A II. világháború (1939 - 1945)

[emel]

<blockquote rel="emel">És jósolgatni lehet, hogy sikerült volna nekik kiharcolni, de könyörgöm, az agliai légicsata ténylegesen, a valóságban lezajlott, és bebizonyosodott, hogy NEM SIKERÜLT NEKIK KIHARCOLNI a légifölényt!! Vajon hallottad-e azt a kesernyés német bombázópilóta-szöveget, amit akkor morogtak, mikor azt mondták nekik, hogy a RAF Vadászrepülő-parancsnoksága már az utolsókat rúgja? Kétféle morgás is volt rá: "Ja, de miért pont az én seggembe rúgja az utolsókat?!", vagy "Ja, éppen most támad rám az utolsó 50 Spitfire?"
Szóval nem volt ott azért olyan rózsás a helyzete a Luftwaffának, nem verték meg őket, de ők se tudtak győzni. És saját hadműveleti terveik szerint ez kevés volt az invázióhoz.

Ne abból indulj ki, hogy miként fejeződött be az angliai csata, ugyanis az angliai légicsata 3 etapból állt.
Az első a Csatorna fölötti. Ezt megnyerték a németek, ezen semmit sem lehet vitatni, angol források is elismerik.
Lényegében ennyi kellett volna a partraszálláshoz.
A második volt a repterek és infrastruktúra támadása. Itt még nem győztek a németek, de az angoloknál már nagyon rezgett a léc. Viszont itt következett be London véletlen bombázása, utána Berlin bombázása és akkor Hitler agybajt kapott és már semmi más nem érdekelte, csak a városok bombázása. Na itt csesztek el a németek mindent.
</blockquote>

Igen, a németek megnyerték a Csatorna-csatát, mert az angolok szándékosan nem védekeztek ott teljes erővel, ugyanis nem voltak képesek a tengerbe zuhant pilótáik mentésére. A teljes déli és keleti partszakaszon össz. csak 18 mentőbárkájuk volt, azok is olyan kicsik, hogy csak csendes tengernél voltak használhatók, a nagyobb hajókat meg ugye támadta a Luftwaffe. Viszont ha az invázió megindult volna, ez már nem lett volna szempont, akkor már teljes erővel harcolt volna a RAF a csatorna fölött. És ahol az angolok teljes erővel felvették a harcot, ott nem volt meg az invázió feltételeként megkövetelt német légifölény soha.
Igen, a japok víz alá bombázták a PoW-t és a Repule-t - mert nem volt vadászgép-fedezetük! Pont a japánok mutatták meg Midway-nél, milyen könnyű halomra mészárolni a flottára támadó gépeket, ha azoknak nincs vadászvédelmük. A japán hordozókat is csak a sokadik amerikai hullám tudta elkapni, mert nagy magasságban nem vették észre a zubókat - a japoknak ui. nem volt radarjuk. Az angol flottának viszont a csatorna fölött lett volna vadászfedezete és radarjuk is, így a flottájukat hatásosan tudták volna védeni, a flotta meg hatékonyan tudta volna elsüllyeszteni az inváziós szállítóhajókat. Ezekből ráadásul kevés is volt a germánoknak, azok se speciális, direkt partraszálló egységek voltak, csak polgári teherhajók, uszályok, amik kiépített kikötőt, darukat igényeltek volna a nehézfegyverzet kirakodására, tehát amíg nincs kikötő a birtokukban, addig nincs nehézfegyverzetük. Tudsz-e róla, hogy a D-nap után meddig ostromolták a szövik Cherbourg-ot hogy használható kikötőjük legyen (pedig nekik volt Mulberry), de az elfoglalás után csak fél évvel!! tudták először használni, úgy tönkretették a németek. Szerinted az angolok hány kikötőt ajándékoztak volna a germánoknak épségben?!
És ne tekintsük a Stukákat a flotta elleni csodafegyvernek, az angliai csatából aug. 20-tól kivonták őket a hatalmas veszteségek miatt. Mikor is volt az Adlertag, a csata első napja? Aug 13.-án, vagyis a Stukákat az aktív RAF-vadászokkal való szembetalálkozás nyomán alig egy hét után kénytelenek voltak kivonni a harcból!
Az egész angliai invázós terv komolysága iránt egyébként kétségeim vannak: Hitler júli. 16.-án adta NYILVÁNOS utasításba a tervek elkészítését aug. 15.-i (??!) határidővel, és az invázió szept. 15.-i végrehajtásával, mintha csak egy erőszakos folyami átkelésről lett volna szó. Szerintem komolytalanul és végrehajthatatlanul rövid határidők voltak, normálisan felkészülni és spec partraszálló járművek tömegeit ennyi idő alatt képtelenség legyártani, inkább nyomásgyakorlásként szánhatta őket Churchill ellen fegyverszünet/békekötés érdekében.

