A II. világháború (1939 - 1945)

[reich_und_roll]

Ez volt a casus belli, az stimmt.
Maga oldalára állítani? Melyiket, a németet? Eléggé fanatizált volt az a hosszú évek alatt már amúgy is.
Aug.31-én volt az incidens éjszaka. Másnap hajnali 04:40-kor megindultak a csapatok.
Ebben a 2-4 órában mégis mit, hova állított volna? Még ma se menne ilyen gyorsan, nemhogy akkor

Azert azzal meg egeszitsuk ki, hogy a lengyelek tettek is annak erdekeben, hogy gyuloljek oket, mert vegzaltak rendesen a nemetajku lakossagot ahogy csak lehetett. Nem igazan finomkodtak.

 

[reich_und_roll]

Az a kérdés, hogy ez igaz, vagy nem! A korabeli lapok úgy tűnik hogy nem említik az esetet.

Az a kérdés, hogy ez igaz, vagy nem! A korabeli lapok úgy tűnik hogy nem említik az esetet.

Megtalaltam a valaszt neked. Szerepel az ujsagokan: A lengyelek megtamadtak a gleiwitzi adot. Ilyen cimekkel irnak az esetrol.

31. aug 1939 gleiwitz - Google Suche

www.google.at

31. aug 1939 gleiwitz - Google Suche

www.google.at

Az egyik lap a Berliner Morgenpost szeptember 1-en megjelent szama. A masiknal nem lathato melyik ujsag.

 

[reich_und_roll]

Megtalaltam a valaszt neked. Szerepel az ujsagokan: A lengyelek megtamadtak a gleiwitzi adot. Ilyen cimekkel irnak az esetrol.

31. aug 1939 gleiwitz - Google Suche

www.google.at

31. aug 1939 gleiwitz - Google Suche

www.google.at

Az egyik lap a Berliner Morgenpost szeptember 1-en megjelent szama. A masiknal nem lathato melyik ujsag.

Keson lattam, hogy a linket nem a konkret lapot dobja be. Szoval ird a keresobe: zeitung 31 aug. 1939 gleiwitz. A kepekre kattintva latni fogod, amit kerestel. Tobb ujsagban is szerepel.

 

[SirHiggins]

itt a Telegraph is

Azert azzal meg egeszitsuk ki, hogy a lengyelek tettek is annak erdekeben, hogy gyuloljek oket, mert vegzaltak rendesen a nemetajku lakossagot ahogy csak lehetett. Nem igazan finomkodtak.

Nemrég kapták végre vissza az országukat, érthető, hogy ki voltak hegyezve az azt veszélyeztetőkre.

 

[reich_und_roll]

itt a Telegraph is

Nemrég kapták végre vissza az országukat, érthető, hogy ki voltak hegyezve az azt veszélyeztetőkre.

Baszod Sir, ok nem azokat terrorizaltak meg vertek, akik veszelyeztettek, hanem artatlan polgarokat, akik generaciok ota eltek ott… vagy ugy gondolod, hogy a nemet boltos, akinek az apja is ott volt boltos veszelyeztetett barmit is? Mert akkor ennyi erovel a zsido szatocs meg a rabbi is, es e logika menten a Kristallnacht is egy remek kis buli volt azok ellen, akik veszelyeztettek a Reichet -csak itt mondjuk a nemeteket.

 

[SirHiggins]

Baszod Sir, ok nem azokat terrorizaltak meg vertek, akik veszelyeztettek, hanem artatlan polgarokat, akik generaciok ota eltek ott… vagy ugy gondolod, hogy a nemet boltos, akinek az apja is ott volt boltos veszelyeztetett barmit is? Mert akkor ennyi erovel a zsido szatocs meg a rabbi is, es e logika menten a Kristallnacht is egy remek kis buli volt azok ellen, akik veszelyeztettek a Reichet -csak itt mondjuk a nemeteket.

Mióta vannak pogromok?
Mindig is voltak, lesznek. Sajnos.
És mindig a kisember szopja meg. Nézz küröl az ukránosban, hányszor ment a tapsikolás,
hogy hadd pusztuljon az a náci nemzet.
Látsz különbséget? Én nem. Mindig lesz, akit be lehet hergelni és megvezetni.
Az mondjuk egy marha nagy különbség, hogy 'csak' kitelepítenek vagy ki is irtanak.

