A II. világháború (1939 - 1945)

Néhány kép feszkó oldásként! :D Saját felvételek!
26766459823_35885fa2b2_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"
26765481374_25f540cacf_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"

a bácsi szerintem egy idős a löveggel :)
 
<blockquote rel="Pocok75">Néhány kép feszkó oldásként! :D Saját felvételek!
26766459823_35885fa2b2_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"
26765481374_25f540cacf_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"

a bácsi szerintem egy idős a löveggel :)</blockquote>
A bácsi testvére tüzér volt az észak-afrikai és olaszországi fronton, a bácsi csak a háború után vonult be. El is sütötték a löveget többször is nap folyamán! Jó volt beszélgetni velük, remek kis nap volt!
 
galland

Valóban te hoztad fel a témát, de nem a te egyedüli elméleted. Sokan gondolkodtak már el ezen, köztük én is. De szerintem ezen a mi lett volna ha opción már a háború vége felé is elgondolkodtak a németek. Szóval ez egy örök történelmi kérdés marad.
(Ezzel a hozzászólással nem a bátorságod akartam kisebbíteni amivel behoztad a témát a fórumba.)

Jaj, nem, nem érzem magaménak a kérdést. Be kell valljam, itt igazából mindenkihez kismiska vagyok! Se egyetem, se ehhez kapcsolódó munkahely, monjuk már 15 éve fegyveres szervnél dolgozom. Minden amit tudok, könyvekből veszem, nem tanították. Olyan 6-700 könyvem van, csak erről a témáról. Top Gunnal kezdtem 1992-ben. Azóta már a Sas, a Regiment, néha a Haditechnika, és minden hónapban a Honvéd. Elolvasom mindkét oldalt, pl a tizen akárhány kötetes a Nagy Honvédő háború történetétől az Otto Carius emlékirataiig bezárólag. Persze mindenki magát emeli ki, de próbálom megtalálni a mértani közepet, talán így a reális.
Monjuk amit Molni írt, a Zoli hajói-t ma este kukkolom meg.plusz infó mindíg jó.
Egyébként hiányolom mindenhol, a Francia flotta bemutatását, mind Vhicy, mind az Angolokhoz átállt hajókról! Ebben tudnátok segíteni? Hol tudakozódhatnék erről?
 
Molni: Érts meg valamit. Senki nem állítja, hogy a németek, csak úgy kigyalogolhattak volna a partra.
Pedig egyesek szinte ilyet haluznak be, hogy kompokkal és összeguberált szállító hajókkal majd nehézfegyverzetű hadosztályokat (többesz szám!) raknak parta első hullámban és megy a logisztikája is, ami egyszerűen röhejes elképzelés.

Azt állítottam, és ezt a történelemre visszanézve elismerheted, hogy csak akkor nyerhették volna meg a háborút, ha partra szállnak, és elfoglalják Angliát.
Thank you captain obvious... És én hol tagadtam ennek ellenkezőjét? Pontosan az az alapprobléma és annak alapkövetelménye, amit a LW soha nem ért el, a közelében nem jártak. A szövik 1944-re meg igen.
 
galland

Szerintem itt mindenki laikus a témában, én is.
De pont ettől jók ezek a fórumok, sokat tanulhatunk egymástól :-)
 
<blockquote rel="eSeM"><blockquote rel="Pocok75">Néhány kép feszkó oldásként! :D Saját felvételek!
26766459823_35885fa2b2_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"
26765481374_25f540cacf_k.jpg
</a><script async src="//embedr.flickr.com/assets/client-code.js" charset="utf-8"></script>"

a bácsi szerintem egy idős a löveggel :)</blockquote>
A bácsi testvére tüzér volt az észak-afrikai és olaszországi fronton, a bácsi csak a háború után vonult be. El is sütötték a löveget többször is nap folyamán! Jó volt beszélgetni velük, remek kis nap volt!
</blockquote>

az ilyeneket szívesebben olvasnám itt :)
 
Ez is egy jó történet:
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160602-masodik-vilaghaboru-adriai-tenger-u-81-donitz-admiralis-konvojcsatak-hms-ark-royal-rombolo.html
 
Egyébként hiányolom mindenhol, a Francia flotta bemutatását, mind Vhicy, mind az Angolokhoz átállt hajókról! Ebben tudnátok segíteni? Hol tudakozódhatnék erről?
Matapan, Mers-El Kabir írásokban Zoli oldalán.
 