 

[blitzkrieg]

<i>Örülök, hogy a háború egyik legnagyobb városi legendáját felhoztad. A francia vagy lengyel hadjárat idején is megkérdezte Hitler, hogy XY tankkal ki tette azt, amit. A válasz rohadtul nem az volt, hogy a Stuka. Ilyenkor megint elfog az az érzés, hogy egyesek rohadtul nem gondolkodnak.

1. Ember, a Stukák és más zubók a háború alatt romboló mértetű célokat nem találtak el rendeszeresen. Az egyik japán hajót Midwaynél 58 bombából 0 találta el, de Dunqerknél sem remekeltek a Stukák...</i>


Miféle városi legenda?
Rudel egyedül csak páncélosokból 519-et lőtt ki a stukájával. És nem ő volt az egyetlen.
Vess erre egy pillantást:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_German_World_War_II_ground_attack_aces

<i>2. Az mai F-16C CIIP módban tud kis magassáon 10-15 méteres CEP-et. Akkor szerinted egy Stuke mikor talált el egy harkocsit?</i>

Most mondjam én is, hogy alma és körte? Egy F-16-ost hasonlítasz össze egy direkt zuhanóbombázásra kitalált motoros géppel?
Írtam, a TÉNYEK szerint Rudel 519 tankot talált el. De van még bőven más német pilóta is, akik remekül bontották fel a páncélosokat.
Egy tank után pedig egy csatahajó, vagy egy cirkáló eltalálása ezeknek a pilótáknak gyerekjáték.
De erre is vannak tények. Kréta melett 4 cirkálót és 6 rombolót süllyesztettek el a német repülők.

 

[thomashewitt]

"ha Hitler nem követ el oltári nagy hibákat"

Nem követett el!
Sztálingrádnál, el akarta vágni az irán felől érkező utánpótlást.
Kurszknál, ha nem is legyőzni, de meggyengíteni akarta a hordát, a partraszállás előtt.
Ha, ő és Mainstein nincs, akkor a galloknál álló-anyagháború jött volna, mint az I. VH-ban, ardennek szóba sem került az orthodox vezérkarnál.
A Moszkva alatti ellentámadásnál, ő állt a sarkára, így nem ismétlődött meg a történelem, mert könnyen Napoleon sorsára jutott volna a haderő, amit délen ellentámadás tudott követni nyáron.
Sok tábornok, a sikereket önmagának, kudarcokat a führernek tulajdonította, szerintem nem így történt.

 

[blitzkrieg]

<i>Nem gondolhatod komolyan, hogy az a 40-50 hajó, ami kéznél volt (home flett) túlélt volna 1000 bombázót 10 (miattad írok ilyen keveset) tengót, plusz esetleg a satnya Kriegsmarinet, úgy, hogy a csatornában manőverezik és lövi az inváziós erőket! Ennyire ne becsüld azért le a németeket.</i>

Egyetértek. Dehogy élték volna túl. Krétánál mekkora angol flotta is volt? És mekkora volt a német légierő? Na ott is meglátszódott, hogy mire mentek az angol hajók. El kellett kotródjanak, mert különben a teljes flotta odavész. Mennyi katonát is hagytak hátra? 17000-ret?

 

[blitzkrieg]

Abban nem vagyok biztos, hogy nem akartak-e a bolshevikok támadni, mert van aki szerint, 2 héttel előzték meg csupán a németek őket, ezért volt részben olyan könnyű dolguk.
Volt olyan orosz tábornok, aki tiltakozott, hogy közvetlen a határ mentén voltak felhalmozva gigászi készletek, márpedig ez is arra vall, hogy nem védekezni akartak, mert akkor lépcsőztek volna.
1943 magasságában, Koba, még békeajánlatot tett, de amilyen ravasz volt, szerintem a németek gyengeségét akarta csupán kipuhatolni a kaukázusi patás ördög.

