A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Érdekességnek. A korábbi epizódokat is többször belinkeltem - amikor eszembe volt.
Az, hogy milyen haditechnikával fegyverkezzen föl a magyar haderő, elsősorban nyilván attól függ, hogy milyen fegyveres konfliktusokra akar felkészülni. Sokak szerint felkészültnek kell(ene) lennünk egy szomszédokkal kirobbanó fegyveres konfliktusra. Szerintem viszont ennek elhanyagolható az esélye, és ezért nem is kellene ebbe az irányba, erre készülve fejleszteni a haderőt.
Egyik szomszédunknak sincsenek velünk szemben területi igényei. Egyikük sem akarja a nálunk élő kisebbségeit felszabadítani. Egyiküknek sincsenek támadó szándékai. Nekünk sincsenek ilyen törekvéseink. (A magyar politikai színtéren nincs olyan párt (a Jobbikot is beleértve), amelyiknek lennének, és a lakosság nagy részének sincs rá igénye.) Továbbá EU és NATO tagok vagyunk, szomszédságunk nagy részével együtt, ami végképp minimálissá teszi egy fegyveres konfliktus esélyét. Ez így volt 10 éve is, 20 éve is, és még inkább így lesz a jövőben is, hiszen mi, közép-európai kis népek egyre kevesebben leszünk évről évre, miközben a tegnapi százezrek helyett ma már milliók, holnap talán tízmilliók özönlenek ide Afrikából és a Közel-Keletről. Lehet, hogy a határ túlfelén van az ellenség, de azt nem Popescunak, hanem Ahmednek hívják.
A szomszédság sem ellenünk fegyverkezik, hanem azért, mert bármely, viszonylag normális, szuverén országnak igénye van saját haderőre, plusz amelyikük NATO-tag, azt a tagság kötelezi erre, amelyik meg nem, az sokkal kevésbé támaszkodhat külső segítségre, szövetségesekre, tehát azért kell fejlesztenie haderejét. Emellett persze jelentkezhet némi egymással szembeni fegyverkezési verseny, de én abban sem a támadó szándékot látom, csupán azt, hogy senki nem akar lemaradni a többiektől.
Szerintem annyi az esély egy román-magyar vagy magyar-szlovák háborúra, mint egy francia-német, portugál-spanyol vagy finn-svéd háborúra. Nem teljesen nulla, de ilyesmire készülni, főleg most, amikor az egész világrendet átalakítani készül az egykori harmadik világ brutális népességrobbanása és népvándorlása... szerintem teljesen elhibázott, irreális tévút.
Egyik szomszédunknak sincsenek velünk szemben területi igényei. Egyikük sem akarja a nálunk élő kisebbségeit felszabadítani. Egyiküknek sincsenek támadó szándékai. Nekünk sincsenek ilyen törekvéseink. (A magyar politikai színtéren nincs olyan párt (a Jobbikot is beleértve), amelyiknek lennének, és a lakosság nagy részének sincs rá igénye.) Továbbá EU és NATO tagok vagyunk, szomszédságunk nagy részével együtt, ami végképp minimálissá teszi egy fegyveres konfliktus esélyét. Ez így volt 10 éve is, 20 éve is, és még inkább így lesz a jövőben is, hiszen mi, közép-európai kis népek egyre kevesebben leszünk évről évre, miközben a tegnapi százezrek helyett ma már milliók, holnap talán tízmilliók özönlenek ide Afrikából és a Közel-Keletről. Lehet, hogy a határ túlfelén van az ellenség, de azt nem Popescunak, hanem Ahmednek hívják.
A szomszédság sem ellenünk fegyverkezik, hanem azért, mert bármely, viszonylag normális, szuverén országnak igénye van saját haderőre, plusz amelyikük NATO-tag, azt a tagság kötelezi erre, amelyik meg nem, az sokkal kevésbé támaszkodhat külső segítségre, szövetségesekre, tehát azért kell fejlesztenie haderejét. Emellett persze jelentkezhet némi egymással szembeni fegyverkezési verseny, de én abban sem a támadó szándékot látom, csupán azt, hogy senki nem akar lemaradni a többiektől.
Szerintem annyi az esély egy román-magyar vagy magyar-szlovák háborúra, mint egy francia-német, portugál-spanyol vagy finn-svéd háborúra. Nem teljesen nulla, de ilyesmire készülni, főleg most, amikor az egész világrendet átalakítani készül az egykori harmadik világ brutális népességrobbanása és népvándorlása... szerintem teljesen elhibázott, irreális tévút.
