Azoknak akik hirtelen azért kezdték el kedvelni Matocsyt, mert most szembe megy a Kormánnyal:
Elég furcsa az amit most Matolcsy csinál. A kamatemeléssel, NHP forrás kivezetéssel, Nemzeti Kötvényprogram kivezetéssel több szempontból szívatja a költségvetést, rontja a gazdasági kilátásokat, úgy általában szívatja a jónépet. Megdrágítja az államadósság finanszírozását. A jegybanki betét kamatának emelésével már nem állampapír felé tereli a bankokat, hanem versenytársat támaszt az állampapíroknak, amivel likviditást von el az állampapír piacról akkor, amikor szükség lenne a nagyobb összegű forrás bevonásra a magas hiány miatt. Rontja a vállalkozások és lakosság hitelhez jutási lehetőségeit már a kamatemeléssel is. Ráadásul két nagy finanszírozási konstrukciót is kivezetett, amivel eddig közvetlenül pénzt tolt a gazdaságba. Most meg jegybanki betétgyújtéssel inkább pénzt kezdett kivonni.
Persze lehetne mondani, hogy klasszikus, tankönyvi anticiklusos jegybanki politikát kezdett folytatni, meg hogy a Jegybank törvényi feladata az infláció hűtése, a forint vásárlóerejének megőrzése.
Elég furcsa az amit most Matolcsy csinál. A kamatemeléssel, NHP forrás kivezetéssel, Nemzeti Kötvényprogram kivezetéssel több szempontból szívatja a költségvetést, rontja a gazdasági kilátásokat, úgy általában szívatja a jónépet. Megdrágítja az államadósság finanszírozását. A jegybanki betét kamatának emelésével már nem állampapír felé tereli a bankokat, hanem versenytársat támaszt az állampapíroknak, amivel likviditást von el az állampapír piacról akkor, amikor szükség lenne a nagyobb összegű forrás bevonásra a magas hiány miatt. Rontja a vállalkozások és lakosság hitelhez jutási lehetőségeit már a kamatemeléssel is. Ráadásul két nagy finanszírozási konstrukciót is kivezetett, amivel eddig közvetlenül pénzt tolt a gazdaságba. Most meg jegybanki betétgyújtéssel inkább pénzt kezdett kivonni.
Persze lehetne mondani, hogy klasszikus, tankönyvi anticiklusos jegybanki politikát kezdett folytatni, meg hogy a Jegybank törvényi feladata az infláció hűtése, a forint vásárlóerejének megőrzése.
- De egyrészt elég éles váltás, hogy a korábban igencsak jó eredményekkel járó, sikeres unortodox politikát hirtelen tankönyvi, ortodox hozzáállásra cserélte.
- Másrészt az EKB sem állt neki semmilyen kamatemelésnek és forrás szűkítésnek, sőt még a FED is csak pedzegeti a kérdést. Az angol jegybank csak jelképes, elhanyagolható mértékben emelt kamatot és még mindig csak növeli az eszközállományát. A japán jegybank gőzerővel nyomtatja a pénzt és esze ágában sincs kamatot emelni.
- Harmadrészt az MNB láthatóan nem ért el idáig semmilyen pozitívumot. A forintot idáig nem tudta erősíteni a kamatemelésekkel. Az inflációt idáig nem tudta fékezni. Sokkal nagyobb infláció fékező hatása van a hatósági áraknak, mint a jegybank tevékenységének.
- Még ha a jövőben lenne is hatása annak, amit az MNB most csinál, akkor is az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján a kamatszint is csak részben tudja befolyásolni a forint árfolyamot és a forint árfolyam pedig nagyon gyengén hat az inflációra. Tehát a Jegybank igen alacsony hatékonyságú eszközöket alkalmaz az elérendő cél érdekében, amivel többet árt, mint használ. Nem csak a fent leírt negatív hatásai vannak azoknak az eszközöknek amiket az MNB most alkalmaz, hanem még ha sikerrel járna és forintot tudna erősíteni, annak is lenne egy erőteljes versenyképesség rontó hatása egy ennyire exportorientált gazdaságban, mint a magyar.
