Érdekesség, amikor a jobb teljesítmény adja rosszabb végeredményt:
A Messersmith
Me 163 Komet, a világ első szolgálatba állított rakéta hajtású vadászgépe 1942-43-ban 800 kg körüli tolóerővel elérte 0 850 km/h körüli (vizszintes sebességet. A teljesítményt tovább fokozták, és 1.500 kg körüli tolóerőnél, és 950 km/h vízszintes repülésben elért maximális sebességnél bevethetőnek minősítették.
Ezzel a nagy sebességgel a kis tűzgyorsaságú beépített gépágyúival olyan rövid volt a tüzelésre rendelkezésre álló idő, hogy a típus alig ért el sikeres lelövést 10-16 közöttit 10 saját gép elvesztése árán.
Ezek többsége a rendkívül rövid (kb. 7-8 perces) bevetési idő miatt történt, mert ennek a néhány percnek az "elfogyasztása" után már csak vitorlázó üzemmódban, ennek megfelelő lassú és kevésbé manőverképes lehetőségekkel igyekezett elmenekülni az korábbi időben tehetetlenül várakozo, de ekkorra annál vérszomjasabb szövetséges vadászgépek elől.
A korábbi gyengébb hajtómű --valószínűsíthetően alacsonyabb hatásfoka ellenére-- fele tolóerő-teljesítménnyel becsülhetően 12-15 perc közötti üzemidőre elegendő hajtóanyaggal rendelkezett volna, és a kedvezőbb tüzelési sebességtartomány miatt a kb 4 másodperces lehetőség duplájával, hogy a legjobb tüzelési pozíciót elérve tudjon bombázóra (mint elsődleges célpont: utazó sebesség 400 km/h körül) vadászni.
(Szándékosan nagyobb felbontású --kinagyítható-- képeket tettem be, ha valaki jobban meg akarja szemlélni az akkori kor csúcstechnikáját.)
Ezt a rövid hatótávolságot próbálták ugyan a hajtómű ki-/bekapcsolásával megnyújtani, de akkor sem lett volna mindegy, hogy 7 és fél percet lehet meghosszabbítani, vagy kb. 12(-15) percet a "kapcsoló-üzemmel".
Azt meg szintén érthetetlennek tartom, hogy ismeretlen ok miatt a magas szinten rendelkezésre álló német szilárd hajtóanyagú rakéta-technikát és meglévő tipusokat miért nem használták fel a 10 km körüli szolgálati magasság elérésére, hiszen ez is további 2-3 percet adott volna hozzá a még így is rendkívül rövid üzemidőhöz.
Ennek a két dolognak a fejlesztése --és az hogy ha Hitlet nem állítja le a fejlesztési folyamatot közel 2 évre-- lehetővé tette volna már 1943 körül a 20 perc körüli hasznos vadászatot, ami 20 perc tömeges alkalmazása --felvetve a "Mi lett volna, ha.." kérdést-- néhány hónappal meghosszabítja az európai háborút.
Aminek a következő "Mi lett volna, ha..." kérdése, hogy akkor is Japán kapta volna-e az első atomot...
Az érdekességképen írt jegyzet véget ért, továbbiak önálló részfeladatként az érdeklődők részére...
.