Ha összeugranak Ukrajnában a felek és itt a közvetett hatás miatt kialakul egy spirál nagyon a rövidet húzzuk.
Igen, lehettünk volna simulékonyabbak.
A bimbódzó hadiiparnak viszont jót is tehet, még ha fázis késésben is vannak.
A magyar hadiipar napjainkban
- Téma indítója altx
- Indítva
-
- Címkék
- viki
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen, lehettünk volna simulékonyabbak.
A bimbódzó hadiiparnak viszont jót is tehet, még ha fázis késésben is vannak.
Hát ha ez megtörténik akkor a legkevésbé a gazdasági hatás miatt fogunka aggódni szerintem...
Van más miatt is aggódni valónk ?
nem hiszem hogy más hatása lenne MO ra nézve.
(Persze minden konfliktus szomorú de ránk csak közvetve hat )
Hát a worst case scenario az, hogy ukrajna világháborúba rántja a NATO-t. De erre nagyon kicsi az esély.
Vagy álltak volna bele rendesen, mert igazából csak annyit értek el, hogy a buzifelvonuláson voltak vagy húszezren. Megvolt az első vidéki is, és tök háborítatlanul megy a propaganda is.
Ha komolyan gondolnák, akkor alsó hangon nem lenne rendőri védelmük, nem hogy az egész országból szedjék össze rá a droidokat.
Vagy tényleg fogták volna be, és tartották volna féken pl. Szájert.
Nem hiszem hogy igazán beleakartak állni, kellet a látszat.
Vagy a terelés.
Amúgy szerintem ennyi meleg nincs is ez valami másról is szólhat, vagy tévedek ?
Személy szerint én maradok a ellenkező nemnél, de kezd divat is lenni ez a vircsaft.
Kiszivárgott: Amerika egy időben még atomfegyverekkel is bevédte volna Tajvant
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta...
www.portfolio.hu
Véletlen most szivárgott ki ?
Meg az erőfitoktatás, a fegyverkezés.....miközben a gazdaságban gondok vannak a lufi túlvan fújva.
W
Wilson
Guest
Iderakom mert a cikk kapcsolódik a magyar
hadiiparhoz illetve annak távolabbi kilátásaihoz.....
2021.12.21. 06:27
A fegyverexport kérdése az egyik legvitatottabb a németeknél. Szabad-e, kell-e és ha igen, akkor hova és hova nem szállítanak német fegyvereket?
Ahogy arról már korábban írtunk, a nemzetközi fegyverkereskedelem mértéke a hidegháború éveit idézi vissza. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2016-2020 között a világ vezető fegyverexportőrei továbbra is az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína voltak. Míg Oroszország és Kína exportjai valamelyest csökkentek, addig a három nyugati ország esetében növekedtek. E növekedés Franciaországnál 44, Németországnál 21, az Egyesült Államoknál pedig 15 százalék volt. Első ránézésre talán semmi különös nincsen ezen adatokban, azonban egy ország kakukktojásnak mondható: nevezetesen Németország.
Magyarország ott van a térség öt legnagyobb fegyvervásárlója között.
A VALÓSÁGBAN AZONBAN A KORMÁNYOK SZINTE MINDIG MEGSZEGIK E SZABÁLYT: A HARMADIK ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ FEGYVEREXPORTOK GYAKORLATTÁ VÁLNAK, EZÁLTAL A NÉMET FEGYVEREK NEM EGYSZER JUTNAK FEGYVERES KONFLIKTUSOKBAN RÉSZT VEVŐ AUTOKRATA, EMBERI JOGOKAT SÁRBA TIPRÓ ORSZÁGOKBA.
Míg ez azonban például Franciaországban (ahol a hadiipar a nemzeti érdekérvényesítés és a nagyhatalmiság alapvető eleme) nem képezi vita tárgyát, addig Németországban, melyet a mai napig kísérti 20. századi terhes történelmi múltja, látványos botrányokba és széleskörű társadalmi elutasítottságba ütközik. A Bundeswehr Hadtörténeti és Társadalomtudományi Központjának 2021. márciusi felmérése szerint a fegyverexportok a leginkább elutasítottak a külpolitikai eszköztárban, még a Bundeswehr harctéri bevetése is nagyobb támogatást élvez.
