mai cikk:
BENKŐ TIBOR: TIZENHÁROM KATONAI HELIKOPTERT ÚJÍTOTTAK FEL, ÉS JÖVŐRE ÉRKEZNEK AZ ÚJAK IS
– A hírek szerint hetvenezer migráns vesztegel és tüntet a horvát–bosnyák határnál azzal a céllal, hogy elinduljon a déli határunk felé. Hogyan készültek fel erre?
– A Magyar Honvédség 2015 óta ott van a határnál, kivette a részét a biztonsági rendszer kiépítéséből és az élőerős őrzés-védelmi képesség fenntartásából. A határ biztonságos, a rendőrök és a katonák mindent megtesznek a schengeni jogszabályok betartásáért, miközben szavatolják a magyar emberek biztonságát. Valóban új kihívást jelent azonban, hogy a horvát–bosnyák határnál olyan helyzet alakult ki, mint 2015-ben Röszkénél. Ezért a belügyminiszter által elrendelt fokozott készültség indokolt és elengedhetetlen.
– Hány katonánk van jelenleg a határon, és mennyivel tudjuk a létszámukat növelni, ha a helyzet úgy kívánja?
– Jelenleg jóval kisebb a létszáma a határon szolgálatot teljesítő katonáknak, mint az év elején volt. Most a katonák csak a speciális, technikai felderítő- vagy a folyami járőrözési feladatokban vesznek részt. Mellettük ugyanakkor a katonai szervezeteknél, a laktanyákban mintegy 2500 katonánk áll készenlétben. Ők amellett, hogy végzik a mindennapi kiképzési feladataikat, ha a helyzet úgy kívánja, néhány órán belül a határra érkeznek.
– A határvédelmi feladatok miatt eddig jelentős túlszolgálatra kényszerültek a katonák. Ki tudják fizetni nekik a túlórapénzeket?
– Ebben nálunk nincs elmaradás. A katonák a leadott teljesítmény alapján a túlmunkáért mindig megkapták a járandóságukat, ahogyan a készenléti díjakat is.
– Nemrég országgyűlési határozat született a honvédség létszámának megemeléséről. Ez alapján azonban még mindig nagyobb a tisztek és az altisztek együttes létszáma, mint a legénységi állományé. Ezt szokták egyesek vízfejnek nevezni.
– Ezt egyáltalán nem lehet vízfejnek nevezni, aki erről beszél, nincs tisztában a modern európai hadseregek békeidejű működésével. Egyrészt a tiszti-altiszti létszám pár ezer fővel haladja meg a legénységit. Az országgyűlési határozat szerint a legénység létszáma 13 200-ra emelkedett, míg a tiszteké 6600-ra, az altiszteké pedig 10 200-ra.
Ma azonban már más a honvédség feladatrendszere, mint régen. Az altiszti beosztások egy jelentős része a régi értelemben vett sorállományi katonai beosztásoknak felel meg, de az iskolai végzettség, a képzettség és a tapasztalat alapján ezeket már az altiszti kategóriába soroljuk. Sok olyan hadsereg van, ahol nincs is klasszikus értelemben vett legénység, csak altisztek és tisztek szolgálnak. A Magyar Honvédségnek ugyanakkor van egy készenlétfenntartási rendszere. A hadsereg felső gerincét, vagyis a tiszti-altiszti állományt meg kell tartani a békeidőszakban is, hogy egy ettől eltérő helyzetben majd ők vezethessék a tartalékosokkal és a hadkötelezettség alapján bevonultakkal kiegészült hadsereget.
– Szerződéses, legénységi katonából van elég a honvédségnél? Az ellenzék szerint nem elég meghatározni, hogy 13 200 legénységi katonánk lesz, addig ez csak egy szám, amíg nem lehet az állományt feltölteni.
– A létszámfejlesztés is része a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak. Az országgyűlési határozatban szereplő számok tehát azt mutatják, mit kívánunk elérni 2026-ra. A létszámot sok minden befolyásolhatja, például az is, milyen haditechnikai fejlesztéseket sikerül végrehajtani a honvédségnél.
