A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Azoknak akik hirtelen azért kezdték el kedvelni Matocsyt, mert most szembe megy a Kormánnyal:

Elég furcsa az amit most Matolcsy csinál. A kamatemeléssel, NHP forrás kivezetéssel, Nemzeti Kötvényprogram kivezetéssel több szempontból szívatja a költségvetést, rontja a gazdasági kilátásokat, úgy általában szívatja a jónépet. Megdrágítja az államadósság finanszírozását. A jegybanki betét kamatának emelésével már nem állampapír felé tereli a bankokat, hanem versenytársat támaszt az állampapíroknak, amivel likviditást von el az állampapír piacról akkor, amikor szükség lenne a nagyobb összegű forrás bevonásra a magas hiány miatt. Rontja a vállalkozások és lakosság hitelhez jutási lehetőségeit már a kamatemeléssel is. Ráadásul két nagy finanszírozási konstrukciót is kivezetett, amivel eddig közvetlenül pénzt tolt a gazdaságba. Most meg jegybanki betétgyújtéssel inkább pénzt kezdett kivonni.

Persze lehetne mondani, hogy klasszikus, tankönyvi anticiklusos jegybanki politikát kezdett folytatni, meg hogy a Jegybank törvényi feladata az infláció hűtése, a forint vásárlóerejének megőrzése.
  • De egyrészt elég éles váltás, hogy a korábban igencsak jó eredményekkel járó, sikeres unortodox politikát hirtelen tankönyvi, ortodox hozzáállásra cserélte.
  • Másrészt az EKB sem állt neki semmilyen kamatemelésnek és forrás szűkítésnek, sőt még a FED is csak pedzegeti a kérdést. Az angol jegybank csak jelképes, elhanyagolható mértékben emelt kamatot és még mindig csak növeli az eszközállományát. A japán jegybank gőzerővel nyomtatja a pénzt és esze ágában sincs kamatot emelni.
  • Harmadrészt az MNB láthatóan nem ért el idáig semmilyen pozitívumot. A forintot idáig nem tudta erősíteni a kamatemelésekkel. Az inflációt idáig nem tudta fékezni. Sokkal nagyobb infláció fékező hatása van a hatósági áraknak, mint a jegybank tevékenységének.
  • Még ha a jövőben lenne is hatása annak, amit az MNB most csinál, akkor is az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján a kamatszint is csak részben tudja befolyásolni a forint árfolyamot és a forint árfolyam pedig nagyon gyengén hat az inflációra. Tehát a Jegybank igen alacsony hatékonyságú eszközöket alkalmaz az elérendő cél érdekében, amivel többet árt, mint használ. Nem csak a fent leírt negatív hatásai vannak azoknak az eszközöknek amiket az MNB most alkalmaz, hanem még ha sikerrel járna és forintot tudna erősíteni, annak is lenne egy erőteljes versenyképesség rontó hatása egy ennyire exportorientált gazdaságban, mint a magyar.
  • Ráadásul a bérfelzárkóztatás érdeke az országnak. Az hogy erőteljes bérnövekedés van, ami persze az inflációhoz is hozzájárul, egy pozitív folyamat. aminek a mellékhatása miatt nem feltétlenül kell behúzni a kéziféket.
  • A Kormány meg nem győzi ellensúlyozni Matolcsy lépéseit. Például a kivezetett MNB-s hitel és kötvény programok helyett az MFB-vel, Eximbankkal, Kavoszszal csináltat kamattámogatott hitel programokat és garanciaprogramokat, meg a Garantiqát álltja nagyobb mértékben a kereskedelmi banki hitelek mögé. Csak ezzel az a baj, hogy az Exim forrásai, adóssága már az államadósság része. A kormányzati kamattámogatások a költségvetési hiányt növelik. Az adott garanciák egy részét egyszer be fogják váltani, amit az államnak kell közvetlenül (állami garancia és kezesség) vagy közvetve (az MFB, Exim, GHG esetleges jövőbeni vesztesége és a mögöttük álló jogszabályi állami helytállási kötelezettség) viselni. A jegybank nyeresége eddig lehetővé tette, hogy az olcsó forrás költségét ne az államháztatás fizesse meg. Nem világos, hogy miért jó az, ha most az államháztartási hiányt és államadósságot növeli a hiteleken keresztüli gazdaságösztönzés.
  • Vagy például ott a kamatstop, ami egy átmeneti választási hangulatjavító ellensúlyozása a jegybanki kamatemeléseknek, a kereskedelmi bankok kárárára. Nem lenne rá szükség, ha nem lenne agresszív kamatemelés.
  • Sokkal több értelme lenne, hogy ha megegyeznének és nem egymás ellen dolgoznának. Például a Kormány bevállalja, hogy a hatósági árakon keresztül a lehető legnagyobb mértékben (még nagyobb mértékben) hűti az inflációt (lásd pl. banzinár). Megegyeznek hallgatólagosan, hogy választás után lesz egy komolyabb költségvetési szigortás a stabilitás érdekében. Az MNB cserében alacsonyan hagyja a kamatokat, amíg a nagy jegybankok is ugyanezt teszik. Engedik gyengülni a forintot, amivel javul a versenyképesség. A javuló versenyképesség terhére van mozgástér a béremelés ösztönzésére. Plusz ugyanerre teremt mozgásteret a munkáltatói terhek további csökkentése, aminek a lehetőségét például az is megteremtheti, hogy továbbra is alacsony marad a költségvetés kamatkiadása. A hazai forrásokat a beruházások mellett továbbra is az állampapír piac felé terelik, hogy finanszírozható legyen a gazdaság ösztönzés, és válságkezelés, járványkezelés, miatt megemelkedett államháztartási hiány. Méghozzá nem külföldi, forró pénzzel, hanem stabil hazai forrásokkal, hogy a pénzügyi stabilitás ne romoljon. Idáig gyakorlatilag ezt csinálták és működött. Amíg Matolcsy unortodox volt és az MNB meg Kormány egy irányba ment, addig egy sor igen pozitív gyakorlati eredményt ért el, ami őt igazolta.
  • A jegybank úgy lövi el a szigorítási eszköztárát egy kis infláció emelkedésre, hogy egyrészt azzal valójában esélye sincs megfogni az inflációt, mert annak túlnyomó része nemzetközi trend. Például alapanyag és energiaár emelkedés. Másrészt továbbra is a levegőben lóg egy sokkal komolyabb pénzügyi probléma halmaz világra szabadulása, amikor majd szükség lehet az ellőt jegybanki puskaporra.
Most Matolcsy (aki sosem szerette Vargát) nyíltan ellenséges lett a Kormányzati gazdaságpolitikával szemben és el is kezdte bírálni, illetve keresztbe tenni neki. Már egy kicsit korábban elkezdett Matolcsy olyan gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésekben álláspontot kialakítani, ami messze nem a Jegybank hatásköre. Olyan írásai jelentek meg, amiből azt gondolhatná az ember, hogy hirtelen belebújt nem csak a pénzügyminiszter, gazdasági csúcsminiszter, de még a miniszterelnök szerepébe is. Most meg tevőlegesen is keresztbe tesz. Csak az nem világos hogy ez miért lenne jó.
 

