt szükség – egy modern, 1930-as évekből származó 35.000 tonnás csatahajó nagyjából 8-10.000 darab tervrajzot igényelt). Itt kell kitalálni az építési metódust is és az összeszerelés menetét is. Egyszóval a hajó ekkor válik át egy papírra vetett vázlatból egy részletesen kidolgozott, működő gépóriássá."

    https://warshipprojects.wordpress.c...toni-cseresznyeviragok-2-az-ocean-tulpartjan/
     
    FilcTroll, fip7 and molnibalage like this.
  19. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Ha már méretekről van szó, kié a nagyobb? :p

     
    yrkon likes this.
  20. yrkon

    yrkon Active Member

    Szép összeállítás, bár fantázia (és fél-fantázia)-hajók is belekerültek (pl. Alsace, Kronstadt, Stalingrad). Viszont a H osztályú német csatahajókat hiányoltam, ott a legkisebb (H39) is 277 m hosszú lett volna - hogy a H 44-ről ne is beszéljek.. meg a Sovetsky Sojuz-it betehette volna, ahogy a Montana osztályt. A Henry IV-nek meg elírta a dátumát (1899->1940, bár ez is csak terv volt)
     

Ezen oldal megosztása