Ezt már valószínűleg nem fogjuk megtudni. Lehet, hogy 41-ben támadtak volna, na de itt 40-rő beszéltünk. Akkor biztosan nem támadtak volna. Még épp a Finnországban elszenvedett sebeiket nyalogatták.

 

[blitzkrieg]

<i>Az egész angliai invázós terv komolysága iránt egyébként kétségeim vannak: Hitler júli. 16.-án adta NYILVÁNOS utasításba a tervek elkészítését aug. 15.-i (??!) határidővel, és az invázió szept. 15.-i végrehajtásával, mintha csak egy erőszakos folyami átkelésről lett volna szó. Szerintem komolytalanul és végrehajthatatlanul rövid határidők voltak, normálisan felkészülni és spec partraszálló járművek tömegeit ennyi idő alatt képtelenség legyártani, inkább nyomásgyakorlásként szánhatta őket Churchill ellen fegyverszünet/békekötés érdekében.</i>

Ezzel egyetértek. Szerintem Angliát nem is akarta megszállni, mert végig bízott abban, hogy szövik lesznek.
Ezért történhetett meg az, hogy meg sem próbálkoztak a partraszállással. Nem azért, mert lehetetlennek tartották a kivitelezést.

 

[emel]

<i>Örülök, hogy a háború egyik legnagyobb városi legendáját felhoztad. A francia vagy lengyel hadjárat idején is megkérdezte Hitler, hogy XY tankkal ki tette azt, amit. A válasz rohadtul nem az volt, hogy a Stuka. Ilyenkor megint elfog az az érzés, hogy egyesek rohadtul nem gondolkodnak.

1. Ember, a Stukák és más zubók a háború alatt romboló mértetű célokat nem találtak el rendeszeresen. Az egyik japán hajót Midwaynél 58 bombából 0 találta el, de Dunqerknél sem remekeltek a Stukák...</i>


Miféle városi legenda?
Rudel egyedül csak páncélosokból 519-et lőtt ki a stukájával. És nem ő volt az egyetlen.
Vess erre egy pillantást:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_German_World_War_II_ground_attack_aces

Jól írtad, "519-et LŐTT KI...", vagyis az általa elpusztított harckocsik túlnyomó többségét nem bombázással, hanem a speciális Ju-87G páncélvadász-változat 37 mm-es páncéltörő-gépágyújával lőtte ki. Volt olyan, hogy egyetlen bevetésen négyet, egyetlen nap alatt 12 harckocsit lőtt ki - Stukával bombázva ez ugye lehetetlen vállalkozás lett volna. 43 tavaszától, kb. 1000 bevetés után már csak a G-Stukával repült, vagyis bevetéseinek zömében nem bombázott, hanem lőtt. Már irtam, Rudel egyébként sem lehet mértékegység, kivételes pilóta volt kivételes szerencsével. 2530 bevetést repült, más Stuka-pilóták közül alig néhányan érték meg az 1000-et, több mint 30 gépet lőttek ki alóla, és túlélte (jól imádkozott érte apu, aki lelkész volt).

 

[arbalest]

A Home Fleet nem 40-50 hajó volt, nem kellene ennyire lebecsülni. Itt nem 5-6 könnyű hajó haladt volna, vagy két nehéz hajó minimális kísérettel, vadász fedezet nélkül. Veszteséget biztos szenvedtek volna, de szerintem teljesen biztos, hogy a Csatorna környékét.

 

[lacus66]

<i>Ezért történhetett meg az, hogy meg sem próbálkoztak a partraszállással. Nem azért, mert lehetetlennek tartották a kivitelezést.

Erre azért mérget ne vegyél....
Pld. von Rundstedt-nek egészen komoly fenntartásai voltak...

<i>"Von Runstedt had little faith in Halder's Sealion plan. He observed that Napoleon had failed to invade and the difficulties that confounded him did not appear to have been solved by the Sealion planners.

Probably von Runstedt observed that one of the plan's main weaknesses was the small scale of the initial assault and the slow build-up. The first wave assault was to be carried out not by nine complete divisions but only their leading echelons numbering in each case around 6,700 men.

So only the equivalent of three divisions - around 60,000 men - would have been involved in the first wave assault. About 250 tanks and very little artillery would have supported them.

An added factor worrying von Runstedt would no doubt have been the amateur and ad-hoc nature of the sea transport. The consequence would be troops landed at the wrong place or at the right place at the wrong time - or not landed at all if British sea and air power had not been completely destroyed.