<blockquote rel="galland">
Egyébként hiányolom mindenhol, a Francia flotta bemutatását, mind Vhicy, mind az Angolokhoz átállt hajókról! Ebben tudnátok segíteni? Hol tudakozódhatnék erről?
Matapan, Mers-El Kabir írásokban Zoli oldalán.
</blockquote>

Köszönöm
 
Napi 1 cirkáló és 2 romboló veszteség, ha a németek tudták volna tartan ezt a tempót, akkor pár hét alatt felőrlik a segéd hajókat. :o Kérdés, hogy a német bombázók medig bírták volna. Iszonyatos felörlő harc lett volna
 
<i>Egyébként meg a hadijáték is azt hozta ki, hogy bukta az egész. Szóval nem értem, hogy te is mit pattogsz. Ha már ennyire benne vagyunk a hangnemben...</i>

A hadijáték (amit nagyrészt angolok szerveztek, szóval valószínüleg nem volt elfogult a németekkel szemben) azt hozta ki, hogy brutális vesztességeket szenvedett az angol flotta, ami a későbbiekben nagyon rosszul jött volna nekik. Lehet, hogy ezt a csatát megnyerték volna, de utána lehet, hogy Dönitz kiéhezteti Angliát. A másik meg, hogy úgy jött ki nagy nehezen az angol győzelem, hogy a németek a légierőt nem rendeltetésszerúen használták. A valóságban használták volna az angol sereg bombázására, úgy már más lett volna az eredmény.
 
<blockquote rel="blitzkrieg">Egyébként a világháború előtt, majd az elején 39-40-41-ben a háborús felek kb. mennyire voltak képben az ellenséges országok haditechnikájának mennyiségével?
Sokszor nagyon nem. Kiváló példa erre a megfuvaroztatott angol (?) követ vagy mi. Elment egy reptérre és ott sorakozott 100 vagy mittomén mennyi Me-109. Autóba be, autókáztak egy kicsit, egy másik reptéren megint mutattak ki ugyanennyi gépet, tolták propagandát.

Azt persze nem kötötték az orrára, hogy a két autókázás között az összes gépet átreptették. A szovjetek is eljátszották ez a bomber gap idejét az interkont bombázókkal.

Esetleg a hadikibocsátásról mennyi infójuk lehetett? Pl. a németeknek fogalmuk sem volt róla, amikor megindították a háborút, hogy egyedül Anglia több repülőgépet gyárt, mint ők?
Nem valószínű, hogy tudtak erről, akkor az Angliai csatát nem erőltették volna...

</blockquote>

Ez érdekes és vicces is. :)
Mikor volt? A háború előtt?
 
<i>Illetve Neville Chamberlain németek általi "megalázása" sem tett jót a két ország viszonyának. Konkréten ezek után senki nem bízott a németekben.</i>

Fip ez mi is volt?
 
Na, hogy kicsit eltérjünk ettől a partraszállástól, mert már többet harcoltunk egymással, mint a németek és az angolok. :)

Szerintem Hitler legeslegnagyobb hibája amit elkövetett, az a mindenféle népek iránti gyűlölete. Ráadásul ez nem is egy véletlenül elkövetett hiba, vagy a helyzet nem kellő ismeretéből következő tévedés volt, hanem mindenféle ésszerű gondolkodással szembement.
1. A népírtások. Háború közben saját erőforrásokat kötött le azért, hogy saját erőforrásokat pusztítson. Mert ugyebár az a 6 millió zsidó és ki tudja hány millió egyéb nemzetiség Németországnak dolgozott. Német hadseregbe lehetett volna besorozni őket. A másik meg, hogy arra pazarolták a vasúti kapacitást, hogy összegyűjtsék őket. Továbbá több tízezer vagy százezer német katona ahelyett, hogy a fronton harcoljon, a hátországban hajkurászta a kiírtandó népeket.
2. Szintén hasonló dolog a szovjet hadifogjok megölése. Egyes történészek szerint nem volt kapacitásuk annyi hadifogjot ellátni. Hát szerintem meg sem próbálták. Mindent meg kellett volna tenni azért, hogy azok a hadifogjok Németországba érjenek. Az egyik, hogy dolgoztak volna a munkaerőhiányban szenvedő gyárakban. A másik pedig, hogy ha jól bánnak velük, akkor akár még Sztálin ellen is lehetett volna őket használni.
3. A Szovjetunió elfoglalt területein élőkkel való brutális bánásmód. A baltiak, ukránok felszabadítóként üdvözölték őket. Errefel ők meg rosszabbul viselkedtek velük, mint Sztálin. Ha pl. az ukránoknak és a többi népnek legalább egy kis autonómiát ad (mint a szlovákoknak, horvátoknak), valamint függetlenséget ígér a háború utánra, nem lett volna partizánháború, a több tízmilliós Ukrajna mellé áll, egész hadseregeket lehetett volna felállítani belőlük.
Utána ez egy dominóhatást indíthatott volna el. A Szovjetúnióban élő többi nép is (pl. kaukázusiak) fellázzadhatott volna, vagy esetleg több katonaszökevény lett volna a szovjet oldalon.
 
