A II. világháború (1939 - 1945)

[emel]

molnibalage

Légi erőben a csatorna fölött közel 1:1 volt a két légierő erőviszonya ekkortájt.

Te mondtad az arányt, nem én.
Viszont próbáljuk már elhinni a német vezérkarnak (főleg a flottának és a hadseregnek, mert ők vetették fel), hogy nem véletlenül kötötték ki az angliai invázió feltételeként a csatorna és Dél-Anglia fölött az abszolút légi fölényt mint követelményt. Végtére is a hadműveleti tervezés is egy sok tudást és gyakorlatot igénylő szakma, és ők akkoriban ebben elég profik voltak, 39 szept.-től 40 nyaráig friss gyakorlati tapasztalatokkal megáldva. Volt benne ejtőernyős hadművelet is (Hollandia), tengerről végrehajtott sikeres invázió is (Norvégia), megtapasztalhatták, hogyan mészárolták halomra a Messerek az angol Battle és Welligton bombázókat (ráadásul azok milyen eredményeket értek el?) mikor azoknak nem volt megfelelő vadászvédelmük, és láthatták hova jut egy hadsereg a tengerparthoz szorítva utánpótlás nélkül (Dunquerge), szóval szerintem nemcsak a kisujjukból szopták, okuk volt rá, hogy csak így tudták volna bevállalni az angliai partraszállást.

 

[molnibalage]

A britek legnagyobb fölénye haditengerészeti téren volt a vízfelszíni egységek tekintetében.

És ez döntő is. Annyi egysége volt a briteknek, amit légierővel lehetetlen elsüllyeszteni. Az általad vízionált nevetséges partaszálló flotta tenger és sérülésállósága akkora, hogy kb. 40+ éves ágyúval felszerlt halászhajók is elsüllyesztették volna azokat.

Tengóban a németeknél volt az előny.

Az a 30-40 db tengó semmire sem elég és ahogy más is írta sekély vízben kicsit nehéz használni őket. Ezen felül manőverező gyorsjáratú hajók ellen a találat esélye kb. a zéróhoz tart. Nézd már meg, hogy mennyire kevés nagy hajós süllyesztett el tengó. Lényegében csak akkor volt esélyük, ha éppen véletlenül pont eléjük hajóztak.

Légi erőben a csatorna fölött közel 1:1 volt a két légierő erőviszonya ekkortájt.

Ami azt jelenti, hogy a vadászokat ignorálva a Ju-52 flotta az első napon megsemmisül és game over. Már, ha bármire is jó lenne support szepontjából az a flotta...

Szárazföldi erőkben pedig erős német fölény volt.

Semmit sem ér, ha nem tudod parta tenni őket és ellátni sem, mert nincs kikötőd sem partaszálló technikád.

Hidd el, meg lehetett volna csinálni a partraszállást.

Ez nem hit kérdése. Semmiféle eszközük nem volt hozzá érdemleges mennyiségben.

És abban is teljesen biztos vagyok, hogy a partraszállással sikerült volna döntő tengeri ütközetet kierőszakolniuk a németeknek.
Itt sem tudni ki nyert volna.

A brit előretolt egységeket nem tudta volna az akkori 1940-es német flotta legyűrni. Mondom, Norvégiában ottmaradt a német rombolók FELE. Egyetlen hadműveletben.

Magán véleményem szerint az Anglia elleni partraszállásnak több realitása volt, mint annak, hogy megverik az SZU-t.

Ez a te véleményed, semmivel sincs alátámasztva.

 

[fip7]

emel

Én elfogadom, hogy sokkal jobban értettek hozzá, mint én.
Viszont az Angliai csatát nem tudták megnyerni.
A brit hajóhad lényegében érintetlen maradt.
Ellenben a megmaradt brit hajóhad komoly akadálya maradt annak, hogy Angliát elvágják az USA utánpótlástól.
És Anglia tökéletes kiindulási alap volt Németország bombázásához.

Ezen utólagos tudásból kiindulva<i> (ők nem láttak úgy a jövőbe, mint mi a múltba) </i>szerintem meg kellet volna lépjék a dolgot.
Így, hogy túl biztosra akartak menni, lényegében olyan dologra vártak ami sosem következett be. Ellenben hosszú távon ez igen erősen hozzájárult a vereségükhöz.

