A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest
A kivégzőosztag előtt

Ezek a fotók nemrég jelentek meg, egy, a keleti fronton harcoló Hitler-tiszt archívumából.
1941.08.05-én a szmolenszki csatatér délnyugati részén fogságba esett politikai tiszt a 16. hadseregből. Ezek a kihallgatás, és a kivégzés előtt készült fényképek.
Hitler parancsa a Vörös Hadsereg politikai tisztjeinek azonnali likvidálására nem hagyott neki esélyt a túlélésre.

E7FSXjJWYAsbMb3

E7FSFDoWQAMs0HV

E7FSE29XEAIbGBs

E7FSXW7WYAkUhrR
 

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 243
5 393
113
Köszönöm! Ahonnan kitermelték a földet, álítólag lőszerraktár volt, és a menekülő németek a mellette lévő tóba dobálták amit nem tudtak elvinni. Mult héten gyújtóbombát és a tűzszerészek szerint “szükségbombát” találtak. Plusz rengeteg kisebb lőszert, fegyvert. Most ez jött elő. Bár, ez már az én telkemen bukkant fel a töltésből.


Ez helyileg Celldömölk?
 

nani1980

Well-Known Member
2010. október 30.
728
2 054
93
  • Tetszik
Reactions: ssgtzlan

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 054
93

Megrendítő, mi minden van azon az arcon! Rezignáltság, közöny, várakozás, lemondás, remény, pillanatról pillanatra. Nem tudom, mennyi ideje volt itt hátra, órái vagy percei, de az agyában, az ereiben biztosan végigdübörgött párszor az egész élete kisgyerekkorától az utolsó drámai percig, amikor úgy döntött, feje fölé emeli a kezeit.
Vajon hol szúrta el? Megérdemelte? Mit tett ő másokkal, és mit tettek vele mások. Mindegy már. Nem látja többé a szeretteit. Nem látja többé a napot, a világot, nem érzi többé a szelet, ami a hajába kap.
Itt ülök kereken 80 évvel később, nézem ezt a tekintetet, és szinte hallom a tücskök hangos ciripelését, a csizmák nyikordulását ahogyan taposnak az elszáradt füvön.
 
  • Szomorú
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Wilson
W

Wilson

Guest
Megrendítő, mi minden van azon az arcon! Rezignáltság, közöny, várakozás, lemondás, remény, pillanatról pillanatra. Nem tudom, mennyi ideje volt itt hátra, órái vagy percei, de az agyában, az ereiben biztosan végigdübörgött párszor az egész élete kisgyerekkorától az utolsó drámai percig, amikor úgy döntött, feje fölé emeli a kezeit.
Vajon hol szúrta el? Megérdemelte? Mit tett ő másokkal, és mit tettek vele mások. Mindegy már. Nem látja többé a szeretteit. Nem látja többé a napot, a világot, nem érzi többé a szelet, ami a hajába kap.
Itt ülök kereken 80 évvel később, nézem ezt a tekintetet, és szinte hallom a tücskök hangos ciripelését, a csizmák nyikordulását ahogyan taposnak az elszáradt füvön.
Ilyen az amikor emberi arca lesz a történelemnek,számomra kicsit borzongató az,hogy elnézve ezt a képet ezt az arcot,hogy ha nem tudnám,hogy ez a kép 80 éve készült,simán elhinném,hogy tegnap csinálták.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and ZeiG

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113
Mivel megnyílt a lehetőség először beteszem ide a hivatalos, magyar, pillanatnyi álláspontot - értsd: Romsics Ignác, MTA. Nem volna rossz, ha előkerülne egy, a témakörrel is foglalkozó hadtörténész, és mondana rá valamit.

Aztán beteszek majd más anyagokat is, elvégre az ördög a részletekben van. A járatlanok is tájékozódhatnak a mit tudunk és mit nem kérdésben. Ezek a források nem frissek, 8-12 évesek, megeshet, hogy az eredeti weblap már nem létezik, egy részük hadtörténészektől van.



Kassát tényleg szovjet gépek bombázták, de a hadüzenet elsietett volt

2021.06.26. 08:11
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113
Becze Csaba, történész: http://www.weborange.hu/talma/forum/, Fan Klub, Off topic
2007. dec. 12-13.

- Na és Kassa bombázása? Arról mi az álláspontod? Van valami Patridge jelentés vagy mi, amitől egyáltalán nem lettem okosabb. Szeptemberben olvastam valahol neten, meg egy két kép is volt.

Kassa szinte biztosan egy téves szovjet akció volt (navigációs tévedés miatt, tehát nem szándékosan, de szovjet gépek dobták le a bombákat) A célponttévesztéssel járó akciókon manapság élvezettel csámcsog a bulvársajtó (lásd pl. a kínai nagykövetség bombázását Belgrádban, vagy az amerikai légierő támadásit civil célok, vagy szövetséges csapatok ellen) Akkoriban hatványozottan több ilyen eset volt, sokkal durvább tévedésekkel, csak nem kaptak ekkora nyilvánosságot.
Csak a két semleges példája: az amerikaiak kétszer is bombázták Svájcot Németország helyett, a szovjetek pedig hét vagy nyolc alkalommal Svédországot Finnország helyett.
Partridge az USA katonai attaséja volt Budapesten 1941-ben, az ő jelentése megmaradt a NARA-ban az akció kivizsgálásáról, számos fotóval.