A fegyverexportok gyakran okoznak nem csak parlamenti, hanem koalíciós vitákat is
Míg az ipari érdekeket és a biztonságpolitikai szempontokat előtérbe helyező CDU/CSU „szükséges rossznak” tartja a harmadik országokba irányuló fegyverexportokat, addig a szociáldemokraták, de különösen a Zöldek és szélsőbaloldali Die Linke pártiak határozottan elítélik. Merkel most leköszönt utolsó koalíciós kormányán belül is nézeteltérés alakult ki a Szaúd-Arábiával szembeni fegyverexporttilalom kapcsán, melyet Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2016-os brutális meggyilkolása miatt vezettek be.
Míg az SPD elfogadhatatlannak tartotta, hogy Németország egy diktatúrát támogasson fegyvereladásokkal és ezért az embargó meghosszabbítását követelte, addig Annegret Kramp-Karrenbauer kritizálta a szociáldemokratákat, amiért semmibe veszik a védelmi ipari munkavállalók érdekeit. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a német gazdaságon belül nem mondható jelentősnek a védelmi ipar: a bruttó hazai terméknek kevesebb, mint egy százalékát adja és megközelítőleg hatvan-hetvenezer munkavállalót foglalkoztat közvetlenül. Igaz, regionálisan erősen koncentrált, különösen Bajorországban (körülbelül tizenhatezer foglalkoztatott), valamint a gazdaságilag elmaradottabb Brémában és Schleswig-Holsteinban (több, mint hatezer foglalkoztatott).
Márpedig a német fegyverek felvásárlói egyre inkább a harmadik országok. Míg például az 1990-es évek közepén a fegyverexportok 98 százaléka irányult a NATO és az Európai Unió tagállamaiba, addig ez az arány 2014-re már 39,5 százalékra csökkent. A harmadik országokon belül különösen a közel-keleti és észak-afrikai országok, elsősorban Egyiptom, Algéria, Szaúd-Arábia, Algéria és az Egyesült Arab Emírségek vásárolnak szívesen német, illetve közös európai gyártású fegyvereket, mint például Eurofighter vadászgépeket, járőrhajókat, önjáró lövegeket és páncélos járműveket.
Fotó: Peter Gercke / picture alliance / Getty Images
A 2017 és 2021 ősze közötti időszakban a tíz legfontosabb célország között szerepelt 2 milliárd euróval Algéria, 1,9 milliárd euróval Egyiptom és 723 millió euróval Katar is. Egyiptom és az Emírségek ráadásul jelenleg is aktív részesei a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak, amely 2015 óta visel hadat a jemeni siíta húszi lázadók ellen. A jemeni konfliktus márpedig napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája, melyben kétségtelen, hogy az amerikai, orosz, brit és francia gyártmányok mellett német fegyvereket, fegyverrendszereket is használnak. Korábban kiemelt ügyfele volt a német vállalatoknak Törökország is, amely a 2018-as észak-szíriai hadjáratában Leopard 2-es harckocsikat vetett be a kurdok ellen, ami miatt a kormány szintén embargót vezetett be végül. A Bonni Nemzetközi Konverziós Központ felmérése szerint ötvenöt német fegyverexport-célországban rendkívül rossz az emberi jogi helyzet, harmincháromban pedig belső fegyveres konfliktus zajlott.
hadiiparhoz illetve annak távolabbi kilátásaihoz.....
Miért számít Németország kakukktojásnak a fegyverbizniszben?
2021.12.21. 06:27
A fegyverexport kérdése az egyik legvitatottabb a németeknél. Szabad-e, kell-e és ha igen, akkor hova és hova nem szállítanak német fegyvereket?
Ahogy arról már korábban írtunk, a nemzetközi fegyverkereskedelem mértéke a hidegháború éveit idézi vissza. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2016-2020 között a világ vezető fegyverexportőrei továbbra is az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Németország és Kína voltak. Míg Oroszország és Kína exportjai valamelyest csökkentek, addig a három nyugati ország esetében növekedtek. E növekedés Franciaországnál 44, Németországnál 21, az Egyesült Államoknál pedig 15 százalék volt. Első ránézésre talán semmi különös nincsen ezen adatokban, azonban egy ország kakukktojásnak mondható: nevezetesen Németország.
Magyarország ott van a térség öt legnagyobb fegyvervásárlója között.
Melyek a dilemmák a német hadiiparban?