And these same problems of transport would apply to and slow down the build-up of reinforcements unless a number of major ports were captured quickly and intact - which was highly unlikely."</i>

<i><i>Ő pedig - talán - valamit értett a hadművészethez.</i></i>

 

[molnibalage]

Ha a németek 2 hét összevonás után nekiindulnának, és az utolsó három napban a II osztályú kis tengókról,amiből volt nekik úgy 40 elaknásítják a flotta útját, esetleg beszáll a Luftwaffe is,akkor ugye értelemszerűen nem száguldozott volna az angol flotta.

Már megint azok a fránya változók.

1. Az aknák nem akárhová telepíthetők van max. telepítési mélységük. Egy akna milyen távolságban is képes egy hajóban kárt tenni?

2. Honnan a frászból tudnád, hogy a nagy és széles tengeren merre is fog menni pont flotta? Mondom, megnézted a II. Vh akna okozta veszteségeket? Part menti és sekély vizeket lehet aknásítani. Apró hiba, hogy az egész Északi-tenger alapvetően sekély, ezért a flotta kb. arra megy, amerra akar. Tehát a maroknyi tengó hirtelen végtelen torpedó és aknával is bír?

Ebből neked mi jön le? A németeknek lett volna problémája eleve behajózni a csatornára tengóval vagy bármivel...
http://www.naval-history.net/WW2CampaignsMineWarfare1.htm

További link az ankás témához.
http://www.naval-history.net/WW2BritishLosses1Major.htm

So? Mikor van az, hogy végre valóságból kiindulva kezdesz el fantáziálni te és más?

Na, így pont jók a tengóknak, akik a várható útvonal mellé felállnak..

Ismételten kérdem, hogy honnan a búbánatos francból fogod kitalálni, hogy merre megy a flotta? Hm..:? Ezen felül a 30 db tengó hány darab aknát tuda összesen lerakni?
Type II-ön max. 9 db akna, a Type VII-en típustól függen 25-30 db.

Aknák típusa és mérte. A nagyobb hajók nemigen süllyedtek volna el tőle, amikor a Sch. és Gnei aknára futott 20+ csomóval tovább tudtak haladni.

A fenti számokkal, mennyiséggel és ismeretlen útvonallal te hogyan állítottad meg volna a flottát? Olyan vizeket szokás aknásítani, ami szűk és partmenti...
http://www.navweaps.com/Weapons/WAMGER_Mines.php

Stukák: ugye nem akarod elmesélni nekem, hogy 70 stuka nem ért volna el 10 találatot?

Min? Rombolón? Biztosan nem. A nagyobb hajók meg elég jól állták a találatot és Stuka akkora fos és lassú volt, hogy a legócskább vadász is cafatokra lőtte.

Te jelentetted ki, hogy 600 vadásszal kezdtek az angolok.Na, osszuk ketté őket, 300 az inváziós flottára megy, 300 a hajóknak ad légi fedezetet.

Teljesen lényegtelen okfejtés. A LW fényévekre volt a teljes légifölény kivívásától. A 3000 db-os kezdeti LW gépállomány meg ne tévesszen meg. A légifölény szempontjából csak a Me-109 gépek számítanak... A Me-110 vadászként egy kalap szar volt.

Tessék, egy valós eredményt: Pow és Repulse ázsiánál. 2 perc alatt buggyant mindkettő.

Megint azok a fránya tények. Torpedó találatok miatt. A Stuka meg zubó...

 

[blitzkrieg]

"ha Hitler nem követ el oltári nagy hibákat"

Nem követett el!
Sztálingrádnál, el akarta vágni az irán felől érkező utánpótlást.
Kurszknál, ha nem is legyőzni, de meggyengíteni akarta a hordát, a partraszállás előtt.
Ha, ő és Mainstein nincs, akkor a galloknál álló-anyagháború jött volna, mint az I. VH-ban, ardennek szóba sem került az orthodox vezérkarnál.
A Moszkva alatti ellentámadásnál, ő állt a sarkára, így nem ismétlődött meg a történelem, mert könnyen Napoleon sorsára jutott volna a haderő, amit délen ellentámadás tudott követni nyáron.
Sok tábornok, a sikereket önmagának, kudarcokat a führernek tulajdonította, szerintem nem így történt.