Még jó hogy nincsen
:"Románia igazi nyugati határa a Tiszáig tart, Orbán Viktor ne akarja, hogy a román hadsereg ismét bevonuljon Budapestre"
http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16540
A többit nem linkelem, ezt is csak azért, mert ugyan lehet mondani hogy Basescu a kampány idején próbálta végső kétségbeesésében kijátszani a nacionalista magyarellenes kártyát, de attól még egy szomszéd elviekben szövetséges ország volt államfőjéről beszélünk.
Egy vélemény a harcihelik felújításáról:
http://iho.hu/hir/dontes-a-harci-helikopterrol-a-mi-24-utodja-a-felujitott-mi-24-170410
Ezzel úgy vagyok, hogy elsősorban a helyi konfliktusokat kell nézni, meg hogy a potenciális ellenfeleknek milyen technikájuk van. Szerintem egy megfelelő felújítási csomaggal potens kis gépek lehetnek.
http://iho.hu/hir/dontes-a-harci-helikopterrol-a-mi-24-utodja-a-felujitott-mi-24-170410
Ezzel úgy vagyok, hogy elsősorban a helyi konfliktusokat kell nézni, meg hogy a potenciális ellenfeleknek milyen technikájuk van. Szerintem egy megfelelő felújítási csomaggal potens kis gépek lehetnek.
Korrekt a cikk is Kelepistitől, és veled is egyet értek. Potenciális ellenfelek ellen oké, több mint a semmi. Felújítással, páncéltörő fegyverzettel+NVG upgraddel abszolút versenyképes lenne, ez viszont nem lesz sanszosan, vagy nem most. A Mi-17 ugyan olyan jó választás lenne, vagy jobb szerintem is, csak a helyzet az, hogy nem tudom hogy éppen Mi-24 ből nem arra alkalmasabb 6 db volt e, hogy azokat pofozzák életre, mint Mi-17 ből. Ebbe én ennyit látok.
Még jó hogy nincsen
"Románia igazi nyugati határa a Tiszáig tart, Orbán Viktor ne akarja, hogy a román hadsereg ismét bevonuljon Budapestre"
http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=16540
A többit nem linkelem, ezt is csak azért, mert ugyan lehet mondani hogy Basescu a kampány idején próbálta végső kétségbeesésében kijátszani a nacionalista magyarellenes kártyát, de attól még egy szomszéd elviekben szövetséges ország volt államfőjéről beszélünk.
És ugye felvidékről ne is idézzünk hasonló kijelentéseket...
MO körbe van véve "ellenséggel",...sajnos ez az igazság. És igen, lehet akarni a békét, úgyhogy készülhetünk...
Még jó hogy nincsen
"Románia igazi nyugati határa a Tiszáig tart, Orbán Viktor ne akarja, hogy a román hadsereg ismét bevonuljon Budapestre"
Ezeknek a dumáknak nincs realitása. Slota is bődül(t) időnként hasonlókat, ahogyan nálunk is ott virít nem egy helyen Nagy-Magyarország térképe. Kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után engem sem nehéz rávenni az Erdélyi induló eléneklésére. Ha (még) idiótább politikusaink lennének, ők is mondogathatnának hasonlókat, a hülyeség ingyen van (ellentétben a háborúval!). Ilyen tendenciákat bárhol találhatunk. Vannak németek, akik éppúgy visszavennék Elzász-Lotharingiát, mint Kelet-Poroszországot és Sziléziát. Az osztrákok Dél-Tirol irányába néznek, a lengyel nacionalisták kelet felé tolnák országuk határait. Lehet találni a neten térképeket nagy Moráviáról, nagy Bulgáriáról, nagy Szerbiáról, nagy Hellászról, nagy Itáliáról. Gibraltár révén spanyol-angol háború is lehet, és ha kirobban, akkor angol segítséggel fog elszakadni Katalónia, spanyol segítséggel Skócia, az írek pedig háborút indítanak Észak-Írországért. Dánia visszaállítja a Kalmári Uniót, Ausztria pedig visszaveszi ősi, svájci földjeit. Erre mind megvan az esély, de olyan icike-picike, hogy nem érdemes erre készülni. Nem is készül rá lényegében senki, az elmúlt 30 évben Európa haderői leépültek, átalakultak, hódtó háborúra alkalmatlanná váltak.