Vagyis a történelem szerintem azt igazolja, hogy meg kellet volna próbálniuk valahogyan partra szállni.
Ha a partra szállás nem is sikerül, de legalább a Brit hajókat olyan helyen kényszerítik ütközetre ahol a német repülőgépek elérik őket.
Ez valamelyest kompenzálhatta volna a kisebb német flotta hátrányát.
És egy ilyen ütközet után, szerintem, a német tengeralattjárók sokkal hatékonyabbak lehettek volna az atlanti óceánon, hiszen kevesebb angol hajóval kelet volna szembenézniük. Simábban is jutottak volna ki az óceánra, kevesebb hajó jutott volna a konvojok védelmére stb...
Ez szerintem abszolút megérte volna a németeknek.

 

[fip7]

A Britek hadihajó "helyzete" amikor a Bismarck elsüllyesztésére indultak, 1941-ben:

"Május huszadikán az angolok értesültek a Bismarck kifutásáról, s ügynökeik és felderítő repülőgépeik jóvoltából rövidesen azt is megtudták, hogy a német csatahajó elhagyta a Balti-tengert, és a norvég vizeken vetett horgonyt.
Elég nyilvánvalónak tűnt, hogy a németek ki akarnak törni az Atlanti-óceánra, ezért Tovey tengernagy azonnal intézkedett a tengerszorosok védelmének megerősítéséről. A Dánia-szorosban járőröző testvérhajókat, a Suffolk és Norfolk nehézcirkálókat, illetve az Izland és a Feröer-szigetek közti átjárót ellenőrző Birmingham és Manchester cirkálókat figyelmeztették a német hajók várható feltűnésére. Utóbbi köteléket megerősítették az Arethusa nevű cirkálóval is. A flotta Scapa Flowban állomásozó főerői közül május 21-én este a Hood csatacirkálót és a Prince of Wales csatahajót hat romboló kíséretében útnak indították a Dánia-szoros felé. A Lancelot Holland altengernagy vezette kötelék feladata az volt, hogy útját állják a német hajóknak, amennyiben azok a Dánia-szoroson keresztül akarnának kijutni az óceánra.
Tovey-t utólag kritizálják néhányan, miért pont a tulajdonképpen még csak félkész Prince of Walest állította a gyenge páncélzatú Hood mellé. Tovey-nak azonban nem volt semmilyen más választása. A Royal Navy német flottával szembeni elsöprő fölénye ugyanis leginkább csak papíron érvényesült. A brit csatahajók többsége elavult, első világháborús veterán volt, ráadásul ezek is szét voltak szórva a világ tengerein, ahol a hatalmas birodalom védelmében jelenlétük nélkülözhetetlen volt. Az adott pillanatban Tovey-nak összesen három nagy hadihajó állt rendelkezésére Scapa Flow-ban, a King George V, a Prince of Wales, és a Hood. Ezen kívül a közelben, a Clyde torkolatánál horgonyzott a Repulse csatacirkáló. Az egyetlen lehetséges megoldásként Tovey a német áttörés két lehetséges helyszínének, az Izland és Grönland közti Dánia-szorosnak, illetve az Izland és a Feröer-szigetek közti vizeknek az ellenőrzésére az erősebb csatacirkáló-gyengébb csatahajó, illetve a gyengébb csatacirkáló-erősebb csatahajó párosítást választotta. Vagyis a Dánia-szorosba a Hoodot és a Walest küldte, ő maga pedig a King George-al, és a később hozzá csatlakozó Repulse-al a Feröer-szigetek felé futott ki. Az egyetlen kéznél levő anyahajó, a Victorious, szintén Tovey rajához csatlakozott. "
Forrás: http://acelmonstrum.host22.com/pow.html

Számomra ez is abba az irányba mutat, hogy lett volna esélye a németeknek partra szállni, vagy döntő tengeri csatában megfogni a Brit flottát.

 

[molnibalage]

Vagyis a történelem szerintem azt igazolja, hogy meg kellet volna próbálniuk valahogyan partra szállni.

Ez vicces annak fényében, hogy pont éles példák sora bizonyítja, hogy rohadtul nem.

Krétán az ejés hadművelet akkor veszteséget jelentett Ju-52 személyzeti téren, hogy soha többet nem csináltak ilyet a németek.

A Dieppnél végrehajtott partaszállás akkora pofon volt, hogy a D-nap során fel sem merült az, hogy kikötőt támadjanak meg. Helyette lett Normadni és Mulberry kikitők. Ezek közül egyik opció sem állt a németek rendelkezésére, csak Calais jöhetett szóba és nem volt még normális partaszálló hajó sem.