Voltak valóban jó fogásai (Anslusch, Csehszlovákia, stb.), de azért oltári nagy hibákat is elkövetett, amiket nem akart elismerni.
Pl. neki köszönhető Paulus hadseregének az elvesztése. Mainstein rugalmas védekezést ajánlt, visszavonulni a jól védhető helyekre, de ő nem akart feladni semmit.
De neki volt köszönhető az is, hogy Moszkva alól elvitte a sereget, mert megrögzötten félt attól, hogy éhenhalnak a németek, ha nem Ukrajnát foglalják el először. Ha jól emlékszem, akkor Leningrád sikertelen ostroma is neki köszönhető.
Ami viszont a legfontosabb, hogy neki köszönhető Anglia talpon maradása.
Ok, tételezzük fel, hogy Angliát tényleg nem lehetett volna elfoglalni, na de azért Afrikában igazán besegíthetett volna az olaszoknak.

 

[emel]

Ja, és krétánál tényleg 4 cirkálót, 6 rombolót süllyesztettek a német bombázók, így igaz. Csak éppen az is igaz, hogy azoknak nem volt vadászfedezetük, mert addigra a RAF az afrikai bázisokra menekült, és onnan a vadászok csak nézelődni tudtak Kréta felé, túl messze volt nekik. Vagyis ugyanaz a helyzet, mint a PoW és a Repulse esetében. Vagy a Bismarck esetében. Vagy a Marat esetében. Vagy a Jamato esetében. Szóval akkoriban ugye kiderült, hogy vadászfedezet és radar nélkül a flotta csak béna vadkacsa a bombázók ellenében. De milyen jelentős sikereket ért el pl. a japán légierő 1942-től az USA-flotta ellen, amikor azoknak már volt bőven vadászgépük meg radarjuk is (a kamikazékat ugye azért ne számoljuk ide)?!

 

[molnibalage]

Ja, és légi fedezetük semmi nem volt. Úgy könnyű...

 

[molnibalage]

Volt mulberry sziciliánál? És algériában?

Afrika inváziójánál gyakorlatilag azonnal elfoglaltak kikötőt, mert a Vichy francia erőket lezavarták sercperc alatt. Talán elolvashatnád a Hajnali Hadsereg könnyvel kezdődő Liberation trilógiát...
https://www.libri.hu/konyv/rick_atkinson.hajnali-hadsereg.html

Szicíliában 5-6 hadosztálynyi erőt meg nem egy nap alatt tettek parta és a nagy különbség az, hogy a szövik nem kompokkal és mindenféle rekvirált szarokkal intézték a dolgok, hanem voltak LST és LCT-ik meg sok más dedikáltan partaszállásra és parta kihordásra tervezet hajóval, igen specializált célszerszámokkal.
(Ez már a második kötetben van.)

Ezek még viszonylag magas hullámok mellett is működtek. A folyami kompokkal meg tengerre kimenni? Izé...

Komolyan mondom nem értek egyeseket, hogy mire fel kommentelnek ennyire vad feltételezésekkel, mikor a valós tapasztalatokat sem ismerik.

 

[blitzkrieg]

<i>Jól írtad, "519-et LŐTT KI...", vagyis az általa elpusztított harckocsik túlnyomó többségét nem bombázással, hanem a speciális Ju-87G páncélvadász-változat 37 mm-es páncéltörő-gépágyújával lőtte ki. Volt olyan, hogy egyetlen bevetésen négyet, egyetlen nap alatt 12 harckocsit lőtt ki - Stukával bombázva ez ugye lehetetlen vállalkozás lett volna. 43 tavaszától, kb. 1000 bevetés után már csak a G-Stukával repült, vagyis bevetéseinek zömében nem bombázott, hanem lőtt. Már irtam, Rudel egyébként sem lehet mértékegység, kivételes pilóta volt kivételes szerencsével. 2530 bevetést repült, más Stuka-pilóták közül alig néhányan érték meg az 1000-et, több mint 30 gépet lőttek ki alóla, és túlélte (jól imádkozott érte apu, aki lelkész volt).</i>

Ezt nem tudtam, hogy leginkább a géppuskát használták a stukák.
Na de amit írtam Krétára az akkor is bizonyítja, hogy a német bombázók nagyon is veszélyesek voltak még a csatahajókra is.

 

[blitzkrieg]

<i>Von Runstedt had little faith in Halder's Sealion plan. He observed that Napoleon had failed to invade and the difficulties that confounded him did not appear to have been solved by the Sealion planners.</i>

Mindig is tudtam, hogy a német tábornokok jó része agyilag még a múltban élt.
Bezzeg az már nem jutott eszébe, hogy Napoleont Oroszország győzte le.