A fegyverexport kevés országban annyira vitatott, mint Németországban. A téma lényegében a nyugat-német hadiipar hatvanas évekbeli létrejötte óta megosztja a politikai pártokat és a közvéleményt. A szövetségi kormányok alapvetően szigorított fegyverexport-politika mellett kötelezik el magukat, vagyis kinyilvánítják, hogy a hadiipari cégek számára támadó fegyverek kivitelét csak a NATO és Európai Uniós tagállamokba engedélyezik, viszont ezeken kívül eső, úgynevezett harmadik országokba legfeljebb kivételes esetekben, figyelembe véve a célországok emberi jogi és biztonsági helyzetét.A VALÓSÁGBAN AZONBAN A KORMÁNYOK SZINTE MINDIG MEGSZEGIK E SZABÁLYT: A HARMADIK ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ FEGYVEREXPORTOK GYAKORLATTÁ VÁLNAK, EZÁLTAL A NÉMET FEGYVEREK NEM EGYSZER JUTNAK FEGYVERES KONFLIKTUSOKBAN RÉSZT VEVŐ AUTOKRATA, EMBERI JOGOKAT SÁRBA TIPRÓ ORSZÁGOKBA.
Míg ez azonban például Franciaországban (ahol a hadiipar a nemzeti érdekérvényesítés és a nagyhatalmiság alapvető eleme) nem képezi vita tárgyát, addig Németországban, melyet a mai napig kísérti 20. századi terhes történelmi múltja, látványos botrányokba és széleskörű társadalmi elutasítottságba ütközik. A Bundeswehr Hadtörténeti és Társadalomtudományi Központjának 2021. márciusi felmérése szerint a fegyverexportok a leginkább elutasítottak a külpolitikai eszköztárban, még a Bundeswehr harctéri bevetése is nagyobb támogatást élvez.
A fegyverexportok gyakran okoznak nem csak parlamenti, hanem koalíciós vitákat is
Míg az ipari érdekeket és a biztonságpolitikai szempontokat előtérbe helyező CDU/CSU „szükséges rossznak” tartja a harmadik országokba irányuló fegyverexportokat, addig a szociáldemokraták, de különösen a Zöldek és szélsőbaloldali Die Linke pártiak határozottan elítélik. Merkel most leköszönt utolsó koalíciós kormányán belül is nézeteltérés alakult ki a Szaúd-Arábiával szembeni fegyverexporttilalom kapcsán, melyet Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2016-os brutális meggyilkolása miatt vezettek be.
Míg az SPD elfogadhatatlannak tartotta, hogy Németország egy diktatúrát támogasson fegyvereladásokkal és ezért az embargó meghosszabbítását követelte, addig Annegret Kramp-Karrenbauer kritizálta a szociáldemokratákat, amiért semmibe veszik a védelmi ipari munkavállalók érdekeit. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a német gazdaságon belül nem mondható jelentősnek a védelmi ipar: a bruttó hazai terméknek kevesebb, mint egy százalékát adja és megközelítőleg hatvan-hetvenezer munkavállalót foglalkoztat közvetlenül. Igaz, regionálisan erősen koncentrált, különösen Bajorországban (körülbelül tizenhatezer foglalkoztatott), valamint a gazdaságilag elmaradottabb Brémában és Schleswig-Holsteinban (több, mint hatezer foglalkoztatott).
Márpedig a német fegyverek felvásárlói egyre inkább a harmadik országok. Míg például az 1990-es évek közepén a fegyverexportok 98 százaléka irányult a NATO és az Európai Unió tagállamaiba, addig ez az arány 2014-re már 39,5 százalékra csökkent. A harmadik országokon belül különösen a közel-keleti és észak-afrikai országok, elsősorban Egyiptom, Algéria, Szaúd-Arábia, Algéria és az Egyesült Arab Emírségek vásárolnak szívesen német, illetve közös európai gyártású fegyvereket, mint például Eurofighter vadászgépeket, járőrhajókat, önjáró lövegeket és páncélos járműveket.