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
523
1 741
93
Azoknak akik hirtelen azért kezdték el kedvelni Matocsyt, mert most szembe megy a Kormánnyal:

Elég furcsa az amit most Matolcsy csinál. A kamatemeléssel, NHP forrás kivezetéssel, Nemzeti Kötvényprogram kivezetéssel több szempontból szívatja a költségvetést, rontja a gazdasági kilátásokat, úgy általában szívatja a jónépet. Megdrágítja az államadósság finanszírozását. A jegybanki betét kamatának emelésével már nem állampapír felé tereli a bankokat, hanem versenytársat támaszt az állampapíroknak, amivel likviditást von el az állampapír piacról akkor, amikor szükség lenne a nagyobb összegű forrás bevonásra a magas hiány miatt. Rontja a vállalkozások és lakosság hitelhez jutási lehetőségeit már a kamatemeléssel is. Ráadásul két nagy finanszírozási konstrukciót is kivezetett, amivel eddig közvetlenül pénzt tolt a gazdaságba. Most meg jegybanki betétgyújtéssel inkább pénzt kezdett kivonni.

Persze lehetne mondani, hogy klasszikus, tankönyvi anticiklusos jegybanki politikát kezdett folytatni, meg hogy a Jegybank törvényi feladata az infláció hűtése, a forint vásárlóerejének megőrzése.
  • De egyrészt elég éles váltás, hogy a korábban igencsak jó eredményekkel járó, sikeres unortodox politikát hirtelen tankönyvi, ortodox hozzáállásra cserélte.
  • Másrészt az EKB sem állt neki semmilyen kamatemelésnek és forrás szűkítésnek, sőt még a FED is csak pedzegeti a kérdést. Az angol jegybank csak jelképes, elhanyagolható mértékben emelt kamatot és még mindig csak növeli az eszközállományát. A japán jegybank gőzerővel nyomtatja a pénzt és esze ágában sincs kamatot emelni.
  • Harmadrészt az MNB láthatóan nem ért el idáig semmilyen pozitívumot. A forintot idáig nem tudta erősíteni a kamatemelésekkel. Az inflációt idáig nem tudta fékezni. Sokkal nagyobb infláció fékező hatása van a hatósági áraknak, mint a jegybank tevékenységének.
  • Még ha a jövőben lenne is hatása annak, amit az MNB most csinál, akkor is az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján a kamatszint is csak részben tudja befolyásolni a forint árfolyamot és a forint árfolyam pedig nagyon gyengén hat az inflációra. Tehát a Jegybank igen alacsony hatékonyságú eszközöket alkalmaz az elérendő cél érdekében, amivel többet árt, mint használ. Nem csak a fent leírt negatív hatásai vannak azoknak az eszközöknek amiket az MNB most alkalmaz, hanem még ha sikerrel járna és forintot tudna erősíteni, annak is lenne egy erőteljes versenyképesség rontó hatása egy ennyire exportorientált gazdaságban, mint a magyar.
  • Ráadásul a bérfelzárkóztatás érdeke az országnak. Az hogy erőteljes bérnövekedés van, ami persze az inflációhoz is hozzájárul, egy pozitív folyamat. aminek a mellékhatása miatt nem feltétlenül kell behúzni a kéziféket.
  • A Kormány meg nem győzi ellensúlyozni Matolcsy lépéseit. Például a kivezetett MNB-s hitel és kötvény programok helyett az MFB-vel, Eximbankkal, Kavoszszal csináltat kamattámogatott hitel programokat és garanciaprogramokat, meg a Garantiqát álltja nagyobb mértékben a kereskedelmi banki hitelek mögé. Csak ezzel az a baj, hogy az Exim forrásai, adóssága már az államadósság része. A kormányzati kamattámogatások a költségvetési hiányt növelik. Az adott garanciák egy részét egyszer be fogják váltani, amit az államnak kell közvetlenül (állami garancia és kezesség) vagy közvetve (az MFB, Exim, GHG esetleges jövőbeni vesztesége és a mögöttük álló jogszabályi állami helytállási kötelezettség) viselni. A jegybank nyeresége eddig lehetővé tette, hogy az olcsó forrás költségét ne az államháztatás fizesse meg. Nem világos, hogy miért jó az, ha most az államháztartási hiányt és államadósságot növeli a hiteleken keresztüli gazdaságösztönzés.
  • Vagy például ott a kamatstop, ami egy átmeneti választási hangulatjavító ellensúlyozása a jegybanki kamatemeléseknek, a kereskedelmi bankok kárárára. Nem lenne rá szükség, ha nem lenne agresszív kamatemelés.
  • Sokkal több értelme lenne, hogy ha megegyeznének és nem egymás ellen dolgoznának. Például a Kormány bevállalja, hogy a hatósági árakon keresztül a lehető legnagyobb mértékben (még nagyobb mértékben) hűti az inflációt (lásd pl. banzinár). Megegyeznek hallgatólagosan, hogy választás után lesz egy komolyabb költségvetési szigortás a stabilitás érdekében. Az MNB cserében alacsonyan hagyja a kamatokat, amíg a nagy jegybankok is ugyanezt teszik. Engedik gyengülni a forintot, amivel javul a versenyképesség. A javuló versenyképesség terhére van mozgástér a béremelés ösztönzésére. Plusz ugyanerre teremt mozgásteret a munkáltatói terhek további csökkentése, aminek a lehetőségét például az is megteremtheti, hogy továbbra is alacsony marad a költségvetés kamatkiadása. A hazai forrásokat a beruházások mellett továbbra is az állampapír piac felé terelik, hogy finanszírozható legyen a gazdaság ösztönzés, és válságkezelés, járványkezelés, miatt megemelkedett államháztartási hiány. Méghozzá nem külföldi, forró pénzzel, hanem stabil hazai forrásokkal, hogy a pénzügyi stabilitás ne romoljon. Idáig gyakorlatilag ezt csinálták és működött. Amíg Matolcsy unortodox volt és az MNB meg Kormány egy irányba ment, addig egy sor igen pozitív gyakorlati eredményt ért el, ami őt igazolta.
  • A jegybank úgy lövi el a szigorítási eszköztárát egy kis infláció emelkedésre, hogy egyrészt azzal valójában esélye sincs megfogni az inflációt, mert annak túlnyomó része nemzetközi trend. Például alapanyag és energiaár emelkedés. Másrészt továbbra is a levegőben lóg egy sokkal komolyabb pénzügyi probléma halmaz világra szabadulása, amikor majd szükség lehet az ellőt jegybanki puskaporra.
Most Matolcsy (aki sosem szerette Vargát) nyíltan ellenséges lett a Kormányzati gazdaságpolitikával szemben és el is kezdte bírálni, illetve keresztbe tenni neki. Már egy kicsit korábban elkezdett Matolcsy olyan gazdaságpolitikai, társadalompolitikai kérdésekben álláspontot kialakítani, ami messze nem a Jegybank hatásköre. Olyan írásai jelentek meg, amiből azt gondolhatná az ember, hogy hirtelen belebújt nem csak a pénzügyminiszter, gazdasági csúcsminiszter, de még a miniszterelnök szerepébe is. Most meg tevőlegesen is keresztbe tesz. Csak az nem világos hogy ez miért lenne jó.
Most nem reagálnék minden pontra, mivel elég hosszú (de amúgy jól összeszedett szempontrendszer), de az alaptézissel nem értek egyet. Az MNB eddig azért játszhatta az unortodoxot, mert volt egy nagyon támogató környezet, elöntötte a világot az ingyen pénz, egy soha nem látott hosszúságú pozitív ciklus alakult ki mindenhol. És becsületükre legyen mondva, ezt jól kihasználták (és ennek vállalták a kockázatait). Most viszont ellenszél van, ami leszakítja a vitorlát ha fent marad.

A kormány az aki ellentart, amúgy az intézkedései nélkül is bőven 5% feletti GDP bővülés lenne, csak persze vannak politikai szempontjai.

A hatósági díjakat meg felejtsük el, kipróbáltuk már néhány 10 évre...