 

[molnibalage]

Krétán is elfoglaltak egy repteret, aztán pár órával később már ott szálltak le a német gépek.

És el is vesztettek a hadműveletben majdem 300 db Ju-52-őt. Ez még mindig nem tűnt fel...?

Sztálingrádnál 250000 katona rekedt be, fél évig tartották magukat

.
Ez mekkora ferdítés megint. Amikor a 6. hadsereget bekerítették kb. tényleg ennyien lehettek, csak éppen 0 nehézfegyverzettel, gyakorlatilag gyaloos hadsereg volt, mert a páncélosokat délre zavarták korábban.

A fél éves rész viszont gyakorlatilag hazugság. Jó reggelt nov. 23-a táján kerítették be őket és január végén vége volt a történetnek. 90 ezer túlélő volt, akik harcértéke kb. 0 volt akkor már egy védekező hadmveletben, ahol csak ücsörögtek és szépen lassan éhen haltak egy csomóan meg halálra fagytak. Angliában bár tél nem volt, de támadni kellett volna páncélosokkal is.

A légihíd mennyire volt sikeres?

Supplying the 270,000 men trapped in the "cauldron" required 700 tons of supplies a day. That would mean 350 Ju52 flights as a day "On not one single day have the minimal essential number of tons of supplies been flown in. The Luftwaffe was able to deliver an average of 85 t (94 short tons) of supplies per day out of an air transport capacity of 106 t (117 short tons) per day. The most successful day, 19 December, delivered 262 t (289 short tons) of supplies in 154 flights.

Ezek után szerintem gondold át a légihidas képzelgéseidet. Észak-Afrikában is "sikeres és hatékony" volt az...

Aztán lett mindennek vége, miután már nagyon előrenyomultak az oroszok és messze kerültek a repterek. Szerintem ahhoz képest elég jól ellátták őket.

Lásd fent. Nem sikerült ellátni őket.

Továbbra is csak pislogok egyesek elképesztő képzelgésein...

 

[emel]

<i>Az egész angliai invázós terv komolysága iránt egyébként kétségeim vannak: Hitler júli. 16.-án adta NYILVÁNOS utasításba a tervek elkészítését aug. 15.-i (??!) határidővel, és az invázió szept. 15.-i végrehajtásával, mintha csak egy erőszakos folyami átkelésről lett volna szó. Szerintem komolytalanul és végrehajthatatlanul rövid határidők voltak, normálisan felkészülni és spec partraszálló járművek tömegeit ennyi idő alatt képtelenség legyártani, inkább nyomásgyakorlásként szánhatta őket Churchill ellen fegyverszünet/békekötés érdekében.</i>

Ezzel egyetértek. Szerintem Angliát nem is akarta megszállni, mert végig bízott abban, hogy szövik lesznek.
Ezért történhetett meg az, hogy meg sem próbálkoztak a partraszállással. Nem azért, mert lehetetlennek tartották a kivitelezést.

Az első mondatod szerintem nagyjából tükrözi Hitler álláspontját, csak éppen nem jött be a blöff/fenyegetés, mert Churchill ennél makacsabb volt.
A másodikhoz meg annyi korrekció, hogy szerintem a német vezérkar tartotta majdnem lehetetlen vállalkozásnak az inváziót, ezért támasztották az ismert feltételt a Luftwaffe elé Aztán az angliai csatában kiderült, hogy az nem képes a tökéletes légifölényt kiharcolni a RAF vadászai ellen.

 

[molnibalage]

Az első a Csatorna fölötti. Ezt megnyerték a németek, ezen semmit sem lehet vitatni, angol források is elismerik.
Lényegében ennyi kellett volna a partraszálláshoz.

Ha ennyi kellett volna, akkor miért is nem indultak el? Ne haragudj, de ezt már lassan hazudozásnak is nevezhetném...

 

[blitzkrieg]

<i>So only the equivalent of three divisions - around 60,000 men - would have been involved in the first wave assault. About 250 tanks and very little artillery would have supported them.</i>

Ennyivel számoltak csak az első hullámban, amit lényegében az angol hajók meg sem zavarnak, mivel 1,5 napnyi távolságra vannak? És még fenntartásai voltak? Miközben az angolok minden nehézfegyverüket elveszítették?