Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A régiekkel, az volt a baj, hogy nem távoli ütésváltásra volt páncélozva a fedélzet, így a távolról lőtt, meredek szögben becsapódó lövedék(ek) a fenékre küldték egyből, a németeké, már ez alapján volt építve, ezért volt nehéz őket elsüllyeszteni, meg a túlélők száma is elég beszédes, a Hood, sima lőporoshordó volt, nem csatahajó.
A régiekkel, az volt a baj, hogy nem távoli ütésváltásra volt páncélozva a fedélzet, így a távolról lőtt, meredek szögben becsapódó lövedék(ek) a fenékre küldték egyből, a németeké, már ez alapján volt építve, ezért volt nehéz őket elsüllyeszteni, meg a túlélők száma is elég beszédes, a Hood, sima lőporoshordó volt, nem csatahajó.
<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="arbalest">Az még jó kérdés, hogy az angolok mennyire tudták volna időben felderíteni a fokozott német előkészületeket. Ha igen, a Home Fleet időben leérhetett volna, és szerintem megpróbálták volna elaknásítani a Doveri-szorost.
Már az is komoly eredmény lehetett volna, ha brit tengeraalattjárók és nagyobb felszíni egységek lekötik a német hajókat, rombolók és naszádok pedig betörhettek volna a szorosba, hogy minél több szállító hajót szétlőjenek
Érdemes lenne összevetni a felszíni erőket is, hogy kb. mivel rendelkeztek a felek 40-41 környékén a nagy hajók tekintetében.
Amit én találtam:
Németek:
Csatahajók:
Bismarck: 1940 ; 8 db 380 mm-s ágyú
Tirpitz: 1941; 8 db 380 mm-s ágyú
Scharnhorst: 1939 ; 9 db 280 mm-s ágyú
Gneisenau: 1938; 9 db 280 mm-s ágyú
3 db "Deutschland" (pre-dreadnought): 1910-tól; 4 db 280 mm-s ágyú
Cirkálók:
3 db Deutschland cirkáló: 1933-tól; 6 db 280 mm-s ágyú
3 db Admiral Hipper cirkáló: 1939-től; 8 db 203 mm-s ágyú
Britek:
Csatahajók:
King Georg V: 1940 ; 10 db 360 mm-s ágyú
Prince of Wales: 1941 ; 10 db 360 mm-s ágyú
Duke York: 1941; ; 10 db 360 mm-s ágyú
2 db Nelson : 1927-től; 9 db 406 mm-s ágyú
4 db Revenge: 1916-tól; 8 db 381 mm-s ágyú
5 db Queen Elizabeth: 1916-tól; 8 db 381 mm-s ágyú
Cirkálók:
2 db Ronown: 1916-tól 6 db 381 mm-s ágyú
1 db HOOD: 1920-tól; 8 db 381 mm-s ágyú
3 db Hawkins: 1916-tól ; 7 db 191 mm-s ágyú
13 db County: 1928-tól ; 8 db 203 mm-s ágyú
2 db York: 1930-tól ; 6 db 203 mm-s ágyú
Annyit még hozzá tennék, hogy ami 1930 előtt épült azt szegecselték, ami torpedó ellen nem jó ómen. Illetve az 1930 előtti hajók páncélzata vékonyabb, mint az újabb építésű hajóké és gyöngébb minőségű acélból is készült.
Továbbá az ágyúk tűzereje is idővel fejlődött ugyan akkora űrméret mellet.
Az angolok kb. kétszeres túlerőben voltak, viszont modern, 1930 utáni hajóból kb. 18 db volt nekik, nagyrészt Country osztályú hajók, amik azért nem voltak túl erősek.
Country-k nélkül 5 db modern hajójuk volt csak.
A németeknek 10 db modern hajója volt, de ebből csak 3 db volt Admiral Hipper osztályú hajó, ami egy kicsit gyönge eresztés volt.
Vagyis a németeknek 7 db modern nagy harcértékű hajójuk volt.
