Nem egészen. Maga a löveg a V-4 harckocsihoz előre legyártott 40 mm-es magyar fejlesztésű harckocsiágyú volt, de a gyártó előre ivott a medve bőrére.
Ezeket a legyártott ágyúkat tették a Toldi II-esekbe.
Erre van forrásod? Még nem hallottam.
Három lehetséges ágyútípus, opssssz!
Érdekes lenne látni a felmerült típusok tudását, én a Bofors 40 mm-es nyerésére tippelnék: az L56-os (vagy L60-as ?) tudott 840m/s torkolati sebességet, 90-120 közötti percenkéni lövéssel négyes tárakból.
"...
A 4cm 36M gépágyú nem közepes és nehéz harckocsikkal szemben szinte hatástalan volt. Ehhez az ágyúhoz rendszeresített 36M és 39M páncélgránátok páncélátütése nagyon gyenge. A háború végén gyártott, 43M magvas lövedékek sem hoztak komoly javulást ezen a téren.
A hagyományos lövedékek mellett, többek között ehhez az ágyúhoz is rendszeresítésre kerültek az un. űrméret feletti szárnyas lövedékek (4cm 42aM PR ). Ezek páncélátütése 180mm körül volt, ami jónak mondható. Viszont ezeknek bőven akadt hátránya is. Egyrészt a korlátozott lőtávolság, illetve a komplikált és relatíve lassabb töltés. ..."
Én közbe-szúrásom, gyakorlatilag "elöltöltős" volt, töltés kb.:
- harc közben ki a páncél elé,
- űrméret feletti lőszer behelyez,
- minden töltésnél,
- miközben "zajlik az élet..." ... )
"...A 4cm 36M pct. gránát kezdősebessége 850m/s volt, páncélátütése pedig 100 méteren 50mm, 500 méteren 40mm, 1000 méteren pedig 32mm volt. A lövedék tömege pedig 0,97kg volt. ..."