 

[reich_und_roll]

Mióta vannak pogromok?
Mindig is voltak, lesznek. Sajnos.
És mindig a kisember szopja meg. Nézz küröl az ukránosban, hányszor ment a tapsikolás,
hogy hadd pusztuljon az a náci nemzet.
Látsz különbséget? Én nem. Mindig lesz, akit be lehet hergelni és megvezetni.
Az mondjuk egy marha nagy különbség, hogy 'csak' kitelepítenek vagy ki is irtanak.

Ez valoban igy van, igaz. De ez miatt akkor se irjuk, pontosabban ird, hogy „ertheto“. Ez majdnem olyan, mint ha azt irnad elfogadhato… Lof*szt az.

 

[SirHiggins]

Ez valoban igy van, igaz. De ez miatt akkor se irjuk, pontosabban ird, hogy „ertheto“. Ez majdnem olyan, mint ha azt irnad elfogadhato… Lof*szt az.

Én részemről próbálom mindig empatikusan megközelíteni az adott kérdést.
Minél jobban elvonatkoztatni a jelenlegi tudásunktól és beleképzelni magam
az adott személy bőrébe.
Annyiban gondolom érthetőnek, hogy akkor, ott, lengyelként lehet más volt
a leányzó fekvése.

 

[Ashtar]

Keson lattam, hogy a linket nem a konkret lapot dobja be. Szoval ird a keresobe: zeitung 31 aug. 1939 gleiwitz. A kepekre kattintva latni fogod, amit kerestel. Tobb ujsagban is szerepel.

Sajnos én csak a magyar lapokig jutottam, de ott nem írnak róla! Köszönöm!

 

[SirHiggins]

Sajnos én csak a magyar lapokig jutottam, de ott nem írnak róla! Köszönöm!

Vagy németül:
Gleiwitz-Vorfall in zeitgenössischen Zeitungen
vagy Sender Gleiwitz Vorfall/incident

 

[ZeiG]

Köszönöm! Egy pár éve olvastam, hogy ez kamu.És hogy nem szerepel az akkori újságokban, csak arról írnak, hogy a két ország, hadüzenet nélkül megtámadta egymást. Megpróbálok a végére járni ha lehet!

Gyakorlatilag az egész világot bejárta a "Gleiwitz-i akció" híre.
A német forrásból származó hírt az Associated Press (AP) hozta le, innen vette át a fél világ sajtója - és hozta címlapon, persze már a háború kitörésével együtt - ami mellett nem sok figyelmet keltett.

A The New York Times szept. 1-i száma még térképen is jelzi a szóban forgó települést:

Los Angeles Times különkiadása (A második bekezdés középen, a LATE BULLETINS alatt):

A The Kingston Daily Freeman Reich "Ambulance With Wounded Men Reaches Gleiwitz" című rövidhírben számolt be az incidensről.

A kanadai Victoria Daily Times még aug. 31-i dátummal adta hírül, az időeltolódás miatt.

A brazil A NOITE részletesen beszámol az eseményekről, a "Gleiwitz" szó tizenötször szerepel szept. 1-i számában. Mint írja, a németek éppen a szovjet-német megegyezést ünnepelték, amikor hangszórók számoltak be egy incidensről, melyben egy német kisváros lengyel lázadói megtámadtak egy rádióadót.

Gleiwitz neve egyébként nem ekkor jelent meg először a nemzetközi sajtó hasábjain.
Itt pl. az arkansasi Hope Star augusztus 17-i száma számol be arról, hogy az elmúlt napokban jelentős létszámú német katonaság érkezett a kisváros közelébe, mivel - a németek állítása szerint a lengyelek lezárták a határ mintegy 70 mérföldes szakaszát.

Szeptember 2-án pedig ismét a világ több lapjában megjelent Gleiwitz neve, Ratibok és Beuthen mellett, mert a híradások szerint súlyos károkat szenvedett lengyel tüzérségi támadásoktól, illetve bombáktól.

 

[ZeiG]

És ha már 1939. szeptemberi sajtó, igazán látványos a The War Illustrated 1939 szept. 16-i száma!
A 14-15. oldalán szerepel egy grafikus haderő-összehasonlítgatás,
a 16-17-en a Royal Navy egységei egy látványos infografikán,
az utolsó 3 lapon pedig egy aktuális Európa-térkép (a mainál kellemesebb magyar határokkal), és persze számos háborús fotó, azokból az időkből, amikor Mussolinit még igen, Sztálint pedig még nem szerette az angolszász közvélemény.