Fotó: Peter Gercke / picture alliance / Getty Images
A 2017 és 2021 ősze közötti időszakban a tíz legfontosabb célország között szerepelt 2 milliárd euróval Algéria, 1,9 milliárd euróval Egyiptom és 723 millió euróval Katar is. Egyiptom és az Emírségek ráadásul jelenleg is aktív részesei a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak, amely 2015 óta visel hadat a jemeni siíta húszi lázadók ellen. A jemeni konfliktus márpedig napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája, melyben kétségtelen, hogy az amerikai, orosz, brit és francia gyártmányok mellett német fegyvereket, fegyverrendszereket is használnak. Korábban kiemelt ügyfele volt a német vállalatoknak Törökország is, amely a 2018-as észak-szíriai hadjáratában Leopard 2-es harckocsikat vetett be a kurdok ellen, ami miatt a kormány szintén embargót vezetett be végül. A Bonni Nemzetközi Konverziós Központ felmérése szerint ötvenöt német fegyverexport-célországban rendkívül rossz az emberi jogi helyzet, harmincháromban pedig belső fegyveres konfliktus zajlott.
W
Wilson
Guest
A német fegyverexportok megváltozott felvevőpiacának legfőbb oka, hogy míg a védelmi ipar eladásai szinte évről évre rekordokat döntenek (2015-ben 7,95, majd 2019-ben 8 milliárd euróval), még a pandémia ellenére is, addig az európai haderők továbbra sem vásárolnak annyi német fegyvert, hogy a védelmi ipari kapacitásokat hosszú távon fent lehessen tartani, ezért a vállalatok, nyomást helyezve a szövetségi kormányokra, kénytelenek aktív fegyverkezést folytató harmadik országoknak exportálni.
BÁR 2014 ÓTA AZ EURÓPAI, ÍGY A NÉMET VÉDELMI KIADÁSOK IS ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKEDTEK, EZ AZONBAN TOVÁBBRA SEM KIELÉGÍTŐ A VÉDELMI IPARI CÉGEK SZÁMÁRA:
a NATO tagállamoknak csak egyharmada költi bruttó hazai termékének legalább két százalékát védelemre. További problémát jelent, hogy a német védelmi kiadások 2021-re elérték a GDP 1,5 százalékát (53 milliárd euró), az előző kormány pénzügyi tervezése viszont 2025-re 45,6 milliárd euróra történő csökkenéssel számolt . Amennyiben az Olaf Scholz vezette új kormány tartja magát e tervhez, a Bundeswehrre szánt források kiapadhatnak, így a védelmi ipar is más vásárlók után fog nézni.
A védelmi ipar helyzetének konszolidálására lehetséges megoldásként merülnek fel a közös európai védelmi együttműködések (a PESCO vagy a német-francia-spanyol fejlesztésű új generációs légiharci rendszer), amelyekkel egyrészt csökkenteni lehetne a hadiiparra nehezedő nyomást, másrészt elkerülhetők lennének a fegyverexport-politikát érő vádak. A német vállalatok számára szintén kedvező fejlemény, hogy több, haderőmodernizációt folytató kelet-közép-európai ország (például Szlovákia és Csehország) is érdekelt német fegyverek vásárlásában. Nem véletlen, hogy a védelmi minisztérium 2021-es fegyverzeti jelentése és Armin Papperger , a Rheinmetall vezérigazgatója is
SIKERESNEK NEVEZTE A MAGYARORSZÁGGAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉST, EZZEL UTALVA A NÉMET HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK VÁSÁRLÁSÁRA ÉS A ZALAEGERSZEGI LYNX-HARCJÁRMŰGYÁR LÉTESÍTÉSÉRE.
Magyarország ráadásul az utolsó Merkel-kormány alatt a német fegyverek elsődleges felvásárlója volt 2,66 milliárd euróval, megelőzve még a német fegyverek kivitelének hagyományos célországát, az Egyesült Államokat is. Ezen együttműködések előmozdításával a német védelmi ipar know-how átadásával hozzájárulhat az európai védelmi ipari bázis megerősítéséhez, viszont kétségkívül önmagukban nem elegendők a probléma megoldásához.
Az európai védelmi ipari együttműködések jövője több szempontból is bizonytalan, nem utolsó sorban az egységes európai fegyverexport-szabályozások hiánya miatt. A német kormányok által időnként gyakorolt normaalapú fegyverexport-politika ugyanis az európai partnerekkel közösen gyártott fegyverrendszereket is érinti, melyek exportjához szükségesek a részes felek hozzájárulása. Így például a Szaúd-Arábia elleni embargó kapcsán Németországot súlyos kritikák érték francia, olasz és brit részről, amiért 48 darab Eurofighter vadászgép eladását blokkolta.
