Nagy Sándor görögjei akkora népírtást remdeztek ott, hogy még jóval Sándor után is görög királyságok uralták a vidéket. Pont Sándor szisztematikus irtóhadjárata, a hegyi bázisok ostroma és szétzúzása a jó példa a gerillaháború kilátástalanságára egy elkötelezett ellenséggel szemben. Ez még jópárszor megismétlődött aztán azon a vidéken.
ps. Afganisztán történelme jórészt a szilárd álliság és fejlett városi civilizációk története. A primitív törzsiség korszakai viszonylag rövidek errefelé. Rövidebbek, mint Európában.
Nagy Sándor belső-ázsiai hadjárata kr e.
330-ban indult (331 Gaugamélai csata) és nem voltak katonai okai, csak hatalmi személyes ambícióival magyarázható.
Dareioszt üldözte Baktriáig, ahol rokona Besszosz volt a főnök. A mai fogalmaink szerint semmiféle hódítást nem eszközölt gyakorlatilag, az Amu-Darjáig Besszoszt üldözte, 329-ben a mostani afgán vidékekre ért, Továbbvonult Szamarkandig, 327-ben szogd erődítményeket foglalt el, 326 elején két ezután görög-perzsa hadtest indult el a Kabul folyó völgyébe, amely akkoriban India része volt.
Utána az Indus folyó völgyében harcolt, az észak-indiai Dzsalapur mellett a hüdaszpészi csatában pusztult el híres lova Bukhepalosz, 325-ben visszaindult Perzsiába, 324-ben volt a szúzai mennyegző - 10e makedón férfi és 10 perzsa nő - Nagy Sándor részvétele mellett.
Kr.e 323-ban pedig
meg is halt Alexandrosz Babilonban.
Kb 7 évről beszélsz.
Ami az ókorban egy tüsszentésnyi idő. Mintha túrázott volna egyet Ázsiában.
Ez kb olyan mintha azt mondanánk hogy a kalandozó magyarok meghódították anno Nápolyt vagy Pugliát.
Brrrr. Miket beszélsz te itt ???