- Navigációs tévedés? És akkor navigációs tévedésből jöttek újra 9 majd 4 géppel. Azt olvastam még valahol hogy ők már nem tudtam bombázni. Meg valami olyasmit hogy sárga csík volt a gép törzsén ami valami semlegességi jelzés. Ha bombázni jöttek és csak navigációs hiba akkor miért volt rajtuk csík? Nem kötözködöm csak tudásszomjam van.

Semmilyen újra 9 vagy 4 gép nem volt. Három darab kétmotoros bombázógép repült rá a városra délkeleti irányból, ledobtak 29 darab bombát, majd a város felett átrepülve attól északnyugatra megfodultak és délkeleti irányban távoztak. Közben - már a visszarepülés alatt - az egyik gépből kipiszkáltak egy bombatárba ragadt bombát és ledobták a Kassától délre fekvő Enyicke falura (ez volt a harmincadik bomba, 10 darabot dobott le mindhárom gép) Egy bomba nem robbant fel Kassán, továbbá az Enyickei sem. Mindkettő FAB-100-as 100 kg-os szovjet légibomba volt. A 28 felrobbant bomba maradványai is mind szovjet bombák maradványai voltak (nagyobb szilánkok, bombafelfüggesztő szalagok mind-mind ciril betűsek voltak). 30 darab 100 kg-os szovjet bombát pedig csak szovjet típusokról lehetett ledobni, a gépek bombatárjai a saját bombáik méretéhez, alakjához voltak igazítva (a német légierőnek pl. nem is voltak 100 kg-os bombái, a lengyel, olasz egyéb 100 kg-os bombatípusok pedig egész más alakúak voltak, mint a szovjetek)
Elég sok szemtanú vélt sárga jelzést látni a gépeken, de egyrészt egy verőfényes égen másfél kilométres magasságban repülő gépen alig látszik valami (főleg nap háttérrel), másrészt pedig sárga jelzést nem csak a tengely erői használtak a gépeiken, hanem a szovjetek (és az amerikaiak) is.

A provokációs elméletet a régi kommunista történetírás sulykolta, mivel szerintük a nagy testvér ezt nem tehette, náluk ez axióma volt.
Teljességgel kicsavart, valóságtól teljesen elrugaszkodott meséket tálaltak tényként ezzel kapcsolatban. Jómagam elég sokat foglalkoztam Kassával, ismertem szemtanúkat, akik értettek is a repülőgépekhez és tudták, mit látnak. Elolvastam az igazi, eredeti dokumentumokat és jegyzőkönyveket is.
Elég szomorú, hogy sok ember megreked a bulvár verzió szintjén, pedig leírták már néhányszor a valószínű történéseket elég részletesen (nem mellesleg mivel ez volt a magyar casus belli, sok százezer ember nyomorúságos halála volt a következménye)

Aznap volt egyébként még egy szovjet légitámadás, ami halálos áldozatot is követelt. Három szovjet vadászgép végiglőtt egy civil gyorsvonatot a Felső-Tisza völgyében. Azok a gépek nem eltévedtek, magyar légtérbe küldték őket felderíteni, tudták, hogy egy nem hadviselő ország felett járnak, látták, hogy civil vonat és az ország belseje felé halad, a határtól távolodva, mégis megtámadták (igen, itt jól látták a gépeket az utasok, mivel pár méterre húztak el a vonat fölött többször is és igen, szovjet levéltári iratanyagban is nyoma van a felderítésnek, persze a céllövöldét a pilóták elfelejtették említeni).

- Megvan:
"A magyar kormány kijelentette, hogy ezek a gépek oroszok voltak és alátámasztotta ezt a nyilatkozatot azzal a beszámolóval, hogy körülbelül ebben az id?ben orosz gépek géppuskáztak egy vonatot Rahó közelében. (41° 50' - 48° 05') Ugyanezen a délutánon két további Kassa elleni támadást jelentettek; az egyik 9 géppel, a másik 4 géppel, azonban ezeknél a támadásoknál a gépeket el?zték miel?tt bombákat dobhattak volna." (csak hogy tudd, hogy nem magamtól ontom a hülyeséget. Olyan ember akinek nem szakmája, az nehezebben tud szelektálni a források között)
De akkor ezt el is felejtem és jegyeztem az általad kapott információkat!

Amit idéztél, az a Partridge jelentéséből van. Ebben is számos pontatlanság van (29 bombát dobtak Kassára és egyet Enyickére, a sárga gyűrű a törzsön nem a "semlegesség" jele, hanem a német és fegyvertárs légierők jelzése, de használtak ilyet a szovjetek is, stb)

Az, hogy a Partridge őrnagynak, amikor éppen arra járt, hirtelenjében nem tudtak repeszeket mutatni, nem azt jelenti, hogy ne lettek volna. Ő egy nem hadviselő ország érdeklődő katonai attaséja volt, semmi több, nem valami nagy guru, akinek bármit azonnal a kezébe kellett adni, a vizsgálati anyag egy jó részét nem is látta, nem olvasta (magyarul sem tudott) A jelentése azért értékelődött fel utólag, mert megmaradt, egy viszonylag objektív külső szemlélő véleményét mutatja, valamit megmaradt a hozzá csatolt fotók egy része is (a második világháborús magyar katonai iratanyag nagy része megsemmisült, nagyon sok minden a Kassával kapcsolatos iratanyagból is, a MOL-ban, a Magyar Országos Levéltárban például több minden maradt meg a kassai támadással kapcsolatban is, mint a Hadtörténeti Levéltárban...).

Egyébként nekem is van kb. 20 darab eredeti, a kassai bombázásról frissiben készült fotóm (a postapalotát, illetve lakóházakat ért károkról).

