MIVAN...? Te pereléshez hasonlítod a hadüzenetet...?
Vagy ez miféle sport? Hogy a hadat üzenő fél határozza meg, hogy szerinte mi a katonai célpont és nem ér bombázni...?
Milyen messzire gurult el gyógyszered...?
Te hasonlítottad először is a hadüzenetet - ami csak egy formalitás - "a házhoz megyünk a pofonért" elvhez.
Hallottál már a "furcsa háborúról" "Sitzkrieg" amikor hadüzenet után majd egy évig ültek a britek valagukon ? Vagy a hadüzenet nélküli összecsapások ?
A 41 decemberi magyar hadüzenet után se történt másfél évig semmi, egyrészt komolyan se vették, másrészt itt se voltak Európában és utána sem a mi hadüzenetünk motiválta a tényleges cselekményeket, hanem Hitler. Nemzetközi jogilag tökmindegy ki lövi az elsőt, a hadiállapot beálltát nyilvánítja ki, akár egyoldalúan is.
Sztálin és Churchill tárgyalásai, valamint a szovjet külügy erőteljes nyomására indultak a konkrét műveletek és nem kifejezetten Mo, hanem viszonylag meghatározott, először dél-európai, majd kelet-európai célok ellen, rendkívül nagy ráhagyással.
Ajánlom figyelmedbe Molotov külügyi írásait, rendkívül erős kötélhúzás volt a háborúba lépés mikéntjéről, mivel az angolszász-szovjet vetélkedés már ekkor elkezdődött a színfalak mögött. Magyarország ugyanúgy célpont volt, és az is lett volna - mivel a stratégiai cél a szövetségesek részéről a németeket kiszolgáló - függetlenül a státuszuktól - infrastruktúra kiiktatása volt a prioritás.
A japán támadás után Németország és Olaszország rövidesen ugyan hadat üzent az USA-nak - de ott se voltak. A mi esetünkben az amerikai kormány nem fogadta el a hadiállapot beálltát, és a magyarok lépését egyértelműen a németek nyomására tett lépésnek tekintette. Csak a következő év júniusában üzent hadat Magyarországnak, Bulgáriának, Romániának. És ennek ellenére volt olyan célpont is ami nem a felsorolt országokban volt. Csehszlovákia, Lengyelország)
A hágai egyezmények a hadviselésről azért már 1907-ben adtak valamiféle keretet, bár ezt többnyire mindenki átlépte. De ha már a katonai célpontokat nézzük, kérdezem, Soroksáron, Pesterzsébeten milyen létfontosságú gyár, netán híd volt, miközben közel 400 lakóházat tettek a földdel egyenlővé. Ehhez adjuk hozzá az éjszakai bombázásokat is, amelyek nem éppen a hadiüzemek célzott likvidálását jelentik.
1944-45-ben (a 20-as határokat tekintve) )Magyarország 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, valamint az 1941-45-ös időszakban további 700 települést ért valamilyen formában légitámadás. Ez összesen 16.000 ember halálát okozta, amihez hozzászámolva a bombázásban meghalt katonákat és a sebesülésekben elhunytakat, 20.000 köré tehetjük az áldozatok számát. Közülük körülbelül 11.000 vidéki lakosok voltak. Ez több mint a fele, és ehhez képest a katonailag fontos létesítmények arányaiban az ipari övezetekben koncentrálódott.
A magyarázatot itt találod, hogy miért mindig sűrűn lakott területeken találják a bombák döntő többségét. Rengeteg elő se fog kerülni soha, még a Balatonból se.
Az építkezések a fővárost, nagyobb megyeszékhelyeket és az urbanizált területeket érintik leginkább. Ezért.