Nem kell háborúra gondolni azonnal élesben, azért hogy megfelelő hadereje legyen egy országnak. Viszont mérlegelni kell a kockázatokat is. Kétség kívül nincs közvetlen háborús hangulat egyik szomszédunknál sem. Azonban jobb tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy egy országra mi jelentheti a legnagyobb biztonsági kihívást. Nos úgy gondolom, akkor a legnagyobb az ilyen veszély, amikor adott állam, egy közvetlen szomszédjával kerül fegyveres konfliktusba. Persze veszélyes a terrorizmus, a migráció, meg sok egyéb dolog. Azonban egyik sem jelent akkora veszélyt egy egész országra, mint amikor egyik közvetlen szomszédjával keveredik háborús helyzetbe.
NATO tagság ér valamit, de nem minden. Mivel szomszédaink többsége is NATO tag, vagy oda tartana. Két NATO tagállam konfliktusára a legjobb példa, amikor Törökország megszállta Ciprus északi részét. Közvetlen háborús veszély volt, akkor a NATO déli szárnyán a törökök és a görögök között. Nem sokon múlt. Brüsszelben nem nagyon tudták mitévők legyenek. Egy kis ejnye, bejnye, a törököknek a megszállásért és le volt tudva a NATO részéről a történet. Tartsd szárazon a puskaport és készülj a háborúra, mondotta egy nálam sokkal okosabb, egykoron.
NATO tagság ér valamit, de nem minden. Mivel szomszédaink többsége is NATO tag, vagy oda tartana. Két NATO tagállam konfliktusára a legjobb példa, amikor Törökország megszállta Ciprus északi részét. Közvetlen háborús veszély volt, akkor a NATO déli szárnyán a törökök és a görögök között. Nem sokon múlt. Brüsszelben nem nagyon tudták mitévők legyenek. Egy kis ejnye, bejnye, a törököknek a megszállásért és le volt tudva a NATO részéről a történet. Tartsd szárazon a puskaport és készülj a háborúra, mondotta egy nálam sokkal okosabb, egykoron.
Ciprus esete teljesen más, mint mondjuk a Tiszántúlé. Ciprus nem állt görög fennhatóság alatt, nem csak a konfliktus idején, de az azt megelőző évszázadokban sem, viszont a török birodalom része volt 300 évig. A török hadsereg 1974-ben a ciprusi török kisebbség védelmében avatkozott be egy olyan szigeten, aminek távolsága Görögországtól 400 km, Törökországtól csupán 70. Törökország egy birodalmi múltú középhatalom, nem európai, nem keresztény gyökerű, de bőven életképes a NATO-tagság nélkül is. Magyar-román vonatkozásban nem sok párhozamot találni, és végül a ciprusi történet is azzal ment tovább, hogy NEM tört ki háború két NATO-tagállam között.
Ha Romániában lenne igény a terjeszkedésre, akkor lenne olyan párt, amelynek választási programjában szerepel (többek között) a "Vissza Tiszántúlt!" követelés. Tudtommal ilyennel még a Nagy-Románia Párt sem állt elő, az ő törekvéseik homlokterében elsősorban Moldova áll, illetve azok a területek, amelyek valaha (mondjuk a két háború között, illetve a második vh. idején) Romániához tartoztak. Igaz, hogy 10 éve még 10% fölött is tudtak teljesíteni ezek a barmok, de ez még mindig nagyon messze van a kormányra kerüléstől, pláne a teljhatalomtól, de még ha az bekövetkezne is, akkor is nagyon messze lenne a háborús fenyegetés. Ha a románoknál ilyen tendenciák kerekednének fölül (amire semmi jel nem mutat), akkor Románia elsősorban nem Magyarországgal, hanem Oroszországgal és Ukrajnával, illetve Bulgáriával kerülne konfliktusba (Transznisztria, Bukovina és Dél-Dobrudzsa miatt).
A választásokat megnyerő nagyrománoknak neki kellene állniuk kiépíteni egy óriási támadóhaderőt és felkészíteni a hazai és nemzetközi közvéleményt, hogy elfogadják és támogassák leendő európai háborújukat, és szövetségeseket kellene szerezniük hozzá. Mindez sokba kerül, sokáig tart, nem lehet titokban tartani és nagyrészt eleve kudarcra van ítélve. Hódítási szempontból a leghasználhatóbb forgatókönyv talán az lenne, ha Románia Oroszországgal fonná szorosra a kötelékeket, és Moldováért, valamint bizonyos ukrán területekért cserébe támogatná Oroszországot Ukrajna maradékának és Transznisztriának elnyelésében. De jelenleg ennek sincs realitása és még ez is nagyon távol van a Tiszántúl elleni román támadástól. Annak semmi reális esélye nincs és ahogy múlnak az évek, úgy lesz egyre és egyre kevesebb az esélye (magyarokkal és románokkal együtt).