Ja, mint pécsinek, még annyit Kassáról és a körülötte összezagyvált sok marhaságról. A Dunántúli Napló egyik kilencvenes évek eleji számában leközöltek egy "szenzációs" interjút, mert a szerkesztőségben jelentkezett a "pilóta", aki "bombázta Kassát".
A riportot elkövető újságíró ugyan büszkén írta a szövegben, hogy ő maga is tartalékos tüzértiszt, de ennek ellenére olyan ostoba volt, hogy még az alapoknak sem nézett utána (a "mesélő" teljesen rossz dátumot megadva, nem létező repülőgéptípussal és nem létező tisztekkel együtt "repült" és annyi ökörséget hordott össze pár sorban - a nevét persze nem felvállalva -, hogy Háry János és Münchhausen is leckéket vehetett volna tőle)
Magam is írtam egy kis szolid felvilágosító anyagot neki, hogy ekkora ökörségekkel ne etessék már a nagyérdeműt, de semmi helyreigazítást nem közötlek le (az úriember pedig máig ott dolgozik).

Elő tudom szedni a cikket, ha érdekel, azt hiszem, 1992-es.

Az Új Dunántúli Napló 1991. július 13-ai számának 2. oldalán van a cikk. Az eredeti újságot nem tettem el, később valamikor fénymásoltam ki egy könyvtárban, de ott már bekötött évfolyamok voltak, így a fénymásolaton a belső sorok nem látszanak (de megvan a teljes szöveg). Majd feltöltöm valahova.


- Csaba!
A kassai bombázással kapcsolatban lenne még egy kérdésem. A Szovjetunió elismerte a hibát? Próbálta rendezni a kérdést?


Nem ismerték el (hangsúlyozom, senki sem állítja, hogy szándékos támadás volt), a Molotov berendelte utána a moszkvai magyar követet és azt mondta neki, hogy ha a magyarok kimaradnak a támadásból, akkor a későbbiekben az erdélyi kérdésben minket fognak támogatni. Persze mások területeit könnyű ígérgetni (amiből egyébként sem lett semmi), meg aztán 1940 nyarán, mikor a magyarok akartak volna a szovjetekkel némileg összehangolt akciót indítani a románok ellen, a szovjeteket ez a verzió nem érdekelte, szóval csínján kell bánni az ilyen levegőbe elpuffogtatott ígéretekkel.


- Sorry a zavarásért, de még egy kérdés: ha Kassa bombázása - feltehetőleg - tévedés volt, akkor mit akartak eredetileg bombázni?
Ha nincs alapos - és ésszerű - indok más célpontot feltételezni, akkor a tévedés feltételezése is alaptalan.
Tudsz egyébként javasolni irodalmat erre a témakörre (ami elérhető)?

A rendkívül durva navigációs tévedések akkoriban mindennaposak voltak. Valószínűleg ez a három személyzet is kapott egy célpontot a Kárpátok északkeleti lábainál, berepült a hegység feletti felhőzetbe, kiesett belőle valahol, talált egy várost, ledobta a bombáit,, hazarepült és ott azt mondta, "a célt bombáztuk", holott azt sem tudták, hol vannak. Tömegesen tudok ilyen példákat felhozni abból az időszakból.

Sajnos a pontos célok listája nehéz ügy: az orosz központi katonai levéltárból nem lehet online mikrofilmet rendelni, személyesen kell odamenni. Moszkva mellett van, iszonyú drága, iszonyú macerás (mindenféle extra katonai engedélyek kellenek a külföldieknek és rengeteg pénz megkenni mindenkit - én mindig, mindenhol saját zsebből kutatok, úgy voltam 3 hónapig a központi német katonai levéltárban is, de ezt már egyszerűen nem tudom finanszírozni) Ezért rá vagyok szorulva az orosz kutatókra (az ilyen kapcsolatok kiépítse sem két perc és két fillér) Egyszer egyet megkértem, hogy nézze meg az általam gyanúsnak tartott szovjet bombázóalakulat aznapi anyagát, de elkezdett visítani, hogy nem néz meg semmit, Kassa az fasiszta provokáció volt, stbstbstb. Nem tudom erőltetni, mert elvész minden kapcsolatom. Ezt rettentő nehéz valóban kutatni, nem csak hasraütésből hadoválni, mint ahogy azt teszik egyesek.

folyt.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113
Mint mondtam, a pontos célpontok listájával sem lennél kisegítve (szinte biztos, hogy ennyire részletesen nem is maradt meg az anyag, ott is sok minden elveszett visszavonulás közben), mert a személyzetek nyilván azt mondták, a kijelölt célt támadták, főleg azután, hogy a kassai akciónak híre ment: volt annyi eszük, hogy nem vállalták be, mert az NKVD azonnal vitte is volna őket agyonlőni.

Igazán jó szakirodalmat sajnos nem tudok ajánlani, ami könnyen hozzáférhető lenne.

- Köszi a választ és remélem nem haragszol, ha kérdezek még.
Gondolom a bombázás bizonyítékait közhírré tették - azért volt ott Patrick is - így az oroszok számára is egyértelmű volt, hogy ők tették, bár a hadüzenet után nyilván fütyültek rá.
Ekkoriban ugye a magyar határ összeért a németek általt megszállt lengyel területtel. Ha az oroszok nem minket akartak bombázni, akkor nyilván Tisóékat (őket ugyan miért?) vagy a megszállt lengyel területeket. Viszont volt ott mit bombázni?
Magyarán, voltak arrafelé akkoriban olyan bombázások egyáltalán, hogy a kassai eset mint navigációs hiba szóba jöhet?