A német gyorsnaszádok egy éjszakai balul esült gyakorlat alatt mekkora mészárlást is csináltak a szövik között? Valami 60 évre volt titkosítva az eset végülis.

Na, ezek alapján német komolyatalan partaszálló erőknek szerinted miféle esélye lett volna? Semmi. Biztos halálba hajókáztak volna. Olyan szintű légi fölény kellett vonla, amit a szövik 1944 nyarára értek el, "picit" több erőforással.

 

[fip7]

Molni

Ezt az idézést meg az akkori radarberendezések képességeinek szemléltetése miatt teszem be:
<i>"Az angolok éjfél körül egy időre ismét elvesztették a harcérintkezést a Bismarckkal, ugyanis összezavarta őket egy nem várt hajó felbukkanása. Az amerikai parti őrség Modoc nevű hajója, mely a német tengeralattjárók által korábban elsüllyesztett kereskedelmi hajók túlélői után kutatott, véletlenül éppen a Bismarck útvonalába került. A német csatahajót üldöző angolok radarjaikon látták a feléjük közelítő hajót, s azt hitték, a Bismarck ismét megfordult, hogy újra megtámadja őket. Wake-Walker már ki is adta a tűzparancsot a Prince of Walesnek, ám a jelzőzászló szerencsére beleakadt valamibe, és mire kiszabadították, rájöttek, hogy rossz célpontot választottak. A briteknek csak egy óra múlva sikerült a harcérintkezést ismét helyreállítani a Bismarckkal, melyet időközben a közelbe érő Victorious repülőgépei is támadtak, ám érdemi eredmény nélkül. "</i>
Forrás: http://acelmonstrum.host22.com/pow.html

Szóval hibás azon feltételezésed, hogy a Britek a radarral meg tudták volna különböztetni a hajókat.

 

[arbalest]

Ez itt az 1940. júniuso állapot elvileg:
http://www.naval-history.net/xDKWW2-4006-15RNHome1.htm

 

[speziale]

Na, ezek alapján német komolyatalan partaszálló erőknek szerinted miféle esélye lett volna? Semmi. Biztos halálba hajókáztak volna. Olyan szintű légi fölény kellett vonla, amit a szövik 1944 nyarára értek el, "picit" több erőforással.

Valójában az volt a végzetes hiba, hogy a németek túl sokat tököltek Dunkerque előtt is/után is. ‏Egyrészt Reader be volt attól szarva, hogy neki kelljen egy partraszállást fedeznie/levezényelnie, és Hitler meg úgy gondolta, hogy "túszként" használja majd a Dunkerque-nél beszorult brit expedíciós hadsereget, hogy kicsikarja a britek kapitulációját.

viszont teljesen megfeledkezel arról a tényről, hogy a briteknek hazai földön elhanyagolható mennyiségű szárazföldi haderejük maradt az expedíciós sereg bukását követően, de a déli part menti radarhálózat is befejezetlen volt még, a légierejük nagy része meg megsemmisült franciao. felett. Ilyen setup mellett a luftwaffe, aminek akkor volt kb. 3000 bevethető harci gépe simán kiharcolta volna a csatorna felett a légifölényt.

Egyébként meg mi most rávágjuk, hogy honnan indult volna a német partraszállás, de a britek körében akkor az tartotta magát, hogy a németek a baltikumból fognak indulni és kelet-angliában lesz a partraszállás.

egyébként meg a németek tervei szerint egy nap alatt kidobtak volna 4 hadosztályt Kentnél, ami lényegében védtelen volt. Azért gondolom ez a terv nem csak úgy a semmiből jött a németeknél.

Valójában ha a németeket nem lepi meg Franciao. ilyen gyors eleste, akkor akár már 1940 júliusában megindíthatták volna a partraszállást, és az angolok akkor kb. légi és földi haderővel szemben is majdnem teljesen védtelenek voltak. De még szeptemberben is, amikor már a németek elég komolyan megkezdték a készülődést, az angolok azt hitték, hogy másik irányból jön majd a támadás.

Egyébként meg a németek amikor a légicsata kezdeti időszakában a radarokat meg reptereket támadták, sok reptér gyakorlatilag használhatatlanná vált. Ha a németek folytatják a repterek és radarok bombázását, akkor a RAF-nak is jóval messzebb lévő repterekről kellett volna csatába indítania a gépeit, így jelentősen csökkentve a németek hatótáv problémáit.

