Én nem vagyok biztos benne, hogy akkor ne lett volna kedvezőbb hozzáállás.
Senki nem mondta Mo-nak, hogy ne kövesse a példát.
A II. világháború (1939 - 1945)
- Téma indítója fip7
- Indítva
Akkor még más volt a magyar erkölcs. Létezett ,amolyan úri becsület, vagy nem tudok jobb kifejezést. Elképzelhetetlen volt a magyar politika, közélet, társadalom többsége számára, hogy az addigi szövetségest, fegyvertársat, hátba szúrjuk. A románok még erkölcsileg nem tartottak itt, ( vagy már túlléptek az ilyesmi úri huncutságon ) nem is okozott gondot nekik az ilyesmi. Ma sem okozna.
Ezért lett Teleki öngyilkos... Ő pontosan tudta mi a becsület, és hova fog ez kifutni...
Véleményes, hogy ki, kit árult el. De leginkább -történelmi távlatokból- a hazájukat sikerült.
Ezért lesznek hamarosan fényévekre Mo-tól. Be rossz lesz nekik.
Mert a hátukban állt egy félmilliós hadsereg, ami Erdély maradékára pályázott, és annyira nem titkon, hogy egy évvel korábban már a támadásra készült?
Semmi nem bizonyítja, hogy orosz gépek voltak.
Lehettek éppen, de legalább annyi ok szól ellene, mint mellette.
Teleki a jugo barátsági szerződés miatt vált önmaga foglyává. Amikor a szerződést megkötötte, nem tudta, hogy pár hónap és megszűnik Jugoszlávia. Nagypénteken lépték át a magyar csapatok a déli határokat. Jugoszlávia akkor már megszűnt létezni. Mert Horvátország kikiáltotta a függetlenségét, a német támadás a zeniten állt, ezzel a Jugoszláv állam felbomlott. Tehát ha szigorúan jogászkodunk, nem is támadtuk meg Jugoszláviát, mert akkor már nem létezett jogilag.
Ő en-bloc a németbarátság ellen is állást foglalt elég markánsan és helyesen.
+a becsülettel nem mindig van pariban a jogászkodás. Mert ugyebár az úri becsület és amiket említettél...
Oroszok voltak, mint a Kőrösmezői vasúton mozgó vonatot támadók is.
Újra oda tudok kilyukadni, ahol az előbb. Utólag könnyű okosnak lenni. 1941-ben nem volt okos senki. Mert nem is tudott az lenni.
Ezt mondom, hogy az elit jórésze már akkor is megmaradt volna inkább az angolszász barátság
mellett.
Tehát harmadjára, utólag könnyen vagyunk okosak. Valamennyien.
Az oroszok lehet. Azonban mág most sem kutathatják a magyar hadtörténészek azokat az orosz iratokat, amelyek alapján végérvényesen tisztázni lehetne az akkor történteket.
utoljára... A legkevésbé volt érdeke a román félnek, hogy hazánkat bevonja a szovjet elleni háborúba, azon gondolat mentén, hogy a németek simán győznek. Az osztozkodásnál pedig előnyt élveznek majd a résztvevők. ők pedig alapban résztvevők voltak.
Németek miért lettek volna a támadók, ha akkor nem is akarták a magyar részvételt.
A legvalószínűbb, amit leírtam, szovjet légierő támadott, feltehetően tévedésből magyar célpontokat.
Erre reagálva, léptünk hadba.
Jó ok volt, mert mi sem akartunk lemaradni a háború utáni osztozkodásból. Nem ex szovjet területekre pályáztunk, épp csak az egykori történelmi Magyaroroszág bizonyos területeire. Szerintem ennyi a dolgok lényege, nem több.
A visszaemlékezések szerint természetesen letakart felségjellel, és hozzá junkersekkel.
Nem egyértelmű, egy elmélet, ma már talán nem is a legelfogadottabb a szovjet tévedés.
Kik bombázták Kassát? A magyar hadba lépés háttere
1945 után a magyar publicisztikában és a történetírásban is tényként fogalmazódott meg, hogy a támadást németek követték el, s a magyar és német katonai vezetés összjátéka volt a „provokáció”. A vita azóta is tart.
rubicon.hu
felségjele [a szemtanúk állítása szerint] a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt felismerhető, ellenben látható volt a rep. gépek törzsén a magyar és szövetséges rep. gépekéhez hasonló sárga gyűrű. A felségjelek valószínűleg be voltak mázolva. A rep. gépek typusát illetően Chirke [Jenő] főhadnagy jelentette, hogy azok 2-3 motorosak voltak, erősen visszahajló szárnyakkal, és általában a Ju–52-höz hasonlítottak. Krudy szds. [Krudy Ádám százados] ezzel szemben azt jelentette, hogy a támadó rep. gépek a saját Savoya typusu nehézbombázókhoz hasonlítottak.”Kik bombázták Kassát? A magyar hadba lépés háttere
1945 után a magyar publicisztikában és a történetírásban is tényként fogalmazódott meg, hogy a támadást németek követték el, s a magyar és német katonai vezetés összjátéka volt a „provokáció”. A vita azóta is tart.