Gyengén harcoltak, pláne amikor Olaszországot kellett volna megvédeni 1943-ban. Annál még a sivatagban is jobbak voltak.
Kitől kellett védeni Olaszországot? A többség -köztük III. Victor Emanuel- szerint Mussolinitól és a fasisztáktól.
Nem csak Franciaországban volt komoly ellenállás. Csak az olaszt ugye nem szokás ismerni, mert jellemzően szoci beállítottságúak voltak.
Pietro Badoglio miniszterelnök 1943 Szeptember harmadikán, az invázió első napján tűzszünetet kötött. Ekkorra már hónapok óta tárgyalt a szövetségesekkel a kiugrásról.
A tűzszünet Szeptember nyolcadikán bejelentésre kerül a szövetségesek részéről. Az olaszok ekkor még nem voltak felkészülve a helyzet kezelésére, kitör a polgárháború. A hírek hatására rengeteg olasz katona tette le a fegyvert, viszont megkezdődött a németek visszahúzódása és beásták magukat a Gustav védelmi vonalon. Megszületik az RSI ( Salói bábállam). Bodaglio és kormánya kénytelen a szövetségesek által felszabadított területre menekülni a németek és a fasiszták elől.
Sok fegyvert letevő olasz katonát aki haza indult a németek vagy a fasiszták lőnek agyon. Egyes becslések szerint a németek/RSI által elfogott olasz katonák száma elérte a 600 ezret. Jelentős részét kényszer sorozzák az ENR-be (RSI hadserege), sokan viszont német munkatáborokba kerülnek. Sokan így is átjutnak a felszabadított területekre és csatlakoznak a királyi hadsereghez, mások pedig az ellenálláshoz.
A maroknyi agyatlan fasisztán kívül nem volt olasz, aki harcolni akart a szövetségesekkel.
Ha a szövetségeseknél valaki be tudja fogna a pofáját még egy kicsit, akkor sanszosan az Olaszországban harcoló németek a hátukban találják az átálló olasz hadsereg fasisztáktól megtisztított nagy részét és sokkal kevesebb áldozattal és pillanatok alatt ment volna Olaszország felszabadítása, így meg maradt az 1,5 évnyi iszap birkózás meg Olaszország szétlövése.