 

[molnibalage]

Szóval hibás azon feltételezésed, hogy a Britek a radarral meg tudták volna különböztetni a hajókat.

És ki mondta, hogy meg kellett vonla különöböztetni? Pont arról van szó, hogy a romboló méretű kereskedelmi hajókat már látta. Ha azokat kilőtték, akkor utána a német inváziós flottának gyakorlatilag vége... Semmiféle védelme nem lett volna vízen.

 

[molnibalage]

Ilyen setup mellett a luftwaffe, aminek akkor volt kb. 3000 bevethető harci gépe simán kiharcolta volna a csatorna felett a légifölényt.

Ez 1940 szeptemberéig nem következett be, a városok támadása előtt sem...

Egyébként meg mi most rávágjuk, hogy honnan indult volna a német partraszállás, de a britek körében akkor az tartotta magát, hogy a németek a baltikumból fognak indulni és kelet-angliában lesz a partraszállás.

Forrás? Ezt mégis mi alapján gondolták? A dolgo realitásra ott bukik meg, hogy a szövik nézd meg mit izmoztak a UK-Normanida távolságon.. Izé...

egyébként meg a németek tervei szerint egy nap alatt kidobtak volna 4 hadosztályt Kentnél, ami lényegében védtelen volt. Azért gondolom ez a terv nem csak úgy a semmiből jött a németeknél.

És a logisztikát meg Szent Péter adta volna?

Egyébként meg a németek amikor a légicsata kezdeti időszakában a radarokat meg reptereket támadták, sok reptér gyakorlatilag használhatatlanná vált.

A RAF bevethető gépállománya soha nem zuhant 300 db vadász alá. Az elég kellemes mennyiség még védekező félként is.

Ha a németek folytatják a repterek és radarok bombázását, akkor a RAF-nak is jóval messzebb lévő repterekről kellett volna csatába indítania a gépeit, így jelentősen csökkentve a németek hatótáv problémáit.

Ez az egyetlen ami valid, de tekitve a behauzott Ju-52 légiszállítást, ez is belefér.

 

[molnibalage]

Ez itt az 1940. júniuso állapot elvileg:
http://www.naval-history.net/xDKWW2-4006-15RNHome1.htm

Ennek a töredékével nem tudtak volna mit kezdeni a németek...

 

[emel]

<blockquote rel="molnibalage">
Na, ezek alapján német komolyatalan partaszálló erőknek szerinted miféle esélye lett volna? Semmi. Biztos halálba hajókáztak volna. Olyan szintű légi fölény kellett vonla, amit a szövik 1944 nyarára értek el, "picit" több erőforással.

egyébként meg a németek tervei szerint egy nap alatt kidobtak volna 4 hadosztályt Kentnél, ami lényegében védtelen volt. Azért gondolom ez a terv nem csak úgy a semmiből jött a németeknél.
</blockquote>

Igen, lehet, hogy ez volt a németek terveiben. Meg az is, hogy ehhez totális Luftwaffe-légifölény kell, anélkül EL SE KEZDIK a hadműveletet. És jósolgatni lehet, hogy sikerült volna nekik kiharcolni, de könyörgöm, az agliai légicsata ténylegesen, a valóságban lezajlott, és bebizonyosodott, hogy NEM SIKERÜLT NEKIK KIHARCOLNI a légifölényt!! Vajon hallottad-e azt a kesernyés német bombázópilóta-szöveget, amit akkor morogtak, mikor azt mondták nekik, hogy a RAF Vadászrepülő-parancsnoksága már az utolsókat rúgja? Kétféle morgás is volt rá: "Ja, de miért pont az én seggembe rúgja az utolsókat?!", vagy "Ja, éppen most támad rám az utolsó 50 Spitfire?"
Szóval nem volt ott azért olyan rózsás a helyzete a Luftwaffának, nem verték meg őket, de ők se tudtak győzni. És saját hadműveleti terveik szerint ez kevés volt az invázióhoz.