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha a '80-as évek végén, a '90-esek elején, amikor tényleg nagyon fagyos volt a magyar-román viszony (falurombolás, forradalom, Marosvásárhely) és a nemzetközi helyzet is veszélyes volt (VSZ felbomlik, NATO még sehol, délszláv-háború), nem támadt ránk az akkor még 22,8 milliós Románia az akkor még jóval nagyobb haderejével, akkor mennyi esély van arra, hogy most, normalizált viszonyok között, NATO- és EU-tagként nekünk esnek 19,5 millióan? Hiszen (hozzánk hasonlóan) a saját országukból is kihalnak!
Fenntartom, szerintem teljesen fölösleges pénzkidobás a szomszédaink ellen építeni a magyar haderőt. Más kérdés, hogy egy jól kiépített haderő adott esetben ellenük is hatékony lehet és szükség is van hatékony haderőre - de ennek fejlesztésénél el kell felejteni a 30, 70, vagy 100 évvel ezelőtti ellenségképeket.
R
rejsz felügyelő
Guest
A románok ellen mindig készülnünk kell. Lásd: történelem.
Éppen a történelem ismeretében könnyebb belátni, hogy nincs reális esély sem most, sem a közeljövőben magyar-román fegyveres konfliktusra.
Ezt olvastam 89-ben Jugoszláviában is.
Amennyiben rajtam múlna a magyar haderő fejlesztése, úgy a
És nem is robbant ki akkor sem magyar-román háború.
Jugoszlávia olyan mesterséges állam volt, amelyet kezdetektől erővel kellett összetartani. A szerb királyok diktátorként uralták, és amint bekövetkezett a német támadás, azonnal széthullott. Az újjászülető Jugoszlávia is erőszakra, elnyomásra, egypártrendszerre és diktatúrára épült, Tito és a hadsereg tartotta össze. Amint a diktátor meghalt, azonnal működésbe léptek az ország szétszedésén munkálkodó erők. Milosevic 1987-es koszovói fellépésétől számíthatóan a legmagasabb politikai szinten is. Semmi meglepő nem volt abban, hogy Jugoszlávia felbomlott és az sem volt váratlan, hogy ez háborúval járt - elég ránézni az etnikai térképre.
És ha már szóba került a délszláv háború: Amikor megszületett a kiválási szándék, Szlovénia a szövetségi kormány tudta nélkül néhány hónap alatt kiépített saját védelmi erejét, amely aztán a tíznapos háborúban megmutatta, hogy képes helikoptereket lelőni, tankokat kilőni és gyorsan elvette a JNH kedvét attól, hogy erővel akarja bent tartani Szlovéniát az akolban. Horvátország ezzel szemben teljesen felkészületlenül kiáltotta ki a függetlenségét, szinte csak rendőri erőkkel ment bele a háborúba, de néhány év alatt sikerült olyan haderőt kiépítenie, amely képes volt felszabadítani az ország nagy részét. Számomra ezek a példák is azt mutatják, hogy mindig az adott külpolitikai helyzetre kell reagálni, a küszöbön álló háborúra kell jól felkészülni, és nem a 70 évvel ezelőtti újrajátszásának ábrándját tartani melegen.
Ugyanakkor nem vitatom, hogy nagy szükség lenne megfelelő haderő kialakítása és fenntartása. Szerintem erős légierő és hatékony lövészegységek preferálásával olyan haderő lenne az ideális, ami minőségileg 10-20 évvel előrébb jár a román haderőnél és mennyiségileg sem kisebb annak harmadánál. Az ország jobb érdekérvényesítő képessége, katonai versenyképességünk és a NATO elvárásai miatta, de egy ilyen haderő nyilván a szomszédsággal szemben is jól mutatna, bár utóbbi szerintem csak idejétmúlt virtuskodás.
És nem is robbant ki akkor sem magyar-román háború.
