Léggömbradar-komplexumok
Fejes Tibor alezredes, Papp Tibor százados
Bevezetés
Az Öböl-háborúról az utóbbi években sok cikk, tanulmány látott napvilágot. A sokszínű értékelések, elemzések között egy aprónak tűnő hír jelent meg, miszerint elsőként alkalmaztak haditevékenység során léggömbradar-komplexu- mokat. Nem sokkal később a honi sajtóban is megjelent egy hír, hogy a magyar rádiólokációs információs rendszer korszerűsítése során felmerült a léggömbradar-komplexumok esetleges rendszeresítése.
Felmerül a kérdés, hogy miért alkották meg eredetileg ezeket az eszközöket, mire és hogyan alkalmazzák azokat.
A léggömbradar-komplexumok létrehozásának okai és lehetőségei
Közismert, hogy a földközeli és kis magasságon tevékenykedő repülőeszközök rádiólokációs felderítése igen bonyolult feladat. Ezeken a magasságokon a felderítést jelentősen befolyásolja a Föld görbülete és még igen sok egyéb tényező, amelyekre itt nem kívánunk kitérni.
Fia csak a Föld görbületének hatását vizsgáljuk, akkor is látható, hogy a rádiólokációs felderítés milyen korlátokkal bír.
A Föld görbülete miatt a rádiólokációs felderítés távolságát az egyenes láthatóság harátozza meg.
Rádiólokációs szempontból az egyenes láthatóság valamivel nagyobb, mint az optikai láthatóság, mert az elektromágneses hullámok bizonyos mértékig követik a Föld görbületét.
Az egyenes láthatóság, más megfogalmazás szeri
Drh az egyenes láthatóság (km)
ha a radarantenna magassága (m)
hc a repülőeszköz repülési magassága (m)
Amennyiben a radarantenna magassága 10 m és a felderítendő eszköz 100 m-re van, akkor a felderítési távolság 54,22 km.
Ez a távolság azonban még tovább csökken, mert a különböző típusú és hullámtartományú radarok ennek bizonyos részét képesek teljesíteni.
így a még rendszerben tartott, de elavult típusoknál ez a tény a számított értéket 50%-ra, a korszerű berendezéseknél 90-95%-ra módosít
Ismertek olyan megoldások is, amikor a radarantennát 75 m magasra emelték, vagy megfelelő toronyba telepítették.
Mindezek azonban a felderítési távolságot nem növelték meg olyan mértékben, ami a ráfordításokkal arányban állt voln
Ezzel a megoldással lehetővé vált az antenna magasságának növelése közel azonos tartományba, mint a repülőgép fedélzetén alkalmazottak esetében ez megtörtént.
A 2. ábra néhány ismeri, és ebből a szempontból azonos célúnak nevezhető komplexum beszerzési és működési költségét hasonlítja össze.
A rögzített (kikötött) léggömbök fejlesztése során a fő figyelmet a következőkre fordították:
• nagy aerodinamikai stabilitás;
• hosszú időtartamú, folyamatos üzemelés a légtérben;
• az életképesség fenntartása bonyolult viszonyok között;
• szélsőséges időjárási körülmények közötti megbízható működés;
• egyszerű szállítási lehetőség;
• kis terület az üzemeltetéshez.
Ezen követelmények kielégítéséhez egy sor új problémát kellett megoldani. Ezek közül néhány elengedhetetlenül szükséges terület:
• könnyű, tartós, szivárgásmentes léggömbburkolat;
• közvetlen napsugárzással szembeni védelem;
• több funkciójú rögzítő (kikötő) kábel;
• szélhatás-kompenzáló aerodinamikai forma;
• a kialakított aerodinamikai forma megőrzése külső környezeti változások során;
• fedélzeti radar és egyéb berendezések r
A léggömbök és az alkalmazott radarok legfontosabb jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza.
A korszerű kevlar rögzítőkábelek feladata a léggömb stabil rögzítése, az energiaátvitel a fedélzeti berendezések működtetéséhez, az információcsere optikai kábelen, valamint a héjszerkezeten kialakult elektrosztatikus töltések levezetése.
A léggömb aerodinamikai stabilitása a speciálisan kialakított forma eredménye. A külső nyomás- és/vagy hőmérsékletváltozás esetén a formát egy automatikus rendszer tartja fenn légzsákok és különleges cellák térfogatarányainak változtatásával.
A légellenállás csökkentése érdekében a hasznos teher burkolata is speciális formát kapott.
A 3. ábrán a komplexum léggömb és hasznos teher része látható, a 4. ábra szemlélteti a levegő-hélium cellák közötti térfogatviszony-változást kis és nagy magasságon.
Alkalmazás során egy telepítési helyen három léggömböt használnak fel. Egy üzemel a légtérben, egy karbantartás alatt áll és egy készültségi helyzetben van. A rögzítő, csörlő, kiszolgáló és vezetési pont vázlatát az 5. ábra szemlélteti.
