A II. világháború magyar vonatkozású katonai eseményei

[molnibalage]

Budapest hídjai

A Margit hídról szinte mindenki úgy tudja, hogy a forgalom alatt a németek fölrobbantották. A valóság ettől némileg különbözik. Íme a pontos történet:

forum.index.hu

Ha az eredeti (?) tervek alapján építették újra, akkor később miért nem fáradt el a híd?

 

[rm40]

Ha az eredeti (?) tervek alapján építették újra, akkor később miért nem fáradt el a híd?

Pont azt írja, hogy a háború után homogenizált szerkezettel épült újjá a híd. Azt eddig is lehetett tudni, hogy nem ugyanazt építették újjá, mások lettek az ívek, elhagyták az andráskereszt-alakú rácsozást (amelyet most utólag, részben esztétikai, részben megerősítési célból újraalkottak).
Nem tudom, mennyire igazolható, de figyelemreméltó hipotézis az írás.

 

[SirHiggins]

Budapest hídjai

A Margit hídról szinte mindenki úgy tudja, hogy a forgalom alatt a németek fölrobbantották. A valóság ettől némileg különbözik. Íme a pontos történet:

forum.index.hu

Kérdés: Az első oldalon írja, hogy
'édesapám a Bem József térről, a Honvéd Főparancsnokságról tartott...'
Szerintem az marhára nem a főpk, hanem a Radetzky-laktanya.
Nem?

 

[molnibalage]

Pont azt írja, hogy a háború után homogenizált szerkezettel épült újjá a híd. Azt eddig is lehetett tudni, hogy nem ugyanazt építették újjá, mások lettek az ívek, elhagyták az andráskereszt-alakú rácsozást (amelyet most utólag, részben esztétikai, részben megerősítési célból újraalkottak).
Nem tudom, mennyire igazolható, de figyelemreméltó hipotézis az írás.

Akkor ez lenne a legsúlyosabb magyar hídtervezési hiba az elmúlt kb. 140 évben.

 

[Zeze]

Reményi József / Fortepan

„Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni” – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós​

2022. 11. 19. 13:00


A II. világháborús keleti frontról 12 vöröskeresztes vonat hozta haza százával, ezrével a magyar sebesülteket, miközben a szerelvények maguk is ki voltak téve a folyamatos támadásoknak. Egy szabolcsi főhadnagy, a hadtáposként szolgáló Reményi József képein nemcsak a kórházvonatok kevéssé ismert valósága elevenedik meg, de a megszállók és a helyi lakosság kapcsolata, valamint a zsidó munkaszolgálatosok sorsa is láthatóvá válik. Íme a háború – egy segíteni akaró kisember perspektívájából.

"Hogyan lehet józan ésszel ilyesmit kitalálni" – így látta a frontról hazatérő kórházvonatokat egy doni fotós | 24.hu

Így néztek ki a második világháborús kórházvonatok egy segíteni akaró kisember perspektívájából.

24.hu

Nagypapám sokat mesélt erröl.... a légitámadásokól, a partizántüzekröl.

 

[rm40]

Akkor ez lenne a legsúlyosabb magyar hídtervezési hiba az elmúlt kb. 140 évben.

Igen, ez a része engem is fejvakarásra késztet. Egy másik, korábbi, szakmaibb írásban az alábbiakat olvashatjuk:

