Tetszett ez az írás, viszont tényleg nem kötekedésből; mi a szösz az a határidő-visszacsatolásos opció?
Tudtommal a Bubor befagyasztása piaci alapon egy egyszerű kamatswap lenne (aminek az intézményesített formája a bubor esetében a BIRS), persze nem olyan szinten mint ahogy a kormány kitalált, mert az jelenleg -ahogy Te is írtad - valakinek bukó.
Hát ez szerintem így nem teljesen igaz (vagy a fogalmazás csúszott el) ha EUR hitellel HUF pozit veszünk fel akkor a HUF/EUR devizapár erősödésére fogadunk (vagyis nem a forint ellen megyünk). A kamatemelés illetve a magas kamatszint amúgy drágítja is a shortolást, ezért is nem biztos hogy jó a török párhuzam, mivel ott pont az a baj hogy csökkenteni akarják a kamatot, nálunk meg épp emelik, mégha egy kicsit elkent módon is (alapkamat és effektív kamat elválasztása)
Nem pontosan fogalmaztam, nem a BUBOR lesz befagyasztva, hanem a BUBOR-hoz kötött hitelt fixálják. Ránéztem historikus értékekre, hát nem néz ki jól. Majd 4%-os emelkedés 1 éven belül. A sok hülye megint belefutott a 3 hónapos kamatperiódusra számolt hitelbe - mivel szemre az volt az olcsó. Ebből látszik, hogy a kamatos kamatot még most sem értik az emberek. Ha neked van egy 20 éves futamidejű hiteled, akkor a felvételkor meglévő pl. 0,5%-os kamat 4%-ra ugrik, akkor az 20 év alatt lazán a a kezdeti 0,5%-os esetben fizetendő összeg több, mint duplája + infláció. A másik kérdés, hogy a kamatswap-ot hogyan és mikor kommunikálják a piac felé - mert ha a jegybank teszi, akkor ugrott a függetlenség (más tészta, hogy ugyanezt csinálja a FED, BOE meg a BOJ is a QE-val)
Ezt a "duplázódást" akarják valahol, valakinek a kontójára benyelni, mert ez megint a devizathitel ver 2.0 - FIDESZ alatt. Ciki.
Carry-trade rész - mert itt félreértések vannak.
A dolgokat szét kell szedni:
ahogy írtam - bár mobilról nem látom át annyira a hozzászólást - a lényeg:
- alacsony kamatkörnyezetben veszel fel hitelt (mondjuk most az eurózóna)
- magasabb hozamot (tehát a nyereség %-ban magasabb, mint a hitelre fizetendő kamat) teremlő eszközbe teszed
A devizáknál ez úgy néz ki, hogy alacsony kamat mellett jutsz pénzhez (mondjuk EUR) és ha ezt az EUR-t átváltod török lírára, akkor magasabb kamatkörnyezetben tartod a pénzed - vagy magasabb kamatozású kötvényt veszel. Ez (volt) a unit linked fosok alaptézise is (csak ott nem kötötték a vevő orrára, hogy mi történik a pénzével - az egy másik hsz lehetne, egyszer).
A devizás részt írom le, mert azt csináltam (a kötvényes téma ugyanígy működik - lásd palaolajos cégek, stb).
- poziciót nyitasz egy devizapárra, ekkor az egyik devizában hitelt KELL felvenned, a másik devizában pedig tartod a pénzt (betét)
- a kontraktussal egyidejűleg egy hitelszerződést is kötsz a brókerrel, neki napi kamatot fizetsz. A betét után pedig napi kamatot fizet az adott ország devizáját jegyző jegybank. A kettő különbsége (swap), amit neked jóváírnak naponta (vagy levonnak, ha rosszul spekuláltál). A carry lényege, hogy ezt átviszed a másik napra, vagyis újranyitják a poziciódat (itt is pofára lehet esni, hogy nyitóáras megbízás van vagy swap-ra vonatkoztatva változtatja az egyenleged)
Maradva a példánál, ha EUR/HUF kereszten vagy:
- ha vételi pozicióban vagy, akkor az euró erősödését várod, ekkor euróban tartod a pénzed. Ilyenkor az euróra betéti kamatot kapsz, a forint után meg hitelkamatot fizetsz.
- ha short pozicióban vagy, akkor az euró gyengülését várod, ekkor forintban tartod a pénzed. Ilyenkor forintra betéti kamatot kapsz, az euró után meg hitelkamatot fizetsz.
Azt kell megérteni, hogy itt pár százalékról beszélünk. India jelenleg 8,2%-os alapkamatot tart. Az augusztusi éves infáció 9,75%. Ha kapsz hitelt EUR-ban, erre fizetsz 0,5%-1%-ot. A bróker benyel 1,5%-ot, marad kb. 6%/kontraktus. A nagy zsuga abban van, hogy a hitel tőkeáttételt jelent. 100000$-os depora lehet kötni így 500000$-nyi kontraktust, ami agy a 100000$-os depora 30%-os hozam/év (ettől függetlenül nem kereskednék indiai kötvénnyel...). Persze, mindig van egy rizikó, lásd 2008-as FED megmozdulás, amikor 4%-ról 0-ra vágták a kamatot. Ez türelemjáték és sok pénz kell hozzá - főleg olyan, ami nem hiányzik az "otthoni" ügymenetből.
A határidő-visszacsatolás ebben a kontextusban azt a beszállási pontot jelenti, ahol akkora "járulékos" pénzmozgás van, ami nyomás alá helyezi a kereskedni kívánt keresztet. A rizikós deviza magas kamatfelára egyben rizikót is jelent.
A kérdés mindig az, hogy egy bank (ország) képes-e a megígért hozamokat fizetni. Amit a BUBOR részben írtam a hülye hitelesekre, az nagyban az országra is érvényes. Egy high-yield ország/cég számai mögé kell nézni. A törököknél a ciklikusság mellett ott a politikai (amerikai) erőkifejtés. Államcsődbe akarják hajtani Erdogánt, így megszabadulni tőle.