Az 1916-tól 1947-ig megjelenő kiadvány egyébként valóságos kincsesbányája a korabeli háborús fotóknak, és rengeteg száma érhető el a neten .pdf formátumban.

 

[Ashtar]

Vagy németül:
Gleiwitz-Vorfall in zeitgenössischen Zeitungen
vagy Sender Gleiwitz Vorfall/incident

Gyakorlatilag az egész világot bejárta a "Gleiwitz-i akció" híre.
A német forrásból származó hírt az Associated Press (AP) hozta le, innen vette át a fél világ sajtója - és hozta címlapon, persze már a háború kitörésével együtt - ami mellett nem sok figyelmet keltett.

A The New York Times szept. 1-i száma még térképen is jelzi a szóban forgó települést:

Los Angeles Times különkiadása (A második bekezdés középen, a LATE BULLETINS alatt):

A The Kingston Daily Freeman Reich "Ambulance With Wounded Men Reaches Gleiwitz" című rövidhírben számolt be az incidensről.

A kanadai Victoria Daily Times még aug. 31-i dátummal adta hírül, az időeltolódás miatt.

A brazil A NOITE részletesen beszámol az eseményekről, a "Gleiwitz" szó tizenötször szerepel szept. 1-i számában. Mint írja, a németek éppen a szovjet-német megegyezést ünnepelték, amikor hangszórók számoltak be egy incidensről, melyben egy német kisváros lengyel lázadói megtámadtak egy rádióadót.

Gleiwitz neve egyébként nem ekkor jelent meg először a nemzetközi sajtó hasábjain.
Itt pl. az arkansasi Hope Star augusztus 17-i száma számol be arról, hogy az elmúlt napokban jelentős létszámú német katonaság érkezett a kisváros közelébe, mivel - a németek állítása szerint a lengyelek lezárták a határ mintegy 70 mérföldes szakaszát.

Szeptember 2-án pedig ismét a világ több lapjában megjelent Gleiwitz neve, Ratibok és Beuthen mellett, mert a híradások szerint súlyos károkat szenvedett lengyel tüzérségi támadásoktól, illetve bombáktól.

Oké! Köszönöm! Most már csak azt nem értem, hogy miért volt a németeknek szüksége erre? Hogy egy ilyen kétséges,béna akcióval kompromitálják magukat! Az egész úgy indult, hogy olvastam valahol, hogy ezt az egészet a háború után találta ki egy Alfred Naujocks nevű SS tiszt.És ez valami sötét alku része volt.

 

[reich_und_roll]

Oké! Köszönöm! Most már csak azt nem értem, hogy miért volt a németeknek szüksége erre? Hogy egy ilyen kétséges,béna akcióval kompromitálják magukat! Az egész úgy indult, hogy olvastam valahol, hogy ezt az egészet a háború után találta ki egy Alfred Naujocks nevű SS tiszt.És ez valami sötét alku része volt.

Jol mutatott, mint utolso csepp a poharban.

Alfred Naujocks egy eleg vagany SD ugynok volt „csak“. Nem o talalta ki, Himmler utasitasat hajtotta vegre.

 

[Ashtar]

Jol mutatott, mint utolso csepp a poharban.

Alfred Naujocks egy eleg vagany SD ugynok volt „csak“. Nem o talalta ki, Himmler utasitasat hajtotta vegre.

A második világháborúval kapcsolatban, nagyon sok dolog van amit nem értek! Következő életemben történész leszek!!!

 

[ZeiG]

Oké! Köszönöm! Most már csak azt nem értem, hogy miért volt a németeknek szüksége erre? Hogy egy ilyen kétséges,béna akcióval kompromitálják magukat! Az egész úgy indult, hogy olvastam valahol, hogy ezt az egészet a háború után találta ki egy Alfred Naujocks nevű SS tiszt.És ez valami sötét alku része volt.

Propaganda szempontból volt szükség a gleiwitzi akcióra, és a többi, kisebb volumenű "false flag" műveletre. Elsősorban a német lakosság számára kellett valami casus belli, mert az alapvetően ellenezte a háborút. Ennek megfelelően Hitler még ekkor is a békéről papolt.