Nem ért egybe a németek által elfoglalt területtel. Mi Kárpátalján a Szovjetunióval voltunk határosak (Lengyelot a szovjetek is lerohanták keletről és azt a részt ők kapták) A szlovákok is hamarabb csatalakoztak a Szu elleni támadáshoz. Célpont az lett volna elég, de navigációs hiba is rengeteg és igen durva volt (nem csaka szovjeteknél). 100 km-es tévedés nem volt ritka, de annál jóval nagyobbak is voltak.


----------------------------------------------------


Randolph L. Braham: A magyar holocaust I., 182. old. (jegyzetek a 6. fejezethez: 15.)

A magyar vezérkar hírszerző osztályának főnöke, Újszászy István a háborús bűnösök nürnbergi perében tett tanúvallomásában előadta, hogy a bombatámadást szovjet felségjelű német repülőgépek hajtották végre. Szerinte a provokáció ötlete a budapesti német légiattasétól, Cuno Heribert Futterer tábornoktól és a magyar vezérkarnál szolgáló László Dezső vezérőrnagytól származott, s célja az volt, hogy Magyarországot beugrassák a háborúba. A bombázás után nem sokkal Krúdy Ádám ezredes, a kassai repülőtér parancsnoka levelet írt Bárdossynak, és ebben leszögezte, hogy saját szemével látta: német repülőgépek voltak a támadók.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and Pogány

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113


Kassa 1941-es bombázásának rejtélye
/Németh Gyula/



Bombázó gépekAz emberiség története számos megválaszolatlan kérdést hordoz magában. Ezek a feltáratlan epizódok hátráltatják egy-egy történelmi folyamat egészének a megismerését és megértését. Sokszor az események formálásában tevőlegesen részt vett személyeknek is az az érdekük, hogy az igazság ne derülhessen ki. A magyar történelemben számos ilyen sötét folt van. Ide sorolható Kassa bombázása. Kinek állhatott érdekében a magyar város ellen irányított légitámadás? A kérdés máig viták tárgyát képezi. A tények a következők:

1941 június 26-án 12 óra 40 perckor három, vörös csillagos, egymotoros vadászgép, fedélzeti géppuskával támadást intézett Rahónál a Körösmező-Budapest útvonalon közlekedő gyorsvonat ellen. A támadásban egy ember meghalt és tizenketten megsebesültek. A szovjet kormány elismerte az incidenst, és bocsánatot kért érte.

Ugyanezen a napon 13.06. és 13.08. között három délkeleti irányból érkező ismeretlen felségjelű repülőgép jelent meg a Kassa légterében. Egy ideig háborítatlanul köröztek, mivel tévedésből magyar gépeknek hitték azokat (a városban volt a repülőakadémia bázisa és laktanyája is), majd alacsonytámadásban 29 közepes méretű, egyenként száz kilogrammos bombát dobtak le Kassa belvárosára, majd északnyugat felé távoztak. Az akciót a Heringes község szélére telepített légvédelmi figyelőőrsök a beázott telefonvonalak, valamint emberi mulasztás miatt előre jelezni nem tudták. A légteret védő 217. számú ágyús üteg 5/8 M. lövege tüzet nyitott a támadókra, találatot azonban nem ért el, ám két löveg három lövés után használhatatlanná vált. Egy magyar vadászrepülő kötelék, kétfedelű, nyitott kabinos Fiat CR-42-es gépeivel megpróbálta elfogni a támadókat, de egy kilométernél jobban nem tudta megközelíteni azokat.

Szovjet vadászgép JAK-3A légitámadás igazán jelentős anyagi veszteségeket nem okozott, de a halottak száma a légiriadó elmaradása miatt nagy volt: harminckét halott, hatvan súlyos és kétszázhúsz könnyű sérült. Károkat 3 millió pengő értékben 24 lakóház, a főposta, 2 tüzérlaktanya, valamint az út és közműhálózat szenvedett. A Postapalota különböző részeit öt találat érte, ahogy az R.C Partridge őrnagy a Szárazföldi Hadsereg katonai attaséjának 1941 július 5-ei 1344.számú jelentéséből kiderül. Ő július 1-jén a honvédelmi miniszter meghívására utazott a helyszínre, ahol arról tájékoztatták, hogy a három gép sárga sávot (a semlegesség jelét) viselt a törzsén és megtévesztésül magyar felségjelzéssel volt ellátva. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, de az nem robbant föl. A délután további részében további két Kassa elleni támadást jelentettek; az egyiket kilenc, míg a másikat négy géppel, de ezeket a gépeket még idejében elűzték.

A tűzszerészek még aznap elkezdték átvizsgálni a romokat nyomkeresés végett. Egy bombarepesz darabon a leningrádi hadiszergyár jegyét ismerték fel, továbbá a működésképtelen robbanószerkezetet (u.n.dögbombát) FAB 100-asként (Fugasznaja Aviacionnaja Boba, repeszhatású romboló légibomba) azonosították, ami a felfüggesztőrendszerek adott volta miatt behatárolja a repülőgép típusokat. Az ilyen bombák rögzítésére szolgáló speciális berendezés csak a szovjet légierőnél állt rendelkezésre. Legvalószínűbb az SzB 2 típusú vadászgép.

Magáról a bombáról általánosságban a következők tudhatók: hossza 1049 mm (szárnnyal), 686 mm (testgyújtók nélkül), átmérője 279 mm, harci tömege 99,7 kg, robbanóanyaga 31.9 kg TNT. A fent említett repülőgépet viszont a Szovjetunión kívül még Csehszlovákiában és Jugoszláviában is rendszeresítették. Ugyanakkor ez a két állam 1941 júniusában már nem létezett. Mivel június 23-án, a Barbarossa hadművelet megindításának másnapján egy minisztertanácsi határozat értelmében Magyarország megszakította diplomáciai kapcsolatait a Szovjetunióval, kérdéseket nem intézhetett hozzá az ügy kivizsgálásával kapcsolatban.