Jugoszlávia olyan mesterséges állam volt, amelyet kezdetektől erővel kellett összetartani. A szerb királyok diktátorként uralták, és amint bekövetkezett a német támadás, azonnal széthullott. Az újjászülető Jugoszlávia is erőszakra, elnyomásra, egypártrendszerre és diktatúrára épült, Tito és a hadsereg tartotta össze. Amint a diktátor meghalt, azonnal működésbe léptek az ország szétszedésén munkálkodó erők. Milosevic 1987-es koszovói fellépésétől számíthatóan a legmagasabb politikai szinten is. Semmi meglepő nem volt abban, hogy Jugoszlávia felbomlott és az sem volt váratlan, hogy ez háborúval járt - elég ránézni az etnikai térképre.
És ha már szóba került a délszláv háború: Amikor megszületett a kiválási szándék, Szlovénia a szövetségi kormány tudta nélkül néhány hónap alatt kiépített saját védelmi erejét, amely aztán a tíznapos háborúban megmutatta, hogy képes helikoptereket lelőni, tankokat kilőni és gyorsan elvette a JNH kedvét attól, hogy erővel akarja bent tartani Szlovéniát az akolban. Horvátország ezzel szemben teljesen felkészületlenül kiáltotta ki a függetlenségét, szinte csak rendőri erőkkel ment bele a háborúba, de néhány év alatt sikerült olyan haderőt kiépítenie, amely képes volt felszabadítani az ország nagy részét. Számomra ezek a példák is azt mutatják, hogy mindig az adott külpolitikai helyzetre kell reagálni, a küszöbön álló háborúra kell jól felkészülni, és nem a 70 évvel ezelőtti újrajátszásának ábrándját tartani melegen.
Ugyanakkor nem vitatom, hogy nagy szükség lenne megfelelő haderő kialakítása és fenntartása. Szerintem erős légierő és hatékony lövészegységek preferálásával olyan haderő lenne az ideális, ami minőségileg 10-20 évvel előrébb jár a román haderőnél és mennyiségileg sem kisebb annak harmadánál. Az ország jobb érdekérvényesítő képessége, katonai versenyképességünk és a NATO elvárásai miatta, de egy ilyen haderő nyilván a szomszédsággal szemben is jól mutatna, bár utóbbi szerintem csak idejétmúlt virtuskodás.
"Senkinek sem kell félnie az ellenség betörésétől.
Senki sem jön ellenünk, mert vége van annak az időnek, mikor területeket fegyverrel
foglaltak el."
Ki mondta és mikor?
A mérhetetlenül kártékony Linder Béla 1919-ben. Nagyobbat ostobaságot nem is mondhatott volna!
(Azt hiszem, nagyjából képben vagyok történelmi ügyekben, különösen ezen a téren. Végzettségemet tekintve történelemtanár vagyok és szakdolgozatomat "Háború Erdélyért - 1916" címmel írtam. Konzulensem, a megboldogult Zachar József szerint az egyik legjobb munka volt, amit egri hallgatótól olvasott.)
Hát nem, bár 89 karácsonyán Arad-Kisjenő-Nagyszalonta-Nagyvárad-Érmihályfalva-Nagykároly térségében több tucat román tank, lövészpáncélos állta el a Mo. felé vezető utakat elég rendesen feltöltve.És nem is robbant ki akkor sem magyar-román háború.
Jugoszlávia egyszer ugyan 41-ben már felbomlott, de utána összeálltak ismét, mégpedig úgy hogy a polgári és mérsékeltebb erők kiegyeztek a kommunistákkal és így az egységes délszláv állam hívei kerültek többségbe, amit nagyhatalmak is támogattak. Ez nem mellékesen összefügg azzal hogy gyakorlatilag mindenki partizán volt, még az usztasák és a csetnikek is együttműködtek egy darabig. A partizán egységek zömét, kb 60 %-át bizony horvátok alkották.
Az igaz, hogy lelőttek 2 helikoptert, de nem ez mentette meg az országot a totális háborútól, hanem mert Milosevics nem akarta minden áron benntartani őket. Etnikailag homogén volt, relatíve kevés szerbbel, és azzal számolt, ha elengedi Szlovéniát akkor a föderáción belül megnő Szerbia jelentősége.
Így esett meg, hogy aztán vezérkar megszállási javaslata ellenére a szerb elnök nemmel szavazott a parlamenti voksoláson.
A térségben úgy 120 ezres volt kb a JNA és ha nekiesnek a feleennyi szlovén területvédőnek, minden tartalék birtokában, előbb-utóbb legyőzték volna őket.