A Gripen AESA radarját tesztelték a svájciak

>Ráadásul jobb is mint az amcsi radarok (mekkora szentségtörés)

Majd ha legyártanak annyit és annyi gépben lesz ilyen radar, mint amennyiben a különböző amerikai radarok vannak és összegyűlik velük legalább annyi gyakorlati tapasztalat, akkor majd össze lehet hasonlítani őket. Addig ez is csak egy ígéret.
 
talking: azt vártam hogy az "Unjammable-aircraft-detection-using-quantum-mechanics"-hoz is lesz néhány hozzászólásod.
 
Az AESA egyik nagy előnye,hogy nincs benne mozgó alkatrész így nagyban csökken a karbantartás igény és költség így ezen a téren a CAPTOR tuti rosszabb mint más AESA radarok viszont az fix lapos AESA radarok felbontóképessége és érzékenysége a szélek felé csökken ilyen szempontból jobba CAPTOR mert azonos látószög mellett 100%-os az érzékenység és a felbontás a látószög teljes tartományában(a látószög is nagyobb persze de a szélein a CAPTOR-nál is kisebb az érzékenység és a felbontás).
 
Terminator: ha a prototípusok megvannak akkor a sorozattech is megvan mert ezeket nem milliós nagyságrendben gyártják, hanem ugyanazzal a jórészt kézi szereléssel és manufaktúra jellegű alkatrészgyártással. a technológia megvan ezért a tech része nem ígéret hanem valóság.

A kvantum adattovábbításból nem lesz még semmi nagyon hosszú ideig (kb 30 év). egy-egy szubatomi részecskét tudnak ellenőrzött körülmények között tartani néhány nanomásodperc ideig, ennél hosszabb idő után magától változik meg az állapota, gyakorlatilag spontánul elvész az általa tárolt információ. Mindegyik ilyen részecske egy bit átvitelre képes és megabit/másodperc adatátvitelre lenne szükség. gyakorlatilag annyit tudnak csinálni hogy a szubatomi részecskéket megfigyeljék egy rövid időre és ez idő alatt tudhatnak valamit egy másik részecskéről, de ez nem jelenti a részecskék manipulációját
 
dudi:

az AESA előnyei között a mechanikai karbantarthatóság nem szerepel, melesleg a CAPTOR antennáját lehet rögzíteni, rögzített helyzetben használni és akkor nem számít az antenna mozgató mechanika. Az antenna eltérítésével megnövelt látószög pedig határozottan előny a rögzített AESA antennához képest. Készítettek hagyományos AESA antennát( rögzítettet, alul a képeken:
http://www.airpower.at/news06/0922_captor-e/index.html)

és aztán mégis a kitéríthető mellett döntöttek.
 
Erről a Gripen radarról is volt már szó itt:

http://htka.hu/2012/07/18/aesa-radarral-repul-a-gripen-demo/

és ennél is van mechanikai eltérítése az AESA antennának.
 
Amikor 1997-ben jártam az Ericcson fejlesztő üzemében (sok sok emelettel a föld alatt), már akkor dolgoztak az AESA fejlesztésén. Nem jártak sikerrel. Nagyon nehéz feladat. Egyezzünk meg abban, hogy sorozatgyártásra érett vadászgép számára tervezett AESA radart Európában eddig egyedül a csigaevők voltak képesek készíteni. A sok évvel ezelőtt "befejezett" Captor-E még nincs kész. Az olasz radarokkal kapcsolatban még annyit, hogy mit gondoltok, miért tart évek óta a RAT-31-eseink "próbaüzeme"? Mert nem képesek biztosítani az elvárt paramétereket.
 
"Amikor 1997-ben jártam az Ericcson fejlesztő üzemében" :/ ...

1997 .. leggyorsabb PCU a Pentium II-es 200 - 260 MHz

2010(2012) .. leggyorsabb PCU az Intel Core x 3.3 - 3.8 GHz

Vagyis a 15 ev alatt (durvan) 1000x gyorsabb !
 
Már mégis mire alapozod ezt a sommás kijelentést a CAESAR-ral kapcsolatban? Minden egyes forrás szerint készek hibáról, vagy hibákra utaló legendákról, pletykálról sincs szó.
A románok lockheed radarjai ugyanúgy próbaüzemben vannak, a sokadik és gyakorlatilag botrányosan gyakori meghibásodás után
 
<i>Vagyis a 15 ev alatt (durvan) 1000x gyorsabb !</i>

Nem értem, hogy a CPU-k számítási teljesítményének mi köze a tervezői kreativitáshoz és tudáshoz.

BTW órajelben alig tízszeres a difi, a magok és egyéb hatásokat nézve sem lett ezerszeres teljesítmény...
 