Nem nehezítették volna, hanem önmagukban is ellehetetlenítő tényezők voltak.Akkor újra...
<blockquote>Molnibalage: te felsorolsz kismillió faktort, hogy miért nem sikerülhetett volna a partraszállás. Persze, ezek nehezítették volna.
Mikor Krétán "partaszálltak" a csatának már félig vége volt. Ezen felül Krétán is már kivont és megvert csapatok voltak és a német ejések iszonyatos veszteségeket szenvedtek el, Anglia nem ez lett volna. Ezen felül a RAF maradéka mindig bezavart volna.De én meg felsoroltam egy csomó megtörtént eseményt ahol a németek sikeresen partraszálltak, légihidat létesítettek, ejtőernyős egységeket bevetettek.
Megint túlzol. Ha a te általad összes felvetett dolgok bejön akkor is kb. az sikerül, hogy az első hullám kicsoszog a parta Angliában iszonyatos veszteségekkel. Ok, then what...? Hogyan tovább? Mi lett volna a második hullámmal, a logisztikával?Ezek kellettek volna ide is. Ha máshol működött, akkor itt is működhetett volna. Persze kockázatos volt, de máshol is kockázatos volt, mégis bevállalták. Itt ha bevállalják és működik, megnyerik a háborút.
Az ugye megvan, csak 15k ejést vetettek be és nem 30k-t?Egyébként szerintem légi úton is át lehetett volna szállítani az egységeket. Krétára 500 szállítógép 30000 katonát átszállított néhány nap alatt.
Miféle szállítóflottát?Anglia ellen ugyan több kellett, de erre a hadműveletre mozgósíthatták volna a teljes szállítóflottát.
Nem nehezítették volna, hanem önmagukban is ellehetetlenítő tényezők voltak.Akkor újra...
<blockquote>Molnibalage: te felsorolsz kismillió faktort, hogy miért nem sikerülhetett volna a partraszállás. Persze, ezek nehezítették volna.
Mikor Krétán "partaszálltak" a csatának már félig vége volt. Ezen felül Krétán is már kivont és megvert csapatok voltak és a német ejések iszonyatos veszteségeket szenvedtek el, Anglia nem ez lett volna. Ezen felül a RAF maradéka mindig bezavart volna.De én meg felsoroltam egy csomó megtörtént eseményt ahol a németek sikeresen partraszálltak, légihidat létesítettek, ejtőernyős egységeket bevetettek.
Megint túlzol. Ha a te általad összes felvetett dolgok bejön akkor is kb. az sikerül, hogy az első hullám kicsoszog a parta Angliában iszonyatos veszteségekkel. Ok, then what...? Hogyan tovább? Mi lett volna a második hullámmal, a logisztikával?Ezek kellettek volna ide is. Ha máshol működött, akkor itt is működhetett volna. Persze kockázatos volt, de máshol is kockázatos volt, mégis bevállalták. Itt ha bevállalják és működik, megnyerik a háborút.
Az ugye megvan, csak 15k ejést vetettek be és nem 30k-t?Egyébként szerintem légi úton is át lehetett volna szállítani az egységeket. Krétára 500 szállítógép 30000 katonát átszállított néhány nap alatt.
Miféle szállítóflottát?Anglia ellen ugyan több kellett, de erre a hadműveletre mozgósíthatták volna a teljes szállítóflottát.
Az a rottyon volt 300 db bevethető gépet jelentett. Az Angliai csatát kb. 660 db bevethető géppel kezdték.
Ezt mégis miből vezeted le? Az elsüllyed 50%-nyi rombolót mivel pótolják vagy a Graf Spee-t? Vagy hirtelen mitől lesz több cirkáló, romboló, de legfőképp partaszálló hajó, amivel parta lehet vinni utánpótlást? Hm...?
Aha. És a németeknél meg ott volt mindentlátó szem....? Lütjens kurvára meglepődött hogy milyen gyorsan megtalálták és nem szakadnak le róluk....