Eurofighter vadászgép 2018. június 7-én Németországban.
Fotó: Alexander Koerner / Getty Images
Anne-Marie Descôtes francia nagykövet 2019-es cikkében keményen kritizálta Németországot, amiért az morális és belpolitikai kérdésként kezeli a fegyverexportokat. A diplomata szerint a németek hiába próbálják azt a látszatot kelteni, hogy szigorú fegyverexport-politikát folytatnak, valójában kiszámíthatatlan magatartásukkal veszélybe sodorják az európai védelmi ipari együttműködéseket. A német, francia és spanyol közös fejlesztésű hatodik generációs vadászgép és légiharci rendszer (Future Combat Air System) jövőjét szintén kockáztatják a fegyverexportokról, nukleáris fegyverekről és műveleti képességekről vallott eltérő német és francia álláspontok. A védelmi ipar iránti ellentmondásos magatartás végső soron Németország nemzetközi tekintélyét és megbízhatóságát is kétségbe vonja.
Armin Papperger szerint a pacifista Zöldek kormányba kerülése nem okozhat gondot a védelmi iparnak, tekintve, hogy ők is elkötelezettek a NATO iránt. A karakán fellépésű zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock miatt viszont, aki határozottan elítélte a kétes harmadik országokba irányuló fegyverkivitelt, esélyes, hogy további belföldi és nemzetközi viták várhatók a fegyverexportok miatt, amelyek nem fognak kedvezni a hadiiparnak.
Tavaly és idén már valamelyest csökkenta fegyverkivitel, illetve ezekhez kapcsolódóan a harmadik országok részesedése is, azonban kérdéses, hogy e tendencia meddig fog kitartani és az új kormány mennyire váltja valóra pacifista elveit. Az ellentmondások már a szövetségi választások előtt jelentkeztek : a Zöldek társelnöke, Robert Habeck (jelenlegi alkancellár, gazdasági és klímaügyi miniszter), kelet-ukrajnai látogatásakor botrányt okozott kijelentésével, miszerint fegyvereket kellene szállítani Ukrajnának, Baerbock viszont ezt határozottan elutasította és hangsúlyozta a Zöldek pacifizmusát.
Végezetül az új kormánnyal kapcsolatban két dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Az a német gazdasági miniszter, akit a sajtóban „fegyverminiszternek” hívtak, Sigmar Gabriel szociáldemokrata, és az a korábbi külügyminiszter pedig, aki hozzájárult a Bundeswehr első harci bevetéséhez éppen zöldpárti politikus, Joschka Fischer volt.
A szerző Speck Gyula tanársegéd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékén
(Borítókép: Német katonák 2021. december 14.-én Brandenburgban. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images)
index.hu
BÁR 2014 ÓTA AZ EURÓPAI, ÍGY A NÉMET VÉDELMI KIADÁSOK IS ÉVRŐL ÉVRE NÖVEKEDTEK, EZ AZONBAN TOVÁBBRA SEM KIELÉGÍTŐ A VÉDELMI IPARI CÉGEK SZÁMÁRA:
a NATO tagállamoknak csak egyharmada költi bruttó hazai termékének legalább két százalékát védelemre. További problémát jelent, hogy a német védelmi kiadások 2021-re elérték a GDP 1,5 százalékát (53 milliárd euró), az előző kormány pénzügyi tervezése viszont 2025-re 45,6 milliárd euróra történő csökkenéssel számolt . Amennyiben az Olaf Scholz vezette új kormány tartja magát e tervhez, a Bundeswehrre szánt források kiapadhatnak, így a védelmi ipar is más vásárlók után fog nézni.
A védelmi ipar helyzetének konszolidálására lehetséges megoldásként merülnek fel a közös európai védelmi együttműködések (a PESCO vagy a német-francia-spanyol fejlesztésű új generációs légiharci rendszer), amelyekkel egyrészt csökkenteni lehetne a hadiiparra nehezedő nyomást, másrészt elkerülhetők lennének a fegyverexport-politikát érő vádak. A német vállalatok számára szintén kedvező fejlemény, hogy több, haderőmodernizációt folytató kelet-közép-európai ország (például Szlovákia és Csehország) is érdekelt német fegyverek vásárlásában. Nem véletlen, hogy a védelmi minisztérium 2021-es fegyverzeti jelentése és Armin Papperger , a Rheinmetall vezérigazgatója is
SIKERESNEK NEVEZTE A MAGYARORSZÁGGAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉST, EZZEL UTALVA A NÉMET HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK VÁSÁRLÁSÁRA ÉS A ZALAEGERSZEGI LYNX-HARCJÁRMŰGYÁR LÉTESÍTÉSÉRE.