– Ha már a haditechnikai fejlesztéseket említette, a HVG szerint a Magyar Honvédségnél nagyjából olyan a helyzet, hogy csak régi, szovjet technika létezik, ha pedig ezt nem sikerül felújítani, lerobban a hadsereg.
– Ez természetesen nem igaz. Ebből annyi a valóság, hogy a meglévő orosz haditechnikai eszközeinket addig nem fogjuk kiselejtezni, amíg felújíthatók, hadrendben tarthatók. Felújítottunk például öt Mi–17-es szállítóhelikoptert, és felújítás alatt áll nyolc Mi–24-es harci helikopter is. Az utóbbiakból négy már megérkezett, négy pedig a következő hónapban várható. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ezek nélkül nem is lenne haditechnikánk. Elég baj, hogy csak most jutottunk el odáig, hogy ezeket az eszközöket fokozatosan le tudjuk majd cserélni egy tízéves haderőfejlesztési terv alapján.
– Milyen új eszközök érkeznek a honvédséghez?
– Az állomány megtartása és a toborzás érdekében tett intézkedések mellett természetesen elkezdődött a honvédség minden területére kiterjedő haditechnikai fejlesztés is. Vásároltunk kiképző repülőgépeket, szeptembertől elindult a hazai katonai pilótaképzés. Vettünk csapatszállító repülőgépeket, folytatjuk a Gripenek képességfejlesztését, rakéták, bombák és egyéb harci felszerelések beszerzésével. Évtizedek kihagyása után ismét a saját kezünkbe vettük a kézifegyverek gyártását, így olyan korszerű gyalogsági fegyverekkel is el tudjuk látni a katonáinkat, mint a maroklőfegyverek, géppisztolyok, gépkarabélyok, géppuskák és speciális fegyverek.
Folytatódott a gépjárműbeszerzési programunk is: lecseréltük a honvédség teljes közúti személygépkocsi-flottáját, de például novembertől a már átadott 27 mellé további 80 Rába terepjáró teherautó érkezik az alakulatokhoz, és az eddig beszerzett, hazai fejlesztésű negyven új busz mellé további 25 érkezik, miközben aláírtuk a szerződést még húsz ilyen jármű megvásárlására is. Megkötöttük a szerződéséket új könnyű helikopterek beszerzésére, amelyek közül az elsők a tervek szerint a jövő év végéig meg is érkeznek. A különleges rendeltetésű dandárnak pedig speciális, gyors mozgékonyságú kis terepjárókat szereztünk be. A szárazföldi erőknél hosszabb távon tervezzük páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök beszerzését is. Ehhez alkalmazkodnia kell majd a honvédség új vezetési rendszerének.
– Az új vezetési rendszerről lapunk számolt be elsőként. Mi az értelme a minisztérium és a honvédparancsnokság különválasztásának?
– Szükség van egy olyan irányító szervezetre, amely meghatározza a Magyar Honvédség fő irányvonalát, célkitűzéseit, megteremti a működés alapjait és ellenőrzi ennek végrehajtását. Ez a munka egy kisebb létszámú, de erős minisztériumot igényel, élén a miniszterrel. A katonai szervezetek vezetését ugyanakkor bízzuk a katonákra, ezt nem egy politikai beosztásban lévő személynek kell ellátnia. Ezért jön létre a Magyar Honvédség Parancsnoksága. A honvédség főparancsnoka pedig természetesen továbbra is Áder János köztársasági elnök marad.
– Ez pontosan milyen arányú létszámleépítést jelent majd a Honvédelmi Minisztériumban?
– Bár erről már megjelentek adatok, pontos számokat egyelőre azért nem mondanék, mert erről először a személyi állománnyal szeretnénk egyeztetni, ezután beszélhetünk a pontos létszámadatokról. Az integrált minisztérium megszüntetésével azonban bizonyos feladatokat át kell delegálni a katonai szervezetekhez és intézményekhez, ahol szükség van a tapasztalt szakemberekre, hiszen a felelősség is oda kerül majd. Igyekszünk mindenkiről gondoskodni a szervezeteinken belül.