Rosszul tudod.
Hitler úgy vélte, hogy az ukránok annyira át vannak itatva gót vérrel, hogy velük szemben, semmiféle retorziót nem lehet foganatosítani.
Örömmel vettek részt a toborzásokon, a háború végén, amikor a frontvonal mögé kerültek, az 50-es évek közepéig harcoltak a bolshevikok ellen, a baltiakkal egyetemben, mint, ahogy a honi Hadsereg is.
 
Cikk a szicíliai partraszállásról:

http://erdekestortenelmunk.blog.hu/2016/06/02/a_husky-hadmuvelet
 
Na, hogy kicsit eltérjünk ettől a partraszállástól, mert már többet harcoltunk egymással, mint a németek és az angolok. :)

Szerintem Hitler legeslegnagyobb hibája amit elkövetett, az a mindenféle népek iránti gyűlölete. Ráadásul ez nem is egy véletlenül elkövetett hiba, vagy a helyzet nem kellő ismeretéből következő tévedés volt, hanem mindenféle ésszerű gondolkodással szembement.
1. A népírtások. Háború közben saját erőforrásokat kötött le azért, hogy saját erőforrásokat pusztítson. Mert ugyebár az a 6 millió zsidó és ki tudja hány millió egyéb nemzetiség Németországnak dolgozott. Német hadseregbe lehetett volna besorozni őket. A másik meg, hogy arra pazarolták a vasúti kapacitást, hogy összegyűjtsék őket. Továbbá több tízezer vagy százezer német katona ahelyett, hogy a fronton harcoljon, a hátországban hajkurászta a kiírtandó népeket.
2. Szintén hasonló dolog a szovjet hadifogjok megölése. Egyes történészek szerint nem volt kapacitásuk annyi hadifogjot ellátni. Hát szerintem meg sem próbálták. Mindent meg kellett volna tenni azért, hogy azok a hadifogjok Németországba érjenek. Az egyik, hogy dolgoztak volna a munkaerőhiányban szenvedő gyárakban. A másik pedig, hogy ha jól bánnak velük, akkor akár még Sztálin ellen is lehetett volna őket használni.
3. A Szovjetunió elfoglalt területein élőkkel való brutális bánásmód. A baltiak, ukránok felszabadítóként üdvözölték őket. Errefel ők meg rosszabbul viselkedtek velük, mint Sztálin. Ha pl. az ukránoknak és a többi népnek legalább egy kis autonómiát ad (mint a szlovákoknak, horvátoknak), valamint függetlenséget ígér a háború utánra, nem lett volna partizánháború, a több tízmilliós Ukrajna mellé áll, egész hadseregeket lehetett volna felállítani belőlük.
Utána ez egy dominóhatást indíthatott volna el. A Szovjetúnióban élő többi nép is (pl. kaukázusiak) fellázzadhatott volna, vagy esetleg több katonaszökevény lett volna a szovjet oldalon.
Megint csak a "ha, mi lett volna"..... :)
A III. Birodalom alapfilozófiájáról írtál. Ha ezt nem tették volna meg, akkor a Birodalom nem az lett volna, ami VOLT. Ha Hitler és rezsimje (mert azért nem CSAK ő volt ott) a szerinted vázolt elveket és gyakorlatot követi, akkor nem tör ki a vh., hanem fehér asztal mellett megegyeztek volna. Ezért utálják a történészek a "ha" szócskát.... :) Ha apámnak áramszedője lett volna, én lennék a trolibusz....
Egyébként elég sok szu-beli állampolgár áltt a németek oldalára, de nem bíztak bennük. Segédcsapatként használták őket, amíg a KONR meg nem alakult.... Későn... (Lásd Vlaszov tb. és csapata)....
 
Ez is egy jó történet:
http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160602-masodik-vilaghaboru-adriai-tenger-u-81-donitz-admiralis-konvojcsatak-hms-ark-royal-rombolo.html

Jó írás. Ebből valamennyire választ is kaptál a tengeralattjárós kérdésedre. :)
1939 szeptemberében 52 tengó volt.
Azért nem semmi volt akkoriban tengeralattjárón szolgálni. 3-6 hónap volt az átlagos "életkor" és a 40000 tengerészből 30000 meghalt. A kamikaze pilótákon kívül volt még ilyen veszélyes állás a seregben?
 
Rosszul tudod.
Hitler úgy vélte, hogy az ukránok annyira át vannak itatva gót vérrel, hogy velük szemben, semmiféle retorziót nem lehet foganatosítani.
Örömmel vettek részt a toborzásokon, a háború végén, amikor a frontvonal mögé kerültek, az 50-es évek közepéig harcoltak a bolshevikok ellen, a baltiakkal egyetemben, mint, ahogy a honi Hadsereg is.

A Baltikumban és Ukrajnában is jelentős partizántámadások voltak, bár azt nem tudom, hogy milyen nemzetiségüek.