Kassa

Még azon a napon Horthy Miklós kormányzó fogadta Werth Henrik gyalogsági tábornokot, a Honvéd Vezérkar Főnökét, Bartha Károly szolgálaton kívüli viszonyban lévő táborszernagyot, honvédelmi minisztert és a katonák után késve érkező miniszterelnököt, Bárdossy Lászlót. A vezérkari főnök jelentése szerint az azonnali vizsgálat azt állapította meg, hogy a támadást szovjet repülőgépek hajtották végre. A háború végén, 1945 augusztus 11-én Moszkvában készült kihallgatási jegyzőkönyvében Werth az említett vizsgálatról már így nyilatkozott: „A Vezérkari Főnökség egyik osztályának parancsnokát bíztam meg a bizottság vezetésével, aki később személyesen nekem tett jelentést az eredményekről. / szemtanúk vallomása alapján és a helyszínen talált fel nem robbant bomba alapján megállapította, hogy a bombázást orosz repülőgépek hajtották végre/ Azt feltételeztem (úgy véltem), amennyiben a háborúról a kérdés eldöntött, úgy ehhez az ürügy keresése pusztán formalitás, amely ahhoz szükségeltetik, hogy a kormány hadüzenetről hozott döntését a nép előtt igazolja.”

A megbeszélés után rendkívüli ülésre hívták össze a minisztertanácsot. Az itt elhangzottakat Bárdossy László miniszterelnök a következőképpen foglalta össze: „A kormány egyhangúlag elhatározta, hogy szükségesnek tartja azonnali retorzióképpen, hogy repülőgépeink még ma visszaüssenek azon támadásra, amelyet a mai napon szovjet repülőgépek intéztek a körösmezei robogó vonat, majd Kassa városa ellen./ a kormány tagjainak az az elhatározása, hogy a légitámadási retorzió mellett egyidejűleg kimondassék az, hogy a szovjet légihaderő a mai nap folyamán magyar terület ellen intézett ismételt népjogellenes indokolatlan és provokálatlan támadásai következtében Magyarország a hadiállapotot a Szovjetunióval beállottnak tekinti.” Két miniszter, Keresztes Fischer Ferenc és Radocsay László nem, Varga József és Bánffy Dániel pedig csak feltételesen, egy megtorló támadás erejéig támogatta a háborúba való bekapcsolódást. Keresztes véleménye az volt, hogy várják meg, míg a németek politikai vonalon kérik a hadba lépést.

Bárdossy az ülésen elhallgatta Horthy előtt Kristóffy József moszkvai magyar követ sürgönyét Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyi népbiztos június 26-i jegyzékéről, melyben kijelenti, hogy a Szovjetuniónak nincsenek követelései Magyarországgal szemben, a trianoni békét sem írta alá, és egy esetleges együttes fellépés a románokkal szemben biztosíthatná a magyar területi revíziós törekvések megvalósítását is. Továbbá felszólítják Romániát, hogy az 1917 októberi forradalom után hozzá csatolt bukovinai és besszarábiai területeket adja vissza. A magyar fél felé tett gesztusként visszaszolgáltatták az 1848-49. évi szabadságharc zászlóit.

A kormányzó csak három évvel később szerzett tudomást a levélről Bárczy István miniszterelnökségi államtitkártól. Tőle értesült arról is, hogy Krudy Ádám repülőezredes, a kassai repülőtér parancsnoka írásban jelentette Bárdossy miniszterelnöknek, hogy ő saját szemével látta, hogy német repülőgépek hajtották végre a bombatámadást. Időközben azonban a hadiállapot már beállt, ezért aztán Bárdossy Krudy ezredest hallgatásra intette és figyelmeztette, hogy ellenkező magatartása ránézve kellemetlen következményekkel járhat. A miniszterelnökség tisztviselői is parancsot kaptak, hogy hallgassanak. Krudy ezredes ez annakidején tett jelentését Bárdossy perében 1946-ban esküjével erősítette meg.

Werth HenrikA miniszterelnök döntését csak úgy érthetjük meg, ha tisztában vagyunk az előzményekkel. A 30-as évek végétől egy sajátos versengés folyt Magyarország és Románia között, melynek tétje a trianoni békediktátum által elcsatolt Erdély sorsa. A II. bécsi döntés egyik felet sem elégítette ki, mindketten a teljes területet akarták. Céljuk elérése érdekében igyekeztek megnyerni Németország támogatását. 1941 május 24-én Werth Henrik megbeszélést folytatott magas rangú német tisztekkel, akik elmondták neki, hogy a német-szovjet viszony elég feszült, és Berlinben már készülnek egy Szovjetunió elleni támadásra. Megemlítették azt is, hogy a román kormány már ígéretet tett arra, hogy csapatokkal fogja támogatni a németeket a majdani offenzívában. Magyarországon a katonai elit volt a fő szorgalmazója a hadba lépésnek. Hittek a Wehrmacht győzelmében (nem alaptalanul, hiszen 1941-ig a német hadsereg folyamatos győzelmeiről írt a sajtó), ezért nem láttak kockázatot egy Szovjetunió ellen fegyveres fellépésben sem.