A személyi ellentét meg valid, de itt bejön a képbe Nagy Marci, aki az igazi agy volt az MNB-ben, de összekülönbözött Matolcsyval (pletykák szerint meg akarta puccsolni), így kirugta, Orbán meg egyből felvette gazdasági tanácsadónak. No, ott aztán lehet személyi ellentét...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Most nem reagálnék minden pontra, mivel elég hosszú (de amúgy jól összeszedett szempontrendszer), de az alaptézissel nem értek egyet. Az MNB eddig azért játszhatta az unortodoxot, mert volt egy nagyon támogató környezet, elöntötte a világot az ingyen pénz, egy soha nem látott hosszúságú pozitív ciklus alakult ki mindenhol. És becsületükre legyen mondva, ezt jól kihasználták (és ennek vállalták a kockázatait). Most viszont ellenszél van, ami leszakítja a vitorlát ha fent marad.

A kormány az aki ellentart, amúgy az intézkedései nélkül is bőven 5% feletti GDP bővülés lenne, csak persze vannak politikai szempontjai.

A hatósági díjakat meg felejtsük el, kipróbáltuk már néhány 10 évre...

A személyi ellentét meg valid, de itt bejön a képbe Nagy Marci, aki az igazi agy volt az MNB-ben, de összekülönbözött Matolcsyval (pletykák szerint meg akarta puccsolni), így kirugta, Orbán meg egyből felvette gazdasági tanácsadónak. No, ott aztán lehet személyi ellentét...

Én viszont az ellenszéllel nem értek egyet. Ellenszél majd lesz előbb-utóbb, de most még nem igazán van. Bőven ráért volna az MNB a szigorítással akkor, amikor ezt a nyugatiak is meglépik. Egyébként a táblázatból látható, hogy idén az EUR ellenében alig gyengült a forint (2,1% éves átlag árfolyamot nézve és 1,1% év végit). Nagyjából ugyanennyit gyengült például a zloty, vagy a lej is (az egyikkel szemben egy hajszálnyit erősödött a forint, a másikkal szemben egy hajszálnyit gyengült, de nagyjából ugyanott van). Bőven lett volna tér még egy kicsit gyengébb forintra. Ha meg az inflációra gondolsz ellenszélként az mindenkit érint, mégsem álltak neki a nagyok gőzerővel kamatot emelni és forrást szűkíteni. Sem világ szintű vad kamatemelés, sem egyedileg csak Magyarországot érintő árfolyam gyengülés, sem egyedileg csak Magyarországot érintő inflációs ugrás nincs, ami magyarázná, hogy miért nekünk kellene élen járni a szigorításban.
A világon mindenhol megugró inflációt pedig a magyar kamatemeléssel nem lehet megállítani a határon. Ezt idáig a gyakorlati tapasztalatok is látványosan alátámasztják.
 
M

molnibalage

Guest
Azoknak akik szerint a hazai infláció valamilyen egyedi, magyar sajátosság:
Köszönöm a megerősítést, hogy a mindenkori magyar teljesítmény csak a világ trendjeinek vagy még azok lekövetésére sem képes.
Ahogy már kifejtettem, az lenne végre nagy teljesítmény, ha itthon végre nem lenne a bukta akkora, mint máshol sőt, akkor is lenne haladás, amikor máshol visszaesés van.

Addig itt nem is értem, hogy minek kell annyira tapsolni.
Árral úszás van, de néha még az is szarul megy, sziklának csapódva.
 

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
523
1 741
93
Ha meg az inflációra gondolsz ellenszélként az mindenkit érint, mégsem álltak neki a nagyok gőzerővel kamatot emelni és forrást szűkíteni.
Azért ehhez néhány konkrét adatot ismerni kell; amerikában a FED 2,6%-ra várja a 2022-es inflációt (úgy hogy már elismerik hogy nem lesz átmeneti, decemberig 2,1%-ot gondoltak), nálunk az MNB talán 5,1%-ra. Az USA-ban a FED általi állampapírvásárlás 120 milliárd USD (a magyar ÉVES GDP 150-160 milliárd USD között van), amelyet márciusig 0-ra csökkentenek. Hááát...nekem ez erőteljes forrás szűkítés. Most. És egészen más mértékű várható inflációnál (nálunk ez még bőventolerancia sávon belüli lenne -3% a cél.). E mellett 2,5%-ig emelik várhatóan idén már a kamatot, de ez tényleg jövőbeli lépés.

Az EKB tényleg nem lép, amiért kap is hideget-meleget, de az ő helyzete annyiban speciális hogy a görögöktől németekig mindenkinek a szempontrendszerét figyelembe kell vennie, ami nem egyszerű. E mellett az eurozónára 1,4%-os inflációt várnak jövőre!! Vagyis jelenlegi előrejelzéseik alapján nem is kell nagyon szigorítania.

A regiós társaink közül pedig a cseheknél már 3,75% a kamat (lengyelek, románok 1,75%-on vannak, de felfele tartanak), de persze a nagyok nem ők.

Ezeket számbavéve azért a fenti kijelentés nem feltétlenül alátámasztott.

Amúgy hogy értsd, nem vagyok Matolcsy fun (alapvetően Ő politikus, néha tényleg elég furcsa és követhetetlen elméletekkel a világ számos dolgáról), viszont egy jegybank általában tankhajókent működik; döntései 6-8 negyedévi időhorizonton navigálnak (hirtelen nagy irányváltásokat nem szívesen tesznek csak krízishelyzetben), így jelenleg is számtalan cikk szól arról hogy az MNB, FED, EKB elkésett-e a szigorítással. Másrészt a kormány szerintem csak rövid távú politikai célok miatt húz lapot 19-re (feszes munkaerőpiac, erős gazdasági növekedés van e nélkül is) amikor nem lenne szükség rá, viszont a kockázatokat (infláció, költségvetési deficit) növel. Ezt most Matolcsy is igy gondolja, máskor meg nem.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 367
20 401
113
Köszönöm a megerősítést, hogy a mindenkori magyar teljesítmény csak a világ trendjeinek vagy még azok lekövetésére sem képes.
Ahogy már kifejtettem, az lenne végre nagy teljesítmény, ha itthon végre nem lenne a bukta akkora, mint máshol sőt, akkor is lenne haladás, amikor máshol visszaesés van.
Majd ha minden nyersanyagból önellátóak leszünk, és a belső piacunk elég nagy lesz eltartani a magyar ipart, ami önellátó lesz számítógéptől repülőgépen át babaolajig meg avokádóig!
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 782
32 160
113
Köszönöm a megerősítést, hogy a mindenkori magyar teljesítmény csak a világ trendjeinek vagy még azok lekövetésére sem képes.
Ahogy már kifejtettem, az lenne végre nagy teljesítmény, ha itthon végre nem lenne a bukta akkora, mint máshol sőt, akkor is lenne haladás, amikor máshol visszaesés van.

Addig itt nem is értem, hogy minek kell annyira tapsolni.
Árral úszás van, de néha még az is szarul megy, sziklának csapódva.
Hát, ha már követni tudjuk hosszú távon, akkor már az eredmény. Nyilván nem jó, de nagy a kitettségünk a nyitott piacok miatt realitás. Mert anno a "szakértői kormány", aki pont a gazdaság területén lett volna szakértő akkor is sikeresen lejtmenetbe terelte a gazdaságot, mikor a többi környező ország meg felfele tört. Erre jött 2008-as "válság", amit lejtmenetből kaptunk telibe. Ha jól emlékszem, ez volt a pannon puma.
 