És itt jön be a képbe a másik szempont, amiért a Gleiwitz-műveletnek adni kellett egy esélyt: Diplomáciai szempontból. Ahogyan London és Párizs Ausztria és Csehszlovákia esetében is lenyelte a békát, érdemes volt adni egy sanszot annak, hogy talán Lengyelországgal kapcsolatban is lenyelik. Másodsorban tehát ezért volt szükség Gleiwitz-re: hogy ha London és Párizs nem akar háborút (a szovjet-német megegyezés őket is sokkolta), hivatkozhassanak arra (kellő mennyiségű naptej arcukra kenése, és a plafon alapos aládúcolása után), hogy hát azt tulajdonképpen a lengyelek kezdték.

Nem jött be a hazardírozás, de sok szerepet maga a német vezetés sem tulajdonított neki, fügefalevélnek megtette, aztán pár nap múlva már senkit nem érdekelt.

 

[LMzek 2.0]

Propaganda szempontból volt szükség a gleiwitzi akcióra, és a többi, kisebb volumenű "false flag" műveletre. Elsősorban a német lakosság számára kellett valami casus belli, mert az alapvetően ellenezte a háborút. Ennek megfelelően Hitler még ekkor is a békéről papolt.

És itt jön be a képbe a másik szempont, amiért a Gleiwitz-műveletnek adni kellett egy esélyt: Diplomáciai szempontból. Ahogyan London és Párizs Ausztria és Csehszlovákia esetében is lenyelte a békát, érdemes volt adni egy sanszot annak, hogy talán Lengyelországgal kapcsolatban is lenyelik. Másodsorban tehát ezért volt szükség Gleiwitz-re: hogy ha London és Párizs nem akar háborút (a szovjet-német megegyezés őket is sokkolta), hivatkozhassanak arra (kellő mennyiségű naptej arcukra kenése, és a plafon alapos aládúcolása után), hogy hát azt tulajdonképpen a lengyelek kezdték.

Nem jött be a hazardírozás, de sok szerepet maga a német vezetés sem tulajdonított neki, fügefalevélnek megtette, aztán pár nap múlva már senkit nem érdekelt.

Jól leírtad a politikai játszma háttérben lévő valós indítékait.

Viktor-Vezérünk tanulhatna ezekből a "Hogyan tárgyaljunk sikeresen Európával és az angol-szászokkal!" történelmi leckékből a fogyókúra és cukor-betegség utáni regeneráló kúra alatt,, hogy a visszanyert dinamizmust ki tudja és ki is akarja használni!

.

 

[SirHiggins]

Jól leírtad a politikai játszma háttérben lévő valós indítékait.

Viktor-Vezérünk tanulhatna ezekből a "Hogyan tárgyaljunk sikeresen Európával és az angol-szászokkal!" történelmi leckékből a fogyókúra és cukor-betegség utáni regeneráló kúra alatt,, hogy a visszanyert dinamizmust ki tudja és ki is akarja használni!

.

Nem biztos, hogy jó taktika a bajszost követni.
A végén mindig kiderül, hogy meztelen a császár és azok az 'angol-szászok' és tsaik elkenték a száját.
/+előtte 20 évvel a másik brancsét/

 

[reich_und_roll]

Nem biztos, hogy jó taktika a bajszost követni.
A végén mindig kiderül, hogy meztelen a császár és azok az 'angol-szászok' és tsaik elkenték a száját.
/+előtte 20 évvel a másik brancsét/

Eszembe sincs elvitatni az angol nep helytallasat, de azert a koztudott tortenelmi tenyek kedveert tegyuk hozza, hogy ezek az angol-szaszok maximum a piritosukat kenhettek volna, ha az ocean tuloldalarol nem huzzak ki oket a szarbol.
/+elotte 20 evvel a masik brancsnal szinten/

 

[SirHiggins]

Eszembe sincs elvitatni az angol nep helytallasat, de azert a koztudott tortenelmi tenyek kedveert tegyuk hozza, hogy ezek az angol-szaszok maximum a piritosukat kenhettek volna, ha az ocean tuloldalarol nem huzzak ki oket a szarbol.
/+elotte 20 evvel a masik brancsnal szinten/

Vagy csak maximum Európa nem szabadult volna fel /b. verzió: az egész a keleti blokkba tartozott volna/.
A Csatornán így se, úgy se tudtak volna átkelni