Rögtön a Barbarossa-hadművelet megkezdése után Horthy levelet kapott Hitlertől, melyben azt kívánta, hogy hazánk üzenjen hadat a Szovjetuniónak. A kérdést minisztertanácsi ülés tárgyalta, ami után a kormányzó azt a választ adta, hogy „Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy Oroszországnak még hozzá minden kihívás nélkül – hadat üzenjen.” Az eseményeket így végigvezetve egyértelműnek tűnhet, hogy a németek bombáztak Kassán, hogy rákényszerítsék Magyarországot a hadba lépésre. Ugyanakkor a Luftwaffének teljesen át kellett volna alakítania a repülőgépeit, ahhoz, hogy szovjet bombák szállítására legyen alkalmas. Ezeket a munkálatokat csak a hátországban, hetek alatt lehetett volna megtenni, amire viszont nem volt idő a Szovjetunió elleni hadjárat miatt. Ráadásul a német hadsereg nem szorult rá a Magyar Királyi Honvédség támogatására, amit az is bizonyít, hogy Németország hivatalosan soha nem kérte Magyarország csatlakozását az offenzívához. A német bombázás teóriája 1945 után terjedt el. Ezzel párhuzamosan alakult ki egy másik elmélet. E szerint magyar öntámadás történt, mely azért tűnik valószínűtlennek, mert egy ilyen akció azzal fenyegetett volna, hogy a Honvédség vadászgépei egy eltévedt bombával saját bázisukat is megsemmisítik.

folyt.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113
magyar vadászgép

A fejtegetések között később a „revíziós bosszú” motívuma vált népszerűvé, mely szerint szlovák, román vagy jugoszláv pilóták ültek a rejtélyes gépek fülkéjében, ugyanakkor a három ország közül egyedül Románia rendelkezett – mindössze néhány – ekkora bombaterhet elbíró repülővel. Hámori Péter történész szerint a szovjetek támadták meg Kassát, de tévedésből: valójában a várostól alig 40 kilométerre fekvő – szlovák területen lévő – Eperjes városát akarták bombázni, ahol egy kassaihoz némileg hasonlító épületben a németek rádióátjátszó állomást rendeztek be. (Szlovákia ekkor már hadban állt a Szovjetunióval) A két település összetévesztését Hámori szerint az is megkönnyíthette, hogy a szovjet légierő fedélzeti térképeire a közép-európai térség 1938 és 1941 közti határmódosításait kézzel, hevenyészve rajzolták be. Manapság ez a legelterjedtebb elmélet.

Horthy Miklós a Werth Henrik által vezetett vizsgálat eredményének tudatában deklarálta a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval. Ehhez az 1920. évi XVII.tc értelmében (közvetlen fenyegető veszély esetén) volt felhatalmazása. Magyarország így lépett be a II.világháborúba, mely végül pusztulásba sodorta az egész nemzetet. Sorsunk már a trianoni palotában megpecsételődött, mikor több millió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. A békediktátum állított minket kényszerpályára. A területi revízió igen erős volt a magyar népen belül. Ugyan ezek a folyamatok a német társadalomban is végbementek. Mindkét állam az I.világháború vesztesei közé tartozott, ami után a győztes nagyhatalmak Németországra ugyanúgy egy igazságtalan békediktátumot kényszeritettek. A revízió igénye mindkét országban központi szerepet töltött be. Ez kovácsolt belőlünk sorsközösséget. Hitler kínálta az egyetlen alternatívát, hogy legalább egy részét visszakapjuk Magyarország elcsatolt területeinek. Fel lehet tenni a kérdést, hogy mi lett volna, ha ellenállunk a német befolyásnak? Erre Horthy Miklós nagyon találó választ ad Emlékirataim című önéletrajzi írásában, mely így szól: „Egyes ember követhet el öngyilkosságot, egy egész nép azonban nem.”



Németh Gyula


Felhasznált irodalom:

1. Dr. Ravasz István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a XX.századi világháborúban 1914-1945
2. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14181&page=2&pIdx=1&print=1
3. http://ujszo.com/online/kozelet/2011/06/26/hetveneves-haborus-rejtely-kassa-bombazasa
4. Balogh-Ferwagner –Miszlay-Prantner-Szirtes-Zámodits: A második világháború teljes története/III., A Szovjetúnió megtámadása, Pannon Literatúra Kft. 2009.
5. Pataky-Rozsos-Sárhidai: Légiháború Magyarország felett/I. Budapest, 1992.
6. Borsányi Julián: Miért nem tudta 1941. június 26-án Kassa honi légvédelmi ütege megakadályozni a bombatámadást? Új Honvédelmi Szemle 1991/10. 133.p
7. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1941_junius_26_ismeretlen_repulogepek_bombazzak_kassat/
8. Horváth Csaba: A nemzetközi katonapolitikai helyzet 1940-41-ben, Nagy Magyarország magazin, III/1 22.p
9. Hatala András-Kelemen Ferenc: Jegyzet a katonai robbanótestek szerkezetének és működésének megismeréséhez és megértéséhez, Vitaliq Bt., Bp. 2003. 160.p
10. Geoffrey Regan: Légi baklövések, Alexandra Kiadó, 2007.
11. Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa Könyvkiadó, 2011.
12. http://index.hu/tudomany/tortenelem/2011/06/22/mindenkeppen_megtamadtuk_volna_a_szovjetuniot/
13. SZAKÁLY Sándor: A hadüzenet? Egy minisztertanácsi jegyzőkönyv margójára. 1941 június 26., História 1992/2
14. http://www.urbanlegends.hu/2011/06/a-kassai-bombazas-rejtelye/
15. Romsics Ignác: Magyarország története a XX.században, Osiris, Bp. 2005. 253.p
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113