 

[speziale]

Ez 1940 szeptemberéig nem következett be, a városok támadása előtt sem...

szeptember elejére a RAF már nagyon rottyon volt, csak Göring beharangozta, hogy a RAF-ot legyőzték és a repterek/radarok bombázása helyett elkezdte London bombázását. Ami viszont már vészesen a német vadászok hatótávjának a szélén volt, emiatt is kezdett nőni a Luftwaffe vesztesége

Forrás? Ezt mégis mi alapján gondolták? A dolgo realitásra ott bukik meg, hogy a szövik nézd meg mit izmoztak a UK-Normanida távolságon.. Izé...

ad1) a német védelem sokkal erősebb volt, 44-ben, mint az angol lett volna '40 júliusában.
Márpedig ha május 21-én, amikor történt a reader-hitler találkozó, a németek eldöntik, hogy akkor irány anglia, akkor júliusra készen álltak volna az átkelésre.
ad2) tudod akkoriban nem volt műholdas felderítés, borzalmasan kevés infóval rendelkeztek a németekről, főleg miután kiszorultak Európából. a II. vh tele van olyan szitukkal, amik a hiányos információk miatti rossz döntések miatt születtek. Doverben meg Portsmouth-ban alig néhány romboló állomásozott ebben az időben, mert a nagy flottát visszahívták Scapa Flow-ba.

És a logisztikát meg Szent Péter adta volna?

Bakker, gondolom a németek nem hasrapacsira találták ki ezt a számot. Azért azt feltételezni, hogy a tervük teljesen légből kapott lenne, elég nagy merészség...

A RAF bevethető gépállománya soha nem zuhant 300 db vadász alá. Az elég kellemes mennyiség még védekező félként is.

Én úgy tudom, hogy a mélyponton kb. 50 bevethető gépe volt a RAF-nak, de ennél is nagyobb gond volt a képzett pilóták hiánya, mert a gépeket sokkal gyorsabban gyártották, mint ahogy pilótát képeztek.

 

[fip7]

molnibalage

<i>"És ki mondta, hogy meg kellett vonla különöböztetni? Pont arról van szó, hogy a romboló méretű kereskedelmi hajókat már látta. Ha azokat kilőtték, akkor utána a német inváziós flottának gyakorlatilag vége... Semmiféle védelme nem lett volna vízen."</i>

Már ne haragudjál, de szerinted a német flotta mégis mi a francot csinált volna addig? Szerinted beengedték volna a komoly angol hajókat a csatornába?
Az összes délangliai kikötő bombázó távolságon belül volt!
Nem véletlenül vitték föl a komoly hajóikat északra. Ami innen jött volna a csatorna irányába azzal megütközött volna a német flotta. Komoly mennyiségű angol hajó sosem érte volna el a csatornát.
És a németeknek is voltak kisebb hajóik amikkel a partraszálló egységeket biztosították volna.

Egy oldallal korábban összeszedtem milyen komoly hajókkal bírtak a németek és az angolok. Az angol hajók egy része szét volt szórva, a többi meg ósdi volt. Lényegében nem volt több modern hajójuk, mint a németeknek.

 

[molnibalage]

szeptember elejére a RAF már nagyon rottyon volt, csak Göring beharangozta, hogy a RAF-ot legyőzték és a repterek/radarok bombázása helyett elkezdte London bombázását. Ami viszont már vészesen a német vadászok hatótávjának a szélén volt, emiatt is kezdett nőni a Luftwaffe vesztesége

Az a rottyon volt 300 db bevethető gépet jelentett. Az Angliai csatát kb. 660 db bevethető géppel kezdték.

Márpedig ha május 21-én, amikor történt a reader-hitler találkozó, a németek eldöntik, hogy akkor irány anglia, akkor júliusra készen álltak volna az átkelésre.

Ezt mégis miből vezeted le? Az elsüllyed 50%-nyi rombolót mivel pótolják vagy a Graf Spee-t? Vagy hirtelen mitől lesz több cirkáló, romboló, de legfőképp partaszálló hajó, amivel parta lehet vinni utánpótlást? Hm...?

ad2) tudod akkoriban nem volt műholdas felderítés, borzalmasan kevés infóval rendelkeztek a németekről, főleg miután kiszorultak Európából. a II. vh tele van olyan szitukkal, amik a hiányos információk miatti rossz döntések miatt születtek. Doverben meg Portsmouth-ban alig néhány romboló állomásozott ebben az időben, mert a nagy flottát visszahívták Scapa Flow-ba.

Aha. És a németeknél meg ott volt mindentlátó szem....? Lütjens kurvára meglepődött hogy milyen gyorsan megtalálták és nem szakadnak le róluk....