– Más intézkedések is lesznek, például felemelik a hadkötelezettek korhatárát és a rendkívüli helyzetek sorába felvennék a honvédelmi vészhelyzet kategóriáját. Ezekre miért van szükség?
– Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon sajnos csökken a népesség. Ez értelemszerűen a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését is eredményezi. Ha ötven évre emelnék a behívhatósági korhatárt, megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát is különleges jogrend idején. A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének lehetőségét pedig az indokolja, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben új típusú kihívások jelentek meg. Ilyen például a hibrid hadviselés, amely kihasználja az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit.
Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú, úgynevezett szürke zónás kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is, vagyis arra, amikor elmosódik a határ a békeállapot és a háborús helyzet között. A honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat egy békeidejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormánynak a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
– Elsőként Demeter Márta hozta nyilvánosságra egy külszolgálaton lévő katonánk kislányának a nevét, pedig azon a dokumentumon, amelyiken ez a név szerepelt, ott volt a gyermek édesanyjának neve is. Ha másból nem, a képviselő ebből rájöhetett volna, hogy nem Orbán Viktor lánya utazott a katonai gépen. Ezt követően – az érintettek megkérdezése után és beleegyezésével – valóban nyilvánosságra hoztuk a katona adatait, hogy ne lehessen olyan színben feltüntetni a honvédséget, hogy nem tartja be a jogszabályokat. Az információt tehát mindenkinek biztosítjuk, aki erre jogosult, de ezzel nem lehet visszaélni. Elvárható, hogy az így megszerzett adatokat kellő előrelátással, felelősen és a jogszabályoknak megfelelően használják az erre feljogosított személyek.
https://magyaridok.hu/belfold/mar-zajlik-a-hazai-haderofejlesztes-3635207/
BENKŐ TIBOR: TIZENHÁROM KATONAI HELIKOPTERT ÚJÍTOTTAK FEL, ÉS JÖVŐRE ÉRKEZNEK AZ ÚJAK IS
– A hírek szerint hetvenezer migráns vesztegel és tüntet a horvát–bosnyák határnál azzal a céllal, hogy elinduljon a déli határunk felé. Hogyan készültek fel erre?
– A Magyar Honvédség 2015 óta ott van a határnál, kivette a részét a biztonsági rendszer kiépítéséből és az élőerős őrzés-védelmi képesség fenntartásából. A határ biztonságos, a rendőrök és a katonák mindent megtesznek a schengeni jogszabályok betartásáért, miközben szavatolják a magyar emberek biztonságát. Valóban új kihívást jelent azonban, hogy a horvát–bosnyák határnál olyan helyzet alakult ki, mint 2015-ben Röszkénél. Ezért a belügyminiszter által elrendelt fokozott készültség indokolt és elengedhetetlen.
– Hány katonánk van jelenleg a határon, és mennyivel tudjuk a létszámukat növelni, ha a helyzet úgy kívánja?
– Jelenleg jóval kisebb a létszáma a határon szolgálatot teljesítő katonáknak, mint az év elején volt. Most a katonák csak a speciális, technikai felderítő- vagy a folyami járőrözési feladatokban vesznek részt. Mellettük ugyanakkor a katonai szervezeteknél, a laktanyákban mintegy 2500 katonánk áll készenlétben. Ők amellett, hogy végzik a mindennapi kiképzési feladataikat, ha a helyzet úgy kívánja, néhány órán belül a határra érkeznek.
– A határvédelmi feladatok miatt eddig jelentős túlszolgálatra kényszerültek a katonák. Ki tudják fizetni nekik a túlórapénzeket?
– Ebben nálunk nincs elmaradás. A katonák a leadott teljesítmény alapján a túlmunkáért mindig megkapták a járandóságukat, ahogyan a készenléti díjakat is.
– Nemrég országgyűlési határozat született a honvédség létszámának megemeléséről. Ez alapján azonban még mindig nagyobb a tisztek és az altisztek együttes létszáma, mint a legénységi állományé. Ezt szokták egyesek vízfejnek nevezni.
– Ezt egyáltalán nem lehet vízfejnek nevezni, aki erről beszél, nincs tisztában a modern európai hadseregek békeidejű működésével. Egyrészt a tiszti-altiszti létszám pár ezer fővel haladja meg a legénységit. Az országgyűlési határozat szerint a legénység létszáma 13 200-ra emelkedett, míg a tiszteké 6600-ra, az altiszteké pedig 10 200-ra.
Ma azonban már más a honvédség feladatrendszere, mint régen. Az altiszti beosztások egy jelentős része a régi értelemben vett sorállományi katonai beosztásoknak felel meg, de az iskolai végzettség, a képzettség és a tapasztalat alapján ezeket már az altiszti kategóriába soroljuk. Sok olyan hadsereg van, ahol nincs is klasszikus értelemben vett legénység, csak altisztek és tisztek szolgálnak. A Magyar Honvédségnek ugyanakkor van egy készenlétfenntartási rendszere. A hadsereg felső gerincét, vagyis a tiszti-altiszti állományt meg kell tartani a békeidőszakban is, hogy egy ettől eltérő helyzetben majd ők vezethessék a tartalékosokkal és a hadkötelezettség alapján bevonultakkal kiegészült hadsereget.
– Szerződéses, legénységi katonából van elég a honvédségnél? Az ellenzék szerint nem elég meghatározni, hogy 13 200 legénységi katonánk lesz, addig ez csak egy szám, amíg nem lehet az állományt feltölteni.
– A létszámfejlesztés is része a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak. Az országgyűlési határozatban szereplő számok tehát azt mutatják, mit kívánunk elérni 2026-ra. A létszámot sok minden befolyásolhatja, például az is, milyen haditechnikai fejlesztéseket sikerül végrehajtani a honvédségnél.
– Ha már a haditechnikai fejlesztéseket említette, a HVG szerint a Magyar Honvédségnél nagyjából olyan a helyzet, hogy csak régi, szovjet technika létezik, ha pedig ezt nem sikerül felújítani, lerobban a hadsereg.
– Ez természetesen nem igaz. Ebből annyi a valóság, hogy a meglévő orosz haditechnikai eszközeinket addig nem fogjuk kiselejtezni, amíg felújíthatók, hadrendben tarthatók. Felújítottunk például öt Mi–17-es szállítóhelikoptert, és felújítás alatt áll nyolc Mi–24-es harci helikopter is. Az utóbbiakból négy már megérkezett, négy pedig a következő hónapban várható. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ezek nélkül nem is lenne haditechnikánk. Elég baj, hogy csak most jutottunk el odáig, hogy ezeket az eszközöket fokozatosan le tudjuk majd cserélni egy tízéves haderőfejlesztési terv alapján.
– Milyen új eszközök érkeznek a honvédséghez?
– Az állomány megtartása és a toborzás érdekében tett intézkedések mellett természetesen elkezdődött a honvédség minden területére kiterjedő haditechnikai fejlesztés is. Vásároltunk kiképző repülőgépeket, szeptembertől elindult a hazai katonai pilótaképzés. Vettünk csapatszállító repülőgépeket, folytatjuk a Gripenek képességfejlesztését, rakéták, bombák és egyéb harci felszerelések beszerzésével. Évtizedek kihagyása után ismét a saját kezünkbe vettük a kézifegyverek gyártását, így olyan korszerű gyalogsági fegyverekkel is el tudjuk látni a katonáinkat, mint a maroklőfegyverek, géppisztolyok, gépkarabélyok, géppuskák és speciális fegyverek.
Folytatódott a gépjárműbeszerzési programunk is: lecseréltük a honvédség teljes közúti személygépkocsi-flottáját, de például novembertől a már átadott 27 mellé további 80 Rába terepjáró teherautó érkezik az alakulatokhoz, és az eddig beszerzett, hazai fejlesztésű negyven új busz mellé további 25 érkezik, miközben aláírtuk a szerződést még húsz ilyen jármű megvásárlására is. Megkötöttük a szerződéséket új könnyű helikopterek beszerzésére, amelyek közül az elsők a tervek szerint a jövő év végéig meg is érkeznek. A különleges rendeltetésű dandárnak pedig speciális, gyors mozgékonyságú kis terepjárókat szereztünk be. A szárazföldi erőknél hosszabb távon tervezzük páncélozott harcjárművek és tüzérségi eszközök beszerzését is. Ehhez alkalmazkodnia kell majd a honvédség új vezetési rendszerének.
– Az új vezetési rendszerről lapunk számolt be elsőként. Mi az értelme a minisztérium és a honvédparancsnokság különválasztásának?
– Szükség van egy olyan irányító szervezetre, amely meghatározza a Magyar Honvédség fő irányvonalát, célkitűzéseit, megteremti a működés alapjait és ellenőrzi ennek végrehajtását. Ez a munka egy kisebb létszámú, de erős minisztériumot igényel, élén a miniszterrel. A katonai szervezetek vezetését ugyanakkor bízzuk a katonákra, ezt nem egy politikai beosztásban lévő személynek kell ellátnia. Ezért jön létre a Magyar Honvédség Parancsnoksága. A honvédség főparancsnoka pedig természetesen továbbra is Áder János köztársasági elnök marad.
– Ez pontosan milyen arányú létszámleépítést jelent majd a Honvédelmi Minisztériumban?
– Bár erről már megjelentek adatok, pontos számokat egyelőre azért nem mondanék, mert erről először a személyi állománnyal szeretnénk egyeztetni, ezután beszélhetünk a pontos létszámadatokról. Az integrált minisztérium megszüntetésével azonban bizonyos feladatokat át kell delegálni a katonai szervezetekhez és intézményekhez, ahol szükség van a tapasztalt szakemberekre, hiszen a felelősség is oda kerül majd. Igyekszünk mindenkiről gondoskodni a szervezeteinken belül.
– Más intézkedések is lesznek, például felemelik a hadkötelezettek korhatárát és a rendkívüli helyzetek sorába felvennék a honvédelmi vészhelyzet kategóriáját. Ezekre miért van szükség?
– Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon sajnos csökken a népesség. Ez értelemszerűen a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését is eredményezi. Ha ötven évre emelnék a behívhatósági korhatárt, megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát is különleges jogrend idején. A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetésének lehetőségét pedig az indokolja, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben új típusú kihívások jelentek meg. Ilyen például a hibrid hadviselés, amely kihasználja az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit.
Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú, úgynevezett szürke zónás kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is, vagyis arra, amikor elmosódik a határ a békeállapot és a háborús helyzet között. A honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat egy békeidejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormánynak a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni hatékonyabb fellépés érdekében.
– Elsőként Demeter Márta hozta nyilvánosságra egy külszolgálaton lévő katonánk kislányának a nevét, pedig azon a dokumentumon, amelyiken ez a név szerepelt, ott volt a gyermek édesanyjának neve is. Ha másból nem, a képviselő ebből rájöhetett volna, hogy nem Orbán Viktor lánya utazott a katonai gépen. Ezt követően – az érintettek megkérdezése után és beleegyezésével – valóban nyilvánosságra hoztuk a katona adatait, hogy ne lehessen olyan színben feltüntetni a honvédséget, hogy nem tartja be a jogszabályokat. Az információt tehát mindenkinek biztosítjuk, aki erre jogosult, de ezzel nem lehet visszaélni. Elvárható, hogy az így megszerzett adatokat kellő előrelátással, felelősen és a jogszabályoknak megfelelően használják az erre feljogosított személyek.
https://magyaridok.hu/belfold/mar-zajlik-a-hazai-haderofejlesztes-3635207/
Csak azokat említette az öreg amik már lefutottak. Ami nem fix még azt nem fogja mondani. Beteges a titkolózás de ez van.