Egy nap, amely bevonult a történelembe: 1941. június 26.
Csontos László

A cikk a kassai bombázás rövid történetét és egy hozzá kapcsolódó, eddig ismeretlen fotósorozatot mutat be. Porteleki Gábor, a kassai helyőrségi zenekar zenészének a hobbija a fotózás volt, és a bombázást követően végigfotózta a becsapódási helyeket. Megörökítette a posta előtti köztéri órát, amely a detonáció időpontjában megállt: a mutatók állása: 1 óra 8 perc.
Kassa városa az 1938. november 2-i első bécsi döntés következtében visszatért az anyaországhoz. Ezt követően élte a vidéki nagyvárosok nyugodt életét egészen 1941. június 26-án 13 óra 8 percig - amikor három azonosítatlan repülőgép bombázta a városközpontot. Erre hivatkozással csatlakozott Magyarország a szovjetek elleni háborúhoz. A bombázásról fennmaradt kevés eredeti forrást gazdagítjuk most egy eddig ismeretlen fotósorozattal.

A jelentős ipari potenciállal rendelkező nagyvárostól pár kilométerre húzódott a szlovák-magyar államhatár, amely három oldalról vette körül Kassát. Ezért is telepítettek jelentős létszámú helyőrséget a város laktanyáiba: déli határában helyezték el a pilótaképzést szolgáló Repülőakadémiát, körülötte légvédelmi lövegeket állítottak fel, a környező hegyek tetejére pedig megfigyelőpontokat telepítettek, amelyeket telefonnal kötöttek be a légvédelmi központba. A Kárpátalja visszafoglalásával kapcsolatos 1939. márciusi, Szobránc vidéki magyar-szlovák összecsapásokat kísérő légi harcok nem érintették Kassát.

A német légierő, a Luftwaffe váratlan és rendkívül kemény csapásával indult 1941. június 22-én a Szovjetunió elleni támadás, amely révén a határtérségbe és a mögöttes területekre telepített légierő jelentős részét a földön megsemmisítették. A szárazföldi hadműveletek is gyorsan haladtak előre a Baltikumtól a Fekete-tengerig. Magyarország szomszédjai közül először a románok, majd a szlovákok és horvátok is beléptek a keleti háborúba. A magyar légteret északról többször megsértették a német és a szlovák gépek. Szovjet oldalról is észleltek berepüléseket a Kárpátok térségébe. Kisebb-nagyobb légtérsértéseket ebben a korszakban a navigációs problémák miatt természetesnek vehetünk. A június 26-án 12.10-kor a szemtanúk által azonosítottan három szovjet gép által végrehajtott vasúttámadás azonban (Kőrösmező-Budapest gyorsvonat, három halott, hat sebesült) már komoly incidensnek számított. Nem sokkal később ennél is súlyosabb következett. Garbócbogdány (DK) irányból három azonosítatlan, kétmotoros bombázó repülőgép közeledett Kassához 13 órakor, amelyeket két légi figyelő is észlelt. A sárga jelzőszín miatt saját gépnek nézték, de azért az egyik figyelő riasztani akarta Kassát, beázás miatt azonban nem működött a telefon, így elmaradt a légiriadó. A kötelék nyílegyenesen a városközpont felé szállt, először a vezérgép, majd a két kísérője oldotta ki bombatárát. Tízes sorozatokat szórtak - az egyiknél egy bomba beakadt, és csak kilenc hullott le, így összesen 29 darab bomba csapódott be a postapalota körzetében 13.08-kor. Egy kivételével mind felrobbant. Ekkor szólaltak meg a szirénák. A gépek nagy ívben délkeletre fordultak, majd távoztak Kassa légteréből. A légvédelmi tüzérség néhány lövést leadott, de nem ért el eredményt. A beragadt bomba Enyickén (Kassától 8 km-re, délre) a zárda udvarába csapódott, de nem robbant fel. A károkról, veszteségekről számos jelentés született. A július 1-jei, végleges összegzés szerint 32-en haltak meg (17 civil, 7 postás, 8 katona) 60-an súlyos, 220-an pedig könnyű sérülést szenvedtek. A riasztást követően levegőbe emelkedő, a borsodi iparvidéket védő vadászrepülők nem találkoztak a bombázókkal. A Tisza forrásvidékének térségében, a Kárpátokban a magyar vadászok 14 órakor láttak két-három távolodó, azonosíthatatlan bombázót.


Képgaléria megtekintése
Porteleki Gábor, a kassai helyőrségi zenekar zenészének a hobbija a fotózás volt, és a bombázást követően végigfotózta a becsapódási helyeket. Megörökítette a posta előtti köztéri órát, amely a detonáció időpontjában megállt - a mutatók állása: 1 óra 8 perc. Ugyancsak látható a Kis utcában földet ért, de fel nem robbant repülőbomba, amelyet az utászok körbeástak, de még nem távolítottak el helyéről (105 kg-os - más vélemény szerint 100 kg-os - szovjet gyártmányú légibomba). A többi felvétel a romokat mutatja, a postapalotát, a laktanyát és magánházakat. (A Porteleki család a háború végét követően kénytelen volt Kassát elhagyva Miskolcra költözni. A felvételek szerzője több éve elhunyt, tavaly nyáron halt meg özvegye, ezt követően az örökösök hozzájárultak a felvételek nyilvánosságra hozatalához.)