http://elsolanchid.hu/konyvek/Lanchid_06_Danubius.pdf

"ánatossá tették a hídszerkezet átépítését. A Margit híd főtartói, – mint már mondottuk – sztatikai szempontból úgynevezett lapokra támaszkodó ívek voltak. A múlt században ezeket a szerkezeteket, – mint a kőboltozatokhoz legközelebbálló formát – igen gyakran használták a vashídépítészet területén is. Az első vashidak mind ilyenek voltak, de később is, nagy előszeretettel építettek lapokra támaszkodó vas ívhidakat. Bár a sztatikai határozatlanság foka nagy (3), az erőjátékot – éppen a legrégibb idők óta alkalmazott kőboltozatok tapasztalatai alapján – ezeknél a szerkezeteknél elég jól tudták számítással követni s így aránylag megbízható megoldásokhoz jutottak. A lapokra támaszkodó íveknek hátránya azonban, hogy a hőmérséklet-változásokra, támaszpont-mozgásokra és különösen azok vízszintes elmozdulásaira igen érzékenyek és az így keletkező másodlagos igénybevételek felvételéhez szükséges anyag jórészt felemészti a határozatlan szerkezet természeténél fogva elérhető anyagmegtakarítást. E meggondolások alapján határozták el a főtartók átépítését kétcsuklós, tehát csak egyszeresen határozatlan ívtartókká. A terveket dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár elgondolása és irányítása mellett készítették el, egyúttal pedig az egész szerkezetre kiterjedő új sztatikai számítást is végeztek, miután természetszerűleg a kétcsuklós ívek megváltozott erőjátéka kihat a főtartók rácsozatára és egyéb részeire is. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a Dunahídépítési szakosztály tervei alapján megállapított alépítményi- és pályaburkolási munkákra 1935 márciusában versenypályázatot hirdetett, amely május 6-án járt le. A kiírás szerint a Margit híd pályaszélességét a kocsipályán mért 11,06 m-ről 16,50 m-re kell növelni. A pályaszélesítést a híd dél felőli oldalán hajtják végre, amely természetesen szükségessé teszi valamenynyi pillér dél felé való megtoldását is. A kiszélesített szerkezet alá 2 új, a régiekkel teljesen egyező ív-főtartó került az új híd tehát nem 6, hanem 8 főtartón fog nyugodni. A gyalogjárók szélessége marad 2,90- 2,90 méter.
[...]
A robbanás igazi oka ma sincs felderítve. Szándékos robbantásról nem lehetett szó, mert a németek éppen megelőző napokban telepítettek légvédelmi tüzérséget a budai és pesti feljárók torkolatába, s híd védelmére; de egyébként is, a Margit hídnak, mint a főváros egyik legnagyobb teherbírású hídjának, ekkor még fontos szerepe volt a német haderők hadmozdulatai szempontjából. Egy valószínűbbnek látszó felfogás szerint a robbanást szerelési hiba okozhatta; talán akkor következett be az explózió, amikor az elektromos gyújtás hálózatát ellenállásméréssel ellenőrizték, s abban áram keletkezett. Más vélemény szerint az elvágásra igen érzékeny német gyújtózsinór gyulladhatott be, s ez okozta a katasztrófát. Mindkét elgondolás azonban csak akkor fogadható el, ha feltételezzük, hogy a tölteteket azonnal élesre szerelték, azaz a gyutacsokat is a helyükre tették. Ez általában nem szokás, de hogy az adott esetben eltértek-e a szokástól, nem tudjuk. Az előzőekkel szemben, vannak, akik feltételezik, hogy a robbantást az ellenállási mozgalom részéről hajtották végre – éppen azzal a céllal, hogy a németeket egyik fontos hídjuktól még a hadműveletek előtt megfosszák. A rejtély megoldása a hadtörténészekre vár."

 

[Zeze]

Többek közt mesélte, talán kijevből hoztak haza egy szerelvényt és az isten háta mögött megálltak egy kis állomáson valamiért, na olyan partizán tüzet kaptak, hogy mindenki hasalt és kimentek nagy nehezen az állomásról de hiányzott egy katonája aki nem tudott visszakapaszkodni a vonatra. Mire Ungvárra értek már készült a hadbíróságra, hogy hártra/elhagyta egy emberét, de 20 perc mulva befutotott egy német vonat utánuk amin rajta volt az elveszett bajtársa. A német vonat a tűzben lassítás nélkül átrobogott az állomáson, de fel tudott rá kapaszkodni a hátramaradt honvéd, kell szerencse az élethez

 

[SirHiggins]

Kérdés: Az első oldalon írja, hogy
'édesapám a Bem József térről, a Honvéd Főparancsnokságról tartott...'
Szerintem az marhára nem a főpk, hanem a Radetzky-laktanya.
Nem?

@reich_und_roll sztd?

 

[reich_und_roll]

@reich_und_roll sztd?

Tudomasom szerint a Honved Foparancsnoksag a Disz teren volt.

 

[Terminator]

Egy rejtélyes FW 190-es roncs kiemelése...

 

[SirHiggins]

Mára bezárul az ostromgyűrű

 

[SirHiggins]

 

[Bubu bocs]

Az utolsó képen az egy szétnyílt lótetem?

 

[SirHiggins]

Az utolsó képen az egy szétnyílt lótetem?

Nincs az szétnyílva csak felpuffadt.

 

[Törölt tag 22302]

 

[Terminator]

„A harc legválságosabb pontjain jelent meg, és (…) vakmerő bátorsággal harcolt törzse élén”

A II. Világháború utolsó előtti évében az Erdélyben vívott harcok során Torda térségében majd egy hónapra sikerült feltartóztatni a szovjet túlerőt, így az 1944. szeptember 13-tól október 8-ig terjedő időszak tekinthető a Magyar Királyi Honvédség utolsó sikeres hadműveletének.
Böszörményi Géza ezredes a 25. gyalogezred parancsnoka volt. Mint a tordai védőkörlet parancsnoka 1944. szep¬tember 19-én, délelőtt 11 órakor, erős tüzérségi előkészítés után harccsoportja élén a szigetvári 10. rohamtüzérosztály támogatásával visszafoglalta az előző nap elveszett védőállás vonalát. Böszörményi ezredes azon a napon a Torda melletti temetőnél, szülei sírjától alig pár száz méterre esett el egy Sztálin-orgona sortűzben, többszörös szilánksebesülés következtében. Holttestét a 25. gyaloghadosztály parancsnokának, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagynak utasítására gépkocsin szállították Várpalotára. Erről így írt a vezérőrnagy: „Rögtön táviratoztam feleségének. Holttestét pedig sebesültszállító gépkocsin, koszorú és levél, valamint tiszti küldöncének kíséretében otthonába, Várpalotára irányítottam.”