Én úgy tudom, hogy a mélyponton kb. 50 bevethető gépe volt a RAF-nak, de ennél is nagyobb gond volt a képzett pilóták hiánya, mert a gépeket sokkal gyorsabban gyártották, mint ahogy pilótát képeztek.

Rosszul tudod. Tessék némi forrás a gépekről és pilótákról.
http://bbs.stardestroyer.net/viewtopic.php?style=4&t=130903

 

[thomashewitt]

Ez, állítólag megtörtént eset, amikor egy német bombázó pilóta, ezt jelentette némi iróniával, a bázisnak:
"Most támadt rám, az utolsó 50 Spitfire"-XD

 

[molnibalage]

Már ne haragudjál, de szerinted a német flotta mégis mi a francot csinált volna addig? Szerinted beengedték volna a komoly angol hajókat a csatornába?

Ööööö, jó reggelt kívánok, a helyzet fordított... Nekik kellett vonla betörtni és ottmaradni és tisztán tartani a vizet ÉS az eget.

Az összes délangliai kikötő bombázó távolságon belül volt!

Ami azt jelenti, hogy angol vadászok is. A németeknél meg feltalálták az idkfa cheated, hogy egyszerre bombáznak mindent...? Hajókat, kikötőt, reptereket?

Nem véletlenül vitték föl a komoly hajóikat északra. Ami innen jött volna a csatorna irányába azzal megütközött volna a német flotta.

Ahogy mondtam már azért, mert Scapa Flow volt a támaszpont, de onnan 1-1,5 nap alatt leérnek. Ennyi idő alatt azért meg lehet állapítani, hogy jönnek -e a németek vagy sem...

Komoly mennyiségű angol hajó sosem érte volna el a csatornát.

És ez a szellemes kijelentés min alapszik? A németeknek a két 280 mm-es csatacirkálón kívül semmiféle komoly felszíni hajóegysége nem volt. Az I. Vh maradék csatacirkálók és csatahajók megették volna ezeket reggelire. Hood, Renown, Repulse, és már ekkor is volt bevethető KGV csatahajó és egy rakás régebbi pl. a Royal Oak vagy a Malaya. Ez utóbbi elől konkrétan megpattant a Sch + Gnei együttes portyán... És ezeken felül is volt még visszahívható hajó a távoli vizekről, ha az anyaország volt veszélyben. Mondom, a német felszíni flotta kerekítési hiba volt a RN-hez képest 1940-ben. A LW brutális támogatása nélkül esélyük sem lett volna. Az meg semmit sem akadályozott meg volna, hogy Scapa Flow-ból kijöjjön.

Egy oldallal korábban összeszedtem milyen komoly hajókkal bírtak a németek és az angolok. Az angol hajók egy része szét volt szórva, a többi meg ósdi volt. Lényegében nem volt több modern hajójuk, mint a németeknek.

Nem is kellett. A két korszerű német páncélos a két Sch. osztályú volt 280 mm lövegekkel. Hiába korszerű, ez azt jelenti, hogy a 30 évvel azelőtti hasonló kaliberes csatacirkálók ellen esetleg jók lettek volna. Még a QE osztály is szarrá lőtte volna őket a 381 mm-se lövegekkel, ha betalál. Kettőt találhatsz, hogy 2 vs 1 arányban is mért futott el a Sch + Gnei a Malay elől és egy másik helyzetben a Hipper és a Sch (?) miért pattant meg a Renown elől.

Nagyon nincsenek képben itt egyesek az erőviszonyok terén.

 

[thomashewitt]

Arra tudna valaki választ adni, hogy 1 Bismarck-ból, hány USA partjait elérni tudó tengeralattjárót lehetett volna építeni?

 

[arbalest]

Ne felejtsd ki a két Nelsont, 9 db 406 mm-es ágyúval. Fent linkeltem, hogy 1940-ben mi volt a Home Fleet összetétele, nyomasztó volt a mennyiségi fölény, hiába volt a hajók fele régebbi, viszont modernizált egység.

 

[thomashewitt]

A régiekkel, az volt a baj, hogy nem távoli ütésváltásra volt páncélozva a fedélzet, így a távolról lőtt, meredek szögben becsapódó lövedék(ek) a fenékre küldték egyből, a németeké, már ez alapján volt építve, ezért volt nehéz őket elsüllyeszteni, meg a túlélők száma is elég beszédes, a Hood, sima lőporoshordó volt, nem csatahajó.