Rudel 1 találattal süllyesztette el a Maratot Kronkstadtban.
Szerintem bármilyen hevesen is támadta volna meg a német flotta az angolt, nem tudta volna megakadályozni, hogy elérje a Csatornát. Összeírtam, összesen 4 csatahajó, 3 csatacirkáló, 2 repülőgép-hordozó, 17 cirkáló, 40 romboló és 38 tengeralattjáró állt a Home Fleet rendelkezésére 1940-ben, plusz egyéb, kisebb hajók. Nem hiszem, hogy a RAF ne tett volna meg mindent, hogy segítsen a védelmükben a hordozók vadászgépeinek.
<blockquote rel="arbalest">Szerintem bármilyen hevesen is támadta volna meg a német flotta az angolt, nem tudta volna megakadályozni, hogy elérje a Csatornát. Összeírtam, összesen 4 csatahajó, 3 csatacirkáló, 2 repülőgép-hordozó, 17 cirkáló, 40 romboló és 38 tengeralattjáró állt a Home Fleet rendelkezésére 1940-ben, plusz egyéb, kisebb hajók. Nem hiszem, hogy a RAF ne tett volna meg mindent, hogy segítsen a védelmükben a hordozók vadászgépeinek.
Mikor a legalapvetőbb tényeket sem ismeri fip7 vagy más és abból extrapolál a végtelenbe? Mégis mit kellene mondanom...? Az egyetemen a tanáraim az ilyenenek vágták ki sorban egymás után a vizsgán...Molni, te nem tudom milyen lektor,doktor akármi vagy, de igen lekezelően oktatsz.
Talán a tényeket kellene először ismerni és úgy extrapolálni. Vagy ahogy az angol mondja, "garbage in, garbage out"....Van egy elképzelésed, másoknak más elképzelése van.
Örülök, hogy a háború egyik legnagyobb városi legendáját felhoztad. A francia vagy lengyel hadjárat idején is megkérdezte Hitler, hogy XY tankkal ki tette azt, amit. A válasz rohadtul nem az volt, hogy a Stuka. Ilyenkor megint elfog az az érzés, hogy egyesek rohadtul nem gondolkodnak.Nem gyanús, hogy a háború elején a stukák harckocsikat bombáztak?
Olyan 3-5 pilótából talán egy talált el a statisztika szerint. Ez nem is meglepő az fenti 1 és 2 pont értelmében...Pontossan! Szerinted egy csatahajót, ami a legkeskenyebb pontján is mondjuk 4-szer akkora mint egy hk.?
Az Angliai csata idején rohadtul nem volt annyi és hullotak is rendesen. Nem véletlenül vonták ki őket a hadműveletből...És monjuk le is zuhan a stukák monjuk 70 százaléka, ami teljes vadász fedezet mellett, azért igen nagy szám, volt vagy 700 stukájuk hadrendben 1940 májusában.
Bőven elég néhány rombolóhoz és cirkálóhoz...Szerinted hány hajó jutott volna 40 km-re az átkelőhöz?
Hányszor mondjam még, kb. 30-40 db tengó és azok közül sem mind Type VIII és IX, és ezen felül hadihajók ellen véletlenül értek el szinte csak sikert. Nem konvokokat kellett volna támadni. Kurvagyors manőverező célokat olyan torepódkkal, amik egyenesen mentek és olyan szar volt a gyújtójuk, hogy Dönitz is kurvaanyázottt miatta.És itt tengókról még nem is beszéltünk.
Jó reggelt, először át kellene érni és kirakodni... Mennyi légvédelmi egyésggel szálltak parta a szövik 1944-ben az első hullámban? Izé...És ugye a németek nem is tudták mi az az akna, ők biztos nem zárták volna le területeket.És mi van, ha már van hídfő, telerakva légvédelmi ágyúval?
Lásd fent. A tények telibeszarása és abból végtelenbe extrapolálás. Izé...Annyira lekezelően, egyoldalúan írogatsz, mintha maga Churchill lennél, és ott lettél volna.