Rakaczky János a repülőakadémián volt számvivő szakaszvezető. Visszaemlékezése szerint június 26-án fogorvosnál járt a városban, majd visszatért állomáshelyére. A bombarobbanások zaja az akadémián érte, a gépeket nem látta. Mint mondta olyan gyorsan zajlott le a bombázás (egyetlen rácsapás), hogy Kassáról egyetlen gép sem szállt fel. Később, mikor kimenőn visszatért a postához, ahol egy bajtársával ült a padon, a háta mögött a fában egy repeszt talált. Jó barátja, Siroki őrmester éppen szolgálatban volt, mint az ügyeletes tiszt helyettese. Látta a bombázókat, és Rakaczky visszaemlékezése szerint álcázott német gépeknek nevezte a támadókat, amelyek szerinte zsákmányolt szovjet bombákat szórtak. Nem tudjuk, hogy az őrmester ezt később, a hivatalos vizsgálat során is elmondta-e, vagy csak barátjának árulta-e el? Katonatársa szerint sok gondja volt a hivatalostól eltérő vélemény miatt. A légierő vizsgálata szovjet támadásként értékelte a Kassa elleni terrortámadást, de egyetlen bizonyítékuk a szovjet gyártmányú légibomba volt, amelyet később a tűzszerészek a gyakorlótéren felrobbantottak. Az elmúlt évtizedekben számos elmélet született arról, ki is bombázta Kassát. A rendszerváltás előtt az álcázott német támadás volt a hivatalos verzió - azonban ez sem bizonyított, ráadásul Hitler ekkor még nem tartott igényt a magyarok hadba lépésére. Volt, aki a szlovákok bosszúját emlegette, mások a románok provokációját, sőt volt, aki német mintára egyenesen magyar akcióra gyanakodott. A legvalószínűbb feltételezés, hogy valóban a szovjetek voltak, akik a közeli Eperjes (ahol nagy teljesítményű német rádióadó működött) helyett tévedésből bombázták Kassát. A célválasztás is erre utal, mivel nem a repülőteret, a vasutat, hanem a postát érte a legsúlyosabb támadás. Téves bombázás előfordult egyébként a németekkel (Írország), később az amerikaiakkal (Svájc), sőt a magyar légierővel is, amikor a kárpátaljai hadműveletekhez kapcsolódóan Igló helyett a magyar kézen lévő Rozsnyót támadták a Debrecenből felszállt bombázók.

A legmerészebb hipotézis Vajda Ferenc nevéhez köthető, aki szerint a szovjet NKVD bombázta Kassát azzal a céllal, hogy összeugrassza a hűvös viszonyban lévő Magyarországot és Romániát - ezzel meggyengítse a német déli szárnyat. Vajda szerint a német légierő egyik JU 88A típusú repülőjének pilótája Galíciában, Stanislaw térségében látott három sárga azonosító festésű, felségjelzés nélküli bombázót, és úgy vélte, Szlovákiába repülő, szovjetektől zsákmányolt gépekről van szó. A későbbi német jelentés azonban elvetette ezt a feltételezést, mivel ez a terület ekkor még szovjet ellenőrzés alatt állt, és a szovjet légtérben valószínűleg nem repülhettek zsákmányolt gépek. Hogy ezek a gépek bombázták-e Kassát nem tudni. A szándékos provokációt, amíg az ezt bizonyító NKVD iratok nem kerülnek elő, elvethetjük. Ismeretes, hogy ezekben a napokban Molotov békülékeny hangnemű jegyzéket juttatott el a moszkvai magyar követhez.

Tehát a kérdés ma sem eldöntött, és további kutatások szükségesek megoldásához.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 589
21 963
113
Az eddigiekhez 2 megjegyzés:

1. A hamis zászlós művelet nem zárható ki. Viszont aki e mellett érvel az legyen szakmai, elvégre ez a htka. Mondjon géptípust, indulási repteret, tegyen mellé műszaki paramétereket, mint terhelhetőség, hatótáv. Honnan volt szovjet bombájuk, hogyan oldották meg a felszerelést, kioldást a más rendszerű eszközökkel, és minderre ugye legfeljebb néhány napjuk volt az ötlettől a kivitelezésig.

2. Ismert a szovjet reptér ahonnan a gépek jöhettek. Kellett itt lennie reptéri naplónak: mikor, mik szálltak fel (gép, alakulat, stb.), mik szálltak le. A repülő alakulatnak (feltehetően ezred) is volt egy naplója, kik, mikor, milyen felszereléssel indultak hova és hogyan és mikor jöttek vissza. Ezen két napló lehet, hogy mindenre választ adna. Nem tudni viszont megvannak-e egyáltalán, hisz a háború során eltűnhettek. Ma sincs hozzáférés az orosz katonai irattárak egy részéhez, és ha lenne akkor is sok hónapos (éves?) munka lenne a felkutatásuk.

Részemről ennyi.
 

Üveges Huba

Well-Known Member
2021. szeptember 9.
44
425
53
A szovjet "Éjszakai Boszorkányok" és a 2. magyar hadsereg (videó - 23 perc)

A szovjet 588. éjszakai bombázó ezred, a csak nőkből álló szovjet repülős ezredek leghíresebbike, később gárda címet is szerző alakulat, a Szovjet Légierő alighanem kitüntetések terén is leginkább elismert egysége volt. 1942-ben a keleti front déli szárnyán fejtette ki működését, amely – más hadseregek mellett – a 2. magyar hadsereget is érintette.
A Donnál lezajlott harcok egy kevésbé ismert vonulata ez, amelyet - magyar szemszögből - elsősorban a fennmaradt memoárok segítségével próbálom meg bemutatni, átérezhetővé tenni.