Böszörményi ezredest halála után felterjesztették a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre, helyette 1944. november 29-én a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg hadiszalagon, kardokkal. Post mortem soron kívüli vezérőrnagyi előléptetését javasolták 1945 februárjában.
A soron kívüli vezérőrnagyi előléptetés, valamint a kitüntetési javaslat szerint „1944. szeptember 19-én Torda-észak 429. magassági ponton hősi halált halt. (…) Torda-keleti ellenséges hídfő ellen indított támadás alkalmával saját személyi törzse kíséretében mindig a harc legválságosabb pontjain jelent meg, és ott személyének bevetésével, vakmerő bátorsággal harcolt törzse élén, és több ellenséges fészket megsemmisített. Leharcolt csapatai e példa láttára a szívósan védekező ellenséget visszavetve, együtt érték el e napon a kitűzött támadási célt.”

Életének korábbi szakaszában is nagyon aktív életet élt. Kiváló sportember és sportvezető volt. A Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet tanáraként a fiatalság nevelését szívügyének tekintette, többször publikált a Magyar Katonai Szemlében is. Számos magas rangú kitüntetés birtokosa, például a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal."

Forrás: MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság

 

[Terminator]

„A harc legválságosabb pontjain jelent meg, és (…) vakmerő bátorsággal harcolt törzse élén”

A II. Világháború utolsó előtti évében az Erdélyben vívott harcok során Torda térségében majd egy hónapra sikerült feltartóztatni a szovjet túlerőt, így az 1944. szeptember 13-tól október 8-ig terjedő időszak tekinthető a Magyar Királyi Honvédség utolsó sikeres hadműveletének.
Böszörményi Géza ezredes a 25. gyalogezred parancsnoka volt. Mint a tordai védőkörlet parancsnoka 1944. szep¬tember 19-én, délelőtt 11 órakor, erős tüzérségi előkészítés után harccsoportja élén a szigetvári 10. rohamtüzérosztály támogatásával visszafoglalta az előző nap elveszett védőállás vonalát. Böszörményi ezredes azon a napon a Torda melletti temetőnél, szülei sírjától alig pár száz méterre esett el egy Sztálin-orgona sortűzben, többszörös szilánksebesülés következtében. Holttestét a 25. gyaloghadosztály parancsnokának, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagynak utasítására gépkocsin szállították Várpalotára. Erről így írt a vezérőrnagy: „Rögtön táviratoztam feleségének. Holttestét pedig sebesültszállító gépkocsin, koszorú és levél, valamint tiszti küldöncének kíséretében otthonába, Várpalotára irányítottam.”

Böszörményi ezredest halála után felterjesztették a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremre, helyette 1944. november 29-én a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg hadiszalagon, kardokkal. Post mortem soron kívüli vezérőrnagyi előléptetését javasolták 1945 februárjában.
A soron kívüli vezérőrnagyi előléptetés, valamint a kitüntetési javaslat szerint „1944. szeptember 19-én Torda-észak 429. magassági ponton hősi halált halt. (…) Torda-keleti ellenséges hídfő ellen indított támadás alkalmával saját személyi törzse kíséretében mindig a harc legválságosabb pontjain jelent meg, és ott személyének bevetésével, vakmerő bátorsággal harcolt törzse élén, és több ellenséges fészket megsemmisített. Leharcolt csapatai e példa láttára a szívósan védekező ellenséget visszavetve, együtt érték el e napon a kitűzött támadási célt.”

Életének korábbi szakaszában is nagyon aktív életet élt. Kiváló sportember és sportvezető volt. A Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet tanáraként a fiatalság nevelését szívügyének tekintette, többször publikált a Magyar Katonai Szemlében is. Számos magas rangú kitüntetés birtokosa, például a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal."

Forrás: MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság

„Vakmerő bátorsággal harcolt”

2023. január elsejétől a Magyar Honvédség több alakulatának neve megváltozott. A korábbi MH Bakony Harckiképző Központ például MH Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság néven szolgál tovább, részben visszakapva egyik jogelőd alakulatának megnevezését, másrészt felvéve Böszörményi Géza...

honvedelem.hu

 

[Terminator]

Vihar előtti csend a Donnál...

 

[reich_und_roll]

Vihar előtti csend a Donnál...

Komoly srac lehetett a cikkben szereplo Delacasse Gabor testor ormester! Kicsit utana olvastam es kozben talaltam ezt a militarian a Magyar Arany Vitezsegivel kituntetett katonainkrol:

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

m.militaria.hu

 

[SirHiggins]

Valaki esetleg tudja, hol hozzáférhető Sára Sándor
Krónika: a 2. magyar hadsereg a Donnál c. sorozata?
Pár éve még megtudtam nézni YT-n, de most nagyon sok része hiányzik :/