Ezt rosszul tudod. Olvasd el az idézett hozzászólásomat megelőzőt, ahol konkrét forrásmegjelölésekkel írtam le, hogy miért volt abszolúte reális lehetőség (sőt, pár hétig vagy hónapig eldöntött tény!), hogy a német támadás után Japán is megtámadja a Szovjetuniót.
A mongóliai harcok külpolitikai hátteréhez fontos adalék, hogy a japán vezetőket lesújtotta az augusztus 23-án aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződés híre. Ők abban bíztak, hogy a németek hamarosan megtámadják a Szovjetuniót, így ők sikeresen újíthatják föl a szovjetek elleni támadásaikat. A katonai kudarcok mellet ez a fordulat is közrejátszott abban, hogy szeptember közepére véget értek az ellenségeskedések.
1940. szeptember 26-án a japán külügyminiszter, Macuoka kijelentette:
"Noha hatályban van egy megnemtámadási egyezmény, Japán segítséget fog nyújtani Németországnak egy német-szovjet háborúban és Németország is támogatni fogja Japánt egy orosz-japán háború esetén."
1941 márciusának végén "Matsuoka biztosította Hitlert arról, hogy egy Németország és Oroszország között kirobbanó háború esetén Japán a Birodalom lojális szövetségeseként fog eljárni, s teljes mértékben a közös érdekek mellett kötelezi el magát."
Arról, hogy a Szovjetunióval aláírt semlegességi egyezményt mennyire veszik komolyan, annak megkötése után sietve tájékoztatta Berlint: "Japán szükségszerűen Németország oldalán száll majd hadba, és ezen nem változtat semmilyen semlegességi egyezmény."
A háború megindulása után Ribbentrop is sürgette a japánok belépését, a tokiói német nagykövetnek írt levelében így fogalmazott: "...a természetes cél az, hogy a német és a japán csapatok még a tél beállta előtt találkozzanak a transzszibériai vasútvonalon (...) Oroszország összeomlásával a három hatalom olyan gigantikus erőt képvisel majd, hogy a Brit-szigetek teljes megsemmisítése már csak idő kérdése lesz."
Őszre a német támadás lelassult, a Blitzkrieg a Szovjetunióban becsődölt, és ez óvatosságra intette a japánokat, ugyanakkor továbbra sem tettek le egy Szovjetunió elleni támadás lehetőségéről, csak azt arra az időpontra halasztották, amikor Todzso megfogalmazása szerint "az már kész a földre hullani, mint egy érett datolyaszilva."
/Lord Russell of Liverpool: A Bushido lovagjai/
Ennyi talán elég annak bizonyítására, hogy a Szovjetunió elleni japán támadás lehetőségével éppolyan realitásként számoltak Berlinben, mint Moszkvában vagy éppen Tokióban.