- Ráadásul a bérfelzárkóztatás érdeke az országnak. Az hogy erőteljes bérnövekedés van, ami persze az inflációhoz is hozzájárul, egy pozitív folyamat. aminek a mellékhatása miatt nem feltétlenül kell behúzni a kéziféket.
- A Kormány meg nem győzi ellensúlyozni Matolcsy lépéseit. Például a kivezetett MNB-s hitel és kötvény programok helyett az MFB-vel, Eximbankkal, Kavoszszal csináltat kamattámogatott hitel programokat és garanciaprogramokat, meg a Garantiqát álltja nagyobb mértékben a kereskedelmi banki hitelek mögé. Csak ezzel az a baj, hogy az Exim forrásai, adóssága már az államadósság része. A kormányzati kamattámogatások a költségvetési hiányt növelik. Az adott garanciák egy részét egyszer be fogják váltani, amit az államnak kell közvetlenül (állami garancia és kezesség) vagy közvetve (az MFB, Exim, GHG esetleges jövőbeni vesztesége és a mögöttük álló jogszabályi állami helytállási kötelezettség) viselni. A jegybank nyeresége eddig lehetővé tette, hogy az olcsó forrás költségét ne az államháztatás fizesse meg. Nem világos, hogy miért jó az, ha most az államháztartási hiányt és államadósságot növeli a hiteleken keresztüli gazdaságösztönzés.
- Vagy például ott a kamatstop, ami egy átmeneti választási hangulatjavító ellensúlyozása a jegybanki kamatemeléseknek, a kereskedelmi bankok kárárára. Nem lenne rá szükség, ha nem lenne agresszív kamatemelés.
- Sokkal több értelme lenne, hogy ha megegyeznének és nem egymás ellen dolgoznának. Például a Kormány bevállalja, hogy a hatósági árakon keresztül a lehető legnagyobb mértékben (még nagyobb mértékben) hűti az inflációt (lásd pl. banzinár). Megegyeznek hallgatólagosan, hogy választás után lesz egy komolyabb költségvetési szigortás a stabilitás érdekében. Az MNB cserében alacsonyan hagyja a kamatokat, amíg a nagy jegybankok is ugyanezt teszik. Engedik gyengülni a forintot, amivel javul a versenyképesség. A javuló versenyképesség terhére van mozgástér a béremelés ösztönzésére. Plusz ugyanerre teremt mozgásteret a munkáltatói terhek további csökkentése, aminek a lehetőségét például az is megteremtheti, hogy továbbra is alacsony marad a költségvetés kamatkiadása. A hazai forrásokat a beruházások mellett továbbra is az állampapír piac felé terelik, hogy finanszírozható legyen a gazdaság ösztönzés, és válságkezelés, járványkezelés, miatt megemelkedett államháztartási hiány. Méghozzá nem külföldi, forró pénzzel, hanem stabil hazai forrásokkal, hogy a pénzügyi stabilitás ne romoljon. Idáig gyakorlatilag ezt csinálták és működött. Amíg Matolcsy unortodox volt és az MNB meg Kormány egy irányba ment, addig egy sor igen pozitív gyakorlati eredményt ért el, ami őt igazolta.
- A jegybank úgy lövi el a szigorítási eszköztárát egy kis infláció emelkedésre, hogy egyrészt azzal valójában esélye sincs megfogni az inflációt, mert annak túlnyomó része nemzetközi trend. Például alapanyag és energiaár emelkedés. Másrészt továbbra is a levegőben lóg egy sokkal komolyabb pénzügyi probléma halmaz világra szabadulása, amikor majd szükség lehet az ellőt jegybanki puskaporra.
