Nyilván.Ukrajnára és Oláhországra.
Nyílt támadás oláhoktól szerintem nem várható, legalábbis amígy Európában van egy kis status quo féleség. Ukránok meg ha összetűzés lesz akkor véleményem szerint nem a hivatalos hadsereggel, hanem a szélsőségeseikkel.
A legnagyobb kockázatot mindenféle bp szempontból a fenti országokban élő őshonos kisebbségek elleni hadjárat jelenti, jelentheti.
Donyeckben ott van egy erős hátország, plusz nem kevesen vannak.
Nekünk gyakorlatilag nulla eszközünk van, mert a diplomáciai erőfeszítések láthatóan semmit nem érne, illusztrálásképp, az ukrán követet nem érdekli a KÜM szózata, a románok a változatosság kedvéért leszarják.
Fizikai szempontból kicsik vagyunk az ő szemükben és mindkét ország régies birodalmi nézőpontokat képvisel, "kis vackok vagytok" hozzáállással (terület, népesség, sereg, amelyekkel éppen úgy tisztában vannak). Ha kimész, ezeket az átlagember a szemünkbe mondja, gyakorlatilag kiröhögnek.
Még lehetne gazdasági erővel, de az is hiányzik.
Tehát az a helyzet hogy a vh-k után, ill a hidegháború befejeztével a problémákat újfent a szőnyeg alá söpörték ideig-óráig (Jugo stb.)
Némi nyugvópont után kezdenek a felszínre kerülni és lehet latolgatni a lehetőségeket. DE hangsúlyozandó, a jelenlegi ukrán, román magatartás egy totális nemzeti állam - akár erőszakos úton történő - kialakítása felé mozog. Ennélfogva a magyarok a határokon túl nagyon nagy veszélyben vannak és vagy végignézzük a dolgokat (itt vannak politikai pártok akik ezt tennék) vagy beleállunk.