Köze annyi lehet hozzá, hogy ugyanazt vagy nagyobb számítási teljesítményt kisebb méretben képes hozni. Kérdés, hogy a "civil szféra" vagy a katonai fejlesztések tartanak e téren előrébb. Előrelépés a számítástechnika terén leginkább akkor történt, amikor a számítási folyamatokba a videókártyába épített "shader" processzorokat bevették. Azonban tagadhatatlan, hogy a nagyobb teljesítmény fokozottabb hőterheléssel jár, ami szerintem legalább olyan jelentős, mint ami x évvel ezelőtt volt. Az AESA radarokról készült képeken viszont nem látni szembetűnő hűtőegységeket így nyilván megoldották ezt is. Gondolom maga a sugáreltérítés alkalmazása is generál hőt, az orrkúp anyaga lehet, hogy maga a hűtést is szolgálja, nem csak a pásztázást.
 
Kedves bartini már megint rosszul céloztál. Én azt írtam, hogy már akkor dolgoztak rajta, de máig nem sikerült nekik. Ennek semmi köze a PCU-k sebességéhez.
Tallking, mennyi CAPTOR-E áll szolgálatban? Nulla. Nem veszed észre, hogy Európában "nem szokás" a fejlesztések problémáiról nyíltan beszélni? (néhány kirívó kivételtől eltekintve)
 
@luperator

Mai szemmel olyan primitív számítástechnikai háttéren is hoztak létre olyan képességeket, hogy ihaj. Mirét hiszi azt mindenki, hogy "nyers erő" és akkor "probléma letudva"...?

Elég csak elolvasni a két írásomat. Az F-111 gépeken tehetetlenségi navigációs rendszer és ballisztikai számítógép volt 32 vagy 64 KB memóriával meg 30-40 ezer FLOPs műveletre talán képes számítógéppel.

Az F-15A fejlődése is benne van a cikkben. 2 méteres SAR kép olyan informatikai háttérrel, hogy már a '90-es évek végén is körberöhögték az asztali gépek azt a teljesítményt...

A Zaszlon PESA radar mögött szerinted szuperszámítógépek voltak? Frászt...

A számítógép nem megoldás mindenre, ha jó vasat kell csinálni, akkor a hajadra kenheted. A tervezés és modellezésben segíthet, de a hardveresen elégtelen dolgokat szofveresen nem lehet mindig megoldani. Ha pl. az anetnna és szűrőrendszer (ezek csak légbőlkapott példák), nem képes arra, amit kéne, akkor kinemszarja le, hogy milyen CPU-d van? Ha az ipar nem képes adott eszköz legyártására kellő minősében, dettó ugyanez.
 
Az oroszok pl nem képesek a megfelelő gallium-arzenid előállítására, márpedig (úgy tudom) abból lenne az AESA adó-vevő elem.
 
aerophyl szerint:
2012. december 19. szerda @ 09:36

Lenyegeben luperator megvalaszolta, amit szemeleltetni akartam.

Az AESA radarhoz , adott idoben, parhuzamos "szamitasok" futtatasa szukseges. Amig 1997-ben ezt 100 ilyen egyseg volt kepes vegrehajtani, ma mar eleg 1 db tobbmagos rendszer . Teherauto VS taska esete.



molnibalage szerint:
2012. december 19. szerda @ 09:45

"A Zaszlon PESA radar mögött szerinted szuperszámítógépek voltak? Frászt…"

http://militaryrussia.ru/blog/topic-407.html

Lasd. fent aerophylnek irt valaszt
 
<i>Az AESA radarhoz , adott idoben, parhuzamos “szamitasok” futtatasa szukseges. Amig 1997-ben ezt 100 ilyen egyseg volt kepes vegrehajtani, ma mar eleg 1 db tobbmagos rendszer . Teherauto VS taska esete.</i>

Ma már az oroszoknál is elérhető ugyanaz a számítástechnika tervezéshez, mint máshol. Ettől még sem lett F119/F135 hajtóművük, meg sokminden más sem. A jenki elektronikai ipar minden fölénye ellenére titánhegesztsében mégis a szovjetek voltaka bajnokok, stb.

Egymásal logikailag nem összefüggő dolgokból akarsz valamit levezetni...

A számítási kapacitás nem minden. Képzeld a GPS rendszer a mai számítógépek előtt is működött, ahogy az INS és sokminden más is. Attól, hogy egy eszköz mérete más és a mögötte levő számítási kapacitással meglehet támogatni, a nem működő vas problémáját nem oldja meg. Ha egy autó motorjában szétesik a hengerfej azzal a vezérlő szofver semmit sem tud kezdeni. Ez persze szélsősége példa, de remélem ebből már leessik. Vagy kicsit gépközelibbet akarsz? Lehet bármilyen csodálatos FADEC vezérlésed egy Kaveri hajtóművön, abból akkor sem lesz F100-PW-220E...
 
Vagy még tovább görgetve. Indiának is 20 éve lett volna a számítástechinkai kapacitás kihasználására, a Kaveri mégsem akar egy csúcshajtómű lenni.

Miből gondolod, hogy az AESA radar más...?
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back