Magyarország ráadásul az utolsó Merkel-kormány alatt a német fegyverek elsődleges felvásárlója volt 2,66 milliárd euróval, megelőzve még a német fegyverek kivitelének hagyományos célországát, az Egyesült Államokat is. Ezen együttműködések előmozdításával a német védelmi ipar know-how átadásával hozzájárulhat az európai védelmi ipari bázis megerősítéséhez, viszont kétségkívül önmagukban nem elegendők a probléma megoldásához.
Az európai védelmi ipari együttműködések jövője több szempontból is bizonytalan, nem utolsó sorban az egységes európai fegyverexport-szabályozások hiánya miatt. A német kormányok által időnként gyakorolt normaalapú fegyverexport-politika ugyanis az európai partnerekkel közösen gyártott fegyverrendszereket is érinti, melyek exportjához szükségesek a részes felek hozzájárulása. Így például a Szaúd-Arábia elleni embargó kapcsán Németországot súlyos kritikák érték francia, olasz és brit részről, amiért 48 darab Eurofighter vadászgép eladását blokkolta.
Eurofighter vadászgép 2018. június 7-én Németországban.
Fotó: Alexander Koerner / Getty Images
Anne-Marie Descôtes francia nagykövet 2019-es cikkében keményen kritizálta Németországot, amiért az morális és belpolitikai kérdésként kezeli a fegyverexportokat. A diplomata szerint a németek hiába próbálják azt a látszatot kelteni, hogy szigorú fegyverexport-politikát folytatnak, valójában kiszámíthatatlan magatartásukkal veszélybe sodorják az európai védelmi ipari együttműködéseket. A német, francia és spanyol közös fejlesztésű hatodik generációs vadászgép és légiharci rendszer (Future Combat Air System) jövőjét szintén kockáztatják a fegyverexportokról, nukleáris fegyverekről és műveleti képességekről vallott eltérő német és francia álláspontok. A védelmi ipar iránti ellentmondásos magatartás végső soron Németország nemzetközi tekintélyét és megbízhatóságát is kétségbe vonja.
Armin Papperger szerint a pacifista Zöldek kormányba kerülése nem okozhat gondot a védelmi iparnak, tekintve, hogy ők is elkötelezettek a NATO iránt. A karakán fellépésű zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock miatt viszont, aki határozottan elítélte a kétes harmadik országokba irányuló fegyverkivitelt, esélyes, hogy további belföldi és nemzetközi viták várhatók a fegyverexportok miatt, amelyek nem fognak kedvezni a hadiiparnak.
Tavaly és idén már valamelyest csökkenta fegyverkivitel, illetve ezekhez kapcsolódóan a harmadik országok részesedése is, azonban kérdéses, hogy e tendencia meddig fog kitartani és az új kormány mennyire váltja valóra pacifista elveit. Az ellentmondások már a szövetségi választások előtt jelentkeztek : a Zöldek társelnöke, Robert Habeck (jelenlegi alkancellár, gazdasági és klímaügyi miniszter), kelet-ukrajnai látogatásakor botrányt okozott kijelentésével, miszerint fegyvereket kellene szállítani Ukrajnának, Baerbock viszont ezt határozottan elutasította és hangsúlyozta a Zöldek pacifizmusát.
Végezetül az új kormánnyal kapcsolatban két dologra mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Az a német gazdasági miniszter, akit a sajtóban „fegyverminiszternek” hívtak, Sigmar Gabriel szociáldemokrata, és az a korábbi külügyminiszter pedig, aki hozzájárult a Bundeswehr első harci bevetéséhez éppen zöldpárti politikus, Joschka Fischer volt.
A szerző Speck Gyula tanársegéd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékén
(Borítókép: Német katonák 2021. december 14.-én Brandenburgban. Fotó: Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images)
Miért számít Németország kakukktojásnak a fegyverbizniszben?