S

speziale

Guest
És akkor nézzük meg, hogy a forint árfolyamával a gyakorlatban mennyire korrelál a magyar infláció! Jól láthatóan alig. Általában az egyéb hatások sokkal erősebbek. Még egy évvel elcsúsztatva is a forint átlagárfolyam változását és csak a változás növekedését/csökkenését alapul véve (így a legnagyobb a korreláció) 20 évből 5-ben ellentétes az infláció változásának iránya és a medián értéket nézve a forint árfolyam változásának növekedése/csökkenése csak 15%-ban befolyásolja a következő évi inflációt:

Év végi HUF/EURÉves átlag HUF/EURÉv végi HUF/EUR változásaÉves átlag HUF/EUR változásaInfláció
1999​
254,92​
252,80​
10,0%​
2000​
264,94​
260,04​
3,9%​
2,9%​
9,8%​
2001​
246,33​
256,69​
-7,0%​
-1,3%​
9,2%​
2002​
235,90​
242,96​
-4,2%​
-5,3%​
5,3%​
2003​
262,23​
253,51​
11,2%​
4,3%​
4,7%​
2004​
245,93​
251,68​
-6,2%​
-0,7%​
6,8%​
2005​
252,73​
248,05​
2,8%​
-1,4%​
3,6%​
2006​
252,30​
264,27​
-0,2%​
6,5%​
3,9%​
2007​
253,35​
251,31​
0,4%​
-4,9%​
8,0%​
2008​
264,78​
251,25​
4,5%​
0,0%​
6,1%​
2009​
270,84​
280,58​
2,3%​
11,7%​
4,2%​
2010​
278,75​
275,41​
2,9%​
-1,8%​
4,9%​
2011​
311,13​
279,21​
11,6%​
1,4%​
3,9%​
2012​
291,29​
289,42​
-6,4%​
3,7%​
5,7%​
2013​
296,91​
296,92​
1,9%​
2,6%​
1,7%​
2014​
314,89​
308,66​
6,1%​
4,0%​
-0,2%​
2015​
313,12​
309,90​
-0,6%​
0,4%​
-0,1%​
2016​
311,02​
311,46​
-0,7%​
0,5%​
0,4%​
2017​
310,14​
309,21​
-0,3%​
-0,7%​
2,4%​
2018​
321,51​
318,87​
3,7%​
3,1%​
2,8%​
2019​
330,52​
325,35​
2,8%​
2,0%​
3,4%​
2020​
365,13​
351,17​
10,5%​
7,9%​
3,3%​
2021​
369,00​
358,52​
1,1%​
2,1%​
5,1%​

Ó jaj...dehogyis nincs...

https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/bookmark/420d40c4-7351-48ba-b1c6-294692a82005?lang=en

eur és magyar árszint változás 2002-2020 között 33 vs. 90%...vagyis a relatív árszint kb. 45%-kal nőtt nálunk

eurhuf leértékelődés ebben az időszakban: 45%
 
S

speziale

Guest
  • Tetszik
Reactions: Bleroka

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Azért ehhez néhány konkrét adatot ismerni kell; amerikában a FED 2,6%-ra várja a 2022-es inflációt (úgy hogy már elismerik hogy nem lesz átmeneti, decemberig 2,1%-ot gondoltak), nálunk az MNB talán 5,1%-ra.

Rossz adatokat nézel. Pár hozzászólással korábban betettem az amerikai inflációs görbéjét FED (Portfolio) forrással, de ha szeretnél megerősítést a 6,8%-os éves amerikai inflációra US Bureau of Labor Statistics forrásból:
https://www.bls.gov/opub/ted/2021/consumer-prices-up-6-8-percent-for-year-ended-november-2021.htm

Az USA-ban a FED általi állampapírvásárlás 120 milliárd USD (a magyar ÉVES GDP 150-160 milliárd USD között van), amelyet márciusig 0-ra csökkentenek. Hááát...nekem ez erőteljes forrás szűkítés. Most.

Nem. Ez nem forrásszűkítés, hanem csak a pénznyomtatás (forrásbővítés) ütemének a csökkentése. Forrásszűkítés az, ha elkezdik leépíteni a mérlegfőösszeget és pénzt kiszívni a piacról (eszközöket eladni, lejáratni, forrás oldalon pénzt elszívni a bankrendszertől).
Ezzel szemben az MNB nem csak lassítja és tervezi majd egyszer leállítani a közvetlen forrás nyújtást, hanem az NHP-t már 2021.09.30-ával lezárta, a Növekedési Kötvényprogramot 2021.12.31-ével zárta le, továbbá december 14-én az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött.
Az MNB pénzt von ki azzal, hogy az egynapos betétállomány (ez a messze legnagyobb jegybanknál elhelyezett kereskedelmi banki eszköz) 2021 végén 6,5 ezer milliárd Ft volt, míg 2020 végén csak 3 ezer milliárd. Az MNB mérlege csak novemberig van meg, de az MNB mérlegének növekedése szeptember (az NHP kivezetése) óta megállt, sőt decembere a frissebb állomány adatok alapján érdemben csökkenni fog. Ezen belül a bankrendszer MNB-nél elhelyezett betétállománya viszont 5.846 milliárd Ft-tal lett magasabb a tavaly novemberi adatnál.

Egyébként az amerikai pénznyomtatást nem a magyar GDP-hez illik mérni és az éves GDP-vel nem illik egy havi pénznyomtatási adatot összehasonlítani.

És egészen más mértékű várható inflációnál (nálunk ez még bőventolerancia sávon belüli lenne -3% a cél.).

A jenki infláció messze 3% fölött van. Rossz adatot nézel.

E mellett 2,5%-ig emelik várhatóan idén már a kamatot, de ez tényleg jövőbeli lépés.

Amíg a FED továbbra is 0,25%-on tartja az "alapkamatot" és még csak gondolkoznak azon, hogy esetleg 2022-ben akár egy kicsit emelhetik is (az általad említett 2,5% legfeljebb csak egy igen mérsékelten megalapozott várakozás), addig az MNB már egy ideje erőltetett ütemben emeli a kamatait:
kamat211229-501946.png


Az EKB tényleg nem lép, amiért kap is hideget-meleget, de az ő helyzete annyiban speciális hogy a görögöktől németekig mindenkinek a szempontrendszerét figyelembe kell vennie, ami nem egyszerű. E mellett az eurozónára 1,4%-os inflációt várnak jövőre!! Vagyis jelenlegi előrejelzéseik alapján nem is kell nagyon szigorítania.

Nem tudom honnan szeded ezeket az inflációs adatokat, de közük sincs a valósághoz. Az eurozóna éves inflációja 4,9% volt novemberben. Erről is betettem már ábrát, de itt az Eurostat közvetlen forrása is:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Inflation_in_the_euro_area

Az meg komoly szellemi kihívásokkal küzd, aki 2022-ben 1,4%-os inflációt vár ilyen szinten elszabadult energia árak (amit velünk ellentétben ott rá is eresztenek a fogyasztókra), alapanyag árak, szállítási költségek, és mondjuk dollárhoz viszonyított EUR gyengülés mellett. Meg ilyen mértékű fedezetlen likviditás kiáramlás, pénznyomtatás, állami túlköltekezés mellett (mert a GDP arányos költségvetési hiány az eurozónában pont ugyanúgy elszállt, mint nálunk, 7,2%-ra 2020-ban és 7,1%-ra 2021-ben).
Ilyen alapon mi is várhatunk negatív inflációt 2022-ben, csak nem fog bejönni a várakozás.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
csak hogy érthető legyen a fenti...ez azt jelenti, hogy a forint gyengülése 100%-ban megjelenik az eurózónához képesti többlet inflációnkban....

Hogy téged idézzelek: "Ó jaj..." Szövegértelmezési gondjaid vannak. Meg folyamat értelmezésiek is.

Én arról írtam, hogy a jelenlegi inflációnak messze túlnyomó része megjelenik az egész világon, így az eurozónában is és csak kis részét teszi ki az amúgy 2021-ben egészen minimális forint gyengülés. Tehát a forint gyengülés elleni harc nem fékezi meg a jelenlegi inflációt. Jelenleg nem igazán hatékony eszköz. Viszont nagyon sokba kerül az országnak. Akkor lenne hatékony, ha világon nem lenne érdemi infláció, csak nálunk szabadult volna el, kizárólag a hatalmas forint gyengülés hatsára. De ez tényszerűen nem így van. Sem az, hogy hogy idén jelentősen gyengült volna a forint sem az, hogy ez lenne a meghatározó inflációs faktor.
Meg arról írtam, hogy a hosszú távú tapasztalati adatok szerint is 1-2 éves időtávon általában a forint árfolyam kis arányban határozza meg az inflációt.

Ezt te azzal szeretnéd cáfolni, hogy az eurozóna inflációja feletti infláció többletünkben, 20 éves összesítésben a forint gyengülés megjelenik? Remélem azért érted, hogy miért nem cáfolata az, amit te írsz annak, amit én írtam!
 

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
523
1 741
93
Rossz adatokat nézel. Pár hozzászólással korábban betettem az amerikai inflációs görbéjét FED (Portfolio) forrással, de ha szeretnél megerősítést a 6,8%-os éves amerikai inflációra US Bureau of Labor Statistics forrásból:
https://www.bls.gov/opub/ted/2021/consumer-prices-up-6-8-percent-for-year-ended-november-2021.htm



Nem. Ez nem forrásszűkítés, hanem csak a pénznyomtatás (forrásbővítés) ütemének a csökkentése. Forrásszűkítés az, ha elkezdik leépíteni a mérlegfőösszeget és pénzt kiszívni a piacról (eszközöket eladni, lejáratni, forrás oldalon pénzt elszívni a bankrendszertől).
Ezzel szemben az MNB nem csak lassítja és tervezi majd egyszer leállítani a közvetlen forrás nyújtást, hanem az NHP-t már 2021.09.30-ával lezárta, a Növekedési Kötvényprogramot 2021.12.31-ével zárta le, továbbá december 14-én az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött.
Az MNB pénzt von ki azzal, hogy az egynapos betétállomány (ez a messze legnagyobb jegybanknál elhelyezett kereskedelmi banki eszköz) 2021 végén 6,5 ezer milliárd Ft volt, míg 2020 végén csak 3 ezer milliárd. Az MNB mérlege csak novemberig van meg, de az MNB mérlegének növekedése szeptember (az NHP kivezetése) óta megállt, sőt decembere a frissebb állomány adatok alapján érdemben csökkenni fog. Ezen belül a bankrendszer MNB-nél elhelyezett betétállománya viszont 5.846 milliárd Ft-tal lett magasabb a tavaly novemberi adatnál.

Egyébként az amerikai pénznyomtatást nem a magyar GDP-hez illik mérni és az éves GDP-vel nem illik egy havi pénznyomtatási adatot összehasonlítani.



A jenki infláció messze 3% fölött van. Rossz adatot nézel.



Amíg a FED továbbra is 0,25%-on tartja az "alapkamatot" és még csak gondolkoznak azon, hogy esetleg 2022-ben akár egy kicsit emelhetik is (az általad említett 2,5% legfeljebb csak egy igen mérsékelten megalapozott várakozás), addig az MNB már egy ideje erőltetett ütemben emeli a kamatait:
kamat211229-501946.png




Nem tudom honnan szeded ezeket az inflációs adatokat, de közük sincs a valósághoz. Az eurozóna éves inflációja 4,9% volt novemberben. Erről is betettem már ábrát, de itt az Eurostat közvetlen forrása is:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Inflation_in_the_euro_area

Az meg komoly szellemi kihívásokkal küzd, aki 2022-ben 1,4%-os inflációt vár ilyen szinten elszabadult energia árak (amit velünk ellentétben ott rá is eresztenek a fogyasztókra), alapanyag árak, szállítási költségek, és mondjuk dollárhoz viszonyított EUR gyengülés mellett. Meg ilyen mértékű fedezetlen likviditás kiáramlás, pénznyomtatás, állami túlköltekezés mellett (mert a GDP arányos költségvetési hiány az eurozónában pont ugyanúgy elszállt, mint nálunk, 7,2%-ra 2020-ban és 7,1%-ra 2021-ben).
Ilyen alapon mi is várhatunk negatív inflációt 2022-ben, csak nem fog bejönni a várakozás.
Bocsi ha félreérthető voltam, de mindkét (FED, EKB) esetben a 2022-es várakozásokat írtam le (vagyis nem rossz adatokat néztem - legalábbis a FED-nél biztos nem, ahol írtad).

A FED 2022-es inflációs várakozása 2,6%:
FED honlapján: https://www.federalreserve.gov/monetarypolicy/files/fomcprojtabl20211215.pdf
Portfolió: https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-mondta-hogy-az-inflacio-atmeneti-lesz-516412
(amit rosszul írtam az az, hogy 2024-ig megy fel a kamat várhatóan 2,5%-ra, elnézést érte)

Amit tényleg elnyaltam, az az EKB-s inflációs előrejelzés, az 1,4% az egy szeptembeli maginflációs forcast volt, ezt decemberben 1,9%-ra módosították, az EKB teljes inflációs várakozást pedig 3,2%-ra.
EKB honlapja: https://www.ecb.europa.eu/pub/proje...ions202112_eurosystemstaff~32e481d712.en.html
Portfolió: https://www.ecb.europa.eu/pub/proje...ions202112_eurosystemstaff~32e481d712.en.html

A magyar 2022-es inflációs várakozás meg 4,7-5,1% (maginfláció 5,3-5,5%)

Az EKB-s részért elnézést, de én nem is azt akartam kihozni ebből az okfejtésből hogy mennyire valósak vagy nem valósak a két nagy jegybank vagy az MNB inflációs megállaptásai vagy tervei, hanem azt, hogy más a helyzetértékelésük és az általuk számolt inflációs pálya így természtszerűen máshogy is kell viselkedniük. Vagyis hiába marad valaki laza, attól még egy másiknak lehet/kellhet szigorítania. Természetesen szigorúan szerintem.
 
  • Tetszik
Reactions: Gungnir (F1End)

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
523
1 741
93
Nem. Ez nem forrásszűkítés, hanem csak a pénznyomtatás (forrásbővítés) ütemének a csökkentése. Forrásszűkítés az, ha elkezdik leépíteni a mérlegfőösszeget és pénzt kiszívni a piacról (eszközöket eladni, lejáratni, forrás oldalon pénzt elszívni a bankrendszertől).
Ezzel szemben az MNB nem csak lassítja és tervezi majd egyszer leállítani a közvetlen forrás nyújtást, hanem az NHP-t már 2021.09.30-ával lezárta, a Növekedési Kötvényprogramot 2021.12.31-ével zárta le, továbbá december 14-én az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött.
Az MNB pénzt von ki azzal, hogy az egynapos betétállomány (ez a messze legnagyobb jegybanknál elhelyezett kereskedelmi banki eszköz) 2021 végén 6,5 ezer milliárd Ft volt, míg 2020 végén csak 3 ezer milliárd. Az MNB mérlege csak novemberig van meg, de az MNB mérlegének növekedése szeptember (az NHP kivezetése) óta megállt, sőt decembere a frissebb állomány adatok alapján érdemben csökkenni fog. Ezen belül a bankrendszer MNB-nél elhelyezett betétállománya viszont 5.846 milliárd Ft-tal lett magasabb a tavaly novemberi adatnál.

Egyébként az amerikai pénznyomtatást nem a magyar GDP-hez illik mérni és az éves GDP-vel nem illik egy havi pénznyomtatási adatot összehasonlítani.

Bocs, erre még reagálnék:
Az MNB NHP vagy az NKP illetve az állampapír vásárlás is ugyanúgy egy forrásbővítés volt mint a FED állampapír vásárlása, amely utóbbi szintén leáll 3 hónapon belül. Ha arra utalsz hogy ez még nem történt meg és a jegybanknak is lehett volna várni még márciusig akkor ok, de konkrétan az MNB is annyit csinált most hogy nem bővíti tovább a likvidítást ezekkel, azért ezzel lényegi forráskivonás még nem történik (és itt a lényegin van a hangsúly, az majd akkor lesz ha elkezdik visszafizetni az odaadott pénzeket, de úgy látom Te arra néztél már adatokat hogy hogy csökken az MNB-s mérleg.) Persze ha márciusban a FED is leáll ezzel, akkor ott sem egyik napról a másikra fog hatni a történet.

Az egynapos betétállományra vonatkozó megállapításodból viszont mást is ki lehet olvasni mint amit Te kihoztál belőle (szerintem felcsrélődött az ok meg az okozat). Az egynapos (overnight) betét a bankoknál olyan mint a Te folyószámlád, amit nem tudnak elkölteni a bankok (hitelezni, befektetni), azt az MNB-nél parkoltatják egynapos betétben. Vagyis a fenti két (három) szám (3000 milliárd és 6500 milliárd/vagy a + 5800 milliárd) azt jelenti hogy minimum kétszeresére emelkedett a bankok szabad likvidítása egy év alatt. Jelenleg azért maradhat itt több pénz (vagyis most már nem itt, hanem az egyhetes betétben, mert az hoz többet), mert 1) a vállalatok/lakosság is tele van pénzzel amit nem költ el, vagyis a betét oldal nő 2) csökken a hitelkereslet, így nem tudják hova tenni a pénzt a bankok, csak ide, vagyis a hiteloldal csökken. Jelenleg az adatok alapján az 1. pont játszik, a hitelkereslet az elmúlt évben messzemenően nem csökkent, hanem dinamikusan nőtt. Az MNB az alapkamat emelésével persze hathat ezekre (drágítja a hiteleket, vonzóbbá teszi a betéteket), de a hitelkamatok emelkedése és ezáltal a hitelezési aktivitás csökkenése még csak ezután jön, vagyis 2021-es adatokat ezzel magyarázni (mármint hogy az MNB forrást vont ki a gazdaságból) szerintem nem tényszerű.

(Amúgy a növekedési hitelprogram bejelentésekor volt egy olyan mondás hogy a bankok preferenciális betétbe helyezhetik a hitelek összegét, amire plusz kamatot kapnak, és ez ténylegesen sterilizáló hatással bír, mivel a betét ugyanannyi ideig áll fennt mint a hitel, de ennek a metodikáját én nem ismerem, így azt sem tudom hogy a fentiekkel milyen viszonyban van)

A magyar éves GDP-t csak azért tettem a havi FED likvidításpumpa mellé (bár nem tudtam hogy ezt nem illik), hogy érzékeltessem ennek a pénznek a nagyságrendjét, ami nem kerül havi rendszerességgel a piacra. Mert abban igazad van hogy ez még nem szűkítés, de hogy érdemi lépés, az meg szerintem tény.
 
S

speziale

Guest
Hogy téged idézzelek: "Ó jaj..." Szövegértelmezési gondjaid vannak. Meg folyamat értelmezésiek is.

Én arról írtam, hogy a jelenlegi inflációnak messze túlnyomó része megjelenik az egész világon, így az eurozónában is és csak kis részét teszi ki az amúgy 2021-ben egészen minimális forint gyengülés. Tehát a forint gyengülés elleni harc nem fékezi meg a jelenlegi inflációt. Jelenleg nem igazán hatékony eszköz. Viszont nagyon sokba kerül az országnak. Akkor lenne hatékony, ha világon nem lenne érdemi infláció, csak nálunk szabadult volna el, kizárólag a hatalmas forint gyengülés hatsára. De ez tényszerűen nem így van. Sem az, hogy hogy idén jelentősen gyengült volna a forint sem az, hogy ez lenne a meghatározó inflációs faktor.
Meg arról írtam, hogy a hosszú távú tapasztalati adatok szerint is 1-2 éves időtávon általában a forint árfolyam kis arányban határozza meg az inflációt.

Ezt te azzal szeretnéd cáfolni, hogy az eurozóna inflációja feletti infláció többletünkben, 20 éves összesítésben a forint gyengülés megjelenik? Remélem azért érted, hogy miért nem cáfolata az, amit te írsz annak, amit én írtam!

na mesélj kérlek:

konkrétan ezt írtad:

"Általában az egyéb hatások sokkal erősebbek. Még egy évvel elcsúsztatva is a forint átlagárfolyam változását és csak a változás növekedését/csökkenését alapul véve (így a legnagyobb a korreláció) 20 évből 5-ben ellentétes az infláció változásának iránya és a medián értéket nézve a forint árfolyam változásának növekedése/csökkenése csak 15%-ban befolyásolja a következő évi inflációt:"

1) én bemutattam, hogy hosszú távon bizony az árfolyam gyengülés begyűrűzése az bizony 100%, nem pedig 15% amiről te beszélsz

2) maga az egész okoskodásod totálisan fals, amikor egy nyilvánvalóan többváltozós regressziót egyváltozósra redukálsz és ez alapján próbálsz meg következtetést levonni a két változó kapcsolatára vonatkozóan....
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Bocsi ha félreérthető voltam, de mindkét (FED, EKB) esetben a 2022-es várakozásokat írtam le (vagyis nem rossz adatokat néztem - legalábbis a FED-nél biztos nem, ahol írtad).

A FED 2022-es inflációs várakozása 2,6%:
FED honlapján: https://www.federalreserve.gov/monetarypolicy/files/fomcprojtabl20211215.pdf
Portfolió: https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-mondta-hogy-az-inflacio-atmeneti-lesz-516412
(amit rosszul írtam az az, hogy 2024-ig megy fel a kamat várhatóan 2,5%-ra, elnézést érte)

Amit tényleg elnyaltam, az az EKB-s inflációs előrejelzés, az 1,4% az egy szeptembeli maginflációs forcast volt, ezt decemberben 1,9%-ra módosították, az EKB teljes inflációs várakozást pedig 3,2%-ra.
EKB honlapja: https://www.ecb.europa.eu/pub/proje...ions202112_eurosystemstaff~32e481d712.en.html
Portfolió: https://www.ecb.europa.eu/pub/proje...ions202112_eurosystemstaff~32e481d712.en.html

A magyar 2022-es inflációs várakozás meg 4,7-5,1% (maginfláció 5,3-5,5%)

Az EKB-s részért elnézést, de én nem is azt akartam kihozni ebből az okfejtésből hogy mennyire valósak vagy nem valósak a két nagy jegybank vagy az MNB inflációs megállaptásai vagy tervei, hanem azt, hogy más a helyzetértékelésük és az általuk számolt inflációs pálya így természtszerűen máshogy is kell viselkedniük. Vagyis hiába marad valaki laza, attól még egy másiknak lehet/kellhet szigorítania. Természetesen szigorúan szerintem.

Nagyon kényelmes dolog a tény inflációt figyelmen kívül hagyni és csak a várakozásokra alapozni a döntéseket. Legfeljebb majd nem jön be a várakozás. Az ilyen típusú indoklás csak ideológia gyártás a jegybankok részéről egy messze nem ilyen alapon meghozott döntés megmagyarázáshoz. Erre írtam, hogy ilyen alapon mi is várhatnánk akár negatív inflációt is, legfeljebb nem fog bejönni.
A Kormány 2023-ra már 3,1% inflációt vár, 2024-re 3,0%-ot. Az MNB 2023-ra és 2024-re is 2,5-3,5%-ot. Tekintsünk egy évvel előrébb a várakozásokban, mint 2022 és simán megvan az ideológia, hogy ne szigorítsunk. Az infláció növekedése átmeneti (hiszen ezt várjuk, tehát biztos úgy is lesz). Simán megoldódik magától. Hiszen te írtad, hogy szerinted a jegybanki eszközök 6-8 negyedév alatt fejtik ki hatásukat, addigra meg már elve azt várják, hogy más legyen a helyzet.
Ugye érzed mennyire nem tatható azzal magyarázni az eltérő jegybanki viselkedéseket ugyanabban a helyzetben, hogy a tények fikarcnyit sem számítanak, a várakozásokat pedig ki-ki a saját szája íze szerint alakítja, ha meg akar valamilyen magatartást ideologizálni?
Amúgy ha az MNB és a Kormány 4,7-5,1% illetve 4,8% inflációt vár, miközben egyik sem közölt ennek okaként komoly súllyal egyedi, csak Magyarországra jellemző tényezőt (sem viharos sebességű forint gyengülést, sem hazai túlkereslet fűtötte ugrást az import növekedésében, sőt az MNB kifejezetten az import növekedési ütemének jelentős lassulását várja, sem államháztartási hiány megugrást, sőt kifejezetten komoly hiány csökkenést várnak, sem a folyó fizetési mérleg egyenlegének combos romlását, sőt egy kis javulást várnak, stb...) akkor nem nagyon van más megoldása a magyar inflációs várakozásnak, mint a nemzetközi inflációs nyomás Magyarországra begyűrűző hatása. Ezt az MNB le is írja az inflációs jelentésében, mint fő inflációs okot. Akkor viszont vagy az MNB-nek van igaza a nemzetközi folyamat megítélésében (meggyőződésem szerint ez a helyzet) és a FED, meg az EKB (meg mondjuk a BoJ, a BoE és a még bizonyos mértékben a kínai jegybank is) homokba dugja a fejét. Vagy a nagyoknak van igaza és az MNB rémeket lát. De hogy tök ugyanazt a folyamatot szemlélik mindenhol az biztos. Jelenleg nincs érdemi mértékben külön csak magyar inflációs folyamat, a nemzetköziről leválasztva.

A maginflációról: A jegybankok inflációs célsávja a teljes inflációra van megadva nem a maginflációra. Márpedig a teljes infláció mind az EKB, mind a FED esetében a célsáv felső értéke fölött van. Mégsem állnak neki olyan szigorításnak, mint az MNB. Ezen kívül nem csak az EU-ban alacsonyabb a maginfláció, hanem nálunk is. Idén 5,1% teljes magyar inflációból 3,9% a maginfláció. Ha csak a maginflációt néznénk, az megint nem indokolná az MNB eltérő magatartását. Az amerikai maginfláció például már az 5%-ot közelíti (nem éves átlagban hanem novemberben év/év alapon). A miénk ugyanígy novemberi év/év alapon 5,3%. Nincs érdemi különbség.

A regiós társaink közül pedig a cseheknél már 3,75% a kamat (lengyelek, románok 1,75%-on vannak, de felfele tartanak), de persze a nagyok nem ők.

Na és ők mit értek el ezzel? A lengyelek és a románok, hozzánk hasonlóan még a devizájuk erősödését sem. A lej annyit gyengült, mint a forint. A zloty pedig majdnem ugyanannyit. Egyedül a csehek tudták erősíteni a koronát. Az inflációt senki nem tudta megállítani a határnál. A lengyel infláció novemberben 7,8%, nagyobb mint a miénk (7,4%) és az éves átlag várhatóan 4,9% lesz, ami majdnem egyezi a mi 5,1%-unkkal. A lengyelek is úgy látják, hogy "ezt elsősorban külső hatások váltják ki és nem belső folyamatok okozzák". A román novemberi infláció szintén 7,8% volt, az éves átlag meg 5%. Dettó ugyanaz a helyzet náluk is. A cseh infláció "csak 6% volt novemberben, az éves átlag pedig 3,8% lesz. A csehek kb. 5% EUR-hoz képest és 6% forinthoz mért korona erősödéssel 1,3-1,4%-ot tudtak faragni a begyűrűző inflációból hozzánk képest. Megérte? Aligha.

Az a helyzet, hogy az MNB (meg a többi régiós jegybank is) a feje tetején is pöröghet, akkor sem fogja tudni megállítani a határnál a nemzetközi hatást. Jelenleg az infláció messze túlnyomó részben nemzetközi hatásoktól függ és nem magyar, lengyel, román, cseh ország specifikus tényezőktől. Ha az MNB ezzel szemben erőlködik, azzal okoz egy csomó kárt az államháztartásnak, gazdaságnak, de alig ér el eredményt. Most az MNB eszköztára infláció ellen nagyon alacsony hatékonyságú. Akkor lenne hatékony, ha vagy magyar országspecifikus oka lenne az inflációnak, vagy a nagy jegybankok is szigorítanának. De ezek hiányában a széllel szembe vizelés tipikus esete forog fenn.
Semmi baj nem lenne azzal, ha az MNB a nagyokkal összhangban szigorítana. Majd ha a FED, EKB, Boj, BoE és kínai jegybank szigorít, akkor lehet nekünk is. Matolcsy annak idején pont azt ismerte fel, hogy ki kell használni a nagyok teremtette irreálisan alacsony kamatkörnyezetet, olcsó pénzt. Unortodox lett és bejött neki. Most viszont a nagyok ellenében akar visszaváltozni ortodoxxá, ami nem jó ötlet. A tankönyvi anticiklusos jegybanki politika olyan jegybankoknak való, akik a jegybanki eszközeikkel valós hatást tudnak gyakorolni a folyamatokra. Sajnos ehhez mi kicsik vagyunk. Nekünk nem marad más jó megoldás, mint úszni az árral és támogatni a gazdaságot, meg a költségvetést.
Hogy a nagy jegybankok politikája hosszú távon káros és a szakadék felé tartunk? Igen. Hogy az irreálisan alacsony kamatszintet, a fedezetlen pénznyomtatást, az elszállt költségvetési hiányokat, a visszafizethetetlenre duzzadt adóssághegyeket nem lehet a végtelenségig fenntartani büntetlenül? Nem bizony.
De amikor ennek meglesz a böjtje, akkor attól függetlenül mi is megszívjuk, hogy előtte nekiálltunk-e különutasan szigorkodni, vagy úsztunk az árral. Ha úsznánk az árral akkor legalább addig jobb induló pozíciót érnénk el gazdaságilag és költségvetésileg, amíg be nem jön a sz@rvihar és a jegybanki puskaport sem lőnénk el előre. Nem mindegy, hogy a pincéből kell majd kamatot emelni, vagy egy már eleve combosan megemelt kamatra kell majd ráemelni.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
Bocs, erre még reagálnék:
Az MNB NHP vagy az NKP illetve az állampapír vásárlás is ugyanúgy egy forrásbővítés volt mint a FED állampapír vásárlása, amely utóbbi szintén leáll 3 hónapon belül. Ha arra utalsz hogy ez még nem történt meg és a jegybanknak is lehett volna várni még márciusig akkor ok

Márciusban legfeljebb a FED szünteti be a pénznyomtatást (ha beszünteti, mert azért még ez sem teljesen biztos). A többiek még folytatják. Igen, az MNB simán folytathatta volna márciusig is, meg azon túl is.

de konkrétan az MNB is annyit csinált most hogy nem bővíti tovább a likvidítást ezekkel, azért ezzel lényegi forráskivonás még nem történik (és itt a lényegin van a hangsúly, az majd akkor lesz ha elkezdik visszafizetni az odaadott pénzeket, de úgy látom Te arra néztél már adatokat hogy hogy csökken az MNB-s mérleg.)

Az történt, hogy az MNB eszköz oldali pénznyomtatását már eddig is ellensúlyozta forrás oldali pénz kivonással, a ker. banki betéteken keresztül. Tehát már az előtt is lassította a nettó pénznyomtatást, hogy a hitel, kötvény és államapapír vásárlási programokat leállította volna. Majd ez a nettó hatás szeptember után már összességében negatívba fordult. Ilyet a nagy jegybankok egyelőre nem tesznek.

Az egynapos betétállományra vonatkozó megállapításodból viszont mást is ki lehet olvasni mint amit Te kihoztál belőle (szerintem felcsrélődött az ok meg az okozat). Az egynapos (overnight) betét a bankoknál olyan mint a Te folyószámlád, amit nem tudnak elkölteni a bankok (hitelezni, befektetni), azt az MNB-nél parkoltatják egynapos betétben. Vagyis a fenti két (három) szám (3000 milliárd és 6500 milliárd/vagy a + 5800 milliárd) azt jelenti hogy minimum kétszeresére emelkedett a bankok szabad likvidítása egy év alatt. Jelenleg azért maradhat itt több pénz (vagyis most már nem itt, hanem az egyhetes betétben, mert az hoz többet), mert 1) a vállalatok/lakosság is tele van pénzzel amit nem költ el, vagyis a betét oldal nő 2) csökken a hitelkereslet, így nem tudják hova tenni a pénzt a bankok, csak ide, vagyis a hiteloldal csökken. Jelenleg az adatok alapján az 1. pont játszik, a hitelkereslet az elmúlt évben messzemenően nem csökkent, hanem dinamikusan nőtt. Az MNB az alapkamat emelésével persze hathat ezekre (drágítja a hiteleket, vonzóbbá teszi a betéteket), de a hitelkamatok emelkedése és ezáltal a hitelezési aktivitás csökkenése még csak ezután jön, vagyis 2021-es adatokat ezzel magyarázni (mármint hogy az MNB forrást vont ki a gazdaságból) szerintem nem tényszerű.

Rosszul találgatsz. Pedig fölösleges találgatni, hiszen az MNB közli a hitelintézetek összevont mérlegét. Tényszerűen az történt, hogy a bankok 2020 november és 2021 november között +11.421 milliárd Ft-tal növelték a mérlegfőösszegüket. De ebből a likviditás növekedése elenyésző volt. A legnagyobb tétel a monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel (kereskedelmi banki szempontból az MNB-nél és a bankközi piacon elhelyezett betét monetáris pénzügyi intézmények nyújtott hitelként jelentkezik). Ez +7.041 milliárd Ft volt, amiből a legnagyobb rész az MNB-hez ment. (Egy évvel korábban ez a növekmény még csak 3.833 milliárd Ft volt.) A második legnagyobb tétel a nem monetáris és nem államháztartási gazdasági szereplőknek nyújtott hitelek és kötvények növekedése volt +2.575 milliárd Ft-tal (ez a megelőző évhez képest enyhén növekvő hitelezési aktivitást jelent). A harmadik tétel az egyéb eszközök +961 milliárd Ft-tal. Csak ez után jön a nettó állampapír vásárlás és a költségvetési intézmények hiteleinek nettó változása 422 milliárd Ft-tal. (1 évvel korábban ez a változás még 1316 milliárd Ft volt. Onnan esett vissza kevesebb, mint harmadára.) Minden más a nagyjából lényegtelen kategóriába tartozik. Együttvéve sem érik el mérlegfőösszeg növekedés 4%-át.
Tehát az MNB a magasabb kamattal egyszerűen elvonta annak a pénznek egy tetemes részét, ami amúgy a kereskedelmi bankoktól állampapírba áramlott volna.

(Amúgy a növekedési hitelprogram bejelentésekor volt egy olyan mondás hogy a bankok preferenciális betétbe helyezhetik a hitelek összegét, amire plusz kamatot kapnak, és ez ténylegesen sterilizáló hatással bír, mivel a betét ugyanannyi ideig áll fennt mint a hitel, de ennek a metodikáját én nem ismerem, így azt sem tudom hogy a fentiekkel milyen viszonyban van)

A bankok választhattak, hogy az NHP-s hiteleik mögé betét, vagy értékpapír óvadékot adnak, vagy 50%-os arányban a hitelek biztosítékait forgatják tovább. Soha nem volt 100% sterilizáció (még a közelében sem), különben az NHP nem lett volna nettó pénznyomtatás. Pedig te is annak nevezted (helyesen). Az NHP állománya közel 2900 milliárd Ft, a preferenciális betét pedig közel 1500 milliárd, de az utóbbiban nem csak NHP óvadék van.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 546
113
na mesélj kérlek:

konkrétan ezt írtad:

"Általában az egyéb hatások sokkal erősebbek. Még egy évvel elcsúsztatva is a forint átlagárfolyam változását és csak a változás növekedését/csökkenését alapul véve (így a legnagyobb a korreláció) 20 évből 5-ben ellentétes az infláció változásának iránya és a medián értéket nézve a forint árfolyam változásának növekedése/csökkenése csak 15%-ban befolyásolja a következő évi inflációt:"

1) én bemutattam, hogy hosszú távon bizony az árfolyam gyengülés begyűrűzése az bizony 100%, nem pedig 15% amiről te beszélsz

2) maga az egész okoskodásod totálisan fals, amikor egy nyilvánvalóan többváltozós regressziót egyváltozósra redukálsz és ez alapján próbálsz meg következtetést levonni a két változó kapcsolatára vonatkozóan....

2-szeri magyarázatra sem értetted meg. Úgy látom, hogy az esetedben galambbal kellene sakkoznom, amihez nincs sok kedvem. Gondolj amit akarsz! Én nem fogom még egyszer elmagyarázni.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and fip7

Catles

Well-Known Member
2021. február 5.
523
1 741
93
@laiki én a fentiekben két fő dologban nem értek egyet (és nem akarom végtelenségig nyújtani a vitát);

1) a fenti 2022-re várt inflációs kilátások tartalmazzák a már meghozott (és elgondolt) intézkedések hatását, így decemberben az MNB már úgy mond 4,7-5,1%-os inflációt hogy a kamatemelés, jegybanki mérleg fújásának megállítása már megtörtént. ("A proaktív jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a járvány hatásainak kifutásával és a külső inflációs hatások fokozatos mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökkenő pályára áll.")

2) az inflációs hatások nem biztos "messze túlnyomó részben" importált hatások. Viszont ha ez igaz is lenne per ma, a jövőben az lesz (pl. a fodrászom idén cca 30%-ot emelt a díján. Biztos sok költsége importált költsége van...), mivel már most megjelenik az ár-bér spirál, amit a minimálbéremelés azért tovább támogat majd. De úgy látom ez az amit Te leginkább tagadsz.

+1: A kamatemelés nem csak (illetve valszeg nem is elsődlegesen, bár ezt nem biztos hogy ki merem jelenteni) az árfolyamon keresztül fogja vissza az inflációt; a hitelkiáramláson keresztül is hűtő hatást gyakorolhat, vagyis érdemi forinterősödés nélkül is van hatás.

De részemről nem okoz lelki sérülést ha kijelentjük hogy Matolcsy elcseszte, és nem kellene még szigorítania, csak a Te álláspontod eléggé kormányzati (amely kormányzati álláspontot nagyrészt már a választásokra való felkészülés mozgat), úgy hogy ennek a politikának a veszélyei azért nem nagyon vannak megemlítve.