A léggömbradar-komplexumok főbb változatai
Az Egyesült Államok légierejénél az 1980-as évektől kezdve alkalmazták a Seek Skyhook léggömbradar- komplexumot.
A léggömb hossza 93,3 m, átmérője 17,3 m volt. A beépített AN/DPS-5 típusú radar 3,6 km magasságból 5 m2 hatásos visszaverő felületű repülőeszközöket derített fel 280 km maximális távolságon.
A komplexum érdekessége az volt, hogy a berendezések elektromos táplálását a fedélzeten telepített és működtetett áramforrás végezte.
Az aggregátor 143 órás üzemelés során mintegy 400 I üzemanyagot használt el, figyelemre méltó a 2,8 l-es óránkénti átlagfogyasztás.
Az itt szerzett tapasztalatok alapján fejlesztették ki és gyártották az immár különleges igényeket és kielégítő változatokat, a feladatok függvényében más és más méretekkel, fedélzeti berendezésekkel.
A kisméretű léggömböket, amelyek térfogata 700-1600 m3, kis teljesítményű és kis tömegű radarokkal szerelték
fel. 750-2500 m magassági tartományokban 90-120 km/h szélsebességig és 130 km/h széllökésig alkalmazták.
Ilyen kisméretű komplexum a SASS (Small /Aerostat Surveillance System). Főbb adatait az 1. táblázat tartalmazza.
A SASS-komplexumban AN/APG-66 típusú radart alkalm
Ezt a komplexumot a SASS bázisán hozták létre. Földi és hajófedélzeti telepítésű változatai ismertek. A komplexum főbb technikai paramétereit az 1. táblázat tartalmazza.
A SASS-komplexum könnyen szállítható.
A nagyméretű léggömböket, amelyek térfogata 7000- 16 000 m3, nagy teljesítményű és tömegű radarokkal szerelték fel. Ezeket 3-5 km magassági tartományokban 120-167 km/h sz
Az Egyesült Államok Szenátusának készített jelentés szerint az 1990-es évek elejére a kábítószer-csempészet az 1995. évi mennyiség 25%-ára csökkent.
Statisztikai adatok szerint 1990-ben 30 000 légi útvonalat rögzített a rendszer, s 551-től volt feltételezhető, hogy a csempészek repülői kerültek a radarképernyőre. 1992-ben már 60 000 útvonalat regisztráltak, s ezekből 2100 esetben kellett rendkívüli rendszabályokat foganatosítani. A gyanús útvonalakról szóló információkat azonnal továbbították a felderített objektum körzetében lévő rendőri szervek részére. Ez alapján tudtak hatékony és operatív intézkedéseket végrehajtani.
Az Észak-Amerika felé irányuló repülések felderítéséért és ellenőrzéséért az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NÓRÁD) felelős. A NÓRÁD radarfelderítő rendszere igen jó lehetőségekkel bír felelősségi körzetének határain belül közepes és nagy magasságon repülő eszközökkel szemben. Azonban ez nem mondható el elsősorban a terepviszonyok miatt a kis magasságú légtértartományról, amely a hatékony légvédelem érzékeny pontja. így
1991-ben a NÓRÁD átvette a léggömbradar-rendszer üzemeltetését és alkalmazását a vámhivataltól.
A bevezetőben említett háborús alkalmazás során Kuvait- ban telepített komplexum kitűnően derítette fel az iraki légierő földközeli és kis magasságú légi céljait, valamint a harckocsioszlopok mozgását is.
A légi és földi helyzetről szóló információk a komplexumtól a kuvaiti légierő központi harcálláspontjára érkeztek, ahol mindezek segítségével a megfelelő intézkedéseket időben meg lehetett hozni.
Tapasztalatok támasztják alá, hogy a léggömbradar- komplexumok földi és repülőgép-fedélzetén telepített radarok együttes alkalmazásával végzik a leghatékonyabb felderítést.
Több ország - Anglia, Dél-Korea, Izrael, Szaúd-Arábia - is alkalmaz léggömbradar-komplexumokat, más országok, pl. Németország és Franciaország érdeklődnek a berede- zés iránt.
Összességében megállapítható, hogy a léggömbradar- komplexum igen hatékony eszköz a földközeli, kis magasságon repülő eszközök felderítésében.
Azonban azt is el kell mondani, hogy önmagában ez az eszköz sem képes megoldani a kis magasságú célok felderítésének és folyamatos követésének problematikáját, s természetesen mint minden rendszeresítésre tervezett technikai eszköznél, itt is lényeges elvégezni mindazon hatások vizsgálatát, amelyek befolyást gyakorolnak a beszerzéstől kezdve az esetleges hazai rendszeresítésre
Haditechnika 1998/4
Van olcsóbban fentartható megoldás.Mai lufiradarok már többet tudnak.Védelmi helyzetben pótolhatják az AWACS gépeket.Első lépésként már ennek is örülnék
) nélkül.