2016 óta a hidegháborút idézi a nemzetközi fegyverkereskedelem mértéke.
index.hu
Srácok ennek lehet köze bármilyen repülő gyár ide településéhez?
www.portfolio.hu
100 milliárd dolláros piacra készül betörni a Tungsram csoport
Kétmilliárd forintos alaptőkével új cég jött létre a Tungsram csoporton belül, a Tungsram Aero Space Power Kft. repülőgépek hajtómű-alkatrészeinek javításával, karbantartásával foglalkozik, és egy világszerte 100 milliárd dolláros piacra készül betörni.
www.portfolio.hu
Szerintem nem. Az én értelmezésem szerint inkább karbantartó cégeknek (repülésben pl ACE, Lufthansa Technik) lesznek a beszállítója, nem csak a repülésben. Használt berendezéseket fognak felújítani, nagyjavítani.Srácok ennek lehet köze bármilyen repülő gyár ide településéhez?
100 milliárd dolláros piacra készül betörni a Tungsram csoport
Kétmilliárd forintos alaptőkével új cég jött létre a Tungsram csoporton belül, a Tungsram Aero Space Power Kft. repülőgépek hajtómű-alkatrészeinek javításával, karbantartásával foglalkozik, és egy világszerte 100 milliárd dolláros piacra készül betörni.
Autós hasonlattal élve ez olyan lesz, mint egy adagoló, turbó, vagy automataváltó javító szakműhely. Az általános szerelő leveszi az alkatrészt és elküldi az egyik, csak erre specializálódott helyre, ahonnan javítás után visszakapja (vagy egy már eleve felújítottat).
Lehet némi összefüggéd Herdon másik bizniszével is:
Repülőgép is elfér majd a debreceni légikikötő új logisztikai épületében – fotókkal, videóval
Debrecen - Elérte legmagasabb pontját a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren épülő Multimodális Logisztikai Inkubátor.
www.dehir.hu
Szerintem nem. Az én értelmezésem szerint inkább karbantartó cégeknek (repülésben pl ACE, Lufthansa Technik) lesznek a beszállítója, nem csak a repülésben. Használt berendezéseket fognak felújítani, nagyjavítani.
Autós hasonlattal élve ez olyan lesz, mint egy adagoló, turbó, vagy automataváltó javító szakműhely. Az általános szerelő leveszi az alkatrészt és elküldi az egyik, csak erre specializálódott helyre, ahonnan javítás után visszakapja (vagy egy már eleve felújítottat).
Lehet némi összefüggéd Herdon másik bizniszével is:
Repülőgép is elfér majd a debreceni légikikötő új logisztikai épületében – fotókkal, videóval
Debrecen - Elérte legmagasabb pontját a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren épülő Multimodális Logisztikai Inkubátor.
Jaja, van ilyen. Sőt, leginkább már csak így működik, hogy a szerelő/műszerész kiépíti az adott berendezést vagy részegységet, felcímkézi, aztán megy egy külsős, szakosodott helyre, ha javítják egyáltalán. Nagyon ritka, hogy helyben nekilátnának mókolni, ha van még ilyen egyáltalán.
Ez a cég alkalmas lehet a Ge alapú gripen hajtómű nagyjavítására is esetleg majd?Szerintem nem. Az én értelmezésem szerint inkább karbantartó cégeknek (repülésben pl ACE, Lufthansa Technik) lesznek a beszállítója, nem csak a repülésben. Használt berendezéseket fognak felújítani, nagyjavítani.
Autós hasonlattal élve ez olyan lesz, mint egy adagoló, turbó, vagy automataváltó javító szakműhely. Az általános szerelő leveszi az alkatrészt és elküldi az egyik, csak erre specializálódott helyre, ahonnan javítás után visszakapja (vagy egy már eleve felújítottat).
Lehet némi összefüggéd Herdon másik bizniszével is:
Repülőgép is elfér majd a debreceni légikikötő új logisztikai épületében – fotókkal, videóval
Debrecen - Elérte legmagasabb pontját a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren épülő Multimodális Logisztikai Inkubátor.
nekem csak az a furcsa, hogy a hozzáértők semmit se mondanak erről, kivéve az egy madár fok kert. A Tungsram ge cég volt valószínű a kapcsolat most is szoros. A Gripen hajtómű ge alkotás csak én látom bele a lehetőséget a Gripen gyárba, nagy felújítás üzembe stb lehetőségekben?
Hat nem is ennyi gépre gondol itt már senki!
József Attila meg egy hete csak a